Népszava, 2010. január (137. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-02 / 1. szám
NÉPSZAVA 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT BELFÖLD A legnagyobb ellenzéki párt a vízión kívül kevés konkrétumot árul el programjáról készül a Fidesz a negatív kampányra Felelősségre vonásról, illegitim, a válságot elmélyítő kormányról, a Fideszt váró választókról beszéltek 2009-ben szinte egész éven át a legnagyobb ellenzéki párt politikusai. Kezdetben előrehozott választásokat sürgettek, majd elkezdtek arról beszélni, hogy mit törölnének el, ha végre kormányra kerülnének. A tavalyi év vége felé azonban már nem igazán tudtak újat mondani, hiszen a fideszes kommunikáció az elemzők szerint „nem várt akadályba" ütközött, stabilizálódott a forintárfolyam, javult hazánk nemzetközi megítélése, csökkent az államháztartási hiány. Ha az ország a teljes megújulás mellett dönt, akkor 2010 a magyarok éve lesz - jelentette ki saját honlapján közzétett újévi köszöntőjében Orbán Viktor. A Fidesz elnöke közölte, hogy „az új kezdet magával hozhatja a teljes újrakezdést is, a teljes megújulást is”. Hozzátette: „hiszem, hogy Magyarországnak éppen erre, a teljes megújulásra lesz szüksége a 2010-es esztendőben”, hiszen az elmúlt nyolc évben „megkeserítették a magyarok életét”. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője erre rímelve az óév utolsó munkanapján arról beszélt, hogy összeomlott a kormány, az MSZP és a kormányzati politika is, de bíznak abban, hogy az összeomlás éve után 2010 az újrakezdés éve lesz. Oszlassa fel magát az Országgyűlés, és Sólyom László köztársasági elnök írja ki az előrehozott választásokat - ezt egészen őszig követelték a Fidesz vezetői. Orbán már az év elejei országértékelő beszédében meghirdette a „reménytelenség emberei által megszállt Magyarország” visszafoglalásának programját. Kötcsén, a szokásos Polgári Pikniken úgy fogalmazott: „a soron következő választás arról is szól, hogy a magyar politika tizenöthúsz éve olyan lehet, amelyben egy, a nemzeti ügyek megfogalmazására képes nagy kormányzó párt létezik”. Az európai parlamenti választások után a Fidesz elnöke azt mondta, Magyarország felemelte a hangját, világossá tette, hogy változást akar. Pártja nevében nyílt levelet intézett a szocialistákhoz, amelyben a többi között azt követelte, hogy függesszék fel a privatizációt, állítsák le a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi cégének alapítási folyamatát, vessenek véget „a bukott pártpolitikusok állami intézményekbe történő ejtőernyőztetésének”. 2009-ben gyakran hallhatták az emberek, hogy „lassan az egész ország a Gyurcsány-Bajnaikorszak áldozata és kárvallottja”. Miközben a kormány egyre sikeresebben birkózott meg a válsággal, a Fidesz vezetői azt hangoztatták, hogy semmi sem jó. Azt ígérték, hogy nemsokára eljön az igazság és a számonkérés pillanata. Már a választásokra készülve Orbán nemrég Balsai István volt igazságügyi minisztert, a Fidesz országgyűlési képviselőjét kinevezte az elnöki stáb jogi igazgatóságának vezetőjévé, és feladatául elsősorban a kormányváltás után állítólag szükségessé váló törvényes elszámoltatás jogi előkészítését jelölte meg. A volt igazságügyi miniszter akkor több helyen azt nyilatkozta, már rögzítették azokat az ügyeket, amelyek pártja szerint az elszámoltatás alapját képezhetik, és nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy volt miniszterelnökök álljanak bíróság elé. Elmondta, 2002-től összesítik a korrupciós ügyeket, de emellett a 2006. október 23-i rendőri fellépés is „vizsgálatokat és felelősségre vonást igényel”. A szocialisták erre azzal