Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-15 / 138. szám
6 Millenáris, éjszaka is nyitva A Múzeumok Éjszakáján a Millenáris és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem leszámol az ingerszegénységgel, és minden ízében formabontó programot kínál. Szombaton már kora este érdemes ellátogatni a Millenárisra, ahol kellemes szabadtéri környezetben hallgathatják meg Ferenczi György és zenésztársai fergeteges előadását Petőfi utazásairól. A szabadtéri programok a Csodák Palotája kísérlet bemutatóival folytatódnak, melyet levegőakrobaták előadása és más, látványos performance-ok követnek. Eközben a Fogadóban a MOME Maraton, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem évente megrendezett kulturális nagyrendezvénye zajlik, ahol az egyetem nemzetközi design és vizuális művészetek trendjeit alakító gondolkodásmódja, kreatív frissessége mutatkozik be. Népszava Múzeumokról a Pódiumon György Péter esztéta, múzeumkritikus lesz a Képtelen beszélgetések sorozat következő estjének vendége június 16-án, kedden, 19 órától az Alexandra Pódiumon (Bp. V., Nyugati tér 7.), ahol többek között a hazai múzeumok mai gazdasági és társadalmi lehetőségeiről, a magyar kulturális életben betöltött szerepükről, a tömegeket vonzó sztárkiállítások és a háttérben folyó tudományos kutatómunka sokszor „ellenséges” viszonyáról kérdezi őt a házigazda, Martos Gábor. (Népszava) Magyar gitáros Londonban Londonban rendezték meg a Guitar Idol 2009 elnevezésű, nemzetközi gitár-tehetségkutató versenyt a hét végén. A rangos megmérettetésen részt vett Pálfi András, a Pécs 2010 EKF program hírvivője is, aki az internetes szavazás alapján Magyarországról egyedüliként került be a világ legjobb tizenkét gitárosa közé. A versenyt élőben figyelemmel lehetett kísérni a www.licklibrary.com oldalon. Pálfi András nem került a legjobb hat közé, de remekül érezte magát az igen erős mezőnyben, s a nem kis kihívást jelentő zenepárbajban. A 21 éves fiatalember nagy lehetőségnek értékeli a londoni döntőn való részvételt. (Népszava) Szezonnyitó a Városmajorban Vasárnap rendezték az augusztus 31-ig tartó Budapesti Nyári Fesztivál szezonnyitó napját a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A csaknem száz eseményből álló fesztivált a korábbi évekhez hasonlóan ősbemutató, színházi bemutatók, sikerprodukciók, vendégjátékok, koncertek, gálák, hétvégi gyerek- és családi programok széles kínálata jellemzi neves előadóművészek közreműködésével. A tegnapi szezonnyitón ízelítő hangzott el a Városmajorban vendégeskedő József Attila Színház előadásaiból. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] Járműcsodák dicsérete mi Tisztelem mindazokat, akik a mai autópiaci egyentermelésben még képesek követni az autómárkák közötti különbségeket, egyáltalán van kedvük tanulmányozni a különféle számítógép vezérelte fűzfánfütyülők titkait. Hol vannak ma már a sufniműhelyek művészei, a bólogató kutyás, tigrisüléses Ladák, zöldségesmercik boldog tulajdonosai! Hol van a kor, amelyben az autó még családtag volt, nem pedig valami hideg, érthetetlen űrlény, amelyet félve vezetünk, hiszen bepiszkolódik az úton. A jelenlegi, nehéz nemzetközi helyzetben az autómagazinok készítőinek alapvetően két út kínálkozik: az autóipar csodatévő mütyürjeinek technokrata ismertetése, vagy egyfajta önmutogató bohóckodás, amelyre csak ürügy, hogy éppen autókról kell a tisztelt stábnak műsort készíteni. Az AutóVízió az előbbi megoldást választotta. Istenes László és csapata ügyesen elkerülte a mérnöki megközelítés veszélyeit, az ásító unalmat, a nagyképűsködést, a jellegtelenséget. A műsor