Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-15 / 138. szám

6 Millenáris, éjszaka is nyitva A Múzeumok Éjszakáján a Millenáris és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem leszámol az ingerszegénységgel, és minden ízében forma­bontó programot kínál. Szombaton már kora este érdemes ellátogatni a Millenárisra, ahol kellemes szabadtéri környezetben hallgathatják meg Ferenczi György és zenésztársai fergeteges előadását Petőfi utazásairól. A szabadtéri prog­ramok a Csodák Palotája kísérlet bemutatóival folytatódnak, melyet levegőakrobaták előadása és más, látványos performance-ok követnek. Eközben a Fogadóban a MOME Maraton, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem évente meg­rendezett kulturális nagyrendezvénye zajlik, ahol az egyetem nemzetközi design és vizuális művészetek trendjeit alakító gondolkodásmód­ja, kreatív frissessége mutatkozik be. Népszava Múzeumokról a Pódiumon György Péter esztéta, múzeumkritikus lesz a Kép­telen beszélgetések sorozat következő estjének vendége június 16-án, kedden, 19 órá­tól az Alexandra Pódiumon (Bp. V., Nyugati tér 7.), ahol többek között a hazai múzeumok mai gazdasági és társadalmi lehetőségeiről, a magyar kulturális életben betöltött szere­pükről, a tömegeket vonzó sztárkiállítások és a háttérben folyó tudományos kutatómunka sokszor „ellenséges” viszonyáról kérdezi őt a házigazda, Martos Gábor. (Népszava) Magyar gitáros Londonban Londonban rendezték meg a Guitar Idol 2009 elnevezésű, nemzetközi gitár-tehetségkutató versenyt a hét végén. A rangos megméret­tetésen részt vett Pálfi András, a Pécs 2010 EKF program hírvivője is, aki az internetes szavazás alapján Magyarországról egyedüli­ként került be a világ legjobb tizenkét gitárosa közé. A versenyt élőben figyelemmel lehetett kísérni a www.licklibrary.com oldalon. Pálfi András nem került a legjobb hat közé, de remekül érezte magát az igen erős mezőnyben, s a nem kis kihívást jelentő zenepárbajban. A 21 éves fiatalember nagy lehetőségnek értékeli a londoni döntőn való részvételt. (Népszava) Szezonnyitó a Városmajorban Vasárnap rendezték az augusztus 31-ig tartó Budapesti Nyári Fesztivál szezonnyitó napját a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A csak­nem száz eseményből álló fesztivált a korábbi évekhez hasonlóan ősbemutató, színházi bemutatók, sikerprodukciók, vendégjátékok, koncertek, gálák, hétvégi gyerek- és családi programok széles kínálata jellemzi neves előadóművészek közreműködésével. A tegnapi szezonnyitón ízelítő hangzott el a Városma­jorban vendégeskedő József Attila Színház előadásaiból. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] Járműcsodák dicsérete mi Tisztelem mindazokat, akik a mai autópiaci egyentermelésben még képesek követni az autómárkák közötti különbségeket, egyáltalán van kedvük tanulmányozni a különféle számítógép vezérel­te fűzfánfütyülők titkait. Hol vannak ma már a sufniműhelyek művészei, a bólogató kutyás, tigrisüléses Ladák, zöldségesmercik boldog tulajdonosai! Hol van a kor, amelyben az autó még családtag volt, nem pedig valami hideg, érthetetlen űrlény, amelyet félve vezetünk, hiszen bepiszkolódik az úton. A jelenlegi, ne­héz nemzetközi helyzetben az autómagazinok készítőinek alapvetően két út kínálkozik: az autóipar csodatévő mütyürjeinek technokrata ismertetése, vagy egyfajta önmutogató bohóc­kodás, amelyre csak ürügy, hogy éppen au­tókról kell a tisztelt stábnak műsort készíteni. Az AutóVízió az előbbi megoldást választotta. Istenes László és csapata ügyesen elkerülte a mérnöki megközelítés veszélyeit, az ásító unal­mat, a nagyképűsködést, a jellegtelenséget. A műsor