Népszava, 2010. április (137. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-01 / 76. szám
4 Megalakult az Emberi Méltóság Tanácsa Megalakult az Emberi Méltóság Tanácsa szerdán Budapesten, a szervezet célja az alapító okirat szerint az emberi jogok és az emberi méltóság védelme - közölte Lomnici Zoltán (képünkön), a testület megválasztott elnöke, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. Az alapító okirat aláírásával és az elnök megválasztásával egy időben egyhangúlag döntöttek a szervezet elnökségének tagjairól: Oláh György Nobeldíjas kémikust tiszteletbeli elnöknek, Kányádi Sándor írót és Erdélyi Gézát, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspökét alelnöknek, míg Szunai Miklóst, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnökét ügyvezető igazgatónak választották. Jövő szombaton a budapesti operaház Székely Bertalan termében közzéteszik, hogy kik alkotják a politikamentes, széles körű társadalmi összefogáson alapuló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet alapító tagságát. Lesznek benne tudósok, művészek, sportolók-jegyezte meg Lomnici. Ezenkívül nyilvánosságra hozzák az Emberi Méltóság Tanácsának alapító okiratát is - tette hozzá. Tavaly novemberben írták alá a parlamenti pártok és a történelmi egyházak az Emberi Méltóság Tanács működésének alapjául szolgáló felhívást, amelyet az emberi méltóság védelme érdekében tett közzé Lomnici Zoltán. A kezdeményezéshez később csatlakozott a média számos jelentős intézménye, több kis egyház, civil szervezet, s azt a www.emberimeltosag.eu honlapon több mint 13 ezer ember támogatta egy-egy kattintással. A felhívás jegyében tavaly első ízben emlékeztek meg Magyarországon közösen a holokauszt, a málenkij robot, az 1956-os megtorlás és a recski tábor mártírjairól az emberi jogok napján, az emberi méltóság nemzeti emléknapján, december 10-én. MTI-információ Átépítik Szentendre belvárosát Jövő tavaszra megújul a szentendrei Fő tér és környéke, az 1,92 milliárdos beruházáshoz 900 millió forintos uniós támogatást nyert a város önkormányzata. A „Szentendre 1000 éve” program keretében jövő tavaszra megújul a Fő tér és környéke, a Dumtsa Jenő és a Malom utca, valamint a Bogdányi utca egy része, illetve a Bükkös-patak egy szakasza. Átalakítják a Tourinform-irodát, s megépül a kistérségben egyedülálló értéket képviselő MűvészetMalom hiányzó szárnya is. A beruházások összköltsége 1,92 milliárd forint, ebből 900 millió forintot EU-s támogatásból fedeznek. (MTI) „A történet, amely az őszödi beszéddel kezdődött és egészen a szociális népszavazásig tartott, a kontrollálatlan indulatok története, amelybe sorszerűen beleillik a 2006. augusztus 20-i vihar. Minden készen állt a polgárháborúra. Magyarország szinte sóvárgott a megváltó erőszak után. Pár hónap alatt megszülettek a kölcsönös démonizáció mítoszai, a vért kívánó igazság saját olvasatai, a székházostrom és az október 23-i szemkilövéses bosszúhadjárat. Ellenségképek legyártva, lőszer kiosztva. Csak az a bizonyos végső provokáció hiányzott, amely bizonyította volna, hogy minden erőszak megengedett. A Fidesz elszánt határozottsággal ezt a végső provokációt helyettesítette a szociális népszavazással 2008-ban.” (írja A vereség bársonyszéke című cikkében Sebeők János író a Magyar Nemzet március 31-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor. ,,Akik a szocialistáknak nem voltak elég jók, vagy azért, mert rémisztően sötétek voltak, vagy mert néhányuktól még a viharedzett bolsevik kendő is