Népszava, 2009. szeptember (136. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-26 / 226. szám

2 SZÉP SZÓ 2009. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Jogkereső Scipiades Erzsébet 2009. szeptember 17. Most lépünk be a kazincbar­cikai gyámhivatal épületébe. Azért ide, mert hoz­zájuk tartozik annak a sajókazai házaspárnak az ügye, akiket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bí­róság 16-16 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt, amiért hat tanköteles korú gyermekük közül kettő több száz órát hiányzott igazolatlanul a sajókazai általános iskolából. A 3400 lelkes Sajókaza hat-hét kilométerre van a mintegy tízszer nagyobb lakosú várostól, Kazincbarcikától, melyhez gyámügyi­­leg harminc kistelepülés tartozik A sajókazai B. Józsefnek és feleségének szeptember 3-án, illetve 4-én kellett volna bevonulnia Miskolcra, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe. - Mi történt azóta? - A gyermekek törvényes képviselője a nagy­mama lett. - A szülők bevonultak a börtönbe? - Erről nincs információnk. - Nem tudnak arról, hogy az anya börtönbe vo­nulását Draskovics Tibor igazságügyi és rendésze­ti miniszter ideiglenesen felfüggesztette? - Csak a sajtóból értesültünk erről. Nekünk, gyámhivatalnak a gyerekek elhelyezését kellett megoldanunk, amit megtettünk; a gyermekeket elhelyeztük a nagymamánál, akit gyámul rendel­tünk ki. A gyermekek törvényes képviselete ren­dezve van. - A gyámhivatalt nem érdekli a valóság? - Dehogynem. Amikor kint jártunk és környe­zettanulmányt folytattunk, a gyerekek a nagyma­ma lakásában tartózkodtak. - Miért kell a hat gyermeknek, köztük a hat hó­napos csecsemőnek ott lennie, ha egyszer az édes­anya otthon van? - Mert már a nagymama a törvényes képviselő­jük, O a gondozójuk, a nevelőjük, a vagyonkeze­lőjük. Ugyanakkor működik a jelzőrendszer, ha a családdal gond van, a jelzőrendszer tagjai kötele­sek a szükséges intézkedéseket megtenni. - Milyen jelzőrendszer? - Elvileg minden településen létezik, léteznie kell egy jelzőrendszernek, amibe a szomszédtól a gyermekjóléti szolgálatig, az óvodától az iskolá­ig, a védőnőtől a jegyzőig sok mindenki beletar­tozik, akiknek kötelességük jelezni a gyermekek veszélyeztetettségét.­­ A nagylány, Anna tizenhárom éves, és mióta az általános iskolában elvégezte az első osztályt, örökké másodikos­­ az igazolatlan mulasztásai miatt. A sajókazai jegyzőtől mikor kapták a jel­zést? - 2009. július huszonkilencedikén. - És mikor rendelték ki a nagymamát gyámul? - Az eljárást lefolytattuk, és a döntéshez szüksé­ges iratok beérkezését követően 2009. szeptember tizenegyedikén hoztunk döntést az ügyben. - Szeptember tizenegyedikén? Akkor elvileg egy hétig nem volt a hat gyermeknek törvényes képviselője. Önök számára okoz-e jogi problémát az, hogy jelenleg egyik szülő sincsen börtönben? Szeptember harmadikén, illetve negyedikén a szülők azért nem tudtak bevonulni, mert nem volt pénzük vonatra és az előírt tisztasági csomagra. - Ha ez így van, akkor a szülő bejöhet, és kér­heti, hogy szüntessük meg a gyermekei ideiglenes hatályú elhelyezését. - Most, hogy a kegyelmi kérvény elbírálásáig az anya otthon maradhat, a gyerekeket ki gondozza? - A gyermekek gondozója jelenleg a kirendelt gyám. - A gyámhivatalt foglalkoztatja-e a tizenhárom éves Anna helyzete? Hiszen a gyámügyi eljárás miatta indult. - Nem igazán csak az ő problémája miatt, hanem azért, mert a szülőknek börtönbe kell menniük. A mi eljárásunknak ez utóbbi volt az oka: a gyere­kek a szülők börtönbe vonulása miatt törvényes képviselő nélkül maradnak. A gyermekvédelmi rendszer úgy épül fel, hogy minden településen van gyermekjóléti szolgálat, illetve jelzőrendszer. Kötelesek jelezni, ha egy családnál problémát ész­lelnek. - Miért nem jeleztek önöknek évekig?­­ Ha a család együttműködik a helyi gyermekjó­léti szolgálattal, akkor nem írnak elő kötelezettsé­geket. Beszélgetésekkel, ügyintézéssel próbálnak a családon segíteni. Ha azonban nem működnek együtt, akkor a szolgálat jelzi a helyi jegyzőnek, hogy indokolt a gyermek védelembe vétele. De a védelembe vétel nem jelenti a gyermek családból való kiemelését, hanem azt, hogy a szülőnek köte­lezettségeket ír elő. Ha ennek sem tesznek eleget, és a probléma továbbra is fönnáll, akkor a jegy­ző, hatáskörénél fogva, a gyermeket kiemelheti a családból és elhelyezheti őt hozzátartozónál vagy gyermekotthonban. Az ügy ekkor kerül a gyám­hivatalhoz.­­ Ez az elmélet. A gyakorlat meg az, hogy An­na öt-hat éven át lehetett második osztályos, és ha nincs bírósági eljárás, akkor tizennyolc éves ko­rában úgy hagyja el a sajókazai általános iskolát, hogy mindössze egy osztályt végzett el. Önök a valóságon hogyan tudnak segíteni? - A gyámhivatalhoz irat már csak akkor kerül, amikor a családban élő gyermekek elhelyezését meg kell oldani. - Most, hogy kinevezték a nagymamát ideigle­nes gyámnak, a családi pótlékot is ő kapja? - Igen. - És ha Anna továbbra sem jár iskolába, akkor a nagymamát fogják börtönbe zárni? - Ha gyámot rendelünk ki, akkor ő a mi felügye­letünk alatt látja el a tevékenységét. És abban az esetben, ha a nagylány nem jár iskolába, ha problé­ma van, behívatjuk a nagymamát, meghallgatjuk, s ha bizonyítást nyer, hogy nem látja el megfele­lően a gyermeket, akkor el tudjuk mozdítani. - Ha a hat gyermekből az egyik még csecsemő, hat hónapos, és szopik, akkor... Hogyan lehet el­választani egy büntetlen csecsemőt az édesany­jától? - Ez nem a gyámhivatal hatásköre. - A gyámhivatalnak nem a gyermek érdeke a legfontosabb? - A gyámhivatal nem bírálhat felül egy jogerős ítéletet. - A gyámhivatal nem a gyermek elsődleges tes­ti-lelki érdekét nézi? - Ha a szülőnek, az anyának jogerősen be kell vonulnia egy büntetés-végrehajtási intézetbe, ak­kor a gyámhivatal kész helyzet előtt áll. Ilyen eset­ben a gyermek hogyan maradhatna az anyával?­­ Amikor július végén önök kézhez kapták a bírósági határozatot, kérvényezték-e, hogy a cse­csemő az anyánál maradhasson? Anya-gyermek körletbe kerülhessen, egy zárkában maradhasson az édesanyjával. - Oda, a börtönbe a gyermeket nem helyezhet­jük. - Miért nem? - Mert ilyen elhelyezési forma nincs. - És hogyan gondolták a hat hónapos csecsemő szoptatását? - A gyámhivatalnak jogszabályban meghatáro­zott feladat- és hatásköre van. Intézkednie kell a gyermek elhelyezéséről, törvényes képviseletének ellátásáról. Felügyeli továbbá a kirendelt gyám tevékenységét, eljárást indít, ha jelzés érkezik a gyám vonatkozásában. Az eljárás során a gyámhi­vatal meghallgatja a tizennégy életévüket betöltöt­­teket, az az alattiak közül pedig az ítélőképességük birtokában lévőket. - Annáék esetében mire voltak kíváncsiak? Mit akartak megtudni? - Azt vizsgáltuk, hogy azzal a személlyel, aki a gyámságukat vállalja, jó-e a kapcsolatuk, elfogad­ják-e törvényes képviselőjüknek. Továbbá felhív­tuk a figyelmüket, ha továbbra sem járnak iskolá­ba, akkor a gyámot felelősségre vonjuk. - A gyámhivatalnak hivatalosan honnan kelle­ne megtudnia, hogy az anya börtönbüntetését egy miniszter felfüggesztette? Ez mennyiben módosít­ja a hivatal intézkedését? - Nézze, a gyerekek elhelyezését megoldottuk. De ha bejön ide az édesanya, és azt mondja, alkal­masnak érzem magam a gyermekeim nevelésére, és kéri az elhelyezés megszüntetését, akkor a hiva­tal új eljárást indít, melynek során megvizsgálja a szülő alkalmasságát. Jelenleg a nagymama megfe­lelően ellátja a kiskorúakat. Szeptember 16. Az osztályfőnök szerint B. An­na ebben a tanévben mindössze egyetlen tanórát töltött a sajókazai általános iskolában, a 2. bé-ben, a hat-hét éves kicsik között. A tanteremben kijelölt helye nincs. A miniszter döntése „Tisztelt szerkesztőség! 2009. szeptember 14-én Draskovics Tibor igazság­ügyi és rendészeti miniszter úr az édesanya részé­re engedélyezte, az édesapa részére viszont nem engedélyezte a büntetés végrehajtásának elhalasz­tását. A halasztás időtartama a köztársasági elnök úr kegyelmi döntéséig tart. A tárca Kegyelmi Osz­tálya miniszter úr döntéséről még aznap, faxon, ügyvédjük útján értesítette a szülőket, valamint a bíróság büntetés-végrehajtási csoportját. A döntés­ről mást nem szükséges értesíteni. Kérésüknek megfelelően alábbiakban olvashat­ják tárcánk hétfői közleményét. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleménye Budapest, 2009. szeptember 14., hétfő (OS) Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba a mai napon megérkezett a sajókazai ügy iratainak egy része. Ezek alapján az igazságügyi és rendé­szeti miniszter emberiességi szempontokat figye­lembe véve, a csecsemőkorú gyermek ellátása ér­dekében, az édesanya büntetésének végrehajtását a kegyelmi kérelem elbírálásáig elhalasztotta.” (Igaz­­...) Tekintettel arra, hogy az ügyfeleimre kiszabott büntetés már jogerős, a bűncselekmény értékelé­sének a kegyelmi kérelemben nincsen helye, azt azonban mégis hangsúlyozni kívánom, hogy az íté­letekben írtak szerint a bűncselekményt »csupán« azzal valósították meg, hogy nem voltak képesek biztosítani hat kiskorú gyermekük közül kettőnek a folyamatos iskolába járását. Fontos hangsúlyozni, hogy a többi iskolaköteles korú gyermeknél hason­ló probléma egyáltalán nem merült fel. Gyk. B. Anna és B. Adrián (a 2007/2008-as tanévben 2. osztályos tanulók) valóban igen sok igazolatlan hiányzásának az oka elsősorban nem a szülők kötelességszegése volt, hanem az, hogy a két gyermek folyamatosan nagyon rosszul érez­te magát az iskolában. Valószínűsíthetően roma származásukkal is összefüggésben gyakran vol­tak kitéve hátrányos megkülönböztetésnek, sőt nem egyszer komoly fizikai atrocitásoknak is. Ez eredményezte azt, hogy gyakran nem érkeztek meg az iskolába, miután szüleik elindították őket otthonról, vagy pedig - ha bekísérték őket - akkor a szünetben hazaszöktek. (...) Sajókazán alig van munkalehetőség, ezért alkalmi munkák vállalásá­val próbálták, próbálják előteremteni a minden­napi élethez szükséges forrásokat. (...) Ügyfeleim soha nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Rendkívül rossz életkörülmények között, mélyen a létminimum alatt élve és a romákat országosan sújtó előítéletek közepette, ugyanakkor nagy sze­­retetben próbálják biztosítani maguk és hat kis­korú gyermekük megélhetését. Lehetséges, hogy ezen erőfeszítéseik közepette az általában elvárha­tónál valóban kevesebb figyelmet fordítottak arra, hogy napi rendszerességgel ellenőrizzék gyerme­kük iskolai jelenlétét, azonban meggyőződésem, hogy élethelyzetük olyan nagy mértékben eltér attól az általános élethelyzettől, amiből a jogalkotó kiindult, hogy esetükben egyedi és méltányosabb elbírálás szükséges. Megítélésem szerint, ha esetükben a hatóságok pusztán a jogszabályok betűjét követve minden erejükkel érvényt akarnának szerezni az állam büntetőjogi igénye feltétlen érvényesülésének, ak­kor azzal valójában ellentétes hatást érnének el; a büntetés végrehajtása következtében bekövetkező hátrányok ugyanis rendkívüli mértékben megha­ladnák az azáltal elérhető »előnyöket«. Ha a büntetést végrehajtják, az azt fogja ered­ményezni, hogy a hat, önmagát ellátni semennyire sem képes gyermek gyakorlatilag felügyelet nél­kül maradna. Ha az erős családi kötelék ellenére még a szülőknek sem volt elég erejük ahhoz, hogy az iskolába járást kellően kikényszerítsék, akkor sejthető, hogy mennyi esélyük lenne erre anyagi források nélkül a hasonlóan rossz körülmények között élő rokonoknak. Ha a gyermekek állami gondozásba kerülnének, az álláspontom szerint ta­lán még ennél is hátrányosabb következményekkel járna, így ugyanis kikerülnének a szerető családi közegből, amely jelenleg gyakorlatilag az egyetlen biztos pont életükben. Ügyfeleimnek ráadásul 2009. március 2-án szü­letett csak a legkisebb gyermekük. A hat hónapos kisgyermeket természetesen még szoptatja az édes­anyja, ami a legfrissebb tudományos ismereteknek megfelelően az Egészségügyi Világszervezet aján­lása szerint minimum 1 éves korig a legmegfele­lőbb táplálása egy csecsemőnek. Jelen esetben, a család szociális helyzetének ismeretéből eredően megállapítható, hogy a féléves gyermeket elsza­kítani egyszerre édesanyjától és édesapjától nem csak komoly pszichés traumát okoz, hanem a szop­tatás kikényszerített megszüntetésével a kisgyer­mek egészséges fejlődéshez való joga is csorbulna. 2009. szeptember 3-án a büntetés végrehajtásának előírt napján ez a gyermek ugyan már pont elérte a hat hónapos életkort, így, ha akarjuk, teljesül a Be. 591.§ (3) bekezdés b./ pontjában foglalt kívánalom, azonban a fentiek fényében könnyen belátható, hogy milyen hátrányosan befolyásolná a büntetés végrehajtása a gyermek testi és lelki fejlődését. Az ötéves gyermek, aki korosztályára jellemzően erő­sen ragaszkodik édesanyjához, az óvoda utolsó, az iskolára felkészítő évét töltené szülei nélkül. Fenti indokaim alapján kérem a tisztelt Köztár­sasági Elnök Urat, hogy szíveskedjék elítélteket kegyelemben részesíteni, és ezáltal elsődlegesen a rájuk kiszabott büntetés elengedését, másodlago­san annak mérséklését a kegyelem gyakorlásával engedélyezni. (...) Budapest, 2009. szeptember 9., dr. Deák Dávid ügyvéd.” (A kegyelmi kérvényt a TASZ, a Társa­ság a Szabadságjogokért szervezet bocsátotta ren­delkezésünkre.) A cikkhez kapcsolódó írásaink *A sajókazai Virág utca rabosítása évek óta tart (Népszava, 2009. augusztus 29.) *Ahol egyetlen dolog biztos: a nyomor öröklődik (Népszava, 2009. szeptember 21.) Anna egy osztálya jogügyi és Rendé­szeti sajtóosztály) A 13 éves, Sajókazán élő Anna, karjában hat hónapos kishúgával. Édesanyjuk a kegyelmi kérvény elbírálásáig szabadlábon van Fotó: Demecs Zsolt A kegyelmi kérvény „Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Next