Népszava, 2009. október (136. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-01 / 230. szám

4 Aggódó kis kórházak Noha még az idén pluszpénzhez juthatnak a kórházak, abban nincs megegyezés, hogyan osszák fel a kórházak között a várható össze­get. Ráadásul egyelőre a kormány sem tudja, honnan teremti elő annak fedezetét. A Magyar Kórházszövetség szerint a pénzt úgy kellene felosztani, hogy legalább mindenki az egyhavi finanszírozásának tíz százalékát megkapja. Az egyetemi klinikák és súlyponti intézmények érdeke viszont az, hogy differenciált legyen a kifizetés, vagyis az ellátás csúcsán lévő kór­házak a nagyobb teljesítmény miatt kapjanak többet a pluszmilliárdokból. Ezt viszont a kiskórházak ellenzik, akik így az eddiginél is kevesebb pénzhez jutnának. Az egyik Bács- Kiskun megyei kórház igazgatója lapunknak azt mondta: jelenleg 500 millió forint az adós­ságállományuk, és ha jövőre nem vállal garan­ciát az önkormányzat a kórház működtetésére, akkor a tönk szélére kerülnek. A Zala Megyei Kórház főigazgatója, Csidei Irén szerint az idén és jövő januárban várható pluszpénz arra elég, hogy az intézmények ledolgozzák annak a tar­tozásnak a javát, amelyet április óta halmoztak fel. Székely Tamás egészségügyi miniszter közben tegnap úgy fogalmazott: mivel a jövő évi költségvetés még csak tervezet, egyelőre nem tudja, honnan csoportosít át a kormány a kórházaknak szánt pénz kifizetésére. P. T. Erményit javasolta a többség Információink szerint Erményi Lajos főtitkárt javasolta a Legfelsőbb Bíróság (LB) bíráinak többsége az elnökhelyettesi posztra. Hár­man pályáztak erre a tisztségre. A tegnapi szavazáson a főtitkár 52 szavazatot kapott, Kónya István, az LB büntetőkollégiumának vezetője 29-et, míg Cserni János, a Fővárosi Bíróság bírája 4-et. Baka András főbíró ugyan figyelembe veheti a helyettes kiválasztásánál az összbírói értekezlet véleményét, de az semmire sem kötelezi. Azt nem tudni, hogy az LB elnöke pontosan mikor nevezi meg választottját, akit a köztársasági elnök nevez majd ki. (Népszava) Kudarc a reform megtorpanása A demokratikus jogállam tovább­fejlődése szem­pontjából kudarc az önkormányzati reform megtor­panása - mondta Varga Zoltán a helyi önkormányzatok napja alkalmából rendezett budapesti konferencián. Az önkormányzati miniszter szerint ennek elsődleges oka nem szakmai, hanem politikai. Utalt arra, hogy az ellenzék miatt nem tudták megváltoztatni a kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabályokat. Tegnap az Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa szintén megbeszélést tartott. A szer­vezet a kétkamarás parlament létrehozását, az önkormányzati ciklus 5 vagy 6 évre növelését, valamint a finanszírozási rendszer újragondo­lását kezdeményezte. (MTI) „Czakó Gábor írta az 1956 és 2006 eseményei közti párhuzamot feltáró Globális hatalom­őrület című esszéjében, hogy Magyarországon a multik támogatásával és a választók aljas megtévesztésével bitorolja a közhatalmat egy komprádor tőkés csoport: »Egyre többen rá­jöttek, hogy a csalárd kormány a nemzetközi nagyvállalatok javára és a bennszülöttek kárá­ra dolgozik. 2005-ben a magyar gazdaságban megtermelt profit 90 százaléka két tucat óriás­cég zsebébe vándorolt. Befizetéseik viszont a teljes államháztartási bevételnek csak a 14 szá­zalékát tették ki.­ Persze ez elsőre úgy hangzik, mint egy helyes kis összeesküvés-elmélet, de ha belegondolunk, miféle szerződést mertek aláírni Gyurcsány Ferencék a Nemzetközi Valutaalap­pal...” (írja Kulcstartó című cikkében Huth Gergely a Magyar Hírlap szeptember 30-i számában. E lap szerkesztőségében Orbán Viktor 2009. március 17-én látogatást tett.) BELFÖLD 2009. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK r NÉPSZAVA r A végkielégítések fele volt súlyosan előnytelen - Újabb feljelentést tett a vezérigazgató BKV: 822 milliót dobtak ki az ablakon A BKV 2003 óta 822 millió forintot dobott ki az ablakon - mondta Kocsis István vezérigazgató az elmúlt hat és fél év végkielégí­tési gyakorlatát vizsgáló belső jelentés adatai alapján. Az esetek felében állapítható meg, hogy a dolgozók távozása anyagilag „súlyosan előnytelen" volt a cég­nek. Kocsis ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen. A végkielégítéses „trükkök” kára 822 millió forint - vonta meg Ko­csis István BKV-vezérigazgató az elmúlt hat és fél év „mérlegét” a most elkészült átfogó belső vizsgá­lati jelentés alapján. A dokumentum a cég felügyelőbizottságának (fb) határozatára 2003. január elsejétől napjainkig vizsgálta a 10 millió fo­rintnál nagyobb összeggel a cégtől távozott csaknem száz dolgozó mun­kaszerződését és „lelépési pénzét”. Az ellenőrzés nyomán arra jutottak, hogy 48 eset „súlyosan előnytelen” volt a BKV számára, mert vagy olyan pénzeket fizettek ki a távozók­nak, ami nem járt volna, vagy éppen vitatható „trükkökkel” tornászták fel a kiutalt összeget. A legtöbb vitatott szerződés a 2007-2008-as évekből a két közvetlen előd, Balogh Zsolt és Antal Attila idejéhez kapcsolódik. Kocsis mindenesetre ismeretlen tet­tes ellen tett tegnap ez ügyben felje­lentést különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt a rendőrségen, amely egyébként is vizsgál bizonyos végkielégítéseket és tanácsadói szerződéseket. A vezérigazgató szerint 2003- 2009 között összesen 1,7 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre és a távozók egyéb juttatásaira, de az arányokat érzékelteti, hogy 15, átlagosan egy évig a cégnél dolgozó „sokszor kárt okozó” fiatal több lelé­pési pénzt kapott, mint 51 olyan, aki 30 évet „becsülettel ledolgozott”. Az egyik „értelmetlen” tételt, a titok­­tartási pénzt azóta megszüntették. Azért, hogy a jövőben ne legyenek ekkora összegű kifizetések, a BKV új koncepciót készít a menedzser­­szerződésekre. Sőt - jelentette be Kocsis - 30 felsővezető-társával együtt lemondtak háromhavi pré­miumukról, az 55 millió forintból a BKV a tervek szerint vesz egy új buszt. Az átláthatóság érdekében a cég honlapján mind az ezer élő szerződés nyilvános lesz. A 2006 januárjától kötöttekkel - köztük sok­­ problémással - együtt. Lengyel Tibor KOCSIS ISTVÁN: fájdalmas valóság Nagyon fontos lé­pésként értékelte a BKV vezérigazga­tója, hogy a múltra vonatkozó vizsgá­latok objektíven, tárgyszerűen bemutatják a valóságot, ami szavai szerint ugyan fájdalmas, de ezzel szembe kell nézni. Kocsis István lapunk kérdésére elmondta: a vizsgálati jelentés számait kozme­tikázni nem lehet és nem is szabad. Értékelése szerint ha ezeket a kérdé­seket a BKV végre lezárja, fordulhat a jövő felé, hiszen a közösségi közle­kedés népszerűsítése, a modernizá­ció és a BKV színvonalának emelése mind sürgető feladat. Biztos benne, hogy a kormányzat és a tulajdonos főváros is pozitívan értékeli, hogy a vizsgálat rámutatott a problémákra és azt is, hogy „úgy alakítjuk a jövőt, hogy ilyen többet ne forduljon elő.” Még a régi testület tárgyalja Még a tisztújítás előtti, vagyis a BKV jelenlegi összetételű felügyelőbizottsága (fb) tárgyalja a most elkészült jelentést. Az fb jövő hét csütörtökön ül össze - erősítette meg infor­mációnkat Székely Gábor, a testület SZDSZ-es elnöke. Így az utolsó jelentés megtárgyalásával az az fb zárja a múltfeltáró munkát, amely néhány hónapja azt elkezdte. Ezt követően a testület nagy része lecserélődik, miután a közgyűlés október 12-i rendkívüli ülésén napirendi pontként szerepel az fb és az igazgatótanács (it) tisztújítása is. Az it elnökére a kormány, az fb-ére a városházi ellenzék tehet javaslatot. Előbbi személy még kérdéses, az viszont várható, hogy az fb élére a testület jelenlegi tagja, Vitézy Dávid kerül, bár ezt az MSZP ellenzi. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes azt sürgette, hogy a helyek betöltésénél „a politika egy lépést lépjen hátra, a szak­ma pedig hármat előre". Az SZDSZ már jelezte, hogy nem jelenlegi tagjait fogja dele­gálni, az MSZP még nem döntött. Eközben Demszky Gábor főpolgármester a minap levélben fordult a BKV központi üzemi tanácsához, kérve, hogy a szakszervezeti oldal ne a mostani tagokat delegálja újra. Nem áll le a Margit hídon a rekonstrukció Folytatódik a Margit híd felújítása, a kivitelező jelenleg is dolgozik és a munkaterveket szakaszonként en­gedélyeztetik - jelentette ki Temesi Attila, a fővárosi önkormányzat alosztályvezetője. Mint mondta, kormányrendelet alapján független statikus szakértő vizsgálja a hidat minden építési szakaszban. Koráb­ban sajtóhírek szóltak arról, hogy a szakértő rosszabb állapotúnak ítélte a Margit hidat, mint azt az előzetes felmérések mutatták, és emiatt akár hetekre is leállhat a munka a módo­sított kivitelezési engedélyek beszer­zéséig. Temesi Attila cáfolta ezt a hírt. Németh Miklós, a kivitelezést végző cég vezérigazgatója megerő­sítette, hogy teljes erővel folytatják a munkát, nem lesz leállás a folya­matban lévő engedélyek miatt, de vannak olyan teendők, amelyekhez szükségesek a friss statikai adatok a híd állapotáról. Holnap este hat órától szünetel a villamosforgalom a hídon, mert a síneket ideiglenes pályára terelik. Hétfő reggelre azonban ismét megin­dulhatnak a villamosok az átmeneti nyomvonalon, igaz, a Margitszigeten nem lesz megálló. Holnaptól a taxik sem vehetik igénybe a hidat, a kerék­párosok viszont tovább tolhatják a biciklit a gyalogosokkal megosztott járdán. — Biró Marianna Változások a forgalomban • Holnap este hattól nem jár a körúti villamos a Moszkva tér és az Oktogon között • A Margitszigetre dél felől csak gyalogosan lehet bejutni • Hétfőtől nem mehetnek át a taxik a Margit hídon Az Invitel Távközlési Zrt. Közleménye az Általános Szerződési Feltételek módosításáról Az Invitel Távközlési Zrt. („Invitel”) tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy a telefonszolgáltatásainak („Telefon”), az internet, adathálózati és bérelt vo­nali szolgáltatásainak („Internet”), valamint az internet protokollon keresz­tül nyújtott műsorelosztási szolgáltatásainak („IPTV”) általános szerződési feltételeit („ASZF”) 2009. november 01. napjától a jelen közleményben fog­laltak szerint módosítja. Az ASZF-ek módosításának alapvető oka a körül­ményekben bekövetkezett lényeges változásként hatósági határozatnak való megfelelés biztosítása. A) Valamennyi ASZF törzsszövegét érintő változások 1. ) Az átírás szabályai közérthetőbb szövegezést kapnak (5.2.2. pont (3) és (5) bek., ill. 10.5. pont (3) bek., IPTV ÁSZF­ 10.4.pont (3) bek.); 2. ) A számla előállításakor a szolgáltató a végösszeget forintra kerekíti a matematikai kerekítés szabályai szerint (14.2.1. pont (3) bek., IPTV ÁSZF 14.3.1. pont (3) bek.); 3. ) A szolgáltatások igénybevételekor nyújtott kedvezményekre vonatkozó szabályokat az Invitel pontosította és kiegészítette (14.5. pont, IPTV ASZF: 14.6.pont); B) Az IPTV ASZF törzsszövegét érintő további változások 1. ) A nem tervezett üzemkiesés mindkét fél érdekkörén kívül eső okból is bekövetkezhet (6.3. pont (3) bekezdésében új alpont); 2. ) Szolgáltató érdekkörében bekövetkezett szünetelés: adott naptári hónap­ban 48 órát meghaladó szünetelés esetén a Szolgáltató a teljes havi előfizetői díjat visszatéríti (6.5. pont (2), bekezdésének módosított b), új c) pont)); C) Kizárólag a Telefon ASZF mellékleteit érintő változások 1. ) A hangposta szolgáltatás leírása — a naprakészség biztosítása érdekében — módosul, 90 napos inaktivitási időszak kerül bevezetésre (1. sz. melléklet 1.1.4. pont); 2. ) A hangposta üzenet meghallgatásának díja kiegészül valamennyi föld­rajzi számozási körzetre vonatkozó díjszabással (2.1. sz. melléklet 1.2.13. pont); 3. ) Új rövidített hívószámok kerülnek bevezetésre: 1203, 1420, 14567 és 14888, a 1240-es rövidített hívószám pedig kivezetésre került (2.1. sz. mel­léklet 1.2.12. pont); 4. ) Új Pannon audiotext 90-es számmezők, ezáltal új díjkategóriák kerülnek bevezetésre (XI, XII, XIII és XIV), valamint az I. díjkategória újabb szám­mezővel bővül (2.1. sz. melléklet 1.2.15. pont). 5. ) Az Invitel Telecom (Tele2) díjcsomagokon belül a Mobil opció nettó kap­csolási díja javításra került — korábban tévesen szerepelt a nettó ár (2.3. sz. melléklet); D) Kizárólag az internet ASZF mellékleteit érintő változások 1. ) Amennyiben a szolgáltatás nem az adott naptári hónap első napján kerül aktiválásra, abban az esetben az első hónapra vonatkozóan a havidíjban fog­lalt adatmennyiség a díjcsomagban meghatározott Forgalmi keret időará­nyos része. (1. sz. melléklet 3.5.2.4. pont); 2. ) EU domain regisztráció és karbantartás egyszeri, ill. éves díja bruttó 13 500 Ft; a Mail Relay szolgáltatás kizárólag fix IP-címmel rendelkező internet-előfizetéssel vehető igénybe (2.1. sz. melléklet 1.4.1. pont) 3. ) A helyi hurok átengedéssel létesített ADSL-szolgáltatásnak havi szüne­­teltetési díja van (2.1.4.4. pont); 4. ) Invitel Net&Go elnevezés Invitel Mobilinternetre módosul (2.1. sz. mel­léklet, 4. pont); E) Kizárólag az IPTV ASZF mellékleteit érintő változás 1. ) Elektronikus műsorkalauz: az Invitel nem köteles minden csatornához EPG-információt nyújtani, illetve az információkat idegen nyelvű adások esetében idegen nyelven is nyújthatja; az Előfizetés alapú videotéka-szol­gáltatás (SVoD) leírása bekerül az ASZF-be. (1. sz. melléklet 1.1., illetve 2.3. pont); 2. ) A szünetelés díja bruttó 5000 Ft-ról bruttó 3500 Ft-ra csökken (2. sz. melléklet). A fenti változásokra való tekintettel meglévő előfizetőink az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (4) bekezdésében írottak sze­rint a hirdetmény közzététele időpontjától számított 8 napon belül azonna­li hatállyal — amennyiben pedig a jelen közleményben írt módosítás rájuk nézve hátrányos rendelkezést tartalmaz, úgy a 132. § (5) bekezdésben írt feltételekkel 15 napon belül, további jogkövetkezmények nélkül — előfizetői szerződésüket felmondhatják. Amennyiben fenti jogukkal ezen időtartamon belül nem élnek, úgy ez az ASZF-módosítások elfogadásának minősül. Az előfizetői szerződések, továbbá az ASZF-ek jelen módosítással nem érintett pontjai változatlan tartalommal hatályban maradnak. A módosított ASZF-ek egységes szerkezetbe foglalt szövege, valamint azok kivonata megtekinthető az Invitel internetes honlapján (www.invitel.hu) továbbá az Invitel Telepontjaiban (ügyfélszolgálati irodáiban).

Next