Népszava, 2010. április (137. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-24 / 95. szám

NÉPSZAVA 2010. ÁPRILIS 24., SZOMBAT HÍR ÉS HÁTTÉR 9 Budapesten nő a leggyorsabban a biciklizők száma Európában, a dön­téshozók mintha mégsem akarnák tudomásul venni, mekkora igény len­ne a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, utak kiépítésére, tárolók kialakítására. A többi között ezért is demonstrálnak ma a Critical Mass résztvevői a belvárosban. A szervezők fő célja azonban, hogy a követke­ző munkanapon minél többen üljenek újra nyeregbe. Szerintük ha valaki egyszer kipróbálja, később ragaszkodik ehhez a közlekedési eszközhöz. Becslések szerint naponta mintegy ötvenezren pattannak drótszamárra a fővárosban, ám hivatalos adat erről nincs, hi­szen a városvezetés nem végez forgalomszámlálást - nyilat­kozta lapunknak Kürti Gábor. A Critical Mass egyik szerve­zője szerint Európában most Budapesten van a legnagyobb „bringaboom”, sehol máshol nem növekszik ilyen tempóban a kerékpárral közlekedők szá­ma. Kürti Gábor úgy fogalma­zott: néhány év alatt 0,5-ről 5 százalékra emelkedett a kerék­párosok aránya a közúti közle­kedők között. Valószínűleg több százezren is járnának biciklivel, ha adott lenne a megfelelő inf­rastruktúra — tette hozzá. Mint mondta, kezdetben a bi­ciklis felvonulásokkal éppen a nyomásgyakorlás volt a céljuk, szerették volna megmutatni a döntéshozóknak, milyen égető szükség lenne bicikliutak ki­építésére, tárolók kialakítására. Ám áttörést nem igazán sikerült elérniük, ezért úgy döntöttek, stratégiát váltanak. Ezután in­kább a városlakókat győzködik: minél többen üljenek biciklire, minél többen próbálják ki ezt az alternatív közlekedési módot. Szerinte ha valaki egyszer ki­próbálja, biztos, hogy megsze­reti a kerékpározást, és rövidebb távolságra többet eszébe sem jut autóba ülni. Kürti Gábor meg­jegyezte, sokan félnek nyeregbe pattanni a forgalmas belváros­ban, azonban ha lezárt utakon, biztonságos körülmények kö­zött ki tudják próbálni, kedvet kaphatnak hozzá. Mint mondta, hétvégi rendezvényükkel éppen azt szeretnék elérni, hogy a következő munkana­pon - vagyis hétfőn - a lehető leg­több ember válassza a bringát köz­lekedési eszközéül. A szervező szerint létfontos­ságú lenne, hogy Budapest ütő­erére, a Nagykörútra és termé­szetesen a Kiskörútra is épüljön kerékpárút. Arról nem is beszél­ve - tette hozzá hogy szinte lehetetlen átjutni Budáról Pest­re: a Lánc­hídon nem lehet az utat használni, az Erzsébet hídon pedig a buszsáv és az első sáv között kell manőverezni, ami életveszélyes. Biciklisávok nél­kül a bringások ott járnak, ahol tudnak: az autók, vagy a járdán a gyalogosok között, így termé­szetesen valakit mindig zavar­nak - jegyezte meg. Hozzátette azonban, a gépkocsivezetők, illetve BKV-sofőrök és a bi­ciklisek híresen rossz viszonya sokat javult az elmúlt években. Az autósok egyre inkább kez­dik megtanulni, hogyan kell kikerülni, előzni a bringásokat, akikről ugyanakkor a Critical Mass főszervezője is elismeri, hogy a kerékpárosok is gyakran vétenek a KRESZ-szabályok ellen. Kürti Gábor egyébként meg­jegyezte, sokat segíthet a kerék­páros közlekedők elfogadásán a bérbiciklirendszer bevezetése a belvárosban. Jövő nyáron már Budapesten is több helyen meg­jelenhetnek a kölcsönözhető bringák, a fővárosi közgyűlés ugyanis nemrég egyhangúlag fogadta el az erről szóló terve­ket. Kürti szerint ha az emberek nap mint nap a kölcsönző mellett mennek el, előbb-utóbb igénybe fogják venni. Minél több biciklis lesz az utakon, annál természe­tesebb lesz ez a többi közlekedő számára is. Hozzátette, fontos, hogy ahol ez a rendszer kiépül, az utakat is alkalmassá teszik a kerékpározásra. A Critical Mass kerékpáros felvonulást 2004 óta évente kétszer - áprilisban, a Föld napján és szeptember 22-én, az Európai Mobilitási Hetet záró autómentes napon - rendezik meg. A demonstráció célja a kerékpározás, mint gyors és környezetbarát, várost és lakóit egyaránt kímélő közlekedési forma népszerűsítése. Évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, a szervezők ma is legalább 20-25 ezer biciklisre