Népszava, 2010. július (137. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-08 / 157. szám

NÉPSZAVA 2010. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK TURIZMUS A magyarok már nemcsak síelni, hanem a csodálatos tavakat élvezni járnak át a szomszédba Karintia: kalandok földön és vízen Ausztria legdélibb tartománya eddig elsősorban síparadicsomaival csábította honfitársainkat (Ger­­litzeni Alpok, Dreiländereck, Verditz), amelynek tavaly télen meg is lett az eredménye: a látoga­tószámot tekintve Magyarország letaszította Németországot a második helyről! Azt azonban már kevesebben tudják, hogy „Ausztria napfényes délvidéke" bőven tartogat nyári meglepetéseket az aktív kikapcsolódást keresőknek is. A Földközi-ten­ger közelsége csaknem mediterrán klímát teremt, a hatalmas hegycsúcsok (az Alpok déli vonulata) közt több mint 200, ivóvíz-tisztaságú tó bújik meg, ame­lyek közül a Wörthi-tó mellett a Faaki-tó, az Ossiachi­­tó és a Millstatti-tó a legismertebbek. Lessünk be a gyönyörű kulisszák mögé, és nézzük meg, mit kínál Karintia a nyári hőségtől megfáradt turistáknak! Faaki-tó A Faaki-tó a korán kelőknek tarto­gatja legszebb arcát, mivel a 2145 méter magas Mittagskogelre tett napfelkelte túra közben a tó vizének színe szinte percről percre változik, mígnem türkizként csillog az őt körülölelő tájban. A különleges szín a fehér mészkőtörmeléknek köszön­hető, amely a közeli Karavankák hegységből jut a tó vizébe. Akik egy komolyabb megpróbáltatás ajándé­kaként szeretnének gyönyörködni a feledhetetlen élményben, annak a Tabor magaslaton kialakított - eny­hén szólva is komoly akadályokkal teletűzdelt - Kötélparkot ajánlha­tom. A pályákat úgy alakították ki, hogy már a közepes nehézségűekről is lélegzetelállító kilátás nyílik az alant elterülő tóra, amennyiben a 20- 30 méteres magasságban leküzden­dő feladatok közben van lelkierőnk és energiánk másra is figyelni, mint gyarló életünk „mentésére”. Akik a madárperspektíva és az adrenalinvulkán helyett nyugalma­sabb és testközelibb élményre vágy­nak, azoknak a tó körül újonnan kialakított és türkizszínnel jelzett túraútvonalat és a régóta közked­velt, közel 30 kilométeres tókerülő bicikliutat ajánlhatom: garantált iz­­zadás és a végén a jól megérdemelt almafröccs (apfelschorle), így lesz kerek az élmény! A tavat felfedez­hetjük kenuval is, mivel a közel 5 kilométeres vízi út során a nyílt víz mellett végigbolyonghatjuk a nádas adta természetes labirintust, és köz­ben kiköthetünk a tó közepén lévő szigeten is. Jóval naplemente előtt kötelező program a tó felett maga­sodó Finkenstein-várrom és az ott található váraréna meglátogatása. A jelenlegi várút közel 30 éve vásárol­ta meg a lepusztult várromot az oszt­rák államtól, és a teljes helyreállítást követően a várudvaron kialakított arénában évek óta nagy sikerű ko­moly- és könnyű­zenei koncerteket és színházi elő­adásokat szervez. Aki már egyszer is átélte a vár­romok mögött vörös gömbként izzó lemenő nap látványát, annak örökre „beleég” az agyába ez a hihetetlen, az ember és a természet közös tevé­kenységeként létrejött jelenség. Titkos tipp: akár a tó partján elterülő Dorfhotel Seeleitnt vagy a tó feletti fennsíkon fekvő Dorfhotel Schönleitnt választjuk, biztosak lehetünk benne, hogy családunk autómentes területen, hamisítatlan karintiai hangulatban (felújított pa­rasztházakban), mégis egy három­­csillagos hotel kényelmét élvezve ismerheti meg a környéket. Villach: hegyek ölelésében A régió „titkos fővárosaként” ismert Villach három ország és kultúra - germán, római és szláv - határmezs­gyéjén terül el, ennek megfelelően alakult történelme is. Virágkorát a XV-­XVI. században élte, amikor a Velencével folytatott élénk kereskedelem­nek, a fejlett kézművességnek és bányászatnak köszönhetően a „Dél kapuja” elnevezést kapta. A Dráván közle­kedő faszállítókkal kapcsolatban fennmaradt az a helyi legenda, hogy kiválasztásuk két alappillére a val­lásosság és az úszni nem tudás volt, mivel így vészhelyzet esetén főként a fába kapaszkodtak, így életük megmentése elsősorban az áru biz­tonságától függött. A Dráva-hídon átkelve, amely stratégiailag fontos átkelőhelynek számított évszázado­kon keresztül, egyből az Óvárosba jutunk, amely évek óta teljesen autó­mentes övezet. A középkori utcákból kiszélesedő főtér enyhén emelkedik, egészen a késő gótikus Szent Jakab-plébánia­­templomig, melyet gazdagon faragott, rokokó főoltára és a város protestáns korszakából származó, ritkaságnak számító kő szószéke méltán emel a legfőbb turistalátványosságok közé. A 94 méter magasságú templom­­torony 239 lépcsőjének megmászása után csodálatos panoráma tárul a szemünk elé. A tér mindkét oldalán ízlésesen restaurált polgárházak sorakoznak, magát a teret a XII. században alakították ki. Aki kicsit jobban el szeretne mélyülni Villach megismerésében, annak ajánlom a mai Posta Szállót (csodálatos, rene­szánsz stílusú kiugró erkélye van) és a Paracelsus-udvart, a város egyet­len épen maradt reneszánsz udvarát, ahol a híres orvos és természetkuta­tó ifjúsága egy részét töltötte. A villachi régió az európai és az eurázsiai földkéreg találkozásánál fekszik, és a tektonikus lemezek egymásba gyűrődése miatt nem rit­ka a földrengés a környéken. Titkos tipp: Villachi Búcsú több mint 200 000 résztvevővel és Karintiai Nyári Fesztivál program­­sorozat, amely több mint 40 éves történelemre tekinthet már lassan vissza. H. K. A. Alig néhány száz kilométerre a magyar határtól egy ismeretlen világ vár A dél-ausztriai tavak a nap minden szakában más és más képüket mutatják, miközben a hegyek is meglátják tükörképüketFotó: Udvari Szabolcs Barátság Klub A Népszava támogatásávalBarátság Klub 2010. JÚLIUSI KIRÁNDULÁSAINKBÓL: 10. szá. A Fertő-tó ausztriai oldalát keressük fel. Eisenstadtban (Kismarton) az Esterházy-kastélyt, St. Margarethenben (Szentmargitbánya) a római kori kőfejtőt látogatjuk meg. Ruszt a gólyák és a bor városa. Halász-temploma a gótika csodálatos alkotása. Hazaútban Purbach (Feketeváros) Török-házát nézzük meg. 6400 11. o. Budától a mohácsi vesztőhelyig. Érd (emléktábla őrzi, ahol II. Lajos elbúcsúzott feleségétől), Szekszárd (utolsó haditanács a csata előtt), Bátaszék (végzetes útra indul a maroknyi csapat), Mohácson majd' minden a csatáról szól. (ebéddel) 6900 14. sze. Dömös, a Dunakanyar ékköve. Az Árpád-házi királyok kedvelt tartózkodási helye volt. I. Béla királyra itt szakadt rá a trónterem, I. László innen indult hadba IV. Henrich ellen. Könyves Kálmán itt békült ki öccsével, Álmos herceggel, akit később fiával együtt mégis megvakíttatott. (Volánbusszal) 500 +belépő 16. p. Pécel, Ráday-kastély. Az egyemeletes, U alakú, kupolás barokk kastély a XVIII. századi Grassalkovich-stílus képviselője. (kék busszal) ÚJ IDŐPONT! 500 +belépő 17. szá. A Felvidék hármas lakatja. Körmöcbánya, ahonnan a fémbányászat révén az arany csengése és a szépasszonyok kacagása messzire hallatszott. Selmecbánya - Leányvár, Klopacska, Bányászati Múzeum, Városháza, Besztercebánya - főtér, Mátyás király korabeli házak, Thurzó-ház, templomok. (Szlovákia) 5400 18. o. Közkívánatra! Bakony, az erdők erdeje. A veszprémi állatkertben kezdjük napunkat. Onnan Bakonyjákóra utazunk, ahol elektromos kisvonattal járjuk be a környéket. Farkasgyepü, Pisztrángos-tó, Németbánya. (kisvonattal, ebéddel) 8600 20. k. Dreher Sörmúzeum gyárlátogatással és sörkóstolással. ÚJ IDŐPONT! 500 + belépő 21. sze. Bécs - Hundertwasser ház. „Az egyenes út istentelen" - mondta a művész. Az extravagáns ház kellőképpen rendezetlen. A Kunsthausban munkásságával is megismerkedünk, a Kalke-villában szuvenírt vásárolhatunk. Délután útba ejtünk egy bevásárlóközpontot, ahová a nyári leárazások miatt térünk be. 6400 Címünk: 1086 Budapest, Magdolna u. 5-7. Tel.: 210-0115 Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig, 10-15 óráig www.baratsagklub.hu Barátság Klub 11 Rendezvényekkel erősítenek a fürdők Magyar Fürdőkultúra Napja, Strandok Éjsza­kája és Fürdővárosok Kupája - e három ren­dezvénnyel szeretné még népszerűbbé tenni intézményeit a Magyar Fürdőszövetség. A látogatók összemérhetik tudásukat, ügyessé­güket a strandjátékokban, megismerkedhetnek a magyar fürdőkultúra értékeivel vagy akár egyenesen a medencéből csodálhatják az au­gusztusi csillaghullást, a Perseida meteorrajt. Hagyományteremtő rendezvényhez kérte a fürdők csatlakozási szándékát a Magyar Für­dőszövetség. Idén október 9-én rendeznék meg először a Magyar Fürdőkultúra Napját, melyet ezt követően minden év októberének második szombatján ünnepelnének. Vancsura Miklós, a szervezet ügyvezető elnöke elmondta, a ren­dezvény célja a magyar fürdőkultúra értékeinek bemutatása, a fürdők népszerűsítése, valamint felvilágosító munka a kulturált fürdőlátogatás érdekében. A programhoz csatlakozó strando­kon, gyógyfürdőkben és wellnessfürdőkben különféle kulturális rendezvények várják majd a látogatókat. Valamennyi helyszínen a fürdő­­zők előadásokat, filmeket láthatnak a magyar­­országi fürdők történetéről, értékeiről, különle­gességeiről. A látogatók ezen a napon fél áron vehetik igénybe a fürdőket. A szövetség elnöke megjegyezte, a csökkenő bevételek, az alulfinanszírozottság és a kusza szabályozási környezet ellenére a hazai gyógy­fürdők még mindig a magyar turizmus húzó­ágazatának számítanak. Mint mondta, évente körülbelül 50 milliárd forintos bevételt termel­nek. Vancsura szerint egységes szabályozással, kiszámítható finanszírozási és feltételrendszer­rel Európa valódi gyógyvíz-nagyhatalmává vál­hatna az ország, ám ehhez a fürdőknek is meg kell újulniuk. Ezért terveztek több rendezvényt is a következő időszakra. Kezdeményezésükre egy több állomásból álló rendezvénysorozat indul el idén augusztus 13- án, Strandok Éjszakája címmel. Az esemény nyi­tónapja egybeesik az egyik leglátványosabb égi jelenséggel, a nagy augusztusi csillaghullással. A Földet ekkor éri el a Perseida meteorraj, így a látogatók éjszaka, a medencéből kémlelhetik az eget, hulló csillag után kutatva. A rendezvény­­sorozat egy hónapig tart. A fü­rdőzőknek ezalatt egy játékot is indítanak: ha legalább öt fürdőbe elmennek, egy sorsoláson vehetnek részt, ahol 10 darab VIP-belépőt nyerhetnek, amellyel egy éven át ingyen látogathatják az adott fürdőket. A sorsolás időpontja október 9-én, a Magyar Fürdőkultúra Napján lesz. A jövő évre is tartogatnak meglepetést. 2011 júniusában indul a Fürdővárosok Kupája, mely­nek célja a strandsportágak (strandröplabda, strandfoci stb.) népszerűsítése, új játékok meg­ismerése. A strandolók az egész országban az amatőr szinttől a profiig különféle sportágakba nevezhetnek be a programban részt vevő stran­dokon. A legjobbak, legügyesebbek végül az országos versenyen vehetnek részt s nyerhetik el a kupát. Cs. E. Hazánk gyógyvