Népszava, 2010. április (137. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-01 / 76. szám

4 Megalakult az Emberi Méltóság Tanácsa Megalakult az Embe­ri Méltóság Tanácsa szerdán Budapesten, a szervezet célja az alapító okirat szerint az emberi jogok és az emberi méltóság védelme - közölte Lomnici Zoltán (képünkön), a tes­tület megválasztott elnöke, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. Az alapító okirat aláírásával és az elnök megválasztásával egy időben egyhangúlag döntöttek a szervezet elnökségének tagjairól: Oláh György Nobel­­díjas kémikust tiszteletbeli elnöknek, Kányádi Sándor írót és Erdélyi Gézát, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspökét alelnöknek, míg Szunai Miklóst, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnökét ügyvezető igazgatónak választották. Jövő szombaton a budapesti operaház Székely Bertalan termében közzéteszik, hogy kik alkot­ják a politikamentes, széles körű társadalmi ös­­­szefogáson alapuló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet alapító tagságát. Lesznek benne tudósok, művészek, sportolók-jegyezte meg Lomnici. Ezenkívül nyilvánosságra hoz­zák az Emberi Méltóság Tanácsának alapító okiratát is - tette hozzá. Tavaly novemberben írták alá a parlamenti pártok és a történelmi egyházak az Emberi Méltóság Tanács működésének alapjául szol­gáló felhívást, amelyet az emberi méltóság vé­delme érdekében tett közzé Lomnici Zoltán. A kezdeményezéshez később csatlakozott a média számos jelentős intézménye, több kis egyház, civil szervezet, s azt a www.emberimeltosag.eu honlapon több mint 13 ezer ember támogatta egy-egy kattintással. A felhívás jegyében ta­valy első ízben emlékeztek meg Magyarorszá­gon közösen a holokauszt, a málenkij robot, az 1956-os megtorlás és a recski tábor mártírjairól az emberi jogok napján, az emberi méltóság nemzeti emléknapján, december 10-én. MTI-információ Átépítik Szentendre belvárosát Jövő tavaszra megújul a szentendrei Fő tér és környéke, az 1,92 milliárdos beruházáshoz 900 millió forintos uniós támogatást nyert a város önkormányzata. A „Szentendre 1000 éve” program keretében jövő tavaszra megújul a Fő tér és környéke, a Dumtsa Jenő és a Malom utca, valamint a Bogdányi utca egy része, illetve a Bükkös-patak egy szakasza. Átalakítják a Tourinform-irodát, s megépül a kistérségben egyedülálló értéket képviselő MűvészetMalom hiányzó szárnya is. A beruházások összköltsége 1,92 milliárd forint, ebből 900 millió forintot EU-s támogatásból fedeznek. (MTI) „A történet, amely az őszödi beszéddel kez­dődött és egészen a szociális népszavazásig tartott, a kontrollálatlan indulatok története, amelybe sorszerűen beleillik a 2006. augusztus 20-i vihar. Minden készen állt a polgárháború­ra. Magyarország szinte sóvárgott a megváltó erőszak után. Pár hónap alatt megszülettek a kölcsönös démonizáció mítoszai, a vért kívánó igazság saját olvasatai, a székházostrom és az október 23-i szemkilövéses bosszúhadjárat. Ellenségképek legyártva, lőszer kiosztva. Csak az a bizonyos végső provokáció hiányzott, amely bizonyította volna, hogy minden erőszak megengedett. A Fidesz elszánt határozottság­gal ezt a végső provokációt helyettesítette a szociális népszavazással 2008-ban.” (írja A vereség bársonyszéke című cikkében Sebeők János író a Magyar Nemzet március 31-i számában. Többek között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.