válaszoltak, hogy politikai leszámolásra készül a Fidesz, a párt „McCarthybizottságát” pedig Balsai István fogja vezetni. Fia lassan és nehézkesen is, de az év végére határt próbált húzni a Fidesz saját maga és a Jobbik közé. A nyilatkozataival sokfelé felháborodást kiváltó Molnár Oszkárt nem indítják Edelényben, ám Orbán ezzel egy időben az MSZP-t is a szélsőségek közé sorolta. Azt hangoztatta, hogy nekik, a törvény és a rend pártján állóknak rendszeresen meg kell küzdeniük kétfajta szélsőséggel: az egyiket a kormány testesíti meg, amelynek szélsőségessége abban áll, hogy saját magát gyakran a törvények fölé helyezi. A másik, „radikális szélsőség” pedig rendszeresen a törvényen kívül helyezi magát. Minden alkalommal kijelentette, hogy élhető Magyarországot csak a Fidesz képes teremteni, annál is inkább, mert a Bajnai-kormány a Gyurcsány-korszak egyenes folytatása, és az MSZP a választások után is ugyanazokkal ugyanazt kívánja folytatni, mint amit eddig csinált. Előkerült persze az őszödi beszéd, a „gátlástalan visszaélés a hatalommal”, a „sorozatos megszorító csomagok” témaköre is. Elemzők szerint az idei kampányt ugyanezekből az elemekből építi majd fel a legnagyobb ellenzéki párt. Fazekas Ágnes Orbán irányt szab - most már nem az előrehozott választással tematizálják a közéletetFotó: Vajda József Várható menetrend a választásokig A tervek szerint február-márciusban állít országos választási listát a Fidesz. A párt hivatalos kampánya március 15-én indul, bár elemzők szerint Orbán Viktorék 2002 óta folyamatos kampányt folytatnak Magyarországon. Sólyom László államfő vélhetően április 11-re írja ki a választások első fordulóját, így nincs ok a sietségre. A választási eljárásról szóló törvény egyébként is azt mondja ki, hogy a területi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon, az országos listát és az azon szereplő jelölteket pedig legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon kell bejelenteni. A kampányfőnök, akár 2006-ban, most is Gyürk András, a miniszterelnök-jelölt pedig Orbán Viktor lesz. GYULAI ATTILA, a Political Capital ügyvezető igazgatója: A Fidesznek ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie 2010-ben, mint tavaly. Miközben a párt előnye hatalmas a többi politikai erőhöz képest, és győzelmét biztosra veszik a szavazók, a mozgósítási kihívás és az elvárások is jelentősek. A Fidesznek versenyhelyzetet kell felmutatnia a politikában ahhoz, hogy szavazótábora ne kényelmesedjen el és a Jobbikkal szimpatizáló támogatói ne pártoljanak el. 2009-ben a Fidesz már megkezdte a saját majdani kormányzásával kapcsolatos hatalmas elvárások csökkentését, több területen is feltételeket fogalmazott meg korábbi ígéretei teljesíthetőségéhez, és a kampányban nyilván fontos szerep jut annak, hogy visszamutogatnak az MSZP-re. A pártrendszer változása 2010-ben látványosan érintheti a Fideszt, bár ez nem a támogatottságán látszik elsősorban, hanem ellenfelein. Az egységes jobboldal megteremtésére irányuló stratégia megbukott, és a pártnak már a kampányban is kétoldali ellenzékkel kell szembenéznie, ez pedig nyilvánvalóan nehezíti a kormányzást is. Választási győzelem esetén a Fidesz látványos kormányzati fordulatra készül: az 1998-as szlogen - kormányváltásnál több, rendszerváltásnál kevesebb - sokkal inkább jellemzi a párt mostani törekvéseit, mint a korábbiakat. GYÖMÖRE MÁTÉ, a Progresszív Intézet elemzője: A Fidesz stratégiájának vannak állandó elemei, mégpedig kettő. Egyrészt a kormány illegitimitását hangoztatják, és ebben szerintük ugyanazon ok miatt illegitim Bajnai Gordon kormánya is, mint Gyurcsány Ferencé: nincs mögötte