Népszava, 2009. augusztus (136. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
2 Sopronba látogat a német kancellár „Angela Merkel részt vesz a páneurópai piknik 20. évfordulója alkalmából Sopronban tartandó augusztus 19-i emlékünnepségen. A német kancellár ezzel a látogatással kívánja kifejezni, milyen nagyra értékeli Magyarország kiemelkedő hozzájárulását Németország - és Európa - szabadságához és egységéhez” - hangsúlyozta a német kancellár külpolitikai tanácsadója. Christoph Heusgen Helmut Kohl volt kancellárt idézve emlékeztetett: nem véletlenül mondják azt Németországban, hogy a Brandenburgi kapu alatti föld magyar föld. Európai kérdéseket érintve Merkel kancellár külpolitikai tanácsadója hangsúlyozta: Németország nagy aggodalommal szemléli a szélsőjobboldali pártok és csoportok európai parlamenti választási sikereit, bármelyik európai uniós tagállamról is legyen szó. A lisszaboni szerződéssel kapcsolatos német alkotmánybírósági határozat nyomán az országban kialakult vitára utalva a tanácsadó arra hívta fel a figyelmet: a németek meggyőződéses európaiak. Úgy értékelte: az alkotmánybíróság június végi határozatával szabaddá tette az utat a szerződés németországi ratifikálásához. Végezetül a közelgő németországi választások kapcsán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az alapvető német külpolitikai konszenzus a jövőben is fennmarad. MTI-információ Tárgyalás a szlovén-horvát határról Jadranka Kosor horvát és Borut Pahor szlovén miniszterelnök tegnapi horvátországi találkozójukon egyelőre csak annyiban állapodtak meg, hogy tárgyalásaikat folytatni fogják. A két ország közti vita tárgyát az Adria-parti Piráni-öböl hovatartozása képezi. Ljubljana a jelenlegi helyzetben nem érzi biztosnak azt, hogy hajói ott akadálytalanul kijuthatnak a tengerre, s amíg ez a kérdés nem tisztázódik, akadályozza Horvátország uniós csatlakozását. A megállapodás esélyeit illetően mindkét kormányfő derűlátóan nyilatkozott. (Népszava) Mindenfelé nyitott moldovai politikus Mindenkivel, még a hatalmon lévő kommunistákkal is tárgyalna a kormányalakításról Marian Lupu, az ellenzéki Moldovai Demokrata Párt elnöke (képünkön). A szerdán tartott parlamenti választásokon az ellenzék valamivel több mandátumot szerzett, mint a kommunisták, vagyis ha összefog, képes a kormányalakításra. Az elnökválasztásra azonban nem, holott be kellene tölteni a kommunista Vladimir Voronin üresen maradt helyét. Ehhez meg kellene nyerni a kommunisták legalább részleges támogatását. Az ellenzék reméli, hogy Lupu képes lesz erre, hiszen nem is olyan régen még ő is közéjük tartozott. (Népszava) Felbomolhat a román koalíció Román sajtóvélemények szerint akár az országot kormányzó koalíció is felbomolhat, olyan hevesek az ellentétek a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között az oktatási reform kérdésében. A román tájékoztatási eszközök pénteken idézték a demokraták által támogatott Traian Basescu államfőt, aki bírálta Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatási minisztert a tanügyi reform „hátráltatása” miatt. A 2004 decemberében államfővé választott Basescu - akinek az év végén jár le a mandátuma - az elnöki hivatal keretében egy szakértői bizottságot hozott létre korábban. Ez a testület kidolgozott egy oktatási törvénycsomagot, amelyet most a szociáldemokraták oktatási minisztere nem fogadott el. (Népszava) Chávez korlátozná a sajtószabadságot Miután elérte, hogy akár életfogytiglan Venezuela elnöke maradhasson, a baloldali populista Hugo Chávez a jelek szerint újabb lépést akar tenni a diktatúra kiépítése felé. Főügyésze, Luisa Ortega Dias a caracasi parlament elé terjesztett egy törvényjavaslatot, amely ha elfogadják, alaposan beszűkítheti a sajtószabadságot. Eszerint büntethetők lesznek azok a médiatulajdonosok, akiknek lapja, televíziója vagy rádiója pánikkeltésre vagy a köznyugalom megzavarására alkalmas híreket tesz közzé. A törvényjavaslat elfogadására megvan minden esély, hiszen Chávezéknek többségük van a parlamentben. (Népszava) VILÁG 