Népszava, 2008. december (135. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-11 / 289. szám

Kárászy Szilvia koncertje A Budapesti Karácsony ren­dezvénysorozat immáron ha­gyományos fénypontja Kárászy Szilvia zongoraművésznő és művész vendégeinek ünnepi hangversenye, amely idén de­cember 21-én 18 órai kezdettel kerül megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia Roose­velt téri dísztermében. A kon­certen közreműködik többek között a Solti Kamarazenekar, Tolcsvay László, valamint a Kisharang együttes Lajkó Gyula vezetésével. A hangver­seny végén ünnepélyes keretek között kerül átadásra a Kárászy Szilvia által 2001-ben alapított Aranyharang Díj, amelyet ki­emelkedő emberi és szakmai teljesítményük alapján vakok és gyengénlátók kaphatnak. A díj jelentőségét leginkább a vele együtt járó megbecsülés és szeretet adja, valamint az a bátorítás, amelyben nem csak a díjazottak osztozhatnak. A díj hozzájárulhat ahhoz is, hogy a hasonló problémákkal küzdők higgyenek abban, teljes értékű emberként élhetnek. A díja­zottak történetei a látóknak is üzennek: kitartással, az élet és embertársaink szeretetével nem csak a nehézségeket küzdhetjük le, de különlegeset, maradandót is alkothatunk. Az idei díjazott a székesfehérvári Lions „Va­gyok” találkozón feltűnt Ézsiás László. Nyeremény A november 13-án megjelent olvasói játék nyertese, aki a kétéjszakás szálláslehetőséget nyerte egy négyfős bungalóba a Holiday Village Tatralandiába: Tóth Olga, Budapest III. ker. NÉPSZAVA 2008. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK IDEGENFORGALOM Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: az ár minden eddiginél fontosabbá válik Az utazás a mindennapok része lett A turizmus a többi ágazatnál kevésbé szenvedi meg a pénz­ügyi válság hatásait, ugyanis az utazás mára a mindenna­pok részévé vált. Ugyanakkor a költségeket racionalizálni kell, hiszen előtérbe kerül az ár-érték arány. Az átrende­ződés hatására fontosabbá válnak a közelebbi célpon­tok, nő a belföldi turizmus je­lentősége - mondta dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. - Milyen hatással van a pénz­ügyi válság a turizmusra? - A hazai turizmus alakulását nagymértékben befolyásolja a világgazdaság alakulása, amely kihat a világ turizmusára. Szak­értők szerint a gazdasági növe­kedés csökkenése várhatóan recesszióba megy át. Míg 2009- ben másfél százalékos GDP- növekedés várható Európában, addig az eurózóna országaiban mindössze 0,2 százalékkal szá­molnak, így például legjelentő­sebb turisztikai partnereinknél, Nagy-Britanniában, Franciaor­szágban, Németországban erős stagnálást és recessziót prog­nosztizálnak. Görögországban, Finnországban, Flollandiában 1-3 százalékos növekedést vár­nak. Az USA-ban és Japánban is stagnál majd a gazdaság. Mindez előrevetíti, hogy csökken majd az üzleti utazá­sok száma, ám összességében a turizmus más ágazatokhoz képest jobb helyzetben van, mivel az utazás a mindennapok részévé vált. Várhatóan nem erről fognak először lemondani az emberek. - Egyformán érinti-e a válság a turizmus különböző ágazatait? — Míg a hivatásturizmusban kevésbé lesz érezhető a válság, a szabadidő-turizmust jobban sújtja majd. Az üzleti utak nem állnak le, legfeljebb csökkentik a költségeket: 5 csillagos szálloda helyett 4 csillagosban szállnak majd meg az üzletemberek, a konferenciára utazók. Business class helyett turistaosztályon fognak repülni. Ugyanakkor a WTO (az ENSZ mellett működő turisztikai világszervezet) prog­nózisa szerint előtérbe kerülnek a belföldi és a közelebbi utazá­sok. Az általános tartózkodási idő csökkenni fog. Az egy uta­zásra jutó kiadás is mérséklődik majd. Úgy vélem, hogy ennek ellenére jól jöhetnek ki azok, akik jó ár-érték arányt tudnak produkálni. Az utazásról nem szívesen mondanak le az embe­rek, ám az ár minden eddiginél fontosabbá válik. A szolgáltatá­sokat racionalizálni kell, hogy