Népszava, 2009. február (136. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-19 / 42. szám

NÉPSZAVA 2009. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Moziban a Tom Cruise főszereplésével készült monumentális háborús tabló A világégés mint nagy kaland A háborús filmek korát éljük ismét, sajnos a világégés legújabb ábrázo­lásaiban gyakran a sztereotípiák és a kalandelemek kerülnek előtérbe - ez érvényes a Bryan Singer rendezésében készült legújabb filmre, a Valkűrre is. A Hitler elleni merényletet feldolgozó alkotás nagy vitát váltott ki szerte a világban, csakúgy, mint nem is olyan rég a Bukás. Háborús filmekről idősebb generá­cióknak rendszerint a szovjet film­ipar monumentális eposzai jutnak eszébe, amelyben a hős hadsereg szembeszáll a gonosz erőivel. Haj­danán minden többre hivatott orosz rendező megrendezte a maga kötele­ző háborús filmjét, amely ha a mű­vész tehetsége engedte és a politikai környezet is lehetővé tette, igazán értékes, a filmtörténetet gazdagító alkotás lett. Manapság ismét reneszánszukat élik a háborús filmek, különösen azok, amelynek története a világ­égést nagy kalandként dolgozza fel. Érthető módon ilyenkor az egyes szereplők motiváltsága szegényes és sematikus, az események ábrá­zolás pedig papírízű és illusztratív. Kilóg a sorból a Bukás, amely Hitler titkárnőjének emlékezésén, konkrét élményanyagon alapul, és az élet - mint sokszor bizonyította - sokkal jobb forgatókönyvíró, mint a legügyesebb tollú dramaturg a hol­lywoodi stúdiók háza táján. A film ledöntött egy tabut is, hiszen elő­ször lett filmalkotás főszereplője, a bunkerben végóráit élő Adolf Hitler Bruno Ganz zseniális alakításában. Nem kis felháborodást keltett az is, hogy a német hadsereg nem egy katonája, sőt SS-tisztek Berlint védő hadmozdulatai heroikus színben tűnnek fel a filmben A United Artists nevű patinás filmgyártó cégben résztulajdont szerző, stúdióvezetőként első lépéseit tevő Tom Cruise nehéz fába vágta a fejszéjét, amikor Claus Schenk von Stauffenberg gróf Hitler elleni me­rényletét vitte filmvászonra. Talán maga sem gondolta, milyen ellenál­lással kell megküzdenie, amikor a filmnek nekikezdett. A Stauffenberg­­leszármazottak tiltakoztak az ellen, hogy ő formálja meg a hős alakját. Német politikusok ugyanakkor aka­dályokat gördítettek az elé, hogy az amerikai stáb eredeti helyszíneken, a Benderblockban forgathasson, amely ma a német védelmi minisztérium része és ahol az egykori kivégzőhe­­lyen a gróf emlékműve áll. Sokan kárhoztatták Tom Cruise kötődését a szcientológus egyház­hoz, amelyet Németországban ugyan nem tiltottak be, de sokan elítélnek és erős nemzetbiztonsági felügyelet alatt áll. Ráadásul egy második világhá­borús jármű is balesetet szenvedett a forgatáson, és a megsérült statiszták perrel kívántak elégtételt szerez­ni azért, hogy testi épségüket egy korszerűtlen járműmatuzsálemmel kockáztatták. A német közvélemény azonban korántsem volt egységes. A neves történész Peter Hoffman értet­lenségének adott hangot az ellenzők akcióinak ismeretében. A merény­lőket - mint megállapította - még a háború utáni Németországban is áru­lókként kezelték és egy filmalkotás sokat tehet azért, hogy küzdelmük megkapja a méltó elismerést. * Nézem az egyik Stauffenberg gróf­ról készült felvételt, amin a szinte csonttá soványodott katona, az afri­kai hadszíntér sebesültje egy roham­sisak karimája alól felénk pillant. Csodálatos módon ez az egyetlen képmás hitelesíti és megérthetővé teszi személyiségét és szenvedélyét, amellyel egy maroknyi összeesküvő társával együtt szembeszállt a világ­­történelem egyik