informatív, munkatársai szemlátomást hozzáértéssel, kedvvel végzik munkájukat, az anyagrészek lendületesen követik egymást, sok olyan részletre leszünk figyelmesek, amely csak a valóban hozzáértő szakírónak tűnik fel. Szívemből szólt a műsorvezető akkor is, amikor a szülői felelőtlenségre hívta fel a figyelmet, azon honfitársaink gondatlanságára, akik gyermekülés nélkül utaztatják a kicsiket. Egy kis nosztalgikus roncsderbit azért nem ártana a műsorba illeszteni, gondolva azokra is, akik a bemutatott modelleket tizenöt év elteltével tud­ják majdan megvásárolni, szervizkönyv nélkül, ámde temérdek hibával a gépjármű boldog hatodik tulajdonosaként. P. Zs. KULTÚRA 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ NÉPSZAVA Fél évszázad Oscar-díjasai mellett erotikus animációk bemutatója a KAFF műsorán Animációs fesztivál félezer vetítéssel Minden eddiginél gazdagabb programot kínál a 9. Kecskeméti Ani­mációs Filmfesztivál (KAFF) és a hagyományosan hozzá kapcsolódó 6. Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál június 17-től. Az öt nap alatt 432 alkotás kerül a néző elé, s a programok között két újdonsággal is szolgál a június 21-ig tartó rendezvény. Az új és a bejáratott progra­mokról Mikulás Ferenc fesztiváligazgatót, a Kecskemétfilm animációs stúdió vezetőjét kérdeztük. — Az egyetlen magyarországi animá­ciós fesztivál több mint húsz évvel ezelőtt indult Kecskeméten, s mára a világ legjelentősebb 12 animációs fesztiválja között tartja számon a nemzetközi szakma. Az egyik idei újdonságuk a programok között pél­dául egyedülálló a maga nemében. A műfaj Oscar-díjasaira gondolok. - Büszke vagyok erre a progra­munkra, mert sehol a világon nem rendeztek hasonló bemutatót, mint mi most a panorámaprogramunk részeként. Levetítünk az 1959-től Oscar-díjat nyert rövidfilmekből 31- et, összesen hétórányi anyagot. Ez nemcsak önmagában érdekes, hanem nyomon lehet általuk követni az ani­máció formanyelvének változását, a műfajban végbement értékrendvál­tozást. Láthatunk akár olyan Oscar­­díjas filmet mondjuk a hatvanas évekből, amely nemhogy díjat nem kaphatna ma, hanem az első hatba sem választaná be a zsűri. Abból a szempontból is tanulságos végignéz­ni ezt a gyűjteményt, mert kevesen tudják, hogy 1952-ig csak USA-beli filmet lehetett jelölni Oscarra, ké­sőbb csak észak-amerikait, és csak 1960-tól lehet jelölt más földrész animációja is. Büszkék lehetünk az európai szereplésre, mert mindjárt a második évben, 1961-ben horvát mester, Dusan Vukotic nyerte el az aranyszobrocskát a Pótlék című film­jével. A második Oscar-díjas európai pedig magyar művész volt, 1980-ban Rofusz Ferencé lett a díj A légy című filmjéért. Mondanunk sem kell, hogy a jelöltek listáján ott volt Jankovics Marcell és M. Tóth Géza is, sőt egy sor magyar származású, külföldön működő animációs rendező neve, de ez már egy másik történet.­­ A KAFF másik újdonsága akár hosszabb távú jövőnek nézhet elébe Kecskeméten. Miért tartották fontos­nak, hogy a nem professzionális ani­mációs filmkészítőknek is versenyt rendezzenek? - Köszönhetően a számítógép és a különböző, egyre népszerűbb szoftverek elérhetőségének, egy új népművészet születésének vagyunk a szemtanúi. Az egyszerűen kezel­hető szoftverekkel sokan nekiállnak animációs filmeket készíteni csa­ládi vagy baráti szórakoztatásra, majd ezeket felteszik a különböző videomegosztókra, s mondjuk a YouTube-on ország-világ megnézhe­ti. Az animáció formanyelvét olyan sokrétűen alkalmazza ma már a film, például oktatásra, reklámra is a mű­vészeti kifejezésen kívül, hogy ennek a nyelvnek a használata eleve kínálja magát számítógépes filmkészítésre. Korábban