Népszava, 2008. szeptember (135. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-01 / 204. szám

4 Nem szűnik meg a szocpol A Fidesz-KDNP frakciószövetség elutasítja, hogy a kormány átalakítsa a szociálpolitikai lakástámogatási rendszert - mondta a frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője. A mai gyakorlat megváltoztatásával a kormány a szegény rétegeket állítaná szembe a középrétegekkel, de több százezer fiatal is nehéz helyzetbe kerülne az otthonteremtés, családalapítás időszakában, ha nem kapnák meg a jelenlegi támogatást az államtól - mondta Soltész Miklós. Szerinte az úgynevezett szocpol elvétele újabb bajt és gondot zúdítana az emberekre, és ha bevezetnék a lakbértámogatást, akkor az nem érné el a célját. A kormányszóvivő cáfolta az ellenzéki képviselő állításait. Daróczi Dávid szerint Soltész a „saját rémálmaival viaskodik”, mert a kormánynak nincsenek olyan elképzelései, hogy a szocpolt vagy akár a félszocpolt megszüntetné. (MTI) Szociális Expo első alkalommal Első alkalommal rendeznek Szociális Expót november 12-én és 13-án Budapesten, a szociális munka napjához kapcsolódóan; az eseményt a Szociális Szakmai Szövetség (SZSZSZ) és Szociális Innovációs Alapítvány szervezi a szaktárca támogatásával. Pataki Éva, az SZSZSZ elnöke közölte: a Szociális Expo alkalmat ad arra, hogy a szociális szakma és az intézmények, szervezetek bemutathassák a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének segítésére végzett tevékenységüket. A rendezvény célja, hogy mindenki számára érthető, világos képet nyújtson a szociális munka jelenlegi helyzetéről, a szakma céljairól és eredményeiről. A rendezvény fő védnökei Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter és Kiss Péter kancelláriaminiszter. (MTI) Fideszes belharc Nagykanizsán Ideiglenesen minden hatáskörét és jogkörét elvonta fideszes alpolgármesterének Marton István, a szintén a Fidesz támogatásával megválasztott nagykanizsai polgármester. Marton István közölte: Cseresnyés Péter alpolgármester - aki a Fidesz országgyűlési képviselője is egyben - gyakorlatilag semmivel nem foglalkozhat. Eddig a humán szféráért felelt, amelybe beletartoztak a szociális ügyek, valamint az egészségügyi alapellátás és a városi kórház. Marton már megtette a beterjesztését egy másik helyettesről, erről kedden, a következő ülésen tárgyalhat a közgyűlés. Az MTI megkereste Cseresnyés Pétert is, aki nem kívánta kommentálni a döntést. (MTI) „Egy kormánylap szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye vezércikkre érdemes problémája az, hogy két odavalósi cigány férfit ártatlanul ítélt el négy évre az elsőfokú bíróság... A kormánylap azonban nem ír arról, hogy — ha már cigánykérdésről van szó - Szabolcs, illetve Észak-Magyarország némely térségéből előbb formálódhat Cigány Autonómia, mint Románia közepéből Székelyföldi Magyar Autonómia... Csakhogy a cigányok mellett egyelőre élnek még magyarok is, Szabolcs-Szatmár-Beregben is. Élnek és dolgoznak. Van érzékük a földhöz... Nem azt kérjük ezeknek a—sorsszerűen magyar etnikumú — embereknek a nevében, hogy szeresse őket a hatalom. A Biblia éve ellenére sem ezt kérjük az ország huszonötezer almatermelőjéért s még ki tudja, hány, dinnyével, meggyel vergődő gyümölcsösgazdáért... Csak az kéretik a zöldbáró uraméktól, hogy ne legyen nekik a gazdák önfoglalkoztató erőfeszítése ennyire - pestiesen szólva - almás.” (írja Almások, akik almásak című cikkében Joó István a Magyar Nemzet augusztus 30-i számában.) ,,Mindenkinek tudnia kellett volna, hogy a posztkommunista és a kelekótya liberális koalíció, az immorális MSZP és a korlátolt, dogmatikus SZDSZ ernyője alatt csak kudarc kudarc hátán következhet be. De a magyar nép... még mindig álmodozik, kényszeríti magát, hogy azt higgye: kommunistából lehet szalonna. Még be sem fejeződött a pekingi olimpia, de máris megindult a bűnbakkeresés. Bűnnek is, baknak is adva van Gyurcsány Ferenc, aki valóban katasztrófatelepet, pánikgyárat csinált az országból... Csakhogy hogyan kerülhetett kulcshelyzetbe ez a nyilvánvalóan alkalmatlan ember? Egyfelől az álmodozó választópolgár, másfelől a bűnözők pártja felelőtlensége, harmadjára az elvtelen SZDSZ miatt.” (írja Kancsal egek című cikkében Szalay Károly a Demokrata augusztus 27-i számában.) BELFÖLD 2008. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Vita az étkeztetésről Vitát eredményezett a tanév kezdete Újbudán is. Schneller Domonkos helyi képviselő, a Fidelitas budapesti választmányának elnöke szerint ugyanis jelentősen emelkedik az étkeztetés díja Újbuda önkormányzati iskoláiban és óvodáiban szeptembertől, emiatt 20-30 százalékkal kevesebb diák után fizették be a szülők az ebédet egyes intézményekben. Schneller ezért a képviselő-testület elé viszi az ügyet. Az önkormányzat azt közölte: a magasabb térítési díjak mellé igazságosabb támogatási rendszert vezetnek be. Az intézmény vezetője, a gyermekvédelmi felelős és egy hivatali szakemberből álló bizottság tesz majd javaslatot diákonként az önkormányzatnak az étkeztetési támogatás megállapítására. A javaslat alapján 50,75, illetve 90 százalékos kedvezmény adható. Az új támogatási rendszer alapján csak azok fizetnek többet a gyermekeik étkeztetéséért, akiknek kiemelkedően magas a jövedelme. Programok, amelyek Magyarország esélyét növelik, sikerének kulcsát hordozzák • Új tanév, megújuló közoktatás A most induló és június 15-ig tartó tanévben a közoktatásban 1 millió 363 ezer tanuló ül be az iskolapadba és mintegy 170 ezer pedagógus áll a katedra mögé. Miközben a kormány szerint Magyarországon a közoktatás átfogó megújítása folyik, az Új Tudás Program révén a tartalmi rész, a Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében pedig az oktatás színterei és technikai feltételei újulnak meg, az ellenzék szerint egyáltalán nem jók az ágazatban a kilátások. A kritikus hangok alól talán csak az SZDSZ kivétel; a párt elnöke, Fodor Gábor szerint Gyurcsány Ferenc cselekvési programjában az egyik helyeselhető részelem épp az oktatáspolitika. Felrótta a kormánynak tanévnyitó beszédében Hoffmann Rózsa, hogy az oktatás területéről az elmúlt években 35-40 milliárd forintot vont ki, hogy a rendelkezésre álló pénzt rosszul használja fel, hogy a pedagógusok bérének rendezésére tett intézkedések nem orvosolják a közoktatás legjelentősebb hibáját, hogy „leromlott állapotú gyerekekkel olyan pedagógusok tömegei kénytelenek foglalkozni, akiknek az életszínvonala alacsony, és akiknek a fizetése nem teszi lehetővé azt, hogy ebből nyugodtan megéljenek”. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) oktatáspolitikusa helytelenítette azt is, hogy a kormány az idei tanévre nem pótolta az egyházi iskoláktól elvett 2,7 milliárd forintot sem, noha az Állami Számvevőszék erre kötelezte. Nézzük, mi is az, amit a kormány a közoktatásban letett az asztalra. Az Új Tudás - Műveltség mindenkinek programja évente mintegy 130-140 milliárd forint uniós és költségvetési többletforrást hoz a közoktatásba, közművelődésbe. Öt pillére: a korai fejlesztés megerősítése, a szegregáció visszaszorítása, a tehetséggondozás, a közoktatás tartalmi megújítása és a pedagóguspálya presztízsének megemelése évtizedes problémákra kínál megoldási lehetőséget. Az elmúlt ötven évben nem volt akkora iskolafelújítási program, mint amilyenről most döntött a kormány. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programjáról döntött a kormány. Közel 80 milliárd forintból mintegy 500 oktatási helyszín válik korszerűvé, mintegy 100 ezer diák kezdheti a mostani és a következő tanévet modern, színvonalas iskolában. Egyébként az országos közoktatási tanévnyitót Hiller István oktatási és kulturális miniszter részvételével tegnap tartották Hatvanban, a Damjanich János Szakközépiskolában és Szakiskolában (DISZI). Azért ott, mert a komplex oktatási intézményben jól működik a nemzetgazdaságilag kiemelten fontos szakképzés, és szakiskolai, valamint érettségit is adó középfokú oktatás, nevelés zajlik. A térségi ellátó központként működő iskola falai között 1300 diák ismerkedik a tudnivalókkal. Az országban az általános iskolákban 101 ezer, a szakközépiskolákban 46 300, a gimnáziumokban 43 300, a szakiskolákban 31 700, míg a speciális szakiskolákban 2800 elsős kezdi a tanulást. Miklei Ilona Az ország általános iskoláiban ma összesen 101 ezer első osztályos kezdi meg tanulmányait Fotó: Vajda József „Az ügy komolyabb, mint aminek a hírekből tűnik” Végéhez közeledik a nyomozás az állovagrend ellen A lapunk által kirobbantott „állovagrend"-botrány csak a jéghegy csúcsa lehet - értesült a Népszava rendőrségi forrásból. A diplomatarendszámokat, illetve útleveleket is kibocsátó, hivatalosan nem létező rend ellen - csalás bűntette miatt - a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást, mely hamarosan befejeződhet. Kreált diplomáciai jelzésekkel, illetve útlevelekkel operált hosszú időn keresztül a „Saint-Ouen és Csillag Szuverén Lovagrend” nevű szervezet. Ilyet azonban sem a „származási országként” megjelölt franciák, sem a magyar hatóságok nem ismernek. Időközben kiderült, hogy az egyszerű társaságként bejegyzett képződmény Angliába tette át székhelyét, ahol közönséges cégként, kft.-ként működik. Ennek ellenére több együttműködési megállapodást is kötöttek Magyarországon. Rendőrségi forrásaink szerint a „lovagrend” ellen folyó nyomozás jóval korábban kezdődött, és eközben titkosszolgálati eszközöket is alkalmaztak. Az álrendszámmal közlekedő sárbogárdi alpolgármester, illetve a rend „Nagymestere”, Bruno Hamard már a fedett nyomozás végén, „megrendezett” közúti ellenőrzésen bukott le, s így kezdődött a nyílt eljárás. Úgy tudjuk, a „lovagrend” személyi kötődések kapcsán összefüggésbe hozható egy korábban felderített, több milliárd forintos pénzintézeti csalási üggyel is. Azt nem sikerült megtudnunk, hogy a bűnszervezet és a „lovagrend” között intézményes együttműködés is lehetett-e. Az ügyet ismerő illetékesek úgy tájékoztattak, hogy a „lovagrend” ellen folyó nyomozás a korábban sejtettnél is sokkal nagyobb szabású bűncselekmény-sorozatra derített fényt. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azonban a rendőrség csak későbbre ígért tájékoztatást. „Az ügy sokkal komolyabb és szerteágazóbb annál, mint amilyennek az első hírekből tűnik” - fogalmazott lapunknak egy névtelenséget kérő illetékes. Veress Jenő NÉPSZAVA Még nem tudni, mi lehet a Főgáz-részvények sorsa Egyelőre nem nyilvánosak annak a munkaanyagnak a részletei, melyet véleményezésre már megkaptak az illetékes főpolgármester-helyettesek - Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre - és amely a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. többségi önkormányzati tulajdonának további sorsáról szóló döntéshez szükséges piacvizsgálat megállapításait tartalmazza. A fővárosi közgyűlés utasítására az önkormányzat vagyonkezelő cége készített jelentést az 50 százalék plusz egy szavazatnyi Főgáz-tulajdon értékesítésének lehetőségeiről. Ez alapján a pénzügyi és gazdasági bizottság elnökei, illetve a két főpolgármesterhelyettes alkotta bizottság vizsgálja meg: célszerű-e, és ha igen, milyen feltételekkel megválni a pakettől. Javaslatuk nyomán a főpolgármesteri kabinet állásfoglalása után foglalkozhat majd a kérdéssel a közgyűlés. A 90-es évek óta legnagyobb jelentőségű vagyonértékesítésről szeptember végén dönthet a testület. A főváros több százmilliárd forint értékű részvényvagyonából ugyanis a legnagyobb értékesíthető tétel a Főgáz-tulajdonrész, melynek eladása időről időre felmerült. Ikvai- Szabó Imre korábban lapunknak azt mondta: megfontolt, profi döntést kell hozni, nem szabad kapkodni. A 32 milliárdos jegyzett tőkéjű társaság kisebbségi tulajdonosa a német RWE csoporthoz tartozó RWE Gas International B.V., amelynek elővásárlási joga van a részvényekre. Az esetleges értékesítésből bevétel legkorábban 2009-re várható, akkor viszont akár 100 milliárd forintnál is nagyobb összeg folyhat be. Érdemes azt az opciót is megvizsgálni, megtartsák-e a részvényeket, hiszen a Főgáz „jól menő” papírjai tetemes osztalékot hoznak a fővárosi büdzsének. Tavaly például 190,49 milliárd forint árbevétel mellett 8,02 milliárd forint adózott nyereséget ért el a cég, ebből a fővárosnak 4 milliárd forint jutott. Ilyen biztos bevételt hozó tulajdonrész eladására is rákényszerül olykor a főváros: legutóbb januárban, az Elektromos Művek (Elmű) pakettjétől vált meg. Ezzel a főváros tőzsdei portfoliója megszűnt, börzei papírjai már nincsenek. Egyébként javarészt épp az Elmű 10,5 százalékának 19,2 milliárd forintos értékesítésével tudta már május végére teljesíteni az önkormányzat a részvényeladásból az idei tervezett 20,3 milliárd forintos előirányzat 95 százalékát. L. T.