Népszava, 2009. július (136. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-29 / 176. szám

12 napon Harminc éve halt meg Herbert Marcuse német származású amerikai szocioló­gus, filozófus. Az 1920-as években az ún. frankfurti iskola egyik alapító tagja volt. A hitleri Német­országból emigrálnia kellett, az Egyesült Államokba ment, ahol egyetemeken tanított. Már első munkájá­val - Hegel ontológiája és a történetiség elméle­te­­ hírnevet szerzett. Legjelentősebb műve az Érosz és civilizáció, valamint Az egydimenziós ember. E két művében fejtette ki híres nézeteit az egyén és a társadalom, a szabadság és a hatalom viszonyairól. Mint az „új baloldal” ve­zető ideológusa az 1960-as évek nyugat-európai diákmozgalmainak egyik szellemi atyja lett. A fiatalok rajongtak érte, Marx és Mao mellett az ő nevéből vett M betűt írták harmadikként transzparenseikre. (MTI) Boldog névnapot, Márta, Flóra! A Márta héber eredetű, jelentése: úrnő. A Flóra a virágok és a tavasz istennőjének - Flora - ne­véből származik. Magyar drogkereskedők Ausztriában Felszámoltak egy magyar kábítószer-keres­kedő bandát Felső-Ausztriában - jelentette be kedden az osztrák rendőrség egy linzi sajtótájékoztatón. Összesen 13 gyanúsítottat tartóztattak le és 64,1 kilogramm heroint foglaltak le tőlük. „Egy kézen meg lehet számolni, hány ilyen nagyságrendű fogás akad egy évben” - fogalmazott egy illetékes rendőrtiszt. A lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke euróban mért értékéről annyit mondtak: „nyolc számjegyű”. A hatóság feltételezése szerint a banda 2001 óta összesen 72,1 kilo­gramm heroint csempészett Törökországból Európába és adott tovább más drogkereske­dőknek. A csoport feltételezett vezetője egy 43 éves magyar férfi, akit Magyarországon tartóztattak le, és jelenleg vizsgálati fogságban tartják Kismartonban. (MTI) Maradt a vád a Balla-ügyben Nem függeszti fel a Balla Irma-gyil­­kosság tárgyalását a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság - határozott a Debreceni Ítélőtábla tegnap. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés­sel vádolt S. Sándor védője, Magyar György (képünkön) még július 13-án kérvényezte a tárgyalás felfüggesztését, és a tábla ezt most helyben­hagyta. Az ügyvéd szerint ugyanis olyan bizonyítékok merültek fel, amelyek alapján a bíróságnak ejtenie kellene az S. elleni vádat, mert az téves. Az ítélőtábla indoklása szerint „a vád esetleges gyengülése” azonban nem ok a felfüggesztésre. Mint ismeretes, Balla Irma volt fideszes debreceni önkormányzati képviselőt meggyilkolásával fiát, S. Sándort vádolják, aki jelenleg szabadlábon védekezik. Az ügy tárgyalása augusztus 31-én folytató­dik. (MTI) Július 27. 12 | 15 | 16 | 17 | 18 23 35 36 41 43 45 46 48 52 56 60 61 64 66 79 Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszá­munkon is állunk rendelke­zésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80/200-502-es zöldszámon* várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) l alábbi Tájékoztatjuk hogy az végeznek szerződi jogszerűen sajt a Népszav olvasóinkat, cégek és alapján, a figyelést ábtól: GY&K Kft. http://www.gyk.li HIR-ADAS Kft. http://www.hiradas.hu IME[DIA IA Kft. IMEDIA b http://www.imedia.hu JM1L­Internet Securities Magyarország