természetesen jókora bá­torság kellett, ha valaki Super8-asra vagy 16-osra akart animációt készí­teni, de ma már tényleg népművészet van születőben az animációs filmek terén. Ezért gondoltuk fontosnak, hogy legyen helye ennek a „mozga­lomnak” is a fesztiválon. A Szabad Animációs Filmkészítők Találkozója (SZAFT) tehát idén bemutatkozási lehetőséget ad a szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, fiatal, független filmeseknek a bemutatko­zásra, akik nem profi körülmények között készítik a munkáikat. Lesz zsűrije is a programnak, s az első há­rom helyezett pénzdíjban részesül. - A kecskeméti fesztivál indulása óta ingyen volt nézhető minden prog­ram. Most a válság nem kényszerítette ki a pénzes belépőjegyet? - Nem, továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy akár a hivatalos ver­senyfilmek, akár az egész estés fil­mek, akár a különböző felnőtt-, illet­ve a gyermekfilmműsorok, de még a fesztivál kísérőprogramjai is mind ingyenesen látogathatók. A KAFF máig megtartotta kezdeti célkitűzé­sét, azt, hogy megtartsa a műfaj régi híveit, és újakat toborozzon mellé­jük, népszerűsítse a kortárs és a régi műveket. Hisszük, hogy a fesztivál programjában látható filmek szol­gálják a vizuális nevelést, az értékek népszerűsítését, és természetesen a magyar animáció ismertségét. Idén is lesz gyermek zsűri - az összes kecskeméti általános és középiskola két-két tanulója szavaz majd -, lesz diák zsűri - felsőfokú tanintézetek képviselői döntenek majd -, és ter­mészetesen a közönség is szavaz. A filmvetítések és a többi program sem egy szűk szakma ügye akar lenni, hanem azé a közösségé, amely Kecskeméten kétévenként otthont ad ennek a filmes ünnepnek.­­ Harmadik újdonsága is van az idei rendezvénynek, és ez az Erotika az animációban című összeállítás. -A múzeumok éjszakáján vetítjük, és jó kis sikerre számítunk. Nem kell vad dologra gondolni, hamvas eroti­káról van szó, olyanról, amit annak gondoltak rendezői úgy ötven-hat­­van évvel ezelőtt, amikor a filmeket készítették. Nagyon szórakoztatók, még akkor is, ha némelyikük még a pajzánság határát is alig súrolja. Másképpen számíthat érdeklődésre a panoráma egyik összeállítása, amely a világ sok részéről workshopokon készült filmeket mutat be. Itt azt látjuk, hogy Japánban, az Egyesült Államokban, Portugáliában, Fran­ciaországban, Magyarországon vagy Horvátországban hogyan készítenek gyerekek a szakkörben rajzfilmeket. Ugyancsak a világba tekint ki a part­nerfesztiválok díjnyertes filmjeinek válogatása: Japánból érkezett egy válogatás a tokiói animációs film­­művészeti egyetem vizsgafilmjeiből. Lesznek retrospektív vetítések, kiál­lítások, könyvbemutatók, életműve­títések, koncertek, szándékunk sze­rint tehát idén is családi rendezvény és igazi összművészeti fesztivál lesz a Kecskeméti Animációs Filmfeszti­vál. Bársony Éva A fesztiválon szerepel Richly Zsolt Kőműves Kelemen című alkotása is Forrás: Kecskeméti Animációs Fesztivál A mustra számokban A KAFF versenyprogramjában 57 magyar alkotás versenyez a díjakért. Ebből klas­­­szikus értelemben vett egyedi film 22; tévésorozat 9; vizsgafilm 16; szignál, főcím és reklám tíz alkotás. E kategóriában az előzsűri 39 filmet ítélt információs vetítéseken bemutatni érdemesnek. A Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál programjában öt egész estés film lesz versenyben, hét pedig az információs vetítéseken mutat­kozik be. A kétnyelvű (magyar, angol) fesztivál öt napja alatt megközelítően 432 alkotást vetítenek le az öt helyszínen. Kötetbe rendezett kivételes sorsok Erről még nem beszéltem senkinek - Kivételes sorsok, történetek 1989-2009 címmel jelentette meg László Ágnes interjúkötetét a Kossuth Könyvkiadó. Egykori kolléganőnk, a Népszava volt főmunka­társa többek közt arról is beszél, mit jelent kötetének a címe.