Népszava, 2010. március (137. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-01 / 50. szám

NÉPSZAVA 2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD Öthetes programismertető országjárásra indult a szocialisták kormányfőjelöltje Mesterházy: Orbán nem térhet ki Kampánykörútra indult a szocia­lista párt miniszterelnök-jelöltje a hét végén. Mesterházy Attila a választásokig mintegy száz hely­színen ismerteti pártja program­ját. A választókkal való személyes találkozásokon az elmúlt nyolc év eredményeiről és a közeljövő le­hetőségeiről is beszél a politikus. Mesterházy szerint Orbán Viktor Fidesz-elnök láthatóan menekül a miniszterelnök-jelölti vita elől, de bármennyire is szeretné, alig­ha kerülheti el. Országjáró kampánykörútra indult Mesterházy Attila, hogy széles körben ismertesse a szocialista párt programját. Az MSZP miniszterel­nök-jelöltje szombaton a Baloldali Tömörülés Platform értekezlete előtt - amely egyúttal körútja első állo­mása is volt - jelentette be indulását. Mesterházy közölte: a választások első fordulójáig több mint száz ilyen rendezvényen vesz majd részt országszerte, csak szombaton pedig négy helyen tartott előadást. Leszö­gezte: a lehető legtöbb helyre szeret­ne eljutni, mert tapasztalatai szerint óriási az érdeklődés a rendezvények iránt. Éppen ezért a körút mottója is az, „többen vagyunk, mint bárki is gondolná” - tette hozzá. Elmondta, ő, valamint kísérő stábja az arcképé­vel díszített kisbusszal utazza be az országot. Mesterházy személyesen ismerteti programjukat az egyes állomásokon, részletesen beszél a szakmai kér­désekről is. Kiemelte: fontosak az ilyen alkalmak, mert jó lehetőséget nyújtanak a választópolgárokkal való személyes találkozásra, eszme­cserére. A szakmapolitikai, illetve esetleges miniszterelnök-j­elölti vitával kapcsolatban kijelentette: a nyilvános szakmai párbeszéd és a miniszterelnök-jelölti vita egyaránt fontos, mégpedig a választópolgárok miatt. Úgy fogalmazott: szeretnék „kiprovokálni” a már korábban is kezdeményezett vitákat a Fidesszel. Mesterházy szerint ugyanis a válasz­tók megérdemlik, hogy tudják, az egyes kérdésekben mi az álláspontja a különböző pártoknak. Úgy vélte: a miniszterelnök-jelölti vitának is meg kell lennie, annak ellenére, hogy ez elől Orbán Viktor Fidesz-elnök láthatóan menekül. Ezt az eseményt annyira várja a közvélemény, hogy Orbán - bármennyire is szeretné - aligha kerülheti el. Arra a kérdésre, hogy a Jobbik térnyerésének visszaszorítása érde­kében a szocialisták a választások második fordulójában hajlandóak lennének-e a visszalépésre a Fidesz javára, Mesterházy leszögezte: korai még egyáltalán csak spekulálni is erről, mindenekelőtt az első válasz­tási forduló eredményeit kell látni. De hogy bármiféle egyezség szület­hessen, ahhoz elengedhetetlen, hogy a Fidesz bizonyítsa, demokratikus párt, Orbán Viktor pedig demokrata. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ezzel arra utalt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt elnöke eddig nem határolódott a Jobbiktól, és az sem derült ki, hogy valóban egypártrend­­szert akar-e. Amíg ez nem történik meg, addig nem is érdemes felvetni, melyek azok a demokratikus erők, amelyeknek össze kellene fogniuk a szélsőjobbal szemben - vélekedett Mesterházy. Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés Platform elnöke szintén úgy nyilat­kozott: fontos a vita, a programok ilyen módon történő bemutatása és ismertetése, hogy a választópol­gárok ne zsákbamacskát vegyenek, mikor az urnákhoz járulnak. A tár­sadalompolitikai miniszter szerint fontos, hogy hangsúlyt kapjon, ho­gyan kormányoztak, illetve hogyan kezelték a válságot, valamint hogy részletekig kidolgozott programjukat is megismerhessék az emberek. Mint mondta: ideje, hogy más is letegye az asztalra a saját válaszát; nemcsak a nemeket, hanem az igeneket is. Előrebocsátotta: a kormány a követ­kező hetekben is dolgozik majd; még márciusban elkészülhet például az a közüzemi kódex, amely új alapra helyezné a fogyasztó és a szolgáltató viszonyát, valamint szigorúbb sza­bályokat írna elő a szolgáltatóknak. Az áprilisi választás komoly tétje, hogy az elkövetkező négy-nyolc - tizenkét évben milyen értékrendek érvényesülnek Magyarországon - jelentette ki Mesterházy Attila már körútjának első vidéki állomásán, a F­ajdú-Bihar megyei Polgáron. A helyi művelődési ház zsúfolásig telt nagytermében leszögezte: fontosnak tartja az elmúlt évek eredményeinek bemutatását, mert szerinte közös siker az a jelentős fejlődés, ami kormányzásuk alatt megvalósult. H­azugságnak nevezte, amit a Fi­desz sugall, miszerint semmi nem történt, sőt a szocialisták romokba döntötték az országot. Szerinte az MSZP-nek reális programja van, amelynek sarkalatos pontja a nem­zeti modernizáció megvalósítása. Ezt és a demokratikus értékek megvédését hangsúlyozta az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Rakamazon is. Mesterházy a lakossági fórumon kifejtette: most van először lehe­tősége az országnak, hogy bővülő gazdaság mellett véghezvigye a modernizációt, de ezt szociálisan igazságos módon kell végrehajtani. A radikalizmus veszélyezteti a ma­gyar demokráciát, a gyűlöletkeltés, a kirekesztés egyetlen problémának sem lehet a megoldása. Az MSZP elkötelezett a demokratikus értékek tiszteletben tartása mellett - szögez­te le Mesterházy Attila. B. I. M. Bokros is útra kel Kampánykörútra indul Bokros Lajos is. Az MDF miniszterelnök-jelöltje ma Békéscsa­bán és Szegeden tart előadásokat; ezzel a programmal egy öthetes országjárást in­dít el. Bokros elmondta: ez idő alatt minden megyében, minden nagyobb városban legalább egyszer személyesen igyekszik bemutatni programját. Úgy vélte: prog­ramjuk „kellően összehangolt, logikus, ellentmondásoktól mentes", amely szerve­sen illeszkedik az MDF honlapján sorra megjelenő háttéranyagokhoz. Bokros kije­lentette: várhatóan a héten az MDF-jelöltek le tudják adni a kopogtatócéduláikat. Arcképével díszített kisbusszal járja majd az országot az MSZP kormányfőjelöltjeFotó: Vajda József Büszke teljesítményére az MSZP A szélsőségekkel való szembefordulást és a demokratikus erők összefogását hangsúlyozta a hét végén az MSZP elnöke is. Lendvai Ildikó szegedi kampánynyitóján kijelentette: a szocialista párt felemelt fejjel, nem felemelt kézzel indul neki a választásoknak. Az MSZP büszke jelöltjeire, teljesítményére, és kész arra, hogy a reális, az ország fejlődését biztosító program­ját megvalósítsa. Lendvai szerint pártja olyan gazdaságpoliti­kát akar, amely a meginduló fejlődés eredményeiből azoknak juttat többet, akik a válságkezelés terheiből is leginkább kivet­ték részüket. Szerinte nincs oka a nemzetnek, hogy vesztesnek érezze magát, elvesztegetettnek tekintse az elmúlt nyolc évet, amikor a bérek és nyugdíjak reálértéke 30 százalékkal, a nem­zeti jövedelem 17 százalékkal emelkedett, 500 ezerrel több új autó jár az utakon és egymillióan költözhettek új lakásba. Százmilliós fideszes „mutyi” Csongrád megyében Feljelentést tesz és vizsgálóbizottság összehívását kezdeményezi az MSZP a Csongrád Megyei Közgyűlésben történt visszaélések kivizsgálására. A szocialisták azt kívánják elérni, derüljön fény arra, hogy a megyei fenntartású cégek milyen fideszes politikusok tulajdonában lévő cége­ket támogattak közpénzből. Mint arról beszámoltunk, két év alatt több mint százmillió forintot kapott a fideszes Oláh János által tu­lajdonolt lapcsalád a szintén fideszes vezetésű Csongrád Megyei Önkor­mányzattól. A megyei vezetés még 2008 novemberében döntött arról, kezdeményezi az önkormányzatot népszerűsítő kiadványok