versenyképesek maradjanak, a költségeket pedig csökkenteni kell. A válság első vesztese a légi közlekedés, hiszen az em­berek a közelebbi, olcsóbban elérhető desztinációkat keresik majd. A légi kapacitás 5 száza­lékos visszaesése várható. Más cégek ugyanakkor profitálhat­nak a válságból: a vasút, a bu­szos utazások fellendülhetnek. — Hogyan érintik ezek a fo­lyamatok hazánkat? - Naponta kapjuk a jelen­téseket a Magyar Turizmus Zrt. 22 országban működő 24 képviseletétől. A fogyasztás visszafogása egyes rétegeknél az utazás elhalasztását jelenti, míg másoknál az eddigi éves 2- 3 utazás helyett csak a főutazás marad majd meg. Ám elképzel­hető, hogy akik eddig Görög­országban, Spanyolországban töltötték a nyarat, most a köze­lebbi és olcsóbb Magyarorszá­got keresik majd fel. A városlá­togató­ turizmus viszont - sokan ezért jöttek hozzánk - a vesztese lehet a válságnak. Ha újra utcai zavargások lesznek, nagyon rossz helyzetbe kerülhetünk. - Milyen hatással lesz mindez a belföldi turizmusra? - Mivel nyitott gazdaságú or­szág vagyunk, itthon is számít­hatunk a fogyasztás visszafogá­sára, amely nyilvánvalóan kihat a belföldi turizmusra. Reálisan stagnálással, csökkenéssel szá­molunk. Sokat segíthet azonban az adómentes utazási csekk, azaz ha a munkaadó részben természetben fizet a dolgozójá­nak, ha a magas adókkal terhelt béreket ezzel egészíti ki. Ha ez bekövetkezne, nem csökkenne a belföldi turizmus. Ha a cégek nem tudják a reálbéreket tarta­ni, kevesebben­­ lesznek, akik utazni tudnak. Ám bízunk ab­ban, hogy az utazás az életmi­nőség olyan elemévé vált, hogy az állampolgárok akár más ter­mékekről, szolgáltatásokról is lemondanak, hogy meg tudják valósítani tervezett utazásaikat. Csökkenhet a távolabbi orszá­gok felkeresése, ugyanakkor akár növekedhet a közeli orszá­gokba tartó, illetve a belföldi utazások száma. Mi mindent megteszünk a marketing ös­­­szes eszközével, hogy a belföldi utazókat a hazai desztinációk felkeresésére ösztönözzük. -Miként változtatott stratégiá­­ján a Magyar Turizmus Zrt.? - A válság hatására többször átdolgoztuk a jövő évi marke­tingtervet. Marketingerőinket a közeli országok felé összpon­tosítjuk, mivel felértékelődnek a közeli desztinációk. Éppen ezért távolabbi piacainkon - Amerikában, Kínában, Japán­ban - a költséghatékonyságot szem előtt tartva a Visegrádi 4-ekkel közösen lépünk fel, közös marketingakciókat terve­zünk. Nem mondunk le a Légi Marketing Alap támogatásáról a brit, a holland, a francia, a skandináv piacok erősítése ér­dekében. Mivel növekedhetnek a buszos utak, az ezeket szer­vező túraszervezőkre nagyobb hangsúlyt helyezünk. Továbbra is fókuszálunk a témaévekre. 2009 a kulturális turizmus éve lesz. A kultúrát mint eszközt használjuk fel, hogy minél több vendég jöjjön az adott régióba. Ez alkalomból most a szom­szédos országokban erősítjük marketingakcióinkat. B. Mezei Éva Dr. Róna Iván vezérigazgató: akár növekedhet a belföldi utazások számaFotó: Kertész Gábor A Notre-Dame gyönyörűen díszített kapuja A SZERZŐ FELVÉTELEI 11 Az első karácsonyi vásár a Champs-Élysées-n - Nem lehet nyitott osztrigát venni Párizs kék fényben Párizs minden évszakban elbűvölő, de ilyenkor, karácsony előtt különösen szép. A fák, a házak, a kirakatok ezernyi fénnyel villognak. Az idei esztendőben, amikor Franciaország adja az unió soros elnökét, a Champs-Élysées, csakúgy mint az Eiffel-torony, az unió kék színével van kivilágítva. A Maison de la France meg­hívására érkeztünk Párizsba, a fény fővárosába, amelyet évente 28 ezer turista keres fel. A repülőtérről expressz metróval, a Roissy-Denfert Rochereau RER-rel mentünk be a városba. A Szajna partján az Eiffel-torony melletti Adagio City Aparthotel-beli, 31. emele­ti apartmanunkból pazar kilátás nyílt. Lábunk előtt hevert Pá­rizs. Első utunk az esti fényben tündöklő Champs-Élysées-re vezetett, amelynek fái az unió kék fényében pompáztak. Ez