Népszava, 2010. június (137. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-01 / 125. szám

2 Komoly megszorítások Itáliában Súlyos megszorításokat tartalmaznak az olasz kormány legújabb tervei. Eszerint a következő három évben 400 ezerrel csökkentik a közigaz­gatási és egyéb hivatali helyek számát. Csak minden ötödik nyugdíjba menő személy helyét töltik majd be. Ezzel az állami alkalmazottak száma 3,3 millióról 2,9 millióra csökken - közölte a Sole 24 Óra című gazdasági lap. Ez 12 százalékos leépítésnek felel meg. Csak az egészségügyi szektorban 156 ezer munkahely megszűnése várható. (Népszava) Pápai küldöttek Dublinban XVI. Benedek pápa küldötteket meneszt az ősszel Írországba, hogy vizsgálják ki alaposan a katolikus országban történt, papok által elkövetett pedofilü­gyeket, és legyenek segít­ségére a helyi egyháznak a megtisztulásban -jelentette be a Vatikán. A pápai küldöttek először négy egyházmegyébe látogatnak el, hogy elemezzék azt a helyzetet, amelyet a papok által kiskorúak ellen elkövetett „tragi­kus események” váltottak ki - áll a Szentszék közleményében. (MTI) Modern EU-orosz partnerség Modern partnerségre törekszik az Európai Unió és Oroszország. Ebben kívánnak megállapodni az unió és Moszkva képviselői a tegnap kezdődött s ma befejeződő EU-orosz csúcson, Rosztov-na-Donuban, amelyen Dmitrij Medvegyev egyebek mellett Herman van Rompuyt fogadta. Emellett szóba kerül az euróválság, az iráni atomkérdés és az afganisztáni terrorellenes küzdelem is. Ez a 25. EU-orosz csúcs, s az első a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése óta. (Népszava) Forródróton Japán és Kína Japán és Kína forródrót létrehozásáról és a vitatott gázmezők közös kiaknázásáról folytatandó tárgyalásokról állapodott meg a két ország kormányfőjének tokiói csúcsta­lálkozóján. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a megbeszélésen fenntartotta Peking óvatos álláspontját az elsüllyedt dél-koreai hadihajó ügyében, miközben Hatojama Jukio japán kormányfő Észak-Korea általános elítélését szorgalmazta az incidens miatt. A Japán és Kína, a világ második és harmadik legnagyobb gazdasággal rendelkező országa közötti viszony jelentősen javult 2006 óta, amióta a felek félretették a második világháború óta húzódó nézeteltéréseiket. A történelmi nézeteltérések hétfőn sem kerültek napirendre. (MTI) Új tervvel állt elő a BP Jön a D-terv a Mexikói-öbölben: a BP ismét azzal próbálkozik, hogy felszínre vezesse a mélytengeri kútból kiömlő szennyező nyersolajat. A hétvégén kudarcot vallott az a kísérlet, hogy nehéziszappal eltömítsék a kitörésgátló berendezést, a mérnökök nem voltak képesek legyőzni a feltörő olaj és gáz nyomását. A katasztrófa felelősének tartott brit olajcég hozzáfogott a szivárgás kezelésének következő lehetséges módszeréhez. A tervek szerint a mélytengeri robotok levágják a sérült csövet a kitörésgátló tetejéről. (MTI) Manipulációtól tartó kisebbségek A Borisz Tadics szerb elnök vezette De­mokrata Párt (DS) ellenőrzése alá szeretné vonni a hét végén megválasztandó nemzeti tanácsokat, a szerbiai nemzeti kisebbségek miniparlamentjeit - írja hétfői számában a Danas című belgrádi lap. A napokban a három legnépesebb észak-bácskai nemzeti kisebbség - a magyarok, a horvátok és a bunyevácok - képviselői egyaránt arra panaszkodtak, bizonyos értelemben manipuláció történt a most vasárnapi választásokat megelőző listaállításkor és a helyi választási bizottságok megalakításakor - írja a napilap. Az újság idé­zi többek között Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét és Szlaven Bacsics vajdasági horvát kisebbségi elöljárót. (MTI) VILÁG 2010. JÚNIUS 1., KEDD NÉPSZAVA A Közügyek negatív kampány folytatott, előretörését Klaus elnök is aggodalommal szemlélte Szélsőséges párt a cseh parlamentben Václav Klaus cseh köztársasági elnök tegnap konzultációkat tartott a parlamentbe jutott pártok vezetőivel. Bár biztosra vehető a jobboldali koalíció a polgári demokraták, a TOP 09 és a Közügyek (VV) nevű tömö­rülés részvételével, ez utóbbi még sok kellemetlen meglepetést okoz­hat. A VV elnöke, Radek John közölte, belső népszavazáson döntenek a koalícióban való részvételről. Petr Necas, az ODS elnöke bejelentette: igényt tart a miniszterelnöki székre. A Közügyek nevű párt amolyan ka­kukktojásnak számít. Jóllehet már 2001-ben megalakult, ma is vajmi keveset tudni róla. Maga a TOP 09 elnöke, Karel Schwarzenberg is úgy fogalmazott, szinte semmi informá­ciója sincs a VW-ről, legfeljebb annyi, hogy populista szólamokat hangoz­tat. Már Schwarzenberg kijelentése is azt sejteti, ha valóban ez a három párt alakít koalíciót, sok feszültségre lehet számítani a kormány pártjai között. Másrészt bár hírmagyarázók eleve biztosra veszik a három párt koalí­cióját, a VW elnöke, Radek John a kampány elején kijelentette: nem lépnek koalícióra sem a szociálde­mokratákkal, sem a polgári demok­ratákkal addig, amíg e két párt meg nem szabadul „lejáratott vezetőitől”. A Közügyeket Lubos Palata, a Lidové Noviny neves publicistája egy május elején született elemzé­sében tipikus protesztpártnak ne­vezte, amely - meglátása szerint - a magyar Jobbikhoz, illetve a lengyel Andrzej Lepper Önvédelem nevű pártjához hasonlítható. A VW eddig csak a prágai regionális politikai színtéren létezett, s alig több mint fél év alatt vált országosan is ismertté. A populista kampány a jelek szerint meghozta gyümölcsét. A választási hadjárat során nem derült ki, mit is akar a VV, csak az, mit nem akar. Akár üzleti cso­portosulásnak is tekinthetnénk, hiszen képviselőjelöltjeinek komoly összegekkel kellett segíteniük a pártkasszát, képviselői lényegében megvásárolták a mandátumot. Ez eddig csak Ukrajnában számított bevett szokásnak, ahol az üzletem­berek támogatását az egyes pártok képviselői mandátummal díjazzák. Jellemző például, hogy a Közügyek egyik morvaországi jelöltje, Michal Bábák elismerte, 2,5 millió koronát kellett fizetnie azért, hogy felkerül­jön a párt listájára. Azt a jelöltet, aki egy másik párthoz lépne át, hétmillió koronás bírsággal sújtanák. A VV elnöke, Radek John ismert személyiség hazájában. Olyan mű­sort vezetett az egyik magáncsator­nán, amelyben a hétköznapi emberek kirekesztettségét, illetve pénzügyi visszaéléseket mutatott be. John személyének döntő szerepe van a párt sikeres szereplésében, hiszen az egyszerű emberek úgy vélték, „kö­zülük való”. John felmérések szerint hazája legkedveltebb politikusa. A Közügyek népszerűségi mutatója is tavaly júniustól, John elnökké választásától kezdett növekedni. A VV vezetőjéről azonban a cseh sajtó szerint az a hír járja, hogy pénzért mindenre képes. Radek John a cseh sörözők szó­vivője is, ami sokak szemében ugyancsak jó pont lehetett. Fellépé­sein gyakran volt látható szemrevaló hölgyekkel. A VV előretörése Václav Klausban is aggodalmat keltett. Egy alkalom­mal óva intett azoktól a pártoktól, amelyek hangzatos ígéretekkel vál­nak népszerűvé, miközben a szavak mögött semmiféle tartalom sincsen. Tény, hogy a VV programja klisék és dermesztő szólamok egyvelege. Rendszeres járőrözésre szólította fel híveit, hogy megvédjék az embere­ket