létrehozá­sát, ám információink szerint a köz­gyűléssel való egyeztetés nélkül, alig egy hónap múlva már azt jelentették be: inkább a szegedma.hu és a Déli Szó című lapok fejlesztését támo­gatják. Az önkormányzat tavaly 55 millió forintot, idén 49 milliót külö­nített el a két portál finanszírozására, közbeszerzési eljárás nélkül, azaz közpénzt használva fel arra, hogy a jobboldali eszméket népszerűsítsék. Kozma József, a megyei közgyű­lés szocialista frakcióvezetője azt mondta: az eset egyszerű, a megyei közgyűlés fideszes vezetése egy szegedi fideszes önkormányzati kép­viselő, Oláh János cégébe, magán­zsebbe - talicskával vagy anélkül - „tol át pénzt”. Mindezt egyszerűen teszik: az önkormányzat nonprofit kft.-je bízza meg Oláh cégét, hogy végezzen szolgáltatásokat; ebből a pénzből pártpolitikai kiadványokat is megjelentetnek, a szegedma.hu-t és a Déli Szót. Eközben a közbeszerzési szabályokat is megsértik, és „még a látszatra sem ügyelnek”. A szocialis­ta képviselő kezdeményezi, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés hozzon létre vizsgálóbizottságot, amely el­lenőrzi, hogy önkormányzati forrást mikor és miért juttatnak fideszes cégnek. Az igazságszolgáltatáshoz is fordulnak, hogy kiderüljön, „ami politikailag durva, sértő, felháborító, az jogszabálysértő is” - tette hozzá. Szerinte ugyanis ez a támogatási gyakorlat más cégek és beruházások esetében is előfordult már a megyé­ben. Népszava-információ Tönkretett kórház Jászberényben Nem egyszerű csínytevésekről van szó, hanem olyan gazdasági bűn­­cselekmények gyanújáról, amelynek felderítése a rendőrségre és a nyomo­zó hatóságokra vár - mondta Szabó Zoltán szocialista képviselő az „így kormányoztok ti” című sajtótájékoz­tató-sorozatán, melyet Gedei József­fel együtt tartott. Jászberény szoci­alista polgármes­tere a helyi Szent Erzsébet Kórház­zal kapcsolatban elmondta, pénz­hiány miatt a kór­ház megszorító intézkedéseket veze­tett be: felfüggesztették a jászságon kívül élők sürgősségi ellátását, felére csökkentették a tervezhető műtétek számát. Kiemelte: a kórház ügyve­zető igazgatója egyben a Fidesz or­szággyűlési képviselőjelöltje is, és a városvezetésben is a Fidesz van több­ségben. Mint mondta, 2008-ban a fideszes többség nyomására jogutód nélkül megszüntették a kórházat, mint költségvetési intézményt, és helyette két gazdasági társaságot, egy egészségügyi nonprofit szolgáltatót és egy vagyonkezelőt hoztak létre. Egy nemrégen történt átvilágításon azonban kiderült, hogy ez sokba került az önkormányzatnak: ha költ­ségvetési intézmény maradt volna a kórház, akkor az 140 millió forint­jába kerülne az önkormányzatnak, a két gazdasági társasággal viszont 370 millióba. Gedei szerint az átala­kítás óriási hiba volt, sokba került Jászberénynek. A polgármester szerint félreve­zetik a közvéle­ményt: nem len­ne szükség sem várólistára, sem megszorításokra, hiszen a gazdasági társaságok nélkül a 300 milliós hiányból már 230 millió meglenne, a többit pedig az önkor­mányzat pótolná. Gedei úgy vélte, az igazi megtakarítást a vagyonkezelő cég megszüntetése jelentené, ezért felszólította a Fidesz helyi képvi­selőit és a kórházigazgatót, hogy támogassák ezt a lépést. A kórházi vezetésnek fel kell függesztenie a betegellátást érintő korlátozó intéz­kedéseket - hangoztatta. A Fidesz szokás szerint csak az MSZP korruptságáról szóló idéze­tekkel válaszolt az elhangzottakra. Népszava-információ Ha a kórház költségvetési intézmény marad, csak 140 millióba kerülne a városnak 3 MDF: világos álláspont a kommunista diktatúráról Az MDF megalaku­lása óta következe­tesen ugyanazt kép­viseli a kommunista diktatúra megítélése kapcsán; a totális diktatúrák elszenve­dői sosem dönthet­nek úgy, hogy nem vesznek részt benne - írta közleményében az MDF elnöke. Dá­vid Ibolya