Kft. http://www.secunties.com OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft. http://www.observer.hu MOZAIK 2009. JÚLIUS 29., SZERDA NÉPSZAVA A díszborításnak nincs köze a szerkezethez - A meglazult burkolatot leverik, de nem pótolják Biztonságos a Nyugati téri felüljáró Nem veszélyezteti a Nyugati téri felüljáró és környéke forgalmát az átkelőről hétfő este lepotyogott néhány betondarab - állítja a fe­lüljárót üzemeltető Fővárosi Köz­terület-fenntartó (FKF) Zrt. A fe­lüljáró szerkezetileg teljesen ép, a lehulló betonborításnak funkciója nincs, csak dísz - mondják. Éjjel az FKF szakemberei megvizsgálták a teljes hídszerkezetet, hogy ahol kell, eltávolítsák a meglazult da­rabokat, pótolni azonban ezeket nem szükséges. Az FKF 280 hidat, gyalogos-, illetve autós-felüljárót tart karban Budapest-szerte. Nagyobb volt a füstje, mint a lángja - vélekednek a Nyugati téri felüljá­róról hétfő este lepotyogott betonda­rabok kapcsán támadt riadalomról az átkelőt fenntartó Fővárosi Köz­terület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél. A szerkezet oldaláról váltak le váratla­nul kisebb-nagyobb - esetenként 30- 40 centiméteres és több kiló súlyú - betondarabok, emiatt aznap este le is kellett zárni a Váci útról a Teréz körútra kanyarodó sávot a forgalom elől, hogy a tűzoltók eltávolíthassák a meglazult további darabokat. Mint azt Horti Zsófiától, az FKF Zrt. szóvivőjétől megtudtuk: munka­társaik kedd éjjel - már a forgalom lezárása nélkül - nemcsak ezt a kérdéses szakaszt, hanem az egész szerkezetet átvizsgálják, és ahol kell, leverik a meglazult betonburkolatot. A szóvivő felhívta a figyelmet ar­ra, hogy ez a betonborítás egyfajta vakolatszerű, ám annál vastagabb díszítő elem, de semmiféle funkciója nincs, s mivel hiánya nem jelent gon­dot, nem is tervezik visszapótolni, ahol lehullott. Hozzátette: a betonborításnak a fe­lüljáróhoz szerkezetileg nincs köze, az átkelő teljesen ép és biztonságos, szerkezetileg jó állapotú. Kérdé­sünkre, miszerint azért kerülhetett-e elhanyagolt állapotba a felüljáró, mert a - végül elvetett - Kormány­zati Központ terve szerint az átke­lőt úgyis megszüntették volna, a szóvivő azt mondta: ennek ehhez nincs köze, a szerkezetet évről évre karbantartják. Megjegyezte: a fővárosban össze­sen 280 híd, gyalogos-, illetve autós­felüljáró tartozik az FKF kezelésébe, ezek állagmegóvására, az ütemezett nagyobb felújításokra a fővárosi költségvetés különíti el a szükséges összeget - idén is megvan a pénz a költségvetésében e munkálatokra. A későbbiekben azonban gondok adód­hatnak, mert júniusban a Margit híd felújításához hiányzó pénzt javarészt a 2010-re és 2011-re hídfelújításra tervezett összeg nagy részének (13,2 milliárd forint) átcsoportosításával teremtette elő a közgyűlés. L. T. Felülről nézve hibátlan a Nyugati téren átívelő híd, a betonborítás azonban már nem stabil (alsó képünk) fotók:mti Legendák a hídról: „az ember az ilyesmin szakmailag röhög” A pestiekben immár 20 éve rögzült a később legendává dagadt téves hír: a Nyugati téri - korábban Marx téri - felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két fél híd, ezért a tervező szégyenében öngyilkos lett. A két állítás közül egyik sem igaz. Wellner Péter, a valamikori Hídépítő Vállalat építőmérnöke, a