informatív, munkatársai szemlátomást hozzáértéssel, kedvvel végzik munkájukat, az anyagrészek lendületesen követik egymást, sok olyan részletre leszünk figyelmesek, amely csak a valóban hozzáértő szakírónak tűnik fel. Szívemből szólt a műsorvezető akkor is, amikor a szülői felelőtlenségre hívta fel a figyelmet, azon honfitársaink gondatlanságára, akik gyermekülés nélkül utaztatják a kicsiket. Egy kis nosztalgikus roncsderbit azért nem ártana a műsorba illeszteni, gondolva azokra is, akik a bemutatott modelleket tizenöt év elteltével tudják majdan megvásárolni, szervizkönyv nélkül, ámde temérdek hibával a gépjármű boldog hatodik tulajdonosaként. P. Zs. KULTÚRA 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ NÉPSZAVA Fél évszázad Oscar-díjasai mellett erotikus animációk bemutatója a KAFF műsorán Animációs fesztivál félezer vetítéssel Minden eddiginél gazdagabb programot kínál a 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) és a hagyományosan hozzá kapcsolódó 6. Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál június 17-től. Az öt nap alatt 432 alkotás kerül a néző elé, s a programok között két újdonsággal is szolgál a június 21-ig tartó rendezvény. Az új és a bejáratott programokról Mikulás Ferenc fesztiváligazgatót, a Kecskemétfilm animációs stúdió vezetőjét kérdeztük. — Az egyetlen magyarországi animációs fesztivál több mint húsz évvel ezelőtt indult Kecskeméten, s mára a világ legjelentősebb 12 animációs fesztiválja között tartja számon a nemzetközi szakma. Az egyik idei újdonságuk a programok között például egyedülálló a maga nemében. A műfaj Oscar-díjasaira gondolok. - Büszke vagyok erre a programunkra, mert sehol a világon nem rendeztek hasonló bemutatót, mint mi most a panorámaprogramunk részeként. Levetítünk az 1959-től Oscar-díjat nyert rövidfilmekből 31- et, összesen hétórányi anyagot. Ez nemcsak önmagában érdekes, hanem nyomon lehet általuk követni az animáció formanyelvének változását, a műfajban végbement értékrendváltozást. Láthatunk akár olyan Oscardíjas filmet mondjuk a hatvanas évekből, amely nemhogy díjat nem kaphatna ma, hanem az első hatba sem választaná be a zsűri. Abból a szempontból is tanulságos végignézni ezt a gyűjteményt, mert kevesen tudják, hogy 1952-ig csak USA-beli filmet lehetett jelölni Oscarra, később csak észak-amerikait, és csak 1960-tól lehet jelölt más földrész animációja is. Büszkék lehetünk az európai szereplésre, mert mindjárt a második évben, 1961-ben horvát mester, Dusan Vukotic nyerte el az aranyszobrocskát a Pótlék című filmjével. A második Oscar-díjas európai pedig magyar művész volt, 1980-ban Rofusz Ferencé lett a díj A légy című filmjéért. Mondanunk sem kell, hogy a jelöltek listáján ott volt Jankovics Marcell és M. Tóth Géza is, sőt egy sor magyar származású, külföldön működő animációs rendező neve, de ez már egy másik történet. A KAFF másik újdonsága akár hosszabb távú jövőnek nézhet elébe Kecskeméten. Miért tartották fontosnak, hogy a nem professzionális animációs filmkészítőknek is versenyt rendezzenek? - Köszönhetően a számítógép és a különböző, egyre népszerűbb szoftverek elérhetőségének, egy új népművészet születésének vagyunk a szemtanúi. Az egyszerűen kezelhető szoftverekkel sokan nekiállnak animációs filmeket készíteni családi vagy baráti szórakoztatásra, majd ezeket felteszik a különböző videomegosztókra, s mondjuk a YouTube-on ország-világ megnézheti. Az animáció formanyelvét olyan sokrétűen alkalmazza ma már a film, például oktatásra, reklámra is a művészeti kifejezésen kívül, hogy ennek a nyelvnek a használata eleve kínálja magát számítógépes filmkészítésre. Korábban