választói felhatalmazás. Másrészt igyekeznek a kormányt inkompetensként feltüntetni, mondván, hogy a kabinet nem kezeli, hanem mélyíti a válságot. Ez utóbbi azonban „nem várt akadályba” ütközött, stabilizálódott a forintárfolyam, javult hazánk nemzetközi megítélése. Egy dologban azonban változás észlelhető a Fidesz stratégiájában: míg korábban vagy semlegesen vagy pozitívan szólt a Jobbikról, illetve annak vezető politikusairól, nyár óta a Fidesz meghatározó politikusai egyértelműen és határozottan szélsőséges pártként jellemzik a Jobbikot. A szélsőséges szavazókról nyilván nem mondtak le - példa erre a cigányozó, zsidózó Molnár Oszkár mentegetése, majd „fű alatti” eltávolítása -, de szervezetileg igyekeznek magukat elhatárolni. Az „egy a tábor, egy a zászló” stratégia azonban marad. A Fidesz eddig is igyekezett a vízión kívül a lehető legkevesebb konkrétumot elárulni programjáról, így várhatóan a negatív kampány sok elemét felvonultatják, melynek fő pillére lehet a szocialisták „kriminalizálása”. Még a télen felállítanák a Trianon-szobrot Lehetőség szerint még a télen újra felállítanák az újpestiek a trianoni emlékszobrot, amely egykor a kerület főterén állt. Trippon Norbert szocialista alpolgármester lapunkat arról tájékoztatta, hogy a szükséges előkészületeket megtették, így már csak a főváros városképvédelmi bizottságának döntése választja el őket attól, hogy az első kapavágást megtehessék. Bár a politikus nem tudott felvilágosítást adni arról, mikorra várható a testület határozata, közölte: bíznak abban, hogy a tavasz beállta előtt elkezdhetik a munkálatokat. Néhány hónapja, szeptember végén vita és ellenszavazat nélkül támogatta az újpesti képviselő-testület, hogy a „Fájdalmas anya” nevű Trianon-emlékszobor visszakerüljön eredeti helyére, a IV. kerület megújuló főterére. Trippon Norbert alpolgármester, ötletgazda korábban azért kezdeményezte a műalkotás ismételt kihelyezését, mert szerinte az első világháborút lezáró békeszerződés, az ország szétszabdalása közös nemzeti tragédia, a „Fájdalmas anya” pedig méltóképpen szimbolizálja az ebből fakadó gyászt. A műemlék végigélte a második világégést, és a pártállami időkben is helyén maradhatott; aligha lehet bárkinek is kifogása ellene - magyarázta korábban Trippon, akinek kritikusai is akadtak, például az MSZP-t hónapokkal ezelőtt elhagyó Krausz Tamás történész személyben. Ő úgy fogalmazott: az újpesti politikus ötlete kampánycélokat szolgál, az alpolgármester nincs tisztában azzal, hogy az MSZP vagy a Jobbik tagja-e. Az újpesti pártok és sok civil szervezet azonban egyöntetűen kiállt a szobor visszaállítása mellett. Az MSZP több országgyűlési képviselője szintén úgy látta, amennyiben a műalkotás nem hordoz irredenta vagy kirekesztő üzenetet, nincs kivetnivaló Trippon szándékában. Az önkormányzati határozat után most már csak a fővárosi közgyűlés bizottságának kell rábólintania - ez elvben heteken belül megtörténhet hogy a helyreállítási munkálatok megkezdődhessenek, így a „Fájdalmas anya” még a tél vége előtt visszatérhet régi-új helyére. Népszava-információ Régi-új helyére vár az alkotás fotó:mti 3 BKV: hétfőn tárgyalnak újra Hétfőn folytatja a tárgyalásokat a BKV menedzsmentje a szakszervezetekkel a kollektív szerződés (ksz) meghosszabbításáról. A 12 ezer embert foglalkoztató, stratégiai közszolgáltatónál tegnap nulla órától nincs érvényes ksz, miután a régi lejárt. Az érdekképviseletek egy része - a 26-ból 12, köztük a hat reprezentatív szakszervezet fele - ugyan olyan átmeneti javaslatot készített, amelyet elfogadott a munkáltató is, ám az nem léphetett életbe, mert a szakszervezeti aláírók nem fedték le az előírt 65 százalékos dolgozói arányt. A szakszervezetek másik része eközben sztrájkot hirdetett január 12-re. A munkabeszüntetésben várhatóan a korábban már kitapintható szakszervezeti törésvonal jelentkezik ismét. Vagyis az alkalmazottak mintegy 40-50 százalékát képviselő sztrájkbizottság a várakozások szerint elsősorban a „gumikerekes ágazatban” dolgozókat, leginkább a troli- és buszvezetőket tudja nyomásgyakorlásra bírni. Aligha csatlakoznak viszont a sztrájkhoz a „vaskerekes” ágazatot - így a metrót, a villamost és a HÉV-et - lefedő szakszervezetek. Ameddig nincs megállapodás az új ksz-ről, addig ahelyett a Munka törvénykönyve (Mt.) szerint működik a BKV. Ez forgalom- és munkarend-szervezési nehézségeket, a dolgozók többségének pedig akár 20-30 százalékos havi jövedelemkiesést is jelent. Ugyanis a legtöbb pótlék és szociális juttatás folyósítását az Mt. nem teszi lehetővé, azokat nem is ismeri. Most, hogy kevesebbet kell fizetni a dolgozóknak az Mt. szerint, a cég januárban akár több százmilliós összeget takaríthat meg. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, a VTDSZSZ azért akart megállapodni, mert abból indult ki, hogy a cégvezetés ajánlata még mindig több, mintha a dolgozók ksz hiányában elveszítik fizetésük jelentős részét. Ráadásul Gulyás Attila VTDSZSZ-elnök szerint nem akartak lemondani végleg a juttatásokról, hanem a napokban kezdődő, idei bértárgyalásokon akarták újranyitni a kérdést. Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője viszont abban bízik, hogy a cégvezetés végül enged. Csakhogy Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint a BKV nem fog visszalépni jelenlegi ajánlatától. L. T. Mesterházy az együttműködésről A politikai élet szereplőinek együtt kell működniük, mert csak ezzel lehet eredményeket elérni - mondta Mesterházy Attila (képünkön) az RTL Klub Híradójának. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott: a 2010- es választási év, és az ilyen éveket jellemző felfokozott politikai érzelmek ellenére bízik abban, hogy lehetséges lesz az együttműködés. Szerinte ahhoz, hogy „ötről hatra” jusson az ország, abba kell hagyni a politikai acsarkodást, meg kell találni a nemzeti minimumokat”. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még szerdán mondta el újévi köszöntőjét, amelyben úgy fogalmazott: Magyarországnak teljes megújulásra lesz szüksége 2010-ben. (MTI) Bírálják az üzemanyagtendert Azonnali vizsgálatot követel az MDF annak tisztázására, miként történhetett meg, hogy az államigazgatási szervek üzemanyag-ellátását 2010-től - a nemzetbiztonsági vizsgálaton át nem esett - OMV osztrák olajtársaság biztosítja, holott egy kormányhatározat szerint csak ilyen vizsgálaton átesett cégtől vásárolhat üzemanyagot az ORFK, a VPOP, a BV, a mentők és a katasztrófavédelem. A döntést a legnagyobb ellenzéki párt is bírálta. Szollár Domokos kormányszóvivő a napokban közölte: az OMV nyerte a tendert, mert minden üzemanyag-kategóriában 2-3 forinttal nagyobb kedvezményt ajánlott a Molnál. (MTI) Konkrétumokkal kampányol az MSZP A munkanélkülisegély időtartamának hosszabbítása, a munkanélkülivé váló pályakezdő diplomások segítése új nyugdíjkorrekciós program indítása és a családi pótlék emelése az infláció mértékének megfelelően. Csak néhány azok közül a konkrét lépések közül, melyeket az MSZP programjában a választóknak kínál - közölte Szekeres Imre (képünkön), a párt elnökhelyettese. A politikus az „Ez nem mennyország, de nem is a pokol” című, a Népszabadságnak adott interjúban arról is beszélt, hogy megalapozatlannak tartja a párt szakadásáról „vizionáló spekulációkat”. (MTI)