Népszava, 2010. február (137. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-03 / 28. szám

Szemétégetőket kellene építeni a depók helyett A hazai távfűtési rendszere­ket alapvetően a szemétége­tésre kellene áthangolni. Az országban keletkező hulla­dékhegyek eltüntetésének ugyanis ez lenne a legjobb módja. Hő, meleg víz, esetleg áram előállítására alkalmas szinte minden éghető hul­ladék. A szemét eltüzelése amellett, hogy egyszerűbbé és gazdaságosabbá tenné a hulladékkezelést, olcsóbbá tehetné a távhőt. A „szemét” szó nem túl pontos, a „hulladék” jobban kifejező. Más szavakkal: szinte minden, amit kidobunk, bizonyos fű­tőértékkel bírhat. Különösen a szerves hulladékok, mint a növényi maradványok, az étel­maradékok, a papír vagy akár a fa. Ha az üveget, a műanya­gokat és a fémeket el tudjuk különíteni, akkor az összes többi „szemét” értékes fűtőanyaggá válhat - állítja Szanyi Tibor. Az ener­getikai kérdésekkel is foglal­kozó szocialista szakpolitikus elmondta: ma azért fizetünk, hogy a szemetünket elszállít­sák, miközben ugyanezt akár el is adhatnánk, ha sikerülne megszervezni a hulladék elége­tését. Az is megfelelő megoldás lenne, ha a szeméthasznosítási láncolatban senki sem fizetne senkinek. A kidobott anyagokat akár ingyen is elszállítanák a lakosságtól, illetve a cégektől, s azt például a drága földgáz helyett olcsón megszerzett fűtőanyagként használhatnák az erőművek. Ez a megoldás számottevően csökkenthetné a fűtésszámlát is - tette hozzá a szakember. Az országgyűlési képviselő megjegyezte: a környezetvé­delmi normák szigorodása mi­att a szemétszállítás költségei ma már az egekbe szöknek. A városok körüli szemétgödrök megteltek, újak a településektől távolabb, egyre nehezebb felté­telekkel létesíthetők. Az új sze­métlerakókat az egyre nagyobb erőfeszítésekkel teljesíthető uniós előírásoknak megfelelően kell kialakítani, ami mind mű­szaki, mind anyagi tekintetben nehéz feladat. Azt csak remélni lehet - fogal­mazott a politikus -, hogy a mai magyarországi szemétlerakási gyakorlatunkkal tulajdonkép­pen külszíni energiabányákat létesítünk a következő nemze­dékeknek. Ugyanakkor azt ja­vaslom -jelentette ki a honatya -, hogy a jövőt hozzuk előrébb, s a lehetséges hasznokból részesüljünk itt és most. A szocia­lista poli­tikus em­lékeztetett arra, hogy Magyarországon a távfűtés alapja a több ezer kilométerről idepumpált földgáz. Úgy véli: ostobaság a drága gázt im­portálni, miközben az értékes tüzelőanyagot nem hasznosít­juk, hanem magas költséggel kialakított depókba „ássuk el”. A politikus hangsúlyozta: a bu­dapesti szemétégető már most is részese a távfűtési rendszernek, s egyharmad áron produkálja a hőenergiát, mint a hasonló föld­­gáztüzelésű erőműblokkok. Szanyi Tibor úgy látja: a magyar mezőgazdasági lehe­tőségek figyelembevételével a biogáztelepek is fejlődés előtt állnak. Az agrárhulladék energetikai célú hasznosítása ugyanis kitörési pontot jelenthet a zöldenergia-termelésben. Népszava-információ Ma azért fizetünk, hogy a szemetünket elszállítsák, holott el is adhatnánk Rákospalotán már működik a szemétégetőFotó: Vajda József APRÓHIRDETÉSI RÉGISÉG GÁBOR ESZMERALDA becsüs­ műgyűj­tő (elsőként legmagasabb áron) készpénzért vásárol festményeket, bútorokat, ezüsttárgya­kat, porcelánokat (Kovács Margit, Gorka Géza), egyebeket, órákat, teljes hagyatékot. Kiszállás, értékbecslés díjtalan vidékre. Üzletünk: 06- 1/364-7534,06-70/264-1926. KÖNYV­KÖNYVEKET vásárolnék: 06-20/937-8592. AUTÓFELVÁSÁRLÁS készpénzért! 06 30/682-1390. AZONNALI KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL autófelvásárlás! 06-20/410-1111. SZOLGÁLTATÁS PARKETTÁS MUNKÁK:+3630/948-8909. REDŐNYÖS MUNKÁK: 06-1/262-4724. JÁRMŰ SEAT CORDOBA 1.6 SPORTLINE, feke­te metál színű coupé, benzines 2001/08. havi, sok extrával eladó. Műszaki vizsga 2011/8-ig érvényes. Vételár: 899 900 Ft. Érdeklődni: 06- 70/5040-768. SÉRÜLT, totálkáros autót vennék. 