­ ,,Akik a szocialistáknak nem voltak elég jók, vagy azért, mert rémisztően sötétek voltak, vagy mert néhányuktól még a viharedzett bol­sevik kendő is háborgott, azok most a Jobbik csapatában bukkannak fel. Az egyik némi pénz reményében vízbe fojtotta a feleségét. A másik leszbikus pornóval keresett egy csomó pénzt. A harmadik csalt. A negyedik diliházba akarta záratni a szüleit. Az ötödik bankot rabolt. A hatodik... Miért tartja a Kádár-rendszert ezer­szer igazságosabbnak a mostaninál Szegedi Csanád elnök? Miért hazudozik összevissza a Medgyessy-kormány üdvöskéje, Morvai Krisz­tina jobbikos köztársaságielnök-jelölt?” (írja Még másfél hét című cikkében Bencsik And­rás a Demokrata március 31-i számában. A többi között e lap előfizetésére szólított fel 2002 májusában Orbán Viktor.) BELFÖLD 2010. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Nem létező cégbe adták volna el az önkormányzati vagyont? Gyakorlatilag nem létező cégnek akarta eladni a Pest Megyei Ön­­kormányzat (PMÖ) a Pest Megyei Kéményseprő Kft.-t - tudta meg lapunk. A kft. ráadásul nem is volt az önkormányzat tulajdonában, amikor meghirdették és lezárták az eladásra vonatkozó pályázatot. Az ügy előzménye, hogy a PMÖ - szin­tén pályáztatással - 2006-ban eladta a kéményseprő vállalatot. Az akkor még szocialista vezetés a legtöbbet, 200 millió forintot kínáló vásárlónak adta a céget. A vállalat - MSZP-s forrásaink szerint - 2012-ig tartó üzemeltetési szerződéssel is rendel­kezik, tehát addig elvben elláthatná Pest megyében a kéményseprői munkákat. A munkát majd’ négy évig végez­ték is. Egészen addig, míg az immá­ron fideszes vezetés úgy nem dön­tött, hogy visszavásárolná a kft.-t, hogy aztán tovább értékesítse. „Az Önkormányzat 2009. évben tárgya­lásokat kezdeményezett (...) az üz­letrészek visszavásárlása tárgyában, melynek eredményeképpen a Felek között elvi egyezség született arról, hogy az Önkormányzat ismét tulaj­donba veszi” a kft.-t - olvasható egy dokumentumban. Ezzel egy időben indították meg a továbbadás szer­vezését, azaz kiírták a pályázatot. A városháza az új vevőtől megkapott pénzből akarta kifizetni a jelenlegi tulajdonost. Tehát nyertest is úgy hirdettek, hogy nem volt Pest me­gyei tulajdonban a cég. A Közmű-Invest Kft.-é lehetett volna a kéményseprő vállalat, ám ilyen a cégjegyzékben nincs, csak Köz­ mű Invest Kft. Ez 2006-ban és 2007- ben sem adott le mérleget, míg 2008- ban 86 ezer forintos vesztesége volt, ezerforintos árbevétel mellett. A pályázat megnyerése után ez az 500 ezer forint jegyzett tőkével működő cég - a pályázati elvárások alapján - legalább 220 milliót helye­zett letétbe az önkormányzatnál. A tulajdonosnak egyébként szlovákiai és Delaware állambeli - vélhetően off-shore - cége is van. Az ügylet vé­gül meghiúsult, mert a kéményseprő cég jelenlegi tulajdonosa visszalé­pett. Ezután a megyei önkormány­zat fideszes vezetése - egy újonnan feltárt jogszabálysértésre hivatkozva - úgy döntött, semmisnek tekinti a jelenlegi, még a szocialistákkal kö­tött szerződést. Népszava-információ NÉPSZAVA Kire vallott Mesterházy Ernő? Sem baloldali, sem jobboldali politikusra nem tett büntetőjogilag terhelő vallomást Mesterházy Ernő - nyilatkozta kedden a főpolgármesternek a BKV-üggyel össze­függésben gyanúsított - jelenleg előzetes letartóztatásban lévő - volt főtanács­adójának ügyvédje. Papp Gábor ezzel kívánta cáfolni azokat a híreket, miszerint védence egy jobboldali, illetve egy baloldali politikusra is terhelő vallomást tett. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, Mesterházy nem is politikusra tett terhelő vallo­mást, hanem a Fidesz egy meghatározó gazdasági háttéremberére. Tovább kutathat a közlekedési cég botrányait feltáró testület, de az ellenzék nélkül Megmentették a BKV-t a csődtől Elfogadta a fővárosi közgyűlés a BKV finanszírozásának feltételeiről szóló, a kormány és a főváros között kötendő szerződéstervezetet. Az alapján a kormány idén összesen 17,4, míg a tulajdonos önkormányzat 5 milliárdos plusztámogatást nyújt a cégnek, amely így majdhogynem nullszaldós működést vár 2010-ben. Ismét elnapolták a szociális BKV- jegy kérdését, és meghosszabbították a BKV-bizottság mandátumát, ahonnan az ellenzék viszont visszahívta delegáltjait. Az egykori MSZP-SZDSZ-koalíció szavazataival, éppen az elégséges 34 támogató vokssal fogadta el a fővá­rosi közgyűlés a BKV finanszírozá­sának feltételeiről szóló, a kormány és a főváros között kötendő szer­ződéstervezetet. A dokumentumot­­ Szollár Domokos kormányszóvivő közlése szerint - jövő szerdán hagyja jóvá a kormány is, majd ezután írhatja alá Bajnai Gordon miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester. A Fidesz-KDNP nemmel szavazott, mondván: a szerződés káros Buda­pestnek, mert csak kampányfogás, és a szolgáltatás leépítéséhez is vezet­het. Horváth Csaba Budapestért fe­lelős MSZP-s kormánybiztos viszont kiemelte: a BKV finanszírozását hosszú távon biztosító irat előnyös a fővárosiaknak. A szerződés jelentős összegű „pénzügyi mentőcsomagot” tar­talmaz. Ez nemcsak a BKV idei „túlélését” biztosítja, hanem annak a jövőben is kiszámítható finan­szírozását, feltéve, ha a következő kormány is tartja magát a megál­lapodáshoz. A még decemberben aláírt szándéknyilatkozat alapján a főváros és a kormány már átutalt 5-5 milliárd forint plusztámogatást. Áp­rilis elejéig a kormány újabb 5, július közepéig pedig további 7,4 milliár­­dot ad, emellett külön kormánydön­tés alapján az MFB decemberben átvállalja a BKV lejáró, 5 milliárdos hitelét. A szerződés kiköti, hogy ér­vényben kell tartani a februártól be­vezetett inflációkövető, 4 százalékos viteldíjemelést. A BKV-nak nyúj­tandó rendszeres központi források - a mintegy 50 milliárdos értékű árkiegészítés és normatív támogatás - továbbra is megmaradnak, sőt vár­ható az inflációkövető emelésük is. A támogatásáért cserébe a kormány a közbeszerzések és a BKV gazdál­kodásának átláthatóságát növelő intézkedéseket vár el a fővárostól és a cégtől - ellenkező esetben a több­lettámogatást vissza kell fizetni. A közgyűlés tegnap nem döntött viszont a diákoknak és a nyugdíja­soknak kedvezményes, 50 százalé­kos jegy bevezetéséről. E kérdést januárban már elnapolták, kérve a BKV-t a döntés pénzügyi hatásai­nak kimutatására. A cég számításai szerint mindez csaknem 1,5 milliárd forintos bevételcsökkenést jelentene. A BKV-nak most új tanulmányt kell készítenie, és májusban ismét tár­gyalnak a témáról. Lengyel Tibor Vitában az ellenzékkel - Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes és Demszky Gábor főpolgármester Még hatvan napig vizsgálódnak Másodszori nekifutásra a fővárosi közgyűlés meghosszabbí­totta 60 nappal a BKV-s ügyek hátterének feltárására létrejött fővárosi vizsgálóbizottság pénteken lejárt mandátumát, ám a testület munkájában a továbbiakban nem vesznek részt a Fidesz-KDNP delegáltjai. Az MSZP azért kezdeményezte a hosszabbítást, mert a bizott­ság a múlt héten úgy fejezte be munkáját, hogy nem tudott jelentést elfogadni. Megírtuk: készült ugyan egy jelentésterve­zet, ám az egyedül György István, a testület fideszes elnökének álláspontját tükrözte. Annak vitájára vagy módosítására időhi­ány miatt pedig nem volt lehetőség. A hosszabbítást amúgy a