felüljáró tervezője ma is jó egészségnek örvend. Tegnap, kedden például az M6-os autópálya egyik hídjának statikai elemzését végezte, igaz, már nyugdíjasként. Szívét-lelkét nem érin­tették meg a két évtizeddel ezelőtti vádaskodások, s bár némi procedúrán keresztül kellett mennie a súlyosnak korántsem mondható hídhiba miatt, ma is mosolyog a „felső vezetés" bűnbakkereső igyekezetén. Tény, hogy valóban akadt valami galiba a felüljárónál: a kivitelezők a városvezetés sürgetése miatt nem várták meg, hogy az elemeket összekötő ragasztóanyag megkössön. A ra­gasztónak annyi szerepe volt, hogy ne engedje kinyílni az elemek alsó részeit addig, amíg a munkások fent elhelye­zik, megfeszítik, lehorgonyozzák a műtárgyat összetartó acélkábeleket. Sietni kellett, bebizonyítva, hogy a szocia­lista beruházások gyorsan és gördülékenyen haladnak, de a ragasztó fütyült az igyekezetre, és nem méltóztatott idő előtt megkötni. Az elemek természetesen szétnyíltak és felfelé fordultak. Ez a látvány azt a benyomást keltette az emberekben, hogy nem ér össze a híd. Sokan tudni vélték: a híd egyik felét oroszok építették, és ők más 0 pontot használtak a magasság mérésénél, mások szerint a munkások ellopták az építőanyagot. Csacsiság, hogy nem ért össze a híd - mondja Wellner Péter, aki akkor azonnal tudta, mi a hiba, és rögtön hozzáláttak a kijavításához. Szerinte abban az időben szokatlan volt, hogy egy kivitelező vállalatnak tervező­részlege is legyen. Amikor kiderült a hiba, rájuk fogták, hogy nem tudnak tervezni. Valaki azt ajánlotta, hogy bontsák le a hidat. „Az ember az ilyesmin szakmailag röhög" - mondja a mérnök, hozzátéve: „most is van egy szóra sem érdemes eltérés a hídon, bár helyes irányba tettük vissza az elemeket." Wellner Pétert annak idején „lefokozták", kártérítés megfizetésére ítélték, de végül fellebbezés folytán 1982- ben emelt fővel hagyta el a Fővárosi Bíróságot, amely kimondta, nem a tervezés okozta a gondot, hanem az építkezés siettetése. Tanulság: a városvezetés csak ne si­ettesse a szakembereket, a szakemberek pedig tekinté­lyük bevetésével mondjanak nemet. A műszaki valóság ugyanis nem politikafüggő, állapítja meg az ártatlanul elmarasztalt mérnök, aki azóta - a Hídépítő Zrt. munka­társaként - megtervezte a Kőröshegyi völgyhidat, és jog­gal büszke az általa valósággá álmodott magyar-szlovén vasútvonal hídjára is. Horváth Ildikó SZERINTEM Öröm olvasni Kelen Béláról! VOLT EGYSZER EGY ESTI HÍRLAP c. mind­össze 75 oldalas kis könyvre hívta fel a figyelmet a Népszava július 17-i cikke „Történet a bulvár­lapok őséről” címmel. Bernáth László művét még aznap megvettem, és élvezettel, figyelmesen elolvastam. Az Esti hajdani buzgó olvasójaként és lelkes levelezőjeként jól­­esően állapítottam meg: az olvasói leveleim miatt engem becsülő Kelen Béla valóban remek vezetője volt 20 éven át ennek a szocialista bulvárlapnak. Az Itt a budapestiek beszélnek rovatban írni lehetett az első budapesti főügyészről, a híres tiszaeszlári bűnper Eötvös Károly melletti másik hőséről, Kozma Sándorról. Szóvá tehettem, hogy a bazilika kandeláberjei nem világítanak, sőt rozsdás részek hullanak belő­lük; sikerrel követelhettem utcanevet Ady barát­jának, a kiváló újságírónak, Zubolynak. Sőt a fő­­szerkesztő örömmel vette, hogy Hol