06-20/ 978-8416. NÉPSZAVA ÁLLÁST KERES MEGBÍZHATÓ, agilis, 40 éves férfi keres­kedelmi végzettséggel, B és C kategóriájú gépjármű-vezetői jogosítvánnyal, nagy gya­korlattal állandó, bejelentett munkát keres sürgősen. Magánsofőrködés is érdekel. Telefon: 06-20/471-7372. VEGYES ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Bontott műkő korlát, 1 m magas, 10 m hosszú jutányos áron eladó. Telefon: 06-20/471-7372. N \ CMQGasQtoO ßspesQOaQfeaoutf DJffiCit Cűűw^q Q 06Jl/4^9030°aS GQÖQÍtoOüSEáEDaGO 2010. FEBRUÁR 3., SZERDA HÁTTÉR Nem szerencsés a Bokros-csomagot idézni, ha hiányzik a pénzpolitikai összhang Konzílium egy téves diagnózisról Abban szinte mindenki egyetért Surányi György volt jegybankelnökkel, hogy a gazda­sági-pénzügyi válság 2008. őszi kirobbanása­kor valóban meglehetősen alacsony volt a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékainak a szintje, s emiatt elsőként kényszerültünk a régióban a nemzetközi intézmények segítsé­gét kérni. Ahogyan a költségvetés túlkölte­kezését és a jegybank kifogásolható lépéseit is a gyakorló bankszakemberhez hasonlóan ítéli meg a szakma. Ám azzal kapcsolatosan, hogy Surányi a monetáris és fiskális politika nem megfelelő együttműködését kritizálva az 1995-ös Bokros-csomag idejének pénzpo­litikai összhangját hozza fel figyelemfelkeltő példaként, már megoszlanak a vélemények. A nemzetközi válság első sza­kaszában a piac elsősorban azo­kat az országokat „büntette”, amelyek esetében a komoly lik­viditási problémát elsősorban az éven belüli lejáratú adósság, devizaadósság finanszírozási kényszere okozta. 2008 októbe­rének eseményei valószínűleg túlzottan hirtelen következtek be, s meglepetésként érték a jegybankot, mindazonáltal va­lóban alacsony szinten álltak akkor az ország devizatarta­lékai - fogalmazott lapunk megkeresésére Barcza György, aki alapvetően egyetért Surányi György felvetéseivel. Hozzátéve ugyanakkor, hogy nem szabad nem kiemelni az ország akkori eladósodottsági állapotát, és emiatti kiszolgáltatottságát. A K&H Bank elemzési igaz­gatója szerint bátran állítható, hogy Magyarország akkortájt a világ „TOP ötös fogatában” foglalt helyet az eladósodottság - beleértve nemcsak az állam, hanem a lakossági és vállalati szektor tetemes hiteltartozását is - és a likviditási problémák tekintetében egy olyan társa­ságban, ahol Izland, Ukrajna és a balti államok voltak a sorstár­sak. Korábban persze nem volt ilyen kritikus mértékű a rövid lejáratú adósság­állománya, egészen 2004-ig, amikor elkez­dett nőni a devizaalapú hitelek népszerűsége, hozzávetőleg egy időben azzal, hogy a kor­mány megszüntette az állami lakáshitel-támogatások korábbi rendszerét. Barcza György úgy véli, az alapproblémát az jelenti, hogy a jegybank törvényben megha­tározott feladata kizárólag az árstabilitás fenntartására kor­látozódik. Ha pedig a kormány és a fiskális politika nem ennek figyelembevételével működik, akkor kérdéses, hogy hogyan tud egymáshoz igazodni a monetáris és a költségvetési politika. Az elcsúszás az elem­zési igazgató szerint már 2002-t követően bekövetezett, ami­kor - Surányi György szerint - szerencsésebb lett volna, ha a jegybank igazodik a költség­­vetés alakulásához, a növekvő hiányhoz, és hagyja az elszaba­dult jövedelmeket, nyugdíjakat száguldani az inflációval. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank 2003-ban két lépésben je­lentős szigorítást hajtott végre, s a tél kezdetére 12,5 százalékra srófolta az alapkamatot. Barcza György e lépést helyesnek tartja, ám a szigorítás mértékét kevesli. A lengyel példát kellett volna követni - állítja ahol drasztikusan magasra, 19 szá­zalékra emelték a jegybanki alapkamatot, ám a gazdaságuk pár év alatt, vagyis sokkal ha­marabb helyrerázódott, mint a miénk. Az elemzési igazgató úgy fogalmazott: az akkori jegybankelnök, Járai Zsigmond valószínűleg nem gondolta vol­na, hogy a magas költségvetési hiányt olyan sokáig fenn lehet tartani, amennyi ideig az akkori kormánynak sikerült. A K&H szakértője a deviza­­adósság problémáját kiemelt he­lyen említi, véleményé­vel egészen odáig megy, hogy meg­győződése, az lenne a legjobb, ha nem csupán korlátoznák, hanem teljesen megszüntetnék a devizahitelezés lehetőségét. Az utóbbi időben egyébként folyamatosan nőtt a külföldi befektetők aránya, s üdvözlen­dő törekvése a kormánynak, hogy az államadósságot a nem­zetközi pénzügyi intézmények hitelei helyett már a piacról igyekszik finanszírozni. A hi­telkeret tavaly lehívott részéből egyébként még meg is marad­tak összegek, s azokat