legcinikusabb, legkegyetlenebb diktatúrájával. A történelmi filmek nagy próba­tétele rögtön a hasonlóság. Amikor a színészt sminkesek, stylistok hadának erőfeszítésével megpró­bálják hasonlóvá tenni a történel­mi személyiséghez, óhatatlanul a szereplő giccsét hozzák létre. Tom Cruise némiképp ugyan emlékez­tet Stauffenberg grófra, alakítása mégis soha egyetlen pillanatra sem sugározza azt a karizmatikus erőt és szenvedélyt, amely a félszemű, fél­karú merénylőt, a lázadó náci tisztet az esztelenségig kockázatos tettére sarkallta. Pusztán a film alapján érthetetlen és hihetetlen, hogy Stauffenberg gróf rászánja magát a merényletre. Nem járjuk végig azt az utat, amely az afrikai hadszínterek poklait meg­ismert katonát - akit Hitler példaként állít mások elé - egy bizonytalan végkimenetelű összeesküvés élére repít. Sokatmondó az otthoni jelene­tek szűkszavúsága: Stauffenbergné könny áztatra tekintettel óvja férjét, majd hosszan csókolóznak vagy háromszor. Valódi párbeszédek nincsenek, mint ahogy a gróf alakja sem támadt fel a forgatókönyv pa­pírsírjából. Disszonánsan csengenek a szájából egy antifasiszta ellenálló közhelyei a békéről és az igazságról. A merénylők egymással folytatott dialógusai pedig egy általános is­kolai gittegylet szellemi szintjét sugározzák. A film mentségére legyen mondva, nem Tom Cruise monodrámája - aki számos filmben, így a Magnóliában egyébként valóban felejthetetlen ala­kítást nyújtott. A felmentő seregben olyan karizmatikus színészek száll­nak csatasorba a film megmentésére, mint Kenneth Branagh vagy Tom Wilkinson. Tom Wilkinsonnak egy szemvillantással sikerül az, ami Tom Cruise-nak jelenetek hosszú során át nem adatik meg: átélhetővé tenni a kettős játszmát játszó Frederich Fromm helyzetét. A németországi bemutató óta megkérdőjelezik a film hitelessé­gét. Alighanem sokan egyetértenek Roger Ebert filmkritikus megfogal­mazásával, aki szerint valójában „a Valkűr egy aprólékos thriller, amely történetesen a német hadsereg tiszti­karának nagy összeesküvésén alapul Hitler meggyilkolására”. A film valóban az akciójelenetek ábrázolásában jut el csúcspontjára. Az utolsó jelenetek pergő képso­raiban - írójuk ismételten az élet - visszaadnak valamit az események tragikus drámaiságából, amikor egy szemvillanásnyi idő néhány apró döntése határozott milliók életéről. Podhorányi Zsolt Az akciójelenetek mennek - Tom Cruise a segédtisztjét játszó Jamie Parkerrel menekül Forrás: Port.hu Stauffenberg és a történelmi személyiség ábrázolása - Mennyiben lehet Stauffenberg grófot antifasiszta hősnek tekinteni - kérdeztük Ormos Mária történészprofesszort? - Egy bizonyos, Stauffenberg Hitler ellen lépett fel, és hazája megmentése érdekében fáradozott. Antifasiszta ellenállónak a szó igaz értelmében nem számít. A gróf egy konzervatív gondolkodású katonatiszt volt, aki belátta, hogy Németország elvesztette a háborút és cselekedett. - Volt-e politikai realitása a Hitler elleni 1944-es merényletnek? - Határozottan állítható, hogy volt, csak az összeesküvést dilet­tánsok vezették. Még akkor is lett volna esélyük a sikerre, ha Hit­ler életben marad, abban az esetben, ha sikerült volna teljesen megbénítaniuk a központ kommunikációs rendszerét­­ és ezzel az összeesküvés elleni lépéseket. A mozgalom nagyon szerte­ágazó volt, és a csoportnak szinte mindenhol voltak emberei. - A Bukás című film egy tabut döntött azzal, hogy Hitlert emberként ábrázolta. Mi a véleménye erről a filmkészítői attitűdről? - A Bukás tisztességes film volt. A bemutató idején sokakban - különösen Németországban­­ nagy felhá­borodást keltett, hogy Hitlert a filmben emberként ábrázolják - ebben azonban önmagában nem látok kivetnivalót. Senkinek nincs a homlokára írva, hogy maga a sátán. Éppen az esemé­nyek jobb megismerését szolgálja, ha látjuk, hogy valaki, aki bonbonokat küldözget ismerősei születésnapjára, kellemes társalgó és társasági ember, démoni tulajdonságokkal rendel­kezik. Nem szabad túlzásokba esni, és gyakori jelenség, hogy a történelmi filmek készítői sztereotip tulajdonságokkal ruház­zák fel a szereplőket. A jövő nemzedéke segítségre szorul Ezer gyereket fogad a Magyar Állami Operaház az operabál másnapján, vasárnap. A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyermekekkel foglalkozó intézmények, valamint az SOS­­Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa részére küldött meghívást az operaház, a jótékonysági programot az idén 20 éves Klauzál Lions Klub támogatja. Az operaház 5-12 éves gyere­keket vár a bál utáni jó mu­latságra vasárnap 11.30-tól és 13.30-tól a táncparkettre, hogy a közönség több száz színes párnán elhelyezkedve, közvet­len közelről nézze meg a rend­hagyó színpadra rendezett mű­sort, Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című operájá­ból készült meseelőadását. Az előadást Kovalik Balázs művé­szeti igazgató rendezi és vezeti. Az előadás előtt Kovalik Balázs Jancsi és Juliska­ történetéről és az opera világáról mesél a gyerekeknek. A műsor után Fogarasi Katalin, a Klauzál Lions Klub programigazgatója, klubtársaival vendégül látja a gyermekeket. A programra az operaház szervezési osztálya hátrányos helyzetű és fogyaték­kal élő gyermekekkel foglalkozó intézmények, valamint az SOS­­Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa részére küldtek meghívást. A kezdeményezés, melynek kapcsán a gyermekek kapnak lehetőséget az operaház épületének megismerésére, egyedülálló Európában is, ahol a nemzeti kulturális örökség megismertetése a gyermekekkel az európai értékrend egyik leg­fontosabb alkotóeleme. A prog­ram egyik támogatója a Klauzál Lions Klub tagja, Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, aki azon dolgozik, hogy a ma­gyar gyermekek ugyanolyan eséllyel induljanak az életben, mint európai társaik. - A gazdasági válságban én biztos, hogy nem megyek el az operabálba. Rossz üzenete lenne ugyanis annak, ha esély­teremtőként fényűző bálon mu­latok, miközben másoknak az is gondot jelent, hogy megszerez­zék a mindennapi betevőt - fo­galmazott Gurmai Zita. - Azt gondolom, hogy igenis meg le­het találni azokat a gyerekeket, akiknek igazán szükségük van segítségre. A válságban az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a legsérü­ltebbekkel, a gyerekek­kel tudjunk törődni. Szeretném, ha azt éreznék, hogy ez a nap az övék - emelte ki Gurmai Zita. Népszava-információ Márai a plazában Február 26-án kü­lönleges bemutató helyszíne lesz a budai Rózsakert Bevásárlóközpont kávézója. Petőcz András Márai-díjas író, az est házigazdá­ja egy összművészeti előadást nyit meg, ahol Mertz Tibor színművész olvas fel Márai Sándor Négy évszak című könyvéből részleteket. A zenei aláfestésről Horgas Eszter (képünkön) fuvolaművész gondoskodik. Jórészt improvizációk szólalnak majd meg, melyeket Márai műve és Paál Zsuzsanna képzőművész alkotásai ihlettek. Paál Zsuzsanna erre az alka­lomra egy videomontázst is készített. Az ötlet onnan jött - mondja Csák Erika -, hogy kiadót kerestek Paál Zsuzsanna könyvé­nek. A művésznő ugyanis az említett Márai-mű illusztrálására képsorozatot alkotott. A Márai­­művek magyarországi kiadójával, a Helikonnal szeretnék közösen megjelentetni a képzőmű­vészeti alkotásnak is