a város legdrágább utcája, itt a legmagasabbak a bérleti díjak. A fél utcát a Vatikán vásárol­ta meg, s az utóbbi években egyre több orosz és közel-ke­leti befektető vesz itt ingatlant. A hömpölygő tömeg az elegáns üzletek különleges kirakatait csodálta. A drága üzletek teli vannak vásárlókkal, nem érző­dik a válság. A legelegánsabb áruház, a Lafayette az idén is óriási, különlegesen jó ízléssel, az idei divatszínekkel - lilával - dekorált karácsonyfát állított. Már két évvel előre kezdik a pompás kirakatok tervezését, amelyek megcsodálására so­kan érkeznek az ország több részéből. Bár a divattervezők legújabb modelljeinek meg­vásárlásához mélyen a zsebbe kell nyúlni, nagyon sok az érdeklődő. A párizsi önkormányzat - 100 millió eurós beruházással - csak az idén először, a Champs- Élysées végén, a Concorde tér felőli részén rendezett karácso­nyi vásárt. 100 pavilont állí­tottak fel. Felkérték az unió 27 országát, hogy vegyenek részt, ám csak 14-en jöttek el. A város felfedezésében segí­tett a legnagyobb városnéző tár­saság, a Cityrama emeletes autó­busza, amelyen magyar nyelven is elmondták a város történelmét. Párizst a kelta párisii törzs ala­pította i. e. 300 körül, a Szajna legnagyobb szigetén, Ile de la Cité-n. Ma ez a sziget a városnak csupán egy kis része. Julius Cae­sar idején a rómaiak már Lutetia néven említik a kiváló fekvésű várost. Párizs először I. Klodvig frank király uralkodása alatt lett főváros. A busz tetejéről - milyen jó volt, mert ott-tartóz­­kodásunk alatt szinte végig esett az eső - megcsodáltuk az Opera sugárutat az elegáns kávéházak­kal, a 11 ezer négyzetméteres operaházat az aranyozott, zenélő Apolló-szoborral a tetején, a nyolcszögletű Vendome teret, a filmekből is jól ismert Ritz ho­telt, a Napóleon által 1806-ban építtetett Diadalívet, a Tuileriák kertjét, a Labdaházat, amelyben az előkelő osztály tagjai labdáz­tak, mielőtt a tenisz divatba jött volna, a Concorde teret, ahol valaha a kivégzések zajlottak, a Notre-Dame-ot, a Pompidou Központot, az eredetileg erőd­nek készült Louvre épületét, a Mars-mező parkját, ahol a világkiállításokat rendezik. A 320 méter magas Eiffel-tornyot, amelyet Apollinaire „a felhők pásztorlányának” nevez, a pári­zsiak egyszerűen csak az „öreg hölgynek”, eredetileg az 1899-es világkiállításra építették és azt tervezték, hogy utána lebont­ják, ám a párizsiak tiltakozása ezt megakadályozta. Mára a város jelképévé vált. Este pedig hajóval a Szajnán, a Bateaux Parisiens fedélzetéről folytattuk a kivilágított város felfedezését. A Montmartre kanyargós ut­cácskáin, a kis éttermek, kávé­házak mellett, ahol valaha a ma világhírűvé vált festők, Renoir, Picasso, Dufy beszélgettek, mai utódaik, a szabadban festők ké­peit megcsodálva gyalog sétál­tunk fel a Sacré-Coeur templom gyönyörű épületét megcsodálni, ahonnan remek kilátás nyílik a városra. A Montmartre-on talál­ható az egyetlen szőlő Párizsban, ahol minden évben szüretelnek. A Quartier negyedben, a diák­negyedben sétálva megint egy egészen más hangulatú várost fedezünk fel. Párizsban bicik­livel is könnyedén közlekedhe­tünk, ugyanis számtalan helyen lehet felpattanni a kétkerekűre, amit egy fél óráig térítésmente­sen lehet használni. Párizst a francia konyha elra­gadó ízeivel lehet igazán meg­ismerni. A Champs-Élysées-n, az egykori Laduree-palotában a hagyományos konyha reme­keit kóstolták. A Bastille-nál a Bofinger sörözőben remek osztrigát szolgáltak fel. A franciák nagy bánata, hogy az uniós belépésük óta nem lehet e csemegét egészségügyi előírások miatt nyitottan vá­sárolni. A Ze Kitchen Galerie étteremben viszont, amely a modern konyhaművészet egyik fellegvára, az elénk rakott éte­lek nemcsak különleges ízűek voltak, de látványra is művészi alkotások. h­ttp://h­ufranceguide. com B. M. É. Párizs-szerte biciklire pattanhatunk, fél óráig ingyen használhatjuk „Az öreg hölgy" az Eiffel-torony

Next