most használják fel - tette hozzá az elemzési igazgató. A Surányi-féle felvetéseknek a fiskális szigorítások elmaradá­sát kritizáló részével a 2002 és 2006 közötti időszakra vonat­kozóan maximálisan egyetért a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely azonban már a 2006. évi intézkedések között megszüntette volna például a 13. havi nyugdíjat, s az akkorinál jóval drasztikusabb megszorító intézkedéseivel fokozottan a költségvetés kiadási olda­lára koncent­rált volna. A szakember ugyancsak egyetért Surányi György felvetésével a devi­zatartalékok alacsony szintje okozta veszélyes és kiszolgál­tatott helyzet tekintetében, ám kérdésünkre külön kitért arra is, hogy az MNB valószínűleg hosszú évekig tudatosan spórolt a devizatartalékokon, megtaka­rítva így az úgynevezett sterili­zációs költségeket. Az alacsony devizatartalékok mellett Suppan Gergely is foko­zottan felhívja a figyelmet az államadósság magas szintjére, ami folyamatosan növekedett. Azt egyre csak hizlalta a kettős deficit, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya. Ma­gyarországon nem működött a csehországi modell sem, bár a folyó fizetési mérleg hiánya ott is fennállt, ám azt fedezte a beáramló működő tőke men­­­nyisége. A bankszektor hitel­­betétaránya szempontjából pedig végképp nagyon távol áll a hazai helyzet a csehekétől. Míg nálunk hozzávetőleg 140 százalékos az említett mutató a hitelek javára, addig Cseh­országban mindössze 80 szá­zalékos, vagyis az ottani honi megtakarításokból finanszíroz­ható a gazdasági szereplők és a háztartások hiteligénye. Suppan Gergely ugyanakkor távolról sem ért egyet azzal, hogy Surányi György az 1995- ös Bokros-csomag időszakát hozza fel példaként a monetá­ris és a fiskális politika ideális együttműködésére. Egyebek mellett azért sem helytálló fel­kiáltójelként emlegetni a másfél évtizeddel ezelőtti időszakot, mert akkor még nem volt kon­vertibilis a forint - emeli ki a Takarékbank vezető elemzője.­­ Arról már nem is beszélve, hogy 1995-ben még csak szó sem volt az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokról. A Bokros-csomag intézkedései­vel bevezették a vámpótlékot és leértékelték a forintot, ami meglódította az inflációt. Most egy ilyen típusú „egyetértés” a kormány és a jegybank között ugyancsak megnehezítené az eurózónához való közeledést. Az MNB 2003 óta kény­szerpályán van — szögezte le a vezető elemző. A költségvetés és a folyó fizetési mérleg tartós hiánya, valamint a deficit finan­szírozási igénye meghatározta a jegybank mozgásterét, amely mindvégig szigorúan tartotta magát a törvényben előírt fel­adatához. Suppan Gergely ellen­tétben K&H-s kollégájával úgy gondolja, lehet, hogy elég lett volna 2003-ban az alapkamatot 11 százalékra emelni a 12,5 szá­zalék helyett, ám a korábbi intéz­kedések értékelése mellett abban is egyetért Surányi Györggyel, hogy nem késő még lépéseket tenni a gazdaság konszolidá­ciója érdekében. Szerinte a Bajnai-kormány által elindított, kiadáscsökkentő, stabilizációs politikát folytatva minél előbb fel kell pörgetni az exportpiaco­kat, aminek persze feltétele, hogy a fő külkereskedelmi part­nereink, felvevőpiacaink - az Európai Unió és kiemelten Né­metország gazdasága - mielőbb elnyerjék a válság előtti, régi formájukat. H. E. A Magyar Nemzeti Bank valószínűleg évekig tudatosan spórolt a devizatartalékokon Surányi György felvetései nagy visszhangot váltottak ki fotó:K2Pkss kedvenc rejtvénymagazín V­Az On kedvenc Kedves Közönségünk! Szeretnénk, ha jövedelemadójának 1­1%-ával a VÍGSZÍNHÁZAT támogatná. Adószámunk: Vígszínház Bp. 15492777-2-41. A Vígszínház társulata Kérjük, szenvélyi f­ogedi le ír adoj­a na­k IS-ival támogassa a íl hagyott kinyi­ ]­kát és ifi ajánlásával' segíts* a rokon­ Ekk-Ájli Állatmenhely] Kishasíná Alapítvány állatait! ! Adószámunk: 18670457-1-13 Tel: (1(1) 151T-111 www.titSi-ash.lHi A Tumor Leukémiás Gyermekekért Alapítvány Minden erőforrásával a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikán folyó gyógyítást, kórházi környezet javítását, az ápolt gyermekek rehabilitációját segíti, a baba-mama szobák fenntartási költségeit fedezi. Ezekhez kéri és számít az Ön személyi jövedelemadójának 1%-ára. Adószám: 19017808-1-43 11

Next