Népszava, 2009. április (136. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-01 / 77. szám

4 Tarlós csomaggal megy ma Demszkyhez Javaslatcsomaggal készül a fővárosi Fidesz­­frakció vezetője a fővárosi önkormányzat idei költségvetéséről szóló ötpárti tárgyalások mai, újabb fordulójára - tudta meg lapunk. Tarlós István javasolja az adó- és ingatlaneladásból származó bevételek, valamint az adósságtör­lesztés árfolyamváltozás miatti újraszámolását. Egyúttal duplájára, két százalékra növelné az 531 milliárd forint főösszegű büdzsé általános tartalékát. Tarlós több kérdést is feltett Demsz­ky Gábor főpolgármesternek: mi lesz, ha az EU a Brüsszel által problémásnak tartott csepeli szennyvíztelep beruházásának támogatásából tényleg visszatart 10 milliárd forintot? Azt is tudakolja, mi kerül a 2,5 kilométernyi csepeli gerincúton 8,5 milliárd forintba, még bízik-e Demszky állami többlettámogatásban, mi lesz a 4-es metró egyre dráguló első szakaszával, aminek támogatásáról még nincs EU-döntés, és lesz-e egyáltalán második szakasza? Az eddigi ötpárti egyeztetések nem hoztak érdemi előrelépést, pedig a március 15-i törvé­nyi határidőt már így is kitolta a fővárosi köz­gyűlés: a tervek szerint az április végén fogad­nák el - a főpolgármester közlése szerint akár ötpárti konszenzussal vagy ha ez nem sikerül, akkor az ellenzék egy részének támogatásával, minősített többséggel - az idei költségvetést. Addig érvényes ugyanis az átmeneti gazdálko­dásról szóló közgyűlési határozat. L. T. Országos kampány a stroke ellen A Magyar Stroke Társaság és az Országos Mentőszolgálat mától társadalmi kampányt in­dít országszerte Stroke - Ne késlekedj címmel. A cél a stroke időben történő felismerésének elősegítése a lakosság körében. A szervezők a betegség legtipikusabb tüneteit mutatják be plakáton, televíziós és rádiós reklámokban. A kampányban azt is tudatosítani szeretnék a szervezők, hogy a stroke elszenvedése utáni első órák kritikusnak számítanak: minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb az esélye a túlélésre. (Népszava) Emeli a nyugdíjkorhatárt a kormány A nyugdíjkorhatár emelésére tesz javaslatot a kormány - erősítette meg a szociális tárca állam­titkára az Ország­­gyűlésben. Korózs Lajos közölte: a kor­határ 2016-tól - az 1954-ben született korosztálytól - szü­letési évenként négy hónappal emelkedne, és 2027-ben érné el - az 1962-ben született korosztállyal - a 65 évet. Módosulnak az indexálás szabályai is, így a jövőben a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben nem növekedhetnének, de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növe­kedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket. Az államtitkár emlékeztetett rá, az európai országok döntő többségében a magyarországinál magasabb a nyugdíjkorhatár. (MTI) „És akkor elérkeztünk Bajnainak talán a leg­­arcpirítóbb aktusához. A gazdasági minisz­terként az általa is csődbe vitt és tönkretett Magyarország kormányfőjelöltje szerepében programjáról szólva a következő nyilatkozattal fordult tegnap az emberekhez: »E program végrehajtása fájni fog...« Nos, ez már biztosan nem fog menni. Úgy látszik, hogy Gyurcsányék, az MSZP és az SZDSZ vezetői még mindig nem értik. A társadalom gyűlöli őket. Különben nem játszanának a tűzzel.” (írja Olaj a tűzre című cikkében D. Horváth Gábor főszerkesztő­helyettes a Magyar Nemzet március 31-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) „A helyzet, amibe kerültünk, minden túlzás nél­kül végzetes csapda. A pusztító világerők és bel­ső kiszolgálóik ellenünk viselt gyilkos háborúja, amely »békeidőnek« álcázza magát, végső fázi­sához érkezett. A »birodalom« láthatólag egyre súlyosabb erőforrás-problémákkal küzd, így brutálisan fokozza a perifériális lokalitásokba beépített szivattyúinak a teljesítményét, tekintet nélkül a következményekre. És ahol nem ütközik semmilyen ellenállásba, ott mindez rövid időn belül visszafordíthatatlan lepusztuláshoz vezet. Apokalipszis!" (írja (Ideg)rendszerváltást! című cikkében Bogár László közgazdász a Magyar Hírlap március 31-i számában. E lap szerkesztőségében Orbán Viktor 2009. már­cius 17-én látogatást tett.) BELFÖLD 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA NÉPSZAVA Az OEP szerint nem nőnek lényegesen a betegek terhei, a patikusok azonban vitatják ezt Mától drágulnak a gyógyszerek Csaknem ezer készítményért fizetnek többet ezentúl a vásárlók, közöttük az allergiaellenes szerek, savlekötők, szívgyógyszerek és memóriazavarra ható gyógyszerek ára emelkedik mától. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerint az áremelés egy gyógyszerre ve­títve 100 forinttal növeli a terheket, több készítmény esetében pedig együttesen sem haladja meg a 250 forintot. Értesüléseink szerint csaknem ezer készítmény drágul mától, közöttük számos allergiaellenes tabletta és orrspray, agyműködést stimuláló készítmény, valamint savlekötő. A legnagyobb áremelkedés ezeknél a gyógyszereknél lesz, támogatásu­kat ugyanis jelentősen csökkentette vagy megszüntette az egészségügyi tárca. Bizonyos memóriazavarra ható gyógyszereknél például most csökken a támogatás, július 1-jétől pedig meg is szűnik. Az egészség­­ügyi tárcánál összesen 16 milliárd forint megtakarítással s a betegek terheinek 2-2,2 százalékos növekedé­sével számolnak. Az általunk meg­kérdezett patikusok viszont azzal számolnak, hogy a vásárlóknak átlag 20 százalékkal kell többet fizetniük, aminek következtében sokan nem fogják kiváltani a gyógyszereiket. Az allergiaellenes szerekre eddig szakorvosi javaslat alapján 50 szá­zalékos ártámogatás járt, mostantól a szakorvos és a háziorvos is egy­ségesen 25 százalékos támogatással írhatja fel az adott gyógyszert. Egy pulmonológus lapunknak elmond­ta: az árváltoztatás mintegy 20-féle gyógyszert érint s csaknem 1 millió beteget. Az egyik legnépszerűbb antiallergiás orrspray ára 2880 fo­rint, amiből mától kétezer forintot fizet a beteg, 600 forinttal többet, mint korábban. Egy szintén gyak­ran felírt allergiaellenes tabletta pedig mostantól 250 forinttal kerül többe. A gyomorbetegek járnak a leg­rosszabbul -jelentette ki lapunknak egy fővárosi gasztroenterológus -, mert tőlük megvonják az eddigi 90 és 70 százalékos ártámogatást is, és helyette egységesen 55 százalékos kulcsot vezetnek be. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sajtóosztályától megtudtuk: a sáv­csökkentők átlagára korábban 792 forint volt, mostantól 1496 forint. Az orvos szerint a betegek jelentős köre fizet ezentúl dupla annyit a gyógy­szerért, mint azelőtt. Pedig egy hónap alatt átlagosan több mint 100 betegnek ír fel savlekötőt a súlyosabb problémák, például a gyomorfekély megelőzésére. Az OEP szerint viszont a legtöbb beteget a 85 százalékos általános támogatási kulcs 80 százalékra mér­séklése érinti. Számításaik szerint egy doboz gyógyszer térítési díja átlagosan 100 forinttal emelkedik, azoknál pedig, akik egyszerre há­rom-négy készítményt is szednek, az összes pluszköltség nem haladja meg a havi 250 forintot. Ebben a gyógyszerkörben ugyanis zömmel vérnyomás- és koleszterinszint­­csökkentők