­ ­ 1999. július 24-én ezzel a címmel jelent meg a Magyar Hírlapban Né­meth Miklós volt miniszterelnökkel készített interjúm, és a kiadó vezetője javasolta, hogy az elmúlt húsz évben megjelent írásaimból azokat válogas­sam ki, amelyekre ugyancsak érvé­nyes ez a cím. Beszélgetőpartnereim többsége találkozásunk időpontjában valóban olyan történeteket mondott el, amelyekről korábban nyilvánosan nem beszélt senkinek. Elmondha­tom, soha senkivel szemben nem voltak előítéleteim, amikor leültünk beszélgetni, mindig az egyéni sors, az életút érdekelt, akár a politika, a művészet vagy a tudomány világá­nak képviselőit kérdeztem. Arra a kérdésre, melyik beszélge­tés volt a legnehezebb, azt válaszol­ta: hét éven át győzködtem Németh Miklóst, hogy mesélje el 89 tavaszá­nak hiteles történetét, mindazt, ami a háttérben zajlott, beszéljen arról a történelmi pillanatról, amikor 1989 márciusában találkozott Gorbacsov­­val, s arról, mi minden dőlt el azon a megbeszélésen. Tagja voltam annak a szűk körű sajtódelegációnak, ame­lyik erre az útra elkísérte, de végül is ebben az interjúban mond el nagyon fontos részletkérdéseket, amelyek döntően meghatározták Magyar­­ország helyzetét. De ugyancsak komoly kihívást jelentett, és hosszú kutatás után tudtam összehozni a kö­tet záróinterjúját. A kiadó kívánsága volt, hogy minden interjúalanytól ismét jóváhagyást kérjek, tehát ha az interjúalany meghalt, az örökö­seit kellett felkutatnom. Nem volt könnyű Grósz Károly volt minisz­terelnök örököseire rábukkannom. Végül eljutottam az elsőszülött fiú unokához, vele ültem le beszélgetni arról a korszakról, amit gyerekként, Grósz Károly unokájaként élt át, s az is érdekelt, hogy ennek a családi kapcsolatnak milyen következmé­nyei játszottak közre az életében. Érzelmileg melyik érintette meg a legerősebben - kérdezem. - Szinte mindegyik, mert mindegyikben én is benne vagyok. Mégis, nagyon erősen hatott rám a Szent-Györgyi Albert özvegyével, Marcijával való találko­zás Budapesten. Addig itthon soha senkinek nem adott interjút. Nekem beszélt a kapcsolatukról, az együtt töltött évtizedről. A könyv nyitóin­terjúja is emlékezetes, a beszélgetés Gimes Miklós özvegyével, Lucyval 1989. május 20-án, tehát Nagy Imre és társai újratemetése előtt jelent meg a Képes 7 című hetilapban. Az életéről, a kettőjük életéről beszélt, s arról, ami 1956-ban történt a fér­jével. Ez volt az első komoly interjú az 1956-os mártírhalált halt emberek egyikéről, ezért szenzációnak is szá­mított a magyar sajtóban. Most az újratemetés húszéves évfordulójára emlékezünk, nem véletlen, hogy ezt a beszélgetést választottam ki a köte­tet indító első interjúnak. A legtöbb interjúalany a jól ismert személyiség - jegyzem meg. - Igen, és nem is egy interjút készítettem ve­lük - mondja -, így a válogatás nem volt mindig könnyű. Demján Sán­dorral azt az interjút választottam a kötetbe, amelyben arról beszél, hol és ki mellett sajátította el azt az üzleti-befektetői filozófiát, amelyet oly markánsan képvisel napjainkig. Dr. Szabó Zoltánnal az első magyar­­országi szívátültetés után egy héttel készült beszélgetést tettem a kötetbe, Kállai Ferenc színművésszel pedig azt, amelyben a parlamenti képviselői tapasztalatairól beszél. Meghatározó élmény volt számomra a találkozás Zsigmond Vilmos Oscar-díjas ope­ratőrrel nem sokkal a rendszerváltás után, vagy a csodálatos beszélgetés Kosáry Domokos akadémikussal az aprócska szobájában. B. É. László Ágnes Fotó:MTI

Next