a „drogosoktól és a hajléktala­noktól”. Programjában külön fejezet szól a hajléktalanokkal szembeni küzdelemről. Ezek az elemek ha­sonlítanak az úgynevezett Munkás­párt (DS) által hangoztatottakhoz, ahhoz a szélsőjobboldali pártéhoz, amelyet törvényen kívül helyezett az alkotmánybíróság. Elemzések szerint ezek a járőrö­zések valójában a cigány lakosság ellen irányulnak. Lenka Placková Melicharová még hivatalban lévő belügyminiszter-helyettes szerint a járőrözésben részt vevők a DS gárdistáihoz, illetve a kommunista rendszer munkásőreihez hasonlít­hatóak. John persze cáfolja mindezt azt állítván, hogy a járőrök nem a rendőrség szerepét kívánják átven­ni, s nem is alkalmaznak erőszakot, „csak egy problémára hívják fel a figyelmet”. A VW járőrei az ABS nevű biz­tonsági szolgálat munkatársai. E cég VIT Barta családjáé, amely a Közügyek egyik legfőbb pénzügyi támogatója. A cég sötét ruhát viselő munkatársai két prágai körzetben teljesítettek szolgálatot. Párban jár­ták a környéket, a „gyanús eleme­ket” felszólították arra, távozzanak máshová - írta egy korábbi cikkében a Hospodárské Noviny. A járőrözé­seket egyébként felfüggesztették két héttel a választás előtt. A VV ugyanakkor továbbra is támogatja, hogy a 100 ezer lakos fölötti településeken állítsanak fel „városi rendőrséget”, amelyek a helyi rendőrök munkáját segítenék. Jaroslav Skarkát, a VV korábbi vezetőjét, a párt jelenlegi elnökhe­lyettesét több bírálat érte már roma­ellenes megnyilvánulások miatt. Ugyancsak meglehetősen sajátos elem a Közügyek programjában, hogy össze akarja vonni a bel- és a védelmi minisztériumot. Illetve a hadü­gytől egymilliárd koronát vonna el, amelyet az oktatásra for­dítana. Arra persze nincs válasz, hogy ezt miként valósítaná meg. A párt ugyanakkor azt is közölte, meg­hagyná a rendőrség és a hadsereg önállóságát. A korrupcióellenes harcot il­letően a VV erősíteni kívánja az antikorrupciós hivatal szerepét, sőt rendkívüli bíróságot is felállítana az ügyészségnél. A VV az úgynevezett „politikai dinoszauruszok” ellen is harcol. Radek John pártelnök példaként a szociáldemokraták vasárnap le­mondott elnökét, Jirí Paroubeket, Stanislav Gross korábbi belügymi­nisztert és az ODS előző elnökét, Mirek Topoláneket említette. Kérdés, milyen párttá válik a VV, ha valóban bekerül az új kormányba. Rónay Tamás Václav Klaus a jelek szerint tart a Közügyektől Fotó:MTI Sokat költött a kampányra Robert Fico és Ján Slota A június 12-i választásokat követően a tizennyolc indulóból akár nyolc is bejuthat a szlovák törvényhozó testü­letbe. Igaz, a közvélemény-kutatások eredményei sokszor jelentősen eltér­nek egymástól. Ezzel kapcsolatosan Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS-LS) elnöke úgy fogalmazott, hogy őt nem ér­deklik a „csirke­fogó ügynökségek és felméréseik”, szerinte pártja biztosan része lesz mind a par­lamentnek, mind pedig az új szlovák kormánynak. Grigorij Meszezsnyikov politológus sem zárja ki nyolc párt bekerülését a törvényhozásba. Továbbra is a Robert Fico kormányfő vezette Smer-Irány örvend a legnagyobb támogatott­ságnak, igaz, az utóbbi hetekben a korábbi 40-ről mintegy 34-35 szá­zalékra esett vissza a népszerűsége. Második helyen az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) követi 12-14 százalékkal. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 11-12 százalékot kaphat, ha­sonlóan a Richard Sulík irányította Szabadság és Szolidaritás (SaS) párthoz. A további befutók lehet­nek, de a kimutatásokban csak 5-6 százalék körüli eredményt ért el a HZDS-LS, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Csáky Pál irányította Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP), vala­mint Bugár Béla pártja, a Híd-Most. Meszezsnyikov szerint az SaS mint­­egy 7-9 százalékot szerezhet, viszont egy másik politológus, Pavel Havlík úgy véli, hogy az SaS a Smert követően akár a második leg­eredményesebb párt is lehet a júniusi választá­sok során. Abban viszont megegyezik a két politológus véleménye, hogy az új pártok nem okoznak fordulatot. A február 1. és május 13. közötti időszakban a választási kampányra a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) költötte a legtöbb pénzt, mégpedig 1,928 millió eurót. A má­sodik leginkább költekező Smer 946 ezer eurót fektette be kampányába, a harmadik kormánypárt, Meciar párt­ja, a HZDS-LS a jelzett napig 209 ezer eurót fordított kampánycélokra. Az ellenzéki pártok közül a Dzurinda irányította SDKÚ használta fel ez ideig a legtöbb pénzt, jelentésük sze­rint 771 ezer eurót. Susta Béla (Szene) Kedvező esetben akár mindkét magyar tömörülés bejuthat a törvényhozásba REFLEKTOR Távozott a német államfő Horst Köhler német elnök tegnap leckét adott az egész világnak arról, hogyan is működik egy igazi demokrácia. Azonnali hatállyal lemondott, mert több bírálat érte egy olyan ügyben, ami itthon alighanem teljesen jelentéktelennek tűnhet. Bejelentése hatalmas megdöbbenést keltett hazájában, hiszen roppant népszerű, a Nemzetközi Valutaalap egykori igazgatójaként nagy tekintélynek örvendő személyiség, akit a nagy pártok is egyöntetűen elismernek. A kereszténydemokrata Köhler valóban példát mutatott, hiszen itt Közép- Európában például szinte teljesen ismeretlen, hogy egy politikus egy kevéssé fontosnak látszó affér miatt levonja a konzekvenciákat és vegye a kalapját. Sőt, a világnak e fertályán nagyobb ügyek miatt sem mondanak le, minden­ki - tisztelet a kivételnek - váltig ragaszkodik hatalmához. Miért is döntött a távozás mellett? Múlt héten azt állította, hogy a német csapatok külföldi szerepvállalásai gazdasági szempontból is hasznot hozhatnak. Később ugyan azt közölte, hogy félreértették, mert elsősorban nem a németek afganisztáni szerepvállalására gondolt, hanem például elsősorban a kalózokkal szembeni fellépésre. Az elnököt megannyi bírálat érte, különösen az ellenzék padsoraiból. De az is tény, hogy ezek után sem kérdőjelezte meg senki az államfő alkalmassá­gát, egyetlen párt sem követelte tőle a lemondást. Ez ugyanis azért nem olyan nagy horderejű dolog, hogy egyből le kelljen mondania - ebben alighanem az összes parlamenti párt egyetértett. Ezért is hatott a meglepetés erejével távozása. Erre senki sem számított. Visszalépése pedig egészen drámai volt. Remegő hangon, könnyekkel a szemében jelentette be döntését, mellette pedig felesége állt. Első ízben fordult elő, hogy egy hivatalban lévő elnök lemondjon. Köhler 1949 óta hazája kilencedik államfője volt. Tavaly válasz­totta újra a törvényhozás. Köhler első, 2004-es elnökké választását azért üdvözölték sokan, mert első ízben fordult elő, hogy nem politikust tettek meg az ország fejének. 1981- ben ugyan belépett a CDU-ba, de sosem volt igazi pártember. Független személyiségként talán jobban odafigyeltek szavára, mint elődeiére. Másrészt a kereszténydemokraták egyes lépéseit is bírálattal illette, így elfogultsággal semmiképp sem vádolhatták. Köhler lemondásából mindenki tanulhat. Mi csak irigykedhetünk, hiszen megállapíthatjuk: a magyar demokrácia egyelőre csak álmodozhat olyan po­litikai kultúráról, mint amilyen Németországban uralkodik. R. T.

Next