találhatók. Csupán példaként: a korábban átlagosan 343 forintos készítmények mától 446 forintba kerülnek. Az OEP-nél azonban további 4 milliárd forintos megtakarítást várnak hosszú távon például a gyógyszerfelírás korábbi­nál hatékonyabb ellenőrzésétől vagy az olcsóbb generikus és biotechno­lógiai gyógyszerek piacszerzésének egyszerűsítésétől. Többen lehetnek olyanok, akik ki sem tudják váltani a felírt patikaszereket Fotó: Kertész Gábor Tető alá hozzák a médiatörvényt? Április 14-én vélhetően benyújtják a médiatörvényt kiváltó, új médiaszol­gáltatásokról törvényt a parlamentnek a pártok, miután a szakértői egyez­tetések tegnap véget értek - mondta lapunknak Jánosi György (MSZP). A jogszabályon dolgozó öt parlamenti párt szakértőit vezető politikus közöl­te: már csak a törvénytervezet indok­lásának szövegezése van hátra. Mint arról beszámoltunk, a legutób­bi ismert koncepciót a kormánypárt új elnöksége kisebb módosításokkal jóváhagyta. Jánosi György kiemelt néhány fontos változtatást, többek között azt, hogy a konszenzuskény­szer fenntartása érdekében nem öt-öt, hanem hat-hat személyt jelölnének a közszolgálati médiumok működését meghatározó testületekbe, a köz­szolgálati tanácsba és a tulajdonosi vagyonkezelő testületekbe. Hármat a kormányzati, hármat az ellenzéki oldal delegálhatna. Kiemelte: az új törvény fokozatosan lépne hatályba, a műsorszerkezeti követelmények 2010 január 1-jétől lennének érvényesek, december 31-ével szűnne meg a ku­ratóriumi rendszer. Jánosi szerint az MTV szeptemberi elnökválasztása még a hatályos, 1996-os médiatör­vénynek megfelelően zajlik majd le, a másik két regnáló elnök (Duna Tv, Magyar Rádió) is posztján maradhat, csak jövőre vezérigazgatóként, s a tu­lajdonosi vagyonkezelő testület lesz a munkáltatójuk, és a közszolgálati tanács által meghatározott közszol­gálati célok érvényesülésére szerződ­nének meghatározott finanszírozás mellett. A közmédiumok nonprofit részvénytársaságként működnek majd. Egyetlen - forgalomképtelen - részvényük tulajdonosa a magyar állam lesz. Az SZDSZ már határozott: nem támogatja a javaslatot. Pető Iván, az SZDSZ médiapolitikusa ezt azzal indokolta, hogy az intézményi fel­ügyeleti kérdésekben nem értenek egyet, ha a jogszabály a parlament elé kerül, módosító javaslatokat ad­nak majd be a túlzott politikai kont­roll elkerüléséért. Pettkó András, az MDF szakpolitikusa közölte: pártja elnöksége még tárgyal tegnap átvett szöveg elfogadásáról, döntést még nem hoztak. A Fidesz és a KDNP támogatja a javaslatot. Herczeg Dóra Újabb átmeneti időszak az LB-n Nincs hatalmi harc a Legfelsőbb Bíróságon - mondta Kozma György, a közigazgatási kollégium vezetője, aki mától veszi át az LB irányítását a nyugdíjba vonuló Kaposvári Bertalan elnökhelyettestől. Közölte, közjogi feladatokat nem kíván ellátni, csupán a napi munka zavartalanságát akarja biztosítani. „Bízom abban, hogy egy rövid, átmeneti időszakra kerültem az LB élére. Nincs is olyan ambíci­óm, hogy vezetője legyek. Minden vágyam, hogy a kollégium élén folytathassam azt a szakmai munkát, amit ott korábban megkezdtünk” - fogalmazott. Mint mondta, jelen­legi megbízatását az utóbbi hetekben minden módon próbálta elhárítani. Eközben a sokadik, személyeske­désektől sem mentes üzenetváltás kísérte Kaposvári Bertalan búcsúját. A belső hatalmi küzdelmek, az „éles” támadások és viszonválaszok ismét rávilágítanak arra, hogy mennyire méltatlan helyzet alakult ki az elnök (és most már elnökhelyettes) nélküli LB-n, miután több mint háromne­gyed éve nem sikerül alkalmas, a