múlt héten a bizottságban az MSZP - remélve egy konszenzu­sos jelentés elfogadását - már felvetette, de az ellenzéki tagok leszavazták. Az MSZP-frakció vezetője, Steiner Pál lapunknak azt mondta: semmi ellenvetésük nincs a felelősök szakmai alapokon történő megnevezése ellen, de a György-féle jelen­téstervezet csak bizonyos személyek lejáratását célzó fideszes kampányfogás. Furcsaságok Hagyó „kikérése” körül Hagyó Miklós volt főpolgármester­helyettes, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán Bencze József országos rendőrfőkapitány kedd este a Hír Tv­­nek azt nyilatkozta, hogy a politikus „esetében fordult a rendőrség az ügyészséghez", míg Demszky Gábor főpolgármester neve egyelőre nem merült fel a BKV-s nyomozásokban. Lapunk megkereste a nyomozás felett ügyészi felügyeletet gyakorló Fővárosi Főügyészséget, ahol Skoda Gabriella szóvivő azt mondta: nem kaptak erre vonatkozó előterjesztést a rendőrségtől. Utalt azonban arra a két hete történt esetre, hogy a BRFK ez ügyben egyfajta „átiratot" küldött hozzájuk, ám az „sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg". Úgy tudjuk, az kevés volt az ilyenkor szükséges megalapozott gyanúhoz. Megkerestük a Központi Nyomo­zó Főügyészséget is, ahová ilyen esetben hivatalból kerülne az ügy, lévén szó mentelmi joggal érintett személyről, ám Fazekas Géza szóvivő azt mondta: náluk sem a BKV-val, sem Hagyóval összefüggő büntetőügy nincs folyamatban. Eredménytelen volt a szegedi szenátusi ülés is Rektorváltási kampány vitákkal Nem tudni, ki vezeti jelenleg a Kapos­vári Egyetemet, miután Babinszky Lászlót, az intézmény rektorát múlt héten nem választották újra, ezután szabadságra ment, helyettes vezető­ről pedig nem tudni. Az oktatási intézmény vezetői tisztéért egyedül ő indult, de nem kapott elég szavaza­tot, mert a 29 tagból álló szenátusból 14- en mellette, 15- en pedig elle­ne döntöttek. Az egyetemi hallga­tói önkormányzat (hök) 8 szavazati joggal bír a 29- ből, a választás előtt pedig egy honlapon megjelent értékelés utalt arra, hogy Babinszky újraválasztá­sát a hallgatói frakció egységes nem szavazata fúrhatja meg. A hők azon­ban cáfolja, hogy irányított lett volna a voksolás, állításuk szerint a titkos szavazáson minden delegált a saját belátása szerint dönthetett. A tisztségre mindenesetre új pályá­zatot kell kiírni, de június 30-ig még Babinszky László dönt az egyetem ügyeiről, megbízása ugyanis addig szól. Az újabb pályázati szöveget az oktatási tárca jóváhagyását követően hirdetik meg, ennek beadási határ­ideje és értékelése összesen két hó­nap. Ezt követően ülésezhet ismét a rektori jelöltválasztó szenátus, hogy döntést hozzon arról, ki legyen az egyetem új vezetője. Eredménytelen volt a Szegedi Tudományegyetem rektorválasztó szenátusülése is néhány hete, mi­után a két induló­­ az intézményt jelenleg irányító Szabó Gábor és Wittmann Tibor orvosprofesszor - közül egyik sem kapta meg a man­dátum elnyeré­séhez szükséges támogatást. Szabó, aki a Magyar Rektori Konferencia elnöke is, még június 1-jéig irányít­hatja a szegedi egyetemet, de ott is új pályázatot írnak ki tisztségére. Új rektor vezetheti viszont augusztustól az Eötvös Loránd Tudományegye­temet (ELTE), miután az intézmény szenátusa Mezey Barna egyetemi tanárt jelölte ki a posztra. Bódis Jó­zsef orvosprofesszort pedig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusa választotta rektornak néhány napja. Népszava-összeállítás Babinszky rektort nem választották újra, de mivel szabadságra ment, nem tudni, ki vezeti az egyetemet

Next