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT NÉPSZAVA Washington Izraelt kívánja megnyugtatni a kilátásba helyezett intézkedésekkel • Újabb szankciókkal fenyegetik Iránt Az amerikaiak tervei szerint ha Irán szeptemberig nem jut megegyezésre a Nyugattal atomfegyverkezése feladásáról, fokozatosan egyre súlyosabb gazdasági szankciókat fognak bevezetni ellene. Első lépésként korlátozni fogják az Iránnak szánt olajfinomító-technika szállítását, azután szankciókat léptetnek életbe az Iránnal kereskedő gazdasági társaságok ellen. Az amerikaiak ugyanakkor nyomást fognak gyakorolni azokra az országokra, amelyek megpróbálják elfoglalni a helyüket az Iránnal fenntartott gazdasági kapcsolatok terén. Egy későbbi szakaszban megtiltják az iráni hajók horgonyzását amerikai és európai kikötőkben, majd kiszélesítik a tiltást az iráni repülőgépek leszállására amerikai és európai légikikötőkben. E tervek részleteiről a múlt héten Izraelben járó amerikai diplomaták tájékoztatták az izraeli vezetőket. Az információ fő célja az izraeli vezetők megnyugtatása volt, nehogy önálló katonai akciót kezdeményezzenek Irán ellen. Az izraeliek attól tartottak, hogy az amerikaiak elhanyagolják az iráni problémát, és ezért fontolgatták a saját katonai csapás gondolatát. Mahmúd Abbász palesztin kormánya a palesztin-izraeli tárgyalásokat csak a Fatah-mozgalom jövő heti kongresszusa után szeretné újraindítani. Ott akarják a Fatah új vezetőségét megválasztani. A kongresszus megrendezése azonban veszélybe került, mert a Hamász csak akkor hajlandó a gázai Fatah-küldötteknek lehetővé tenni a részvételt, ha a Fatah a Nyugati parton szabadon bocsátja a letartóztatott Hamász-aktivistákat. Abbász megígérte ugyan, hogy a kongresszus után szabadon bocsátják a Hamász-tagokat, de a szélsőséges szervezet vezetősége azt követeli, hogy ezt még a kongresszus előtt tegyék meg. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök három hónappal elhalasztotta az illegálisan Izraelben tartózkodó vendégmunkások Izraelben született gyerekeinek kiutasítását. A kiutasítás szándéka általános felháborodást keltett, hiszen a gyerekek Izraelben születtek. Politikusok és újságírók - akikhez Simon Peresz államelnök is csatlakozott - a zsidó erkölccsel és a zsidók történelmi tapasztalatával ellentétesnek minősítették a kiutasítás szándékát. Az elkövetkező három hónapban megoldást próbálnak találni legalább azoknak a vendégmunkásoknak Izraelben maradására, akiknek gyerekei Izraelben születtek. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Továbbra is büntetésben marad Damaszkusz Az amerikai elnök néhány közelmúltbeli „pozitív fejlemény" dacára jóváhagyta a Szíria ellen érvényben lévő amerikai büntetőintézkedések egy évvel való meghosszabbítását. Barack Obama helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban azzal indokolta a döntést, hogy Szíriából továbbra is próbálják ingataggá tenni Libanont. A még Bush által 2004-ben bevezetett szankciók tiltják a Szíriába irányuló fegyverexportot, a Szíriai légitársaságok működését az Egyesült Államokban. Obama csupán a sört hozta a csúcson Gondolatébresztő, baráti beszélgetésként értékelte Barack Obama a helyi idő szerint csütörtök este a Fehér Ház kertjében lezajlott találkozót - vagy ahogy az amerikai sajtó nevezte, a „sörcsúcsot” —, amelyen az amerikai elnök azt a két férfit látta vendégül egy kis sörözgetésre, akiknek ügye az elmúlt hetekben faji feszültségekhez vezetett az Egyesült Államokban. „Mindig is hittem abban, hogy ami összehoz bennünket, az erősebb annál, ami szétválaszt” - fogalmazott Obama a találkozó után, amelyen a színes bőrű Henry Louis Gates, a Harvard egyetem professzora (egyébként Obama személyes ismerőse), illetve a fehér James Crowley, az ottani rendőrség őrmestere volt jelen. Az amerikai elnök hozzátette, reméli, hogy mindenki pozitív tanulságot tudott levonni az esetből. A sörözgetés apropóját adó incidens július közepén történt, amikor Gates külföldi útról érkezett haza, és miután nem tudta kinyitni háza beragadt ajtaját, erővel jutott be saját otthonába. Egy szomszéd