Népszava, 2009. október (136. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-15 / 242. szám

10 EZEN A HETEN: TURIZMUS 2009. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Közeledő régiók: Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár közös túraútvonalon Munkácson őrizték a magyar koronát A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei turisztikai látványosságok - a gyorsan fejlődő Nyíregyháza, a vásárosnaményi Szilva Termálfürdő, a tarpai pálinkakóstoló, a csarodai református templom­­ megtekintését a Nyírség Utazási Iroda és a bereg­szászi Kárpátinfo Utazási Iroda közös szervezésében összekö­töttük Kárpátalja magyarlakta településeinek, Beregszász, Ungvár és Munkács felkeresésével, a Vereckei-hágón találha­tó magyar emlékmű megkoszorúzásával. A határ menti régiók, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye és Kár­pátalja turisztikai látványossá­gainak közös bemutatását segíti elő a Norvég Alap, amely lehe­tővé tette, hogy hazai újságírók egyszerre ismerkedjenek meg Északkelet-Magyarország és a szomszédos Ukrajna magyar­lakta településeivel. Először a tirpákok földjével, azaz a Nyírséggel ismerkedtünk. Ke­­let-Magyarország egyik legré­gebbi temploma a kora gótika jegyeit magán viselő csarodai templom, ahol a különleges bizánci freskók, a XIII. szá­zadban festett magyar gyó­gyító, úgynevezett mosolygós szentek láthatók, köztük Szent Kristóf, az utazók védőszentje. Tarpán a pálinkakóstoláshoz elengedhetetlen talpas, tulipán formájú poharakban kínálták az illatos hungaricumokat. A vásárosnaményi Szilva Ter­málfürdő kipróbálása után a beregi keresztszemessel díszí­tett rákosi templomot néztük meg, amelyet mezítlábas Notre - Dame-ként emlegetnek, ugyan­is törekes, agyagos, pelyvás, sáros földből készült téglákból építették, s paticsfallal készült, ami egyedüli Európában. Kárpátalja megye központja, Ungvár az Ung folyó két partján, a keleti Kárpátok délnyugati lejtőjének lábánál helyezkedik el. A történelem viharát átélt ungvári vár bizony elég rossz állapotban van. A folyóval pár­huzamos Európa leghosszabb hársfasora. A Színház téri zsi­nagóga, amely 1904-ben épült, Európa legnagyobb ortodox zsinagógáinak egyike, ám nap­jainkban a helyi filharmóniának ad otthont. Munkácsot Lengyel Zoltán polgármester kalauzolásával jártuk körbe, aki elmondta, hogy az itt lakó emberek jól tudják, hogy a város története szorosan kapcsolódik a ma­gyar történelemhez. A Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona nevével fémjelzett munkácsi vár elődje egy földvár volt, ám IV. Béla rendeletére a Kárpátok alján 16 kővár épült, amelyből nap­jainkra mindössze kettő maradt épségben, az ungvári és a mun­kácsi. Kevesen tudják, hogy Munkácson 88 napig őrizték a magyar koronát az egyik bás­tyába befalazva. A munkácsi vár 1767-től börtön volt. Petőfi Sándor 1847-ben járt erre, és egy költeményében emlékezett meg róla. A várudvaron látható 65 méter mély kúthoz számta­lan legenda fűződik, állítólag a mai napig hallható a benne élő ördög, Belzebub morgása. Felkerestük a Sztálin-rezsim áldozatainak állított szolyvai emlékparkot. Innét vitték a környékbeli férfiak ezreit a Gulág táboraiba, ahonnan a legtöbben soha nem tértek vis­­­sza. A Vereckei-hágó a legtöbb magyarnak megdobogtatja a szívét. A tengerszint feletti 841 méter magasságból gyönyörű panoráma nyílik a környező hegyvonulatokra. A honfogla­ló magyar törzsek emlékére a lerombolt millenniumi emlék­mű helyére tavaly Matl Péter munkácsi szobrász tervei alap­ján elkészült az új, hét tömbből álló kapu, amely a honfoglaló hét magyar törzset jelképezi. Közepén gránit oltárkő talál­ható, amely a vérszerződéshez használt kelyhet jelképezi. Az emlékművet, amelyet megko­szorúzunk, sajnos már kétszer megrongálták, leöntötték