számítanak. A tervek szerint délután háromkor indulnak a Roosevelt térről és fél hat körül érkeznek a Városligetbe, ahol az immár hagyományosnak számító bringaemeléssel zárul a program. A szervezők egyéb­ként külön kérték, hogy a részt­vevők közül senki ne fogyas­­­szon alkoholt és ne provokálja az autósokat. Idén is csatlakozik hozzájuk a Critical Moms, a városban gyalogosan közlekedő kisgyermekes családok (baba­kocsisok, hordozókendősök, kengurusok) tömege. Ők is egy élhetőbb város reményében de­monstrálnak a járhatatlan utak, a városi közlekedési infrastruk­túra hiányosságai és a mértékte­len légszennyezettség ellen. Csépe Erika A kerékpáros felvonulást 2004 óta évente kétszer rendezik meg Budapesten A szervezők 20-25 ezer kerékpárosra számítanak a demonstráción Bringások kritikus tömege lepi el ma a fővárost HÉPSZAVA-gigtoia Forgalomkorlátozások A felvonulás idején az autósoknak érdemes teljesen elkerülniük Buda­pest belvárosát. A hidak közül 15 óra és 17.30 között az Erzsébet híd a pesti irányban, illetve a Lánchíd mindkét irányban le lesz zárva. A főbb útvonalak közül a pesti oldalon az Andrássy út, az alsó rakpart, a Teréz és Szent István körút, Budán a felső rakpart, a Fő utca, az Attila út, a Krisztina körút és a Hegyalja út csak rendkívül lassan lesz járható. A Hősök terén, az Erzsébet körúton, a Szabadság és Petőfi hídon pedig torlódás várható. A dugókat észak-déli irányban a budai alsó rakparton és a Váci út-Bajcsy- Zsilinszky út-Károly körút útvonalon, kelet-nyugati irányban az Árpád és Lágymányosi hídon lehet elkerülni. Javasolt kerülőút még az Alkotás út és a Hungária körút. A tömegközlekedőknek is érdemes előre tájéko­zódniuk, néhány busz ugyanis ma délután kerülőúton jár majd. Június 1-jétől jön az elektronikus fizetési meghagyás, amellyel sokkal gyorsabban behajthatok az adósságok körbetartozásnak Ha egy magánszemély tartozik egy másiknak vagy közműszámlákkal maradt el, akkor jobb, ha mielőbb rendezi adósságát, mert júniustól a bíróságok helyett a közjegyzők folytatják le a fizetési meghagyásos (fmh) eljárásokat, így a jelenlegi átlagosan hat hónap ügyintézési határidő akár három napra rövidülhet. Ezt követően pedig már a bírósági végrehajtókon a sor. Ezzel együtt vezetik be a jogszabályok az elektronikus eljárást, ami 1 millió forintnál kisebb pénztartozás esetén kötelező lesz. A változások sokat segíthetnek a körbetar­tozások rendezésében is, melynek nagyság­rendjét 500-1000 milliárd forintra becsülik. Ha mondjuk egy cég tartozik egy másiknak, és lejárt a fize­tési határidő, június 1-jétől a jogosultnak nem kell az összeg behajtása céljából hossza­­dalmasan a bíróságra járni, hanem peren kívüli eljárásban odamehet egy közjegyzőhöz vagy elektronikusan kérel­mezheti a fizetési meghagyás kiállítását. Első lépésben a köz­jegyző megvizsgálja a beérkező kérelmet, és ha az formailag megfelelő, akkor kibocsátja a fizetési meghagyást és postázza a kötelezettnek. Ha az adós az fmh-nak nem mond ellent, az jogerőssé válik, és a bírósági végrehajtókhoz kerül. Ha az adós kifogással él az fmh-val szemben, akkor jogvita alakul ki, s a bíróságra kerül az ügy. Eddig, illetve még május 31-ig, a fizetési meghagyás kiállítását csak a bíróságokon lehetett kér­ni, ám a leterhelt munkamenet miatt akár hat hónapot is igény­be vehetett, amíg sikerült a dokumentumot megszerezni. A közjegyzők a jövőben 3-15 nap kiállítják a fizetési meghagyást. A Magyar Országos Köz­jegyzői Kamara (MOKK) által kiépített, országosan egységes elektronikus rendszer tesztelés­re alkalmas változata a tervek szerint április 30-át követően nem csak a közjegyzők, hanem a külső felhasználók részére is elérhető lesz. Tamási Attila, a MOKK informatikai ügyveze­tője lapunk érdeklődésére el­mondta, a kamara évi több mint 700 ezer fmh kiállítása iránti kérelemre számít, s további 200 ezer olyan ügyre, amelyben a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtást kérnek. „A MOKK központi informa­tikai rendszerét úgy tervezték, hogy az naponta tízezer elekt­ronikus fmh-s irat előállítására legyen alkalmas. Vagyis ha feltételezzük, hogy az éves