mindezt betörésnek hitte, s kihívta a rendőrséget. A kiérkezett közegek igazoltatni akarták Gatest, aki ezt először megtagadta, majd rasszizmussal vádolta a rendőröket, a fejükhöz vágva, hogy csak azért bánnak így vele, mert fekete. A rendőrök őrizetbe vették közrend megzavarásáért. Az eset nagy port vert fel Amerika-szerte, arról tanúskodva, hogy a faji hovatartozás kérdése mennyire érzékeny probléma ma is az Egyesült Államokban. Az ügynek különös súlyt adott, hogy Obama kijelentette: a rendőrök „ostobán cselekedtek”, amikor őrizetbe vették Gatest, miután az igazolta, hogy saját otthonában tartózkodik. Ez a nyilatkozat heves reakciókat váltott ki, s szerepet játszott abban, hogy Obama támogatottsága a júniusi 61 százalékosról mostanra 54 százalékosra esett. Crowley nyílt és őszinte beszélgetésnek nevezte a találkozót, amelyen egyetértésre jutott Gatesszel arról, hogy ellentétesek a nézeteik az ügyben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy folytatni akarják a párbeszédet, és további találkozókat terveznek. Az őrmester elmondta, hogy Obama közvetítő volt a felek között, a beszélgetésben csak kis szerepet játszott. „Ő hozta a sört. Csak össze akart hozni két embert, hogy megoldjanak egy helyi ügyet, illetve az abból kikerekedett nemzeti problémát” - mondta. Gates reményét fejezte ki, hogy az egész incidens inkább a tanulságok levonására, és nem vádaskodásra ad alkalmat. Crowleynak és neki arra kell törekedni, hogy az eset nyomán felhívják a figyelmet a rendőri munka veszélyeire és a faji diszkriminációval szembeni fekete félelmekre - mondta a professzor. Egyébként sem az érintett felek, sem az elnök nem kért bocsánatot a történtekért. MTI-információ Balról jobbra a „sörcsúcson": Biden alelnök, Gates professzor, Crowley őrmester és Obama, a házigazda fotó.mti Merényletek a mecsetek előtt A jelek szerint az Al-Kaida nemzetközi iszlám terrorszervezet nem adta fel azt a célját, hogy egymás ellen ugrassza az iraki síitákat és szunnitákat. Erről tanúskodik az a tegnapi merényletsorozat, melynek során gépkocsiba rejtett pokolgépek robbantak fel három bagdadi síita mecset előtt a pénteki ima végén, amikor a hívők kitódulnak az épületből. Összesen 27 ember halt meg, több mint ötven megsebesült. A legvéresebb a főváros északkeleti, as-Saab negyedében, az as- Surufi-mecset parkolójában végrehajtott robbantás volt: legkevesebb 21 ember életét követelte, és 35-öt sebesített meg - közölték a rendőrök. A mecsetet Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok mozgalmának hívei látogatják. Körülbelül ugyanabban az időben Dél-Bagdadban is pokolgépek robbantak mecsetek előtt öt hívő halálát és 17-nek a sebesülését okozva Jiszr Dijála és Zaafaraníja negyedben - folytatták a rendőrök, hozzátéve, hogy találtak egy út menti, fel nem robbant szerkezetet is. A kelet-bagdadi Kamalíja negyed al-Hakím mecsete közelében fel is robbant egy út mentén elhelyezett pokolgép, az imára összegyűltek közül egy meghalt, és hárman megsebesültek - mondták még el a rendőrök. A főváros nyugati, al-Elám negyedében négy sebesültje volt egy hasonló merényletnek. Népszava-összeállítás Félnek az évfordulón az ETA-tól Riadókészültséget rendeltek el a biztonsági erőknél pénteken Spanyolországban a Baszk Haza és Szabadság (ETA) megalapításának 50. évfordulója miatt. A szakadár szervezetet 1959. július 31-én hozták létre. Az ETA tagjai több mint 825 embert öltek meg a független baszk állam megteremtéséért 1968 óta folytatott fegyveres harcukban. Legutóbb csütörtökön hajtottak végre robbantásos merényletet Mallorca szigetén, egy csendőrlaktanya előtt. A támadásban két csendőr életét vesztette. Mallorcán drasztikusan megszigorították a biztonsági intézkedéseket a merénylet után, de a repülőtereken péntekre helyreállt a légi forgalom. Azonosították a csütörtöki mallorcai merénylet két gyanúsítottját - olvasható pénteken az El País és az El Mundo című lapokban. A rendőrség még nem közölte a gyanúsítottak nevét. Az RNE országos rádióadó szerint valószínűleg egy fiatal párról van SZÓ. MTI-információ