háborgott, azok most a Jobbik csapatában bukkannak fel. Az egyik némi pénz reményében vízbe fojtotta a feleségét. A másik leszbikus pornóval keresett egy csomó pénzt. A harmadik csalt. A negyedik diliházba akarta záratni a szüleit. Az ötödik bankot rabolt. A hatodik... Miért tartja a Kádár-rendszert ezerszer igazságosabbnak a mostaninál Szegedi Csanád elnök? Miért hazudozik összevissza a Medgyessy-kormány üdvöskéje, Morvai Krisztina jobbikos köztársaságielnök-jelölt?” (írja Még másfél hét című cikkében Bencsik András a Demokrata március 31-i számában. A többi között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) BELFÖLD 2010. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Nem létező cégbe adták volna el az önkormányzati vagyont? Gyakorlatilag nem létező cégnek akarta eladni a Pest Megyei Önkormányzat (PMÖ) a Pest Megyei Kéményseprő Kft.-t - tudta meg lapunk. A kft. ráadásul nem is volt az önkormányzat tulajdonában, amikor meghirdették és lezárták az eladásra vonatkozó pályázatot. Az ügy előzménye, hogy a PMÖ - szintén pályáztatással - 2006-ban eladta a kéményseprő vállalatot. Az akkor még szocialista vezetés a legtöbbet, 200 millió forintot kínáló vásárlónak adta a céget. A vállalat - MSZP-s forrásaink szerint - 2012-ig tartó üzemeltetési szerződéssel is rendelkezik, tehát addig elvben elláthatná Pest megyében a kéményseprői munkákat. A munkát majd’ négy évig végezték is. Egészen addig, míg az immáron fideszes vezetés úgy nem döntött, hogy visszavásárolná a kft.-t, hogy aztán tovább értékesítse. „Az Önkormányzat 2009. évben tárgyalásokat kezdeményezett (...) az üzletrészek visszavásárlása tárgyában, melynek eredményeképpen a Felek között elvi egyezség született arról, hogy az Önkormányzat ismét tulajdonba veszi” a kft.-t - olvasható egy dokumentumban. Ezzel egy időben indították meg a továbbadás szervezését, azaz kiírták a pályázatot. A városháza az új vevőtől megkapott pénzből akarta kifizetni a jelenlegi tulajdonost. Tehát nyertest is úgy hirdettek, hogy nem volt Pest megyei tulajdonban a cég. A Közmű-Invest Kft.-é lehetett volna a kéményseprő vállalat, ám ilyen a cégjegyzékben nincs, csak Köz mű Invest Kft. Ez 2006-ban és 2007- ben sem adott le mérleget, míg 2008- ban 86 ezer forintos vesztesége volt, ezerforintos árbevétel mellett. A pályázat megnyerése után ez az 500 ezer forint jegyzett tőkével működő cég - a pályázati elvárások alapján - legalább 220 milliót helyezett letétbe az önkormányzatnál. A tulajdonosnak egyébként szlovákiai és Delaware állambeli - vélhetően off-shore - cége is van. Az ügylet végül meghiúsult, mert a kéményseprő cég jelenlegi tulajdonosa visszalépett. Ezután a megyei önkormányzat fideszes vezetése - egy újonnan feltárt jogszabálysértésre hivatkozva - úgy döntött, semmisnek tekinti a jelenlegi, még a szocialistákkal kötött szerződést. Népszava-információ NÉPSZAVA Kire vallott Mesterházy Ernő? Sem baloldali, sem jobboldali politikusra nem tett büntetőjogilag terhelő vallomást Mesterházy Ernő - nyilatkozta kedden a főpolgármesternek a BKV-üggyel összefüggésben gyanúsított - jelenleg előzetes letartóztatásban lévő - volt főtanácsadójának ügyvédje. Papp Gábor ezzel kívánta cáfolni azokat a híreket, miszerint védence egy jobboldali, illetve egy baloldali politikusra is terhelő vallomást tett. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, Mesterházy nem is politikusra tett terhelő vallomást, hanem a Fidesz egy meghatározó gazdasági háttéremberére. Tovább kutathat a közlekedési cég botrányait feltáró testület, de az ellenzék nélkül Megmentették a BKV-t a csődtől Elfogadta a fővárosi közgyűlés a BKV finanszírozásának feltételeiről szóló, a kormány és a főváros között kötendő szerződéstervezetet. Az alapján a kormány idén összesen 17,4, míg a tulajdonos önkormányzat 5 milliárdos plusztámogatást nyújt a cégnek, amely így majdhogynem nullszaldós működést vár 2010-ben. Ismét elnapolták a szociális BKV- jegy kérdését, és meghosszabbították a BKV-bizottság mandátumát, ahonnan az ellenzék viszont visszahívta delegáltjait. Az egykori MSZP-SZDSZ-koalíció szavazataival, éppen az elégséges 34 támogató vokssal fogadta el a fővárosi közgyűlés a BKV finanszírozásának feltételeiről szóló, a kormány és a főváros között kötendő szerződéstervezetet. A dokumentumot Szollár Domokos kormányszóvivő közlése szerint - jövő szerdán hagyja jóvá a kormány is, majd ezután írhatja alá Bajnai Gordon miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester. A Fidesz-KDNP nemmel szavazott, mondván: a szerződés káros Budapestnek, mert csak kampányfogás, és a szolgáltatás leépítéséhez is vezethet. Horváth Csaba Budapestért felelős MSZP-s kormánybiztos viszont kiemelte: a BKV finanszírozását hosszú távon biztosító irat előnyös a fővárosiaknak. A szerződés jelentős összegű „pénzügyi mentőcsomagot” tartalmaz. Ez nemcsak a BKV idei „túlélését” biztosítja, hanem annak a jövőben is kiszámítható finanszírozását, feltéve, ha a következő kormány is tartja magát a megállapodáshoz. A még decemberben aláírt szándéknyilatkozat alapján a főváros és a kormány már átutalt 5-5 milliárd forint plusztámogatást. Április elejéig a kormány újabb 5, július közepéig pedig további 7,4 milliárdot ad, emellett külön kormánydöntés alapján az MFB decemberben átvállalja a BKV lejáró, 5 milliárdos hitelét. A szerződés kiköti, hogy érvényben kell tartani a februártól bevezetett inflációkövető, 4 százalékos viteldíjemelést. A BKV-nak nyújtandó rendszeres központi források - a mintegy 50 milliárdos értékű árkiegészítés és normatív támogatás - továbbra is megmaradnak, sőt várható az inflációkövető emelésük is. A támogatásáért cserébe a kormány a közbeszerzések és a BKV gazdálkodásának átláthatóságát növelő intézkedéseket vár el a fővárostól és a cégtől - ellenkező esetben a többlettámogatást vissza kell fizetni. A közgyűlés tegnap nem döntött viszont a diákoknak és a nyugdíjasoknak kedvezményes, 50 százalékos jegy bevezetéséről. E kérdést januárban már elnapolták, kérve a BKV-t a döntés pénzügyi hatásainak kimutatására. A cég számításai szerint mindez csaknem 1,5 milliárd forintos bevételcsökkenést jelentene. A BKV-nak most új tanulmányt kell készítenie, és májusban ismét tárgyalnak a témáról. Lengyel Tibor Vitában az ellenzékkel - Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes és Demszky Gábor főpolgármester Még hatvan napig vizsgálódnak Másodszori nekifutásra a fővárosi közgyűlés meghosszabbította 60 nappal a BKV-s ügyek hátterének feltárására létrejött fővárosi vizsgálóbizottság pénteken lejárt mandátumát, ám a testület munkájában a továbbiakban nem vesznek részt a Fidesz-KDNP delegáltjai. Az MSZP azért kezdeményezte a hosszabbítást, mert a bizottság a múlt héten úgy fejezte be munkáját, hogy nem tudott jelentést elfogadni. Megírtuk: készült ugyan egy jelentéstervezet, ám az egyedül György István, a testület fideszes elnökének álláspontját tükrözte. Annak vitájára vagy módosítására időhiány miatt pedig nem volt lehetőség. A hosszabbítást amúgy a múlt héten a bizottságban az MSZP - remélve egy konszenzusos jelentés elfogadását - már felvetette, de az ellenzéki tagok leszavazták. Az MSZP-frakció vezetője, Steiner Pál lapunknak azt mondta: semmi ellenvetésük nincs a felelősök szakmai alapokon történő megnevezése ellen, de a György-féle jelentéstervezet csak bizonyos személyek lejáratását célzó fideszes kampányfogás. Furcsaságok Hagyó „kikérése” körül Hagyó Miklós volt főpolgármesterhelyettes, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán Bencze József országos rendőrfőkapitány kedd este a Hír Tvnek azt nyilatkozta, hogy a politikus „esetében fordult a rendőrség az ügyészséghez", míg Demszky Gábor főpolgármester neve egyelőre nem merült fel a BKV-s nyomozásokban. Lapunk megkereste a nyomozás felett ügyészi felügyeletet gyakorló Fővárosi Főügyészséget, ahol Skoda Gabriella szóvivő azt mondta: nem kaptak erre vonatkozó előterjesztést a rendőrségtől. Utalt azonban arra a két hete történt esetre, hogy a BRFK ez ügyben egyfajta „átiratot" küldött hozzájuk, ám az „sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg". Úgy tudjuk, az kevés volt az ilyenkor szükséges megalapozott gyanúhoz. Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget is, ahová ilyen esetben hivatalból kerülne az ügy, lévén szó mentelmi joggal érintett személyről, ám Fazekas Géza szóvivő azt mondta: náluk sem a BKV-val, sem Hagyóval összefüggő büntetőügy nincs folyamatban. Eredménytelen volt a szegedi szenátusi ülés is Rektorváltási kampány vitákkal Nem tudni, ki vezeti jelenleg a Kaposvári Egyetemet, miután Babinszky Lászlót, az intézmény rektorát múlt héten nem választották újra, ezután szabadságra ment, helyettes vezetőről pedig nem tudni. Az oktatási intézmény vezetői tisztéért egyedül ő indult, de nem kapott elég szavazatot, mert a 29 tagból álló szenátusból 14- en mellette, 15- en pedig ellene döntöttek. Az egyetemi hallgatói önkormányzat (hök) 8 szavazati joggal bír a 29- ből, a választás előtt pedig egy honlapon megjelent értékelés utalt arra, hogy Babinszky újraválasztását a hallgatói frakció egységes nem szavazata fúrhatja meg. A hők azonban cáfolja, hogy irányított lett volna a voksolás, állításuk szerint a titkos szavazáson minden delegált a saját belátása szerint dönthetett. A tisztségre mindenesetre új pályázatot kell kiírni, de június 30-ig még Babinszky László dönt az egyetem ügyeiről, megbízása ugyanis addig szól. Az újabb pályázati szöveget az oktatási tárca jóváhagyását követően hirdetik meg, ennek beadási határideje és értékelése összesen két hónap. Ezt követően ülésezhet ismét a rektori jelöltválasztó szenátus, hogy döntést hozzon arról, ki legyen az egyetem új vezetője. Eredménytelen volt a Szegedi Tudományegyetem rektorválasztó szenátusülése is néhány hete, miután a két induló az intézményt jelenleg irányító Szabó Gábor és Wittmann Tibor orvosprofesszor - közül egyik sem kapta meg a mandátum elnyeréséhez szükséges támogatást. Szabó, aki a Magyar Rektori Konferencia elnöke is, még június 1-jéig irányíthatja a szegedi egyetemet, de ott is új pályázatot írnak ki tisztségére. Új rektor vezetheti viszont augusztustól az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), miután az intézmény szenátusa Mezey Barna egyetemi tanárt jelölte ki a posztra. Bódis József orvosprofesszort pedig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusa választotta rektornak néhány napja. Népszava-összeállítás Babinszky rektort nem választották újra, de mivel szabadságra ment, nem tudni, ki vezeti az egyetemet