Népszava, 2009. augusztus (136. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-27 / 200. szám

10 TURIZMUS 2009. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Kezdődik a Vidor Fesztivál — Krúdy a fiákerben Tirpákok városa, Nyíregyháza Békés, nyugodt környezet vendégszerető polgárokkal - ezek a látogató első benyo­másai, miközben körbejárja Nyíregyházát. Nem vélet­lenül nevezték a terek és a parkok városának egykor a nyírségi várost, amelyben szerencsére mind a mai napig virágos parkokban árnyas fák kínálnak megpihenést a megfáradt látogatóknak. Tereken és parkokon keresztül ma is szinte keresztülmehe­tünk Nyíregyháza belvárosán. Városlátogatásunkat az 1894- ben eklektikus stílusban épült Móricz Zsigmond Színháznál kezdtük, ahol most nagy ünnep­re készülnek: holnap kezdődik és szeptember 5-ig tart a Vidor Fesztivál. Amikor elkezdik árusítani a jegyeket, a nyír­egyháziak már éjféltől sorban állnak, hogy helyet kapjanak. Szerencsére akinek nem jutott jegy, a Kossuth téri ingyenelő­adásokon élvezheti országosan ismert színészek előadásában a vígjátékokat. A színház előtti parkban egy különleges Krúdy­­szobor,­fiákerben ülve ábrázolja a művész a nagy írót. Számta­lan más neves alkotás is díszíti a város parkjait, így például Károlyi Ferenc földbirtokos és Petrikovics János csizmadia­mester szobra, amelyet Nagy Benedek készített. 1753-ban a település egyik nagybirtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide betelepülőknek. Többségük Bé­kés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák bevándorló volt, akiket tirpákoknak neveztek. Akkoriban alakult ki Nyíregy­háza környékének bokortanyás szerkezete. Kisfaludy Strobl Zsigmond több szobrával is találkozhatunk, köztük Vénusz születése művével, amely az 1921-es barcelonai világkiállí­táson aranyérmet nyert. A Kossuth téren áll az 1872- ben épült Városháza, amely Benkő Károly tervei alapján ké­szült. Az 1786-ban emelt evan­gélikus templomot, amelynek harangjátéka mind a mai napig szól, a tirpákok építtették. A magyar huszár szobra annak emlékére készült, hogy 1869- ben érkezett az első század huszár Nyíregyházára, majd a kilencvenes években már hu­szárlaktanya volt itt, ami igen jó hatással volt a város gazdasági és társadalmi életére. A reformá­tus templom az Országh László téren magasodik. A Nyírvíz­palota, amelyben egykor a vízgazdálkodás kirendeltsége működött a Széchenyi utcában ma a Széchenyi étteremnek ad otthont, ám szállodát terveztek falai közé. Egykor két zsinagóga működött a városban, ám csak az egyiket állították helyre. A sokvallású és soknemzetiségű városban jól megférnek egymás mellett az emberek. A tirpákok a mai napig tartják szokásaikat. A megyeháza előtt áll egy régi villamos, annak emlékére, hogy egykor villamos kötötte össze a belvárost a város üdülőterü­letével, Sóstóval. Állítólag a villamos csilingelése zavarta a „hatalmasságokat”, ezért szün­tették meg a közvetlen villamos­összeköttetést. A sóstói utat övező tölgyesnek is van egy érdekes története. A monda szerint a tulajdonosa táviratot küldött az intézőjének, hogy mákot telepítsen a területre, ám lemaradt az ékezet, és így ma makkos nyújt árnyat az ar­ra járóknak. A nyíregyháziak kedvelt pihenőhelyén, Sóstón található a 26 fokos tó, amely mellett négy fürdő, az állatpark és a Múzeumfalu, a régió falusi épületeit bemutató skanzen kí­nál kikapcsolódást. Gróf Károlyi Ferenc megbízást ad Petrikovics Jánosnak a tirpákok betelepítésére A SZERZŐ FELVÉTELEI Sitkei rockfesztivál m­iatá. Most szombaton folytatódik a hagyománysorozat, amely 1986-tól a sitkei kápolna meg­mentéséért történik. Augusztus utolsó szombatján újra neves művészek, zenészek műsorát hallhatjuk a Hercseg-hegyen lévő kápolna mellett felállított színpadon. Az első koncert résztvevői közül újra színpadon köszönt­hetjük Balázs Fecót és barátait, a Kormorán és a Lord együttes tagjait. Új szereplőként üdvö­zölhetjük az Ismerős Arcok és a Vas-Tag Hangok zenekarokat. Fellép egy sitkei zenész, Fülöp Dávid által alapított B. A. D. és a körmendi Sunbird. Az est főműsoraként Demjén Ferenc