halt meg Ady Endre című, a kérdést a terézvárosi anyakönyvvel eldöntő vitát kezdeményeztem. A Budapest nagy útikönyv első megjelenésekor Endrődi István karikaturistával illusztráltatta a sok pontatlanság egyikét. (A török követség hur­­colkodik az útikönyvben írt hibás címre.) E bátor, fekete-fehér, ám nagyon színes hírla­pot Déry Tibor Felelet című regényének főhőse, „Köpe Bálint”, azaz Kelen Béla főszerkesztette. Jellemző, nemcsak a munkatársai mellett állt ki, hanem több hűséges olvasó levelezőért is harcba szállt. Éppen a sajtólevelezésem miatt a Fővárosi Főügyészségről CS. K. nagyfőnök kiüldözött, a hajdani budapesti pártbizottsági titkár - értem, a párton kívüli „olvasó munkatársért”, mint megtisztelően mondotta - az irodájából sorra hívta az olyan vezetőket, akik segíthettek rajtam. A kerületi tanácselnöknek javasolta Budapestért kitüntetésem is, amelyet azonban a legutolsó percben a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság ülése résztvevőinek megdöbbenésére az említett „elvtárs” megakadályozott, mivel őt nem kérdez­ték, valóban értékes-e a közérdekű olvasói leve­lek „írdogálása”. Nagyon nagy öröm felidézni az Estivel kapcso­latos emlékeimet és szeretettel visszagondolni az igaz emberre, Kelen Bélára - aki mellesleg kom­munista volt. Közkár Bernáth könyvének rövidsége. Nyilván ezért nem említi a humor mesterét, Királyhegyi Pált s Fodort a kulturális rovatból. A jó nevű (pé­csi Dialog Campus) kiadótól nem szép a szöveg nélküli könyvgerinc. A számítógép ördögét pedig meg kellett volna gátolni, hogy a zseniális színigazgatót, Beöthy Lászlót Bőtinek, az irodalmi díjalapító Baumgart­ent Baumgartnernek írja... s a sokunk által csak becenéven illetett „Kletya” temetését pedig áthelyezi Újpestről Óbudára. Hálás vagyok Bernáthnak a visszaemlékezé­séért, a Népszavának a­­ Sajtóvilág sorozatban megjelent­­ szép munka méltatásáért! Dr. Nagy Károly Kozma Sándor-díjas ny. ügyész Jogokat! Olvastam, hogy a buszsofőröket érő növekvő szá­mú atrocitások miatt a BKV kamerákat szerelne a járműveire, de az ombudsman nem helyesli, mert ez sértene bizonyos emberi jogokat. Ezen a nyo­mon elindulva az alábbi eredményekre jutottam: 1. / Meg kellene tiltani a bejárati ajtók zárral történő ellátását, mert ez akadályozza a szabad állampolgárok zavartalan behatolását. 2. / Meg kellene tiltani a tettenérés után mene­külő bűnelkövető üldözését, amíg a bíróság nem engedélyezi az üldözés során szabad közlekedésé­ben akadályozott járókelők esetleges félrelökését. Ezt indokolt esetben helyettesíteni lehet az érintett járókelőktől beszerzett beleegyező nyilatkozattal. 3.­­ Legyen tilos a bűncselekményen rajtakapott személyek megbilincselésének lefényképezése, mert a kéz fotójáról sokan ráismerhetnek az ille­tőre, és ez sértené az emberi jogait, kivéve, ha az érintett személy előzetesen hozzájárul ehhez. 4.­­ Nyomozati cselekmények végrehajtásához csak a célszemély előzetes írásbeli engedélyének birtokában szabadjon hozzákezdeni. 5.­­ További ötletekkel készséggel állok rendelke­zésre megfelelő végkielégítés kilátásba helyezése esetén. Üdvözlettel: Dr. Énekes Vazul Pirézia Várjuk olvasóink további leveleit alábbi címünkön: Nép­szava szerkesztősége, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen.

Next