természetesen jókora bátorság kellett, ha valaki Super8-asra vagy 16-osra akart animációt készíteni, de ma már tényleg népművészet van születőben az animációs filmek terén. Ezért gondoltuk fontosnak, hogy legyen helye ennek a „mozgalomnak” is a fesztiválon. A Szabad Animációs Filmkészítők Találkozója (SZAFT) tehát idén bemutatkozási lehetőséget ad a szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, fiatal, független filmeseknek a bemutatkozásra, akik nem profi körülmények között készítik a munkáikat. Lesz zsűrije is a programnak, s az első három helyezett pénzdíjban részesül. - A kecskeméti fesztivál indulása óta ingyen volt nézhető minden program. Most a válság nem kényszerítette ki a pénzes belépőjegyet? - Nem, továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy akár a hivatalos versenyfilmek, akár az egész estés filmek, akár a különböző felnőtt-, illetve a gyermekfilmműsorok, de még a fesztivál kísérőprogramjai is mind ingyenesen látogathatók. A KAFF máig megtartotta kezdeti célkitűzését, azt, hogy megtartsa a műfaj régi híveit, és újakat toborozzon melléjük, népszerűsítse a kortárs és a régi műveket. Hisszük, hogy a fesztivál programjában látható filmek szolgálják a vizuális nevelést, az értékek népszerűsítését, és természetesen a magyar animáció ismertségét. Idén is lesz gyermek zsűri - az összes kecskeméti általános és középiskola két-két tanulója szavaz majd -, lesz diák zsűri - felsőfokú tanintézetek képviselői döntenek majd -, és természetesen a közönség is szavaz. A filmvetítések és a többi program sem egy szűk szakma ügye akar lenni, hanem azé a közösségé, amely Kecskeméten kétévenként otthont ad ennek a filmes ünnepnek. Harmadik újdonsága is van az idei rendezvénynek, és ez az Erotika az animációban című összeállítás. -A múzeumok éjszakáján vetítjük, és jó kis sikerre számítunk. Nem kell vad dologra gondolni, hamvas erotikáról van szó, olyanról, amit annak gondoltak rendezői úgy ötven-hatvan évvel ezelőtt, amikor a filmeket készítették. Nagyon szórakoztatók, még akkor is, ha némelyikük még a pajzánság határát is alig súrolja. Másképpen számíthat érdeklődésre a panoráma egyik összeállítása, amely a világ sok részéről workshopokon készült filmeket mutat be. Itt azt látjuk, hogy Japánban, az Egyesült Államokban, Portugáliában, Franciaországban, Magyarországon vagy Horvátországban hogyan készítenek gyerekek a szakkörben rajzfilmeket. Ugyancsak a világba tekint ki a partnerfesztiválok díjnyertes filmjeinek válogatása: Japánból érkezett egy válogatás a tokiói animációs filmművészeti egyetem vizsgafilmjeiből. Lesznek retrospektív vetítések, kiállítások, könyvbemutatók, életművetítések, koncertek, szándékunk szerint tehát idén is családi rendezvény és igazi összművészeti fesztivál lesz a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. Bársony Éva A fesztiválon szerepel Richly Zsolt Kőműves Kelemen című alkotása is Forrás: Kecskeméti Animációs Fesztivál A mustra számokban A KAFF versenyprogramjában 57 magyar alkotás versenyez a díjakért. Ebből klasszikus értelemben vett egyedi film 22; tévésorozat 9; vizsgafilm 16; szignál, főcím és reklám tíz alkotás. E kategóriában az előzsűri 39 filmet ítélt információs vetítéseken bemutatni érdemesnek. A Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál programjában öt egész estés film lesz versenyben, hét pedig az információs vetítéseken mutatkozik be. A kétnyelvű (magyar, angol) fesztivál öt napja alatt megközelítően 432 alkotást vetítenek le az öt helyszínen. Kötetbe rendezett kivételes sorsok Erről még nem beszéltem senkinek - Kivételes sorsok, történetek 1989-2009 