utalt arra, hogy erre az egyértelmű állásfoglalásra „az elmúlt napok félreérthető és félreértett nyilatkozata miatt” volt szükség. A pártelnök álláspontja szerint a kommunizmus mindenkit elért és mindenkit sújtott, függet­lenül attól, akart és tudott-e tevőleg fellépni ellene vagy csak elszenvedte pusztításait. A fórum azután adott ki közleményt, hogy a párt elnökhelyettese, Herényi Károly (képünkön) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkal­mából a Klubrádiónak azt mondta: nem lehet egyenlőségjelet tenni a holokauszt és a kom­munizmus üldözötteinek szenvedései közé, mert „az, hogy a kommunizmus áldozatává ki vált, részben az ő döntése volt”. Emlékeztetett arra: „az, hogy valaki zsidónak vagy cigánynak születik, nem az ő döntésének a kérdése”, ezért érthetetlen, hogy a két történelmi tragédiát egy szintre akarják hozni. Emlékezetes, a parlament utolsó ülésén elfogadott, a holokauszttagadást büntethetővé tevő törvénymódosításhoz a Fi­desz olyan - utóbb leszavazott - kiegészítést javasolt, amely büntette volna a kommunista diktatúra által elkövetett embertelenség taga­dását is. Népszava-információ A köztársaság állapotáról A háború után Magyarország pozíciója a Nyugathoz képest visszaesett, az elmúlt 20 évben pedig a távolságunk nem csökkent, hanem nőtt - mondta Romsics Ignác történész a Bibó István Közéleti Társaság szombati ren­dezvényén. Az akadémikus mellett felszólalt Békesi László korábbi pénzügyminiszter is, aki szerint a gazdaságpolitikában csodavá­rás, varázslat és demagóg ígéretek helyett a megkezdett folyamatok folytatására, kiegé­szítésére, valamint összefogásra van szükség. Csak így lehet felzárkózni Európa fejlettebb feléhez - fogalmazott. Kende Péter politológus a rendezvényen arról beszélt, Magyarország két egymást ellenségesen méregető részre bomlott, amelyek szinte idegen testet látnak a másikban s amelyek között a normális kommunikáció lehetetlenné vált. Szerinte a helyzet kialakulásában mindegyik oldalnak van felelőssége. (Népszava) Vezető tisztségviselő nélkül az MTV A Magyar Televízió­nak jelenleg nincsen vezető tisztségvise­lője - állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében. Az indoklás szerint a cégnek kötelező el­nököt választani, de a jelenlegi ügyvezető alelnök, Medveczky Balázs - törvényi engedély hiányában - nem minősül vezető tisztségviselőnek, még akkor sem, ha az alapító okirat felhatalmazása alapján az elnök jogkörébe tartozó feladatokat lát el. A bíróság 10 millió forint pénzbírsággal sújtotta a céget, és felszólította arra, hogy 30 napon belül állítsa helyre a törvényes működést. (MTI) Mától nem lehet vezetőket kinevezni Ma lép életbe a kormány által meghirdetett önként vállalt döntési moratórium személyi ki­nevezéseket érintő része - közölte a kormány­­szóvivő. Szollár Domokos emlékeztetett: az új kormány felállásáig nem lehet új vezetőket ki­nevezni sem a minisztériumoknál, sem pedig a központi államigazgatási szerveknél, illetve ezek helyi szerveinél. A minisztériumokban nem lehet szakmai tanácsadói és főtanácsadói címet adományozni, és a minisztériumokban célfeladat - a köztisztviselők mindennapi munkájához nem tartozó pluszfeladat­­ nem adható ki. Ennek megfelelően az idei évre céljuttatás is csak két hónapra fizethető ki, mi­niszter és államtitkár pedig nem kaphat ilyet. A kabinet január közepén döntött arról, hogy több területen, így a személyi kérdésekben, az állami vagyon átruházásával, támogatási szerződésekkel kapcsolatos ügyekben döntési moratóriumot rendel el. Szollár kiemelte: a Bajnai-kormány sem személyi döntésekkel, sem hosszabb távú kötelezettségvállalásokkal nem akarja megkötni az új kabinet kezét. A moratórium másik része a kötelezettségvál­lalásokra és közbeszerzésekre vonatkozik; ez április 1-jén lép életbe. (MTI)

Next