szin­ten várható összesen mintegy 900 ezer elektronikus kérelmet időben egyenletesen elosztva nyújtanák be, akkor azokat folya­matos munkával 90 nap alatt fel tudná dolgozni a rendszer. Az igazi problémát a benyújtott kérelmek szezonális ingadozása okozza” - hangsúlyozta a kama­ra informatikai ügyvezetője. A szakember közölte, hogy az e-fmh-s eljáráshoz szükséges számítástechnikai infrastruktú­rát a közjegyzőség költségveté­si támogatás nélkül, a jelenlegi bírósági illeték helyett júniustól bevezetendő és befolyó eljárási díj fejében építette ki. Utalt ar­ra, hogy az eljárási díj alapja a fizetési meghagyásos eljárásban az érvényesíteni kívánt pénz­­követelés. Az ezután fizetendő eljárási díj mértéke 3 százalék, de legalább 5000 forint, illetve legfeljebb 300 000 forint lesz. Az informatikus úgy tudja, hogy korábban a bíróságok mintegy négymilliárd forintot kértek az e-fmh-s informatikai rendszer kiépítéséért a központi költségvetéstől, ám a közjegy­zői kamara ennek töredékéből valósította meg a fejlesztést. A közjegyzők az elmúlt esz­tendőkben éves szinten 100 ezer körüli hagyatéki és egyéb nem peres ügy 98,8 százalékát befejezték a tárgyévben. Ezek 80 százalékát három hónapon belül, közel 10 százalékát pedig hat hónapon belül intézték el. Az Országgyűlés egyébként már 2009 júniusában elfo­gadta a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényt, ám az átállásra és a felkészülésre 2010. május 31-ig biztosított lehetőséget a jogalkotó, így ad­dig továbbra is a bíróságoknál, papír alapon lehet benyújtani a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket. Június 1-jétől a jogi képviselő­vel rendelkezők és a jogi szemé­lyek, akik tömegesen adnak be fmk kibocsátása iránti kérelmet - például díjbeszedő vállalatok -, már csak elektronikusan te­hetik ezt meg. A törvény szerint az egymillió forintnál kisebb pénztartozáshoz csak így juthat hozzá a jogosult. Az e-FMH-s eljárásban a köz­jegyző az ország egész területén illetékes lesz, vagyis bármelyik közjegyző megkereshető ilyen kérelemmel. A MOKK rendsze­re automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban osztja le az ügyet a soron következő közjegyzőhöz. Az emberi közreműködést nem igénylő eljárásokat a MOKK rendszere automatizáltan végzi majd, vagyis alkalmas lesz a kérelmek elektronikus kitölté­sére, előterjesztésére és on-line környezetben történő aláírására is. Ez újabb lépés az európai gyakorlat felé, és tovább erősíti a közjegyzők közhatalmi pozí­cióját. Népszava-információ LENGYEL TIBOR, a Magyar Könyvelők Or­szágos Egyesületének (MKOE) elnöke megkere­sésünkre elmondta: a fizetési meghagyásos eljárás változása egy rendkívül erős, hatékony eszközt ad a könyvelők és könyvelő irodák ügyfelei számára, hogy egy-két hónapon belül jogos pénzügyi köve­telésükhöz jussanak. Az fmh ugyanakkor veszé­lyeket is hordoz, hiszen egy vállalat - amennyiben lejárt tartozása van - saját maga is kaphat ilyent beszállítóitól. Majd a jogerős fizetési meghagyás birtokában már rendkívül gyorsan elindít­ható a végrehajtás. Utalt arra, hogy az MKOE partneri megállapodást kötött az e-Post Hungary Kft.-vel, amely az elektronikus aláírás alkalmazások egyik vezető hazai szolgáltatója. Az együttműködés keretében az e-Post egy jogi irodával közösen kidolgozott egy olyan komplex szolgálta­tás-csomagot, amely igénybevételével a könyvelők - külön díjazá­sért - hatékonyan tudják segíteni saját ügyfeleiket az fmh-eljárások megindításában. Kevesebb dolguk lesz a bíróságoknak, ha nem peres eljárásban sikerül a tartozásokat behajtani Fotó: Shutterstock Peren kívüli eljárás a határokon túl is A fizetési meghagyás jogintézményének legfőbb célja száz évvel ezelőtti bevezetésekor az volt, hogy az előreláthatólag nem vitatott tartozások­ról peren kívül egyezzenek meg a felek, így mentesítve a bíróságokat. 2006. december 12-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a határon átnyúló ügyekre vonatkozó európai fmh-s eljárás létrehozásá­ról szóló rendeletet, amely lehetővé teszi a kérelem elektronikus úton történő elintézését is. Ez lett az alapja a magyar jogszabálynak.

Next