tekinthető kötetet. Amíg ez megvalósulhat, közösen elhatározták, hogy egy összművészeti alkotás keretében is megele­venítik a könyvtervet. Márai e művében, nagy ívű esszéi előtt, az egyes hónapokra reflektáló személyes megjegyzéseit is leírta. Kiderül be­lőlük, hogyan szenved a nagy melegtől, hogyan próbál elbújni a téli hideg elől. Paál Zsuzsanna képzeletét épp ezek a sorok indították el. A művésznő az eredeti illusztrációkon alapuló írt művet hozott létre a 26-i estre, mozgóképké­pekben elevenedik meg a 12 hónap. Népszava-információ Keserű Károly londoni kiállítása Mikrokozmosz címmel Keserű Károlynak egyszerre két helyszínen is tárlata nyílt Londonban: a fiatal magyar képzőművész a magyar kulturális központban és a Patrick Heide kortárs művészeti galériában állít ki. Keserű Károlynak 2004-ben már volt egy önálló tárlata Londonban. (MTI) 11 TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Tolvajűző vonalkódok Rá kell hangolódni a Magyar Televízió Géniusz című maga­zinjára. A fiatal magyar kutatók találmányait bemutató műsor elején igen­csak figyelnem kellett, hogy a sok, számomra ismeretlen kifejezést mégis megpróbáljam valahogy értelmezni. Aztán ahogy telt az idő, vagy én lettem edzettebb, vagy a riportok lettek közérthetőbbek és fogyaszthatóbbak. A Gé­niusz című műsor alapvetően felnőttnek nézi közönségét. Nem talál ki hókuszpókuszokat, dramatikus játékokat, egyszerűen feldolgoz történeteket, és közreadja. Lehet arról vitat­kozni, hogy ez elegendő-e. Mindenesetre ma­guk a találmányok rendkívül izgalmasak. Az autótolvajok számára is tanulságos lehet az a magyar fejlesztés, amely lézeres vonalkóddal képes beazonosítani különböző anyagokat. Egy mindössze tizenéves, ugyancsak magyar kutató pedig elkezdett kísérletezgetni azzal, mi törté­nik, ha nem a megszokott módon, kóddal lép be a számítógépébe, hanem például rajzokkal. Számítógépes programmal elérte, hogy a moz­gásalapú felhasználórendszer képes legyen a rajz alapján azonosítani magát a felhasználót, így csak őt engedi be a rendszer. Géniuszaink tehát ma is vannak, csak fel kell fedezni őket, és az sem árt, ha a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatkozhatnak. Persze nem árt, ha előtte már védetté tették felfedezéseiket. B. Gy. i­hsiiíiGYi sítKVhzen» A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ál­lmi mOGYÉi.rr* 1 pályázati felhívása a Pénzügyi ismeretek oktatása 9-12. évfolyamon tanító tanárok továbbképzésére kiírt nyílt pályázat benyújtására A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének törvényi kötelezettsége, hogy a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26. §-ában meghatározott célokra fordítsa, ezért a Felügyelet ezúton is felhívja a figyelmet a meghirdetett nyílt pályázatára. A pályázati téma megtalálható a PSZÁF honlapján (www.pszaf.hu), a PSZÁF/Pályá­­zatok/Bírságpénz-pályázatok, valamint az Újdonságok menüpontban. A benyújtott pályázat elbírálása során alkalmazott fő követelményeket — a Pályázati útmu­tató, a Betétlap és az Adatlap és mellékletei tartalmazzák. A pályázat a honlapunkról letölt­hető, a Betétlappal, valamint az Adatlappal és mellékleteivel együtt kell benyújtani. Benyújtási határidő: a pályázati felhívás megjelenésétől számított 30. nap A borítékra írja rá: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Pénzügyi szervezetek fejlesztési pályázatai, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím: 1535 Budapest 114, Pf.: 777 További információk a palyazat@pszaf.hu e-mail címen kérhetők. A Felügyelet munkatársai és közeli hozzátartozóik pályázatot nem nyújthatnak be.

Next