koncertjét láthatja a nagyérde­mű. Pataki Attila és az EDDA immár harmadik alkalommal segít a nemes cél megvalósu­lásában. A kápolnáért meg­rendezett koncertsorozat több, mint rockfesztiválok története. Ez egy példaértékű program, amely megújulhatott a sitkei kápolna épületegyüttese. Sitke mint helyszín és a koncertsoro­zat mint rendezvény az alkotni akarás, az együvé tartozás tör­ténete is egyben. További információ: www.sitke.lordinfo.hu Országos Lecsófesztivál Nagy volt az érdeklődés a hét végi Országos Lecsófesz­tiválon Balatonkenesén. A versenyzők a hagyományos lecsót különböző hozzáva­lókkal bolondították meg, így készítettek babbal, pacal­lal, csirkehússal, cukkinival, káposztával is lecsót. A leg­érdekesebb talán a lazaccal és rákkal főzött lecsó volt. A zsűri a kreativitás, a tálalás, a sátor és a főzőhely kinézete mellett a főzőcsapatok fellé­pését is pontozta. A győztes kétségkívül a közönség volt, ugyanis végigkóstolhatta valamennyi gasztronómiai remekművet. Országos biofőzőverseny A Balmazújváros melletti Va­­konya-pusztán vasárnap tartják a VII. Országos Biofőzőver­senyt és Pásztortalálkozót Ró­zsa Péter biogazda tanyáján. A rendezvény programjai között lesz fotókiállítás, a Hortobágy Örökös Pásztora cím átadása és bioételek bemutatása. A főző­versenyre csak bioalapanyagból készült étellel lehet benevezni. A látogatók kóstolhatnak bio­ételeket és -italokat, miközben meghallgathatják dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária ügyvezető igazgatójának elő­adását, felfedezhetik a hagyo­mányos kézművestermékek kiállítását s megnézhetik a néptáncegyüttesek fellépéseit. Az oldalt írta és szerkesztette: B. Mezei Éva Pálinkaünnep Érpatakon Nagy a sürgés-forgás Érpatakon, ahol a III. Zsindelyes Fesztiválra készülődnek. Ám addig szeret­nék befejezni az Európai Unió társfinanszírozásában megvaló­suló 250 millió forintos fejlesz­tés utolsó fázisát, az új automata gépsorok üzembe állítását és a raktárhelyiségekben a hatalmas tárolóedények elhelyezését. Az idén harmadszor meg­rendezett Zsindelyes Fesztivál szeptember 2-án Vass Csaba triatlonista akciójával indul, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Pálinka utat teszi meg fut­va, úszva és kerekezve, össze­sen 363 kilométert. Szeptember 4- én tartják a pálinkamustrát, az észak-alföldi lakossági pálin­kafőzők versenyét. Szeptember 5- én lesz a Zsindelyes Pálinka és Népi Gasztronómiai Fesztivál, amikor a benevezett városoknak és falvaknak az adott tájegy­ségre leginkább jellemző alap­anyagokból kell elkészíteni az ételeket. A népi játszóházban az apróságok megismerkedhetnek őseink játékaival, a fakörhintá­val, a lovagi tornával. A Roxan, a Neoton sztárjai, a Bikini és a Hooligans koncertjei mellett érdekes lesz a Star Machine ze­nekar lemezbemutató koncertje, akik együtt lépnek fel az érpa­taki asszonyokkal. Az Újfehértó melletti Érpata­kon, a régi Zsindelyes Tanyán a 97 éves épületben, amely eredetileg istálló volt, készül a zsindelyes pálinka. Az 1984-ben családi vállalkozásban indult szeszfőzde sok változáson ment keresztül. A kisüsti kétütemű technológiával elkezdett pálin­kafőzés svájci, németországi és osztrák tapasztalatok nyomán olyan egyedi, magas minőségű termékekre helyezte a hangsúlyt a korábbi kommersz italok mel­lett, amelyeket idehaza és kül­földön jobban lehet értékesíteni. A mostani beruházás nyomán 2010-re megduplázzák kapaci­tásukat az automata gépsorokon. Az új raktárhelyiségekben száz­ezer liter pálinkát tudnak majd tárolni. Jelenleg évente 75 ezer liter 100 százalékos, azaz 180 ezer liter 40 százalékos pálinkát készítenek. A választék 54 fajtá­ból áll Érpatakon, köztük van a védett újfehértói fürtös meggy­pálinka. A jövő heti fesztiválra befejezik a raktárépületeket, he­lyükre kerülnek az új gépsorok, és minden a pálinkaünnepről szól majd. Papp József igazgató tervei szerint a vendégek, akik a kemencében sült finomságok mellett a tavaly elkészült kós­tolóházban ízlelgetik a zsinde­lyes pálinkát, hamarosan az itt tervezett 21 szobás panzióban szállhatnak majd meg Az új kóstolóház szomszédságában épül majd a panzió Bokrétaünnep az állatparkban Tegnap tartották a Nyír­egyházi Állatparkban a Zöld Piramis bokrétaün­nepségét. Az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával meg­valósuló Óceánium Esőerdő­ház projekt részeként egy négyszintes, mintegy 3800 négyzetméteres területen komplex fejlesztés kezdődött meg - mondta Gajdos László igazgató. A sóstói üdülőövezetben talál­ható Nyíregyházi Állatpark a várostól 5 kilométernyire fek­szik, ahol strandfürdő, falumú­zeum és egy parkerdő található a környezetében. Az állatpark ebben a természetes, szinte há­borítatlan környezetben kapott helyet, egy tölgyerdő mélyén. Az ország legkülönlegesebb állatgyűjteménye a nyíregy­házi, hiszen a világ legritkább állataiból is megtalálható itt néhány, mint például a fehér tigris, indiai orrszarvú, fekete jaguár, afrikai elefánt, szirti cápa, jegesmedve. A közel 30 hektáros területen földrészek fogadják a látogatókat, hogy aki ide belép, végigjárhassa a Földet, megfigyelhesse, miként élnek a világ különböző vidé­kein az állatok. A most épülő úgynevezett Zöld Piramis épület föld alatti szintjén az Indiai-óceán élővilá­gát mutatják majd be. A látoga­tók üvegfolyosóban közlekedve figyelhetik meg az 500 literes akváriumban a cápák, a ráják, a korallok élővilágát. A medence­szint feletti esőerő gazdag élő­világával egyedülálló élményt kínál majd, amelyet barlangok, liánok, függőhidak, tavak tesz­nek teljessé. Az esőerdőben orángután, krokodil, óriáskígyó saját, eredeti életterében látható majd. Az állatpark másik nagy projektje a Tarzan Ösvénye, amelyet a szafarihíddal kötnek össze az Afrika-házzal. Ez a projekt az afrikai állatok újsze­rű bemutatását teszi lehetővé mintegy kéthektáros területen. Az épület - emeleti szintjén - a látogatók számára kívülről biz­tosítja az állatok tanulmányo­zását, a szafarihídhoz hason­lóan. A miniszafariban gorilla, zsiráf, antilop, hüllők, madarak kapnak helyet. Magyarországon csak itt láthatóak fehér tigrisek, melyekből alig pár száz él a világon Fotó: Nyíregyházi Állatpark Új fejlesztések Sóstógyógyfürdőn Már Mátyás király korában ismerték a Nyíregyháza köz­pontjától 6 kilométernyire lévő sós vizű, akkor Igrice nevű tó áldásos hatását. Az igazi fürdő­­kultúra az 1930-as években alakult ki. A múlt század első felének békebeli hangulatával találkozhat ma is a látogató, ha végigsétál a lombos fák között található műemlék épületek, a fürdőházak között. Sóstógyógy­fürdő szimbóluma az egykori Víztorony, amelyben ma a Tourinform Iroda működik. Napjainkban évente 480-500 ezer ember látogatja a Sóstó­­gyógyfürdő üzemeltetésében lévő négy sóstói és a város központjában lévő Júlia fürdőt. Ötvenszázalékos uniós finan­szírozással tervezik a sóstói öt­venméteres úszómedence kor­szerűsítését, feszített víztükrű medencévé való átalakítását, valamint az új öltözők rendsze­rének megvalósítását. A kiviteli tervek már elkészültek. Az 1,6 milliárd forintos beru­házással megvalósult, 2005-ben megnyílt Aquarius Élményfür­dőt, amely a Széchenyi Terv 80 millió forintos támogatásával létesült, évente 180 ezren kere­sik fel. A létesítmény jelentősen hozzájárult a szezon meghos­­­szabbításához, ám ahhoz, hogy a jelenlegi 50-55 százalékos kapacitás kihasználását tovább lehessen növelni, újabb három­négy csillagos szálláshelyek szükségesek - húzta alá Belus Tamás fürdőigazgató. Mivel a vendégek jelentős része szlo­vák, lengyel, román és ukrán, ezért a személyzet jelentős ré­sze beszél nyelveket. Hat, gyógyvizet adó kútjuk­­ból hármat bevizsgáltattak. A sóstói víz a mozgásszervi betegségek mellett a meddőség gyógyítására is alkalmas. A Jú­lia fürdőben és a fürdőházban végzik a kezeléseket, a többi között tangentor, súlyfürdő és gyógymasszázs vehető igény­be. A fürdő kezelésében van Sóstógyógyfürdő egyik legér­dekesebb épülete, a Svájci Lak, amelyben panzió és étterem található. Falai közt megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy és sok más művész, politikus. Krúdy kedvenc ételei mellett a tirpák konyha finom­ságait is megkóstolhatjuk itt. Az Aquarius külső medencéje

Next