parlament kétharmados többségének elfogadható jelöltet találni a posztra. Kaposvári a múlt héten „Aggódom” címmel tett közzé írást az Élet és Irodalomban, erre válaszul Kónya István, a büntetőkollégium vezetője „Megnyugodtam” címmel fejtette ki a lapunkban is idézett gondolata­it. Szerinte a távozó elnökhelyettes nyolc hónapon keresztül vádasko­dott, megpróbálta szakmai köntösbe burkolni azokat a reformnak álcázott elképzeléseit, amelyekkel valójában a rendszerváltás előtti igazgatási struktúrához kívánt volna visszatér­ni. Erre válaszolt most Kaposvári, aki szerint a büntetőkollégium-veze­tő valótlanságokat állít, csúsztat és rágalmaz, a tényekkel szemben pedig nincs válasza, csupán ferdít. Szerinte nem a régi struktúrára van szükség, hanem olyan nyugat-európai modell­re, amelyben a bírák teljesítményét folyamatosan értékelik és csak a valós teljesítmény alapozza meg a karrier útját. Továbbá nyíltan szembenéznek a szakmai hibákkal, levonva annak következményeit. A többi között éppen ez volt az a pont, amely már tavaly ősszel komoly feszültségeket hozott kettejük viszonyában. Mától újabb átmeneti időszak következik a Legfelsőbb Bíróságon. Kozmának az új elnök megválasztá­sáig kell kihúznia, bár nem tudni, ez mikor lesz, hiszen az államfő kivár. Az előző elnök, Lomnici Zoltán la­punknak nyilatkozva a többi között arról beszélt, hogy Kozma nem ha­talomvágyból, hanem kötelességtu­datból vállalta a feladatot, bár sokan vitatják, hogy a kijelölt vezetőnek bármilyen törvényes döntési jogo­sultsága lenne. M. Cs. P. T. r Átlagos térítésidíj-változás: Vérnyomáscsökkentők és kolesz­terinszint-csökkentők: mostantól 446,5 forint, korábban 343 forint Allergiagyógyszerek: mostantól 1121,5 forint, korábban 747,5 forint Gyomorsavcsökkentők: mostantól 1496 forint, korábban 792 forint (Forrás: OEP) Kuruc.info-per: vakvágányon Nem tudni, mikor tűzik ki a kuruc. info főszerkesztője ellen indított bűn­per első tárgyalási napját. A március 27-i pernapot ugyanis - ahogy arról beszámoltunk - el kellett halasztani, mert a személyes adattal visszaélés vétségével vádolt M. Balázs kizárási kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíró­ságon (FB) dolgozó összes bíró ellen. A kérelmeket és az ügy iratait az FB állítása szerint fel is terjesztették a Fővárosi Ítélőtáblának, mivel ők jogosultak dönteni az ügyben. A táb­labíróság viszont arról tájékoztatta lapunkat, hogy az iratok nincsenek náluk. Az FB eközben addig nem tűzhet ki újabb tárgyalási napot az ügyben, amíg az ítélőtábla nem dönt a kizárásokról. Amire ugye jelenleg nincs módjuk. Most tehát csak annyit tudni, hogy a Fővárosi Főügyészség 2008. december 3-án benyújtotta vádira­tát M. Balázs ellen egy bírákat és ügyészeket rágalmazó, 2006 októ­berében több alkalommal frissített cikk miatt. Az írásokat a 2006-os szeptemberi eseményekkel kapcso­latban tette közzé a radikális oldal „A forradalmárokat börtönbe juttató bírák, ügyészek neve, képe, telefon­száma” címmel. A szerző a bírákat egyebek mellett „jogtipró talárosok­nak” nevezte. A vádemelés után január elején jelölték ki az ügyben eljáró bírót, majd március kezdetén kitűzték az első tárgyalási napot is. Ezt végül egy nappal a múlt hét végi tárgyalás előtt volt kénytelenek elhalasztani az FB. Az időpontok alapján valószí­nűsíthető, hogy a kurucok akcióját nem hirtelen felindulás vezérelte. Az is biztos eközben, hogy a radikális portál a vádemelés - és több más kormányzati próbálkozás - ellenére továbbra is üzemel. Sőt nemrég meg is újították az oldal megjelenését. H. B. B.

Next