címmel jelentette meg László Ágnes interjúkötetét a Kossuth Könyvkiadó. Egykori kolléganőnk, a Népszava volt főmunkatársa többek közt arról is beszél, mit jelent kötetének a címe. 1999. július 24-én ezzel a címmel jelent meg a Magyar Hírlapban Németh Miklós volt miniszterelnökkel készített interjúm, és a kiadó vezetője javasolta, hogy az elmúlt húsz évben megjelent írásaimból azokat válogassam ki, amelyekre ugyancsak érvényes ez a cím. Beszélgetőpartnereim többsége találkozásunk időpontjában valóban olyan történeteket mondott el, amelyekről korábban nyilvánosan nem beszélt senkinek. Elmondhatom, soha senkivel szemben nem voltak előítéleteim, amikor leültünk beszélgetni, mindig az egyéni sors, az életút érdekelt, akár a politika, a művészet vagy a tudomány világának képviselőit kérdeztem. Arra a kérdésre, melyik beszélgetés volt a legnehezebb, azt válaszolta: hét éven át győzködtem Németh Miklóst, hogy mesélje el 89 tavaszának hiteles történetét, mindazt, ami a háttérben zajlott, beszéljen arról a történelmi pillanatról, amikor 1989 márciusában találkozott Gorbacsovval, s arról, mi minden dőlt el azon a megbeszélésen. Tagja voltam annak a szűk körű sajtódelegációnak, amelyik erre az útra elkísérte, de végül is ebben az interjúban mond el nagyon fontos részletkérdéseket, amelyek döntően meghatározták Magyarország helyzetét. De ugyancsak komoly kihívást jelentett, és hosszú kutatás után tudtam összehozni a kötet záróinterjúját. A kiadó kívánsága volt, hogy minden interjúalanytól ismét jóváhagyást kérjek, tehát ha az interjúalany meghalt, az örököseit kellett felkutatnom. Nem volt könnyű Grósz Károly volt miniszterelnök örököseire rábukkannom. Végül eljutottam az elsőszülött fiú unokához, vele ültem le beszélgetni arról a korszakról, amit gyerekként, Grósz Károly unokájaként élt át, s az is érdekelt, hogy ennek a családi kapcsolatnak milyen következményei játszottak közre az életében. Érzelmileg melyik érintette meg a legerősebben - kérdezem. - Szinte mindegyik, mert mindegyikben én is benne vagyok. Mégis, nagyon erősen hatott rám a Szent-Györgyi Albert özvegyével, Marcijával való találkozás Budapesten. Addig itthon soha senkinek nem adott interjút. Nekem beszélt a kapcsolatukról, az együtt töltött évtizedről. A könyv nyitóinterjúja is emlékezetes, a beszélgetés Gimes Miklós özvegyével, Lucyval 1989. május 20-án, tehát Nagy Imre és társai újratemetése előtt jelent meg a Képes 7 című hetilapban. Az életéről, a kettőjük életéről beszélt, s arról, ami 1956-ban történt a férjével. Ez volt az első komoly interjú az 1956-os mártírhalált halt emberek egyikéről, ezért szenzációnak is számított a magyar sajtóban. Most az újratemetés húszéves évfordulójára emlékezünk, nem véletlen, hogy ezt a beszélgetést választottam ki a kötetet indító első interjúnak. A legtöbb interjúalany a jól ismert személyiség - jegyzem meg. - Igen, és nem is egy interjút készítettem velük - mondja -, így a válogatás nem volt mindig könnyű. Demján Sándorral azt az interjút választottam a kötetbe, amelyben arról beszél, hol és ki mellett sajátította el azt az üzleti-befektetői filozófiát, amelyet oly markánsan képvisel napjainkig. Dr. Szabó Zoltánnal az első magyarországi szívátültetés után egy héttel készült beszélgetést tettem a kötetbe, Kállai Ferenc színművésszel pedig azt, amelyben a parlamenti képviselői tapasztalatairól beszél. Meghatározó élmény volt számomra a találkozás Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel nem sokkal a rendszerváltás után, vagy a csodálatos beszélgetés Kosáry Domokos akadémikussal az aprócska szobájában. B. É. László Ágnes Fotó:MTI