fes­tékkel, amelyet azonban idő­közben rendbe hoztak. Kárpátalján mindenki sza­badon használhatja a magyar nyelvet, sőt sok helyütt az ukrán anyanyelvűek is megtanulták, ám sajnos a legújabb rendelet, amely szerint a magyar isko­lákban tanulóknak is ukránul kell érettségizniük, sok szülőt arra ösztönöz majd, hogy ukrán iskolába írassa be gyerekét. Pedig Beregszászon működik a magyar nyelvű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Beregszász a kárpát­aljai magyar kultúra központja, ahol hatvan magyar történelmi személyiségnek, művésznek, írónak állítottak szobrot, em­léktáblát. Itt található az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is, amelynek a XVII. században épült Oroszlán Szálló épülete ad otthont, amely Beregszász első szállodája volt. A hajdani Úri Kaszinó épületében jelen­leg a város talán legpatinásabb étterme, az Arany Páva talál­ható. Előtte Petőfi Sándor szobra emelkedik. B. Mezei Éva A munkácsi vár belső udvara A SZERZŐ FELVÉTELE norm­ag eea"S- grants^ grants A NORVÉG FINANSZÍROZÁ­SI ALAPBÓL 2004-2009 között Magyarország számára 135 millió euró állt rendelkezésre, és a meg­rendelt határidőig teljes egészében sikerült lekötni. Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az Euró­pai Uniónak, viszont az európai gazdasági térség tagjaiként részesei a belső piacnak, jelentős forrásokat bocsátanak az újonnan csatlako­zott tagállamok, köztünk hazánk rendelkezésére. A Norvég Alaptól nyert támogatás pályázat útján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tourinform irodája, a régió és Kárpátalja turisztikai kapcsolatainak bővítésére, közös kiadványok elkészítésére, idegenforgalmi kiállításon való részvételre, illetve közös tanulmányút szervezésére. INTERJÚ Elliot Aronson szociálpszichológus , Medveczky Balázs ügyvezető alelnök­, MTV NAGYÍTÁS Miért kerül egyre többe a Margit híd felújítása? ÉLETMÓD Földes Petra Latinert Judit: Az iskolai erőszakról PUBLICISZTIKA Dr. Csermely Gyula: Még egyszer az otthon szülésről KÖNYVKRITIKA Elena Ferrante: Tékozló szeretet 13. Békéscsabai Kolbászfesztivál A hagyományos 13. Békéscsabai Kolbászfesztivált, amely a város egyik legjelentősebb turisztikai eseménye, október 22-25. kö­zött tartják. Az ország határain túl is jól ismert gasztronómiai eseményre tavaly hetvenkétezer vendég érkezett, s ebben az esz­tendőben százezer főre számíta­nak a rendezők - mondta Amb­rus Zoltán fesztiváligazgató. A négynapos fesztivál idejére a hazai és külföldi vendégek már lefoglalták nemcsak a békéscsa­bai, de a környező városokban és falvakban található összes szálláshelyet. Békéscsaba al­polgármestere, Hanó Miklós beszámolt arról, hogy a csabai kolbász készítésének rejtelmei­be hamarosan már nemcsak a kolbászfesztiválon nyerhetnek betekintést az érdeklődők, ugyanis egész évben nyitva tartó kalandpark építését terve­zik. A „kolbászfaluban” ősztől tavaszig hagyományőrző prog­ramokkal, disznóvágásokkal és disznótorosokkal várják majd a vendégeket, s az év másik felé­ben is a helyi népszokásokkal s a tájjellegű ételek mellé kínált finom borokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A városi sportcsarnokban és a környékén zajló fesztiválon lesz élelmiszer-ipari és turisz­tikai kiállítás, borvigadalom és vásár, népművészeti és kirako­dóvásár. Természetesen mindig a legnagyobb az érdeklődés a kolbásztöltőverseny iránt, ame­lyet ezúttal három helyszínen rendeznek meg négyszáz csapat részvételével. A fesztiválon ezúttal Szarvas mutatkozik be - disznót vágnak, ételkészítési bemutatókat tartanak, hús mel­lett szilvából is. B. M. É. A fő cél a Balaton biológiai egyensúlya Hosszú távon fontos törekvés, hogy a tó a világörökség része legyen - mondta Suchman Tamás a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) más szervezetekkel kibővített keddi ülésén Siófokon, amelyen a kormány két tagja is részt vett. A politikus hangsú­lyozta: a horgászok és halászok közötti béke és a víz ökológiai egyensúlyának megteremtése hosszú folyamat, ennek egyik első lépése volt a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. létrehozása. Kedden délután rendhagyó napirendi ponttal kezdődött a Balaton Fejlesztési Tanács, a régió idegenforgalmi bizottsága és a Balaton Szövetség együttes ülése. A Balatoni Halászati Zrt. átalakulásáról szóló megbeszé­lésen részt vett a szervezetek tagjain kívül Oszkó Péter, a pénzügyi és Szabó Imre, a környezet­­védelmi és vízügyi tárca vezetője is. Bevezetőjében Suchman Tamás, a BFT elnöke hang­súlyozta: maga is régóta horgászik, és számos alkalommal találkozott azzal az ellentéttel, amely a hobbi szerelmesei és a halászat mint szakma között feszül. Mint mondta: ezért kérték a kormány­zatot, hogy a halgazdálkodást társadalmasítsák, annak irá­nyításába kerüljön be a Balaton Szövetség, a fejlesztési tanács és a horgászok képviselője.­­ Ezt követően javasoltam, hogy a Balaton halgazdálkodását vég­ző cég legyen nonprofit társa­sággá, amely nem a veszteséget számolja, hanem azt a hasznot, hogy helyreáll végre a tó bioló­giai egyensúlya, a 100-150 ezer horgásznak pedig megfelelő körülményeket tud nyújtani - tette hozzá a társulás elnöke. - Hosszú, vitáktól sem mentes folyamat volt az átalakulás, de befejeződött, a kormány dönté­sének köszönhetően. A Balatoni Halászati Zrt. kettévált, és nemrég megalakult belőle a Balatoni Halgazdálko­dási Nonprofit Zrt. Utóbbi fel­adata nem más, mint a Balaton mint természeti kincs megőr­zése. Suchman szerint ez rend­kívül fontos lépés volt annak érdekében, hogy a tó részben vagy egészben a világörökség része legyen. A BFT elnöke megköszönte Oszkó Péternek és Kamarás Miklósnak, a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának a szakmai segítséget és a folyamat le­bonyolítását, Szabó Imrének pedig azt, hogy a továbbiakban a tudományos eredményeket is felhasználva irányítják a gazdálkodást. Suchman hozzátette: ma­radtak még kérdések. Egyebek mellett, hogy a kormánytagok elfogadják-e a javaslatot, a parlament foglalja törvénybe, hogy normatíva segítségével tarthassa fenn a tó egyensúlyát, telepíthessen halakat a nonprofit cég, védettséget élvezve esetle­ges kormányváltások esetére. A politikus fenntartotta azt a vé­leményét is, hogy ne erőltessék a szétvált halászati cég másik felénél maradt buzsáki és leilei szaporítótavak eladását, amíg máshonnan nem szerezhetnek be halat. Ha a szakértőkből álló bizottság szerint máshonnan is megoldható az utánpótlás, ter­mészetesen a privatizáció aka­dályai elhárulnak. Szeretnék továbbá, hogy a nonprofit cég vezetésében a Balaton Szövet­ség továbbra is részt vehessen, a tó körüli települések képvise­lete biztosított legyen. A felvetésekre válaszolva Oszkó Péter kifejtette: termé­szetes, hogy ha egy cég állami feladatot lát el, akkor normatí­vából részesülhessen. Jelenleg napirenden van, hogy az új nonprofit zrt. költ­ségvetési pénzből részesüljön, bár azt hozzátette: ez nem nyújt garanciát kor­mányváltás esetére. Szabó Imre ehhez hozzáfűzte, hogy tel­jesen természetes az érintett települések igénye arra, hogy a szervezet működésére rálássa­nak. A vezetés társadalmasí­tása már megkezdődött, abban helyet kaptak mások mellett az önkormányzatok is. Szabó megnyugtatta a jelenlévőket a két szaporítótó tekintetében is. Mint mondta: amíg halbiológu­sok nem jutnak egyértelműen arra az álláspontra, hogy a Balaton utánpótlása nem csak a környező tavakból biztosítható a biológiai egyen­súly felborítása nélkül, azokat nem privatizálják. Barabás Béla fE­LBTT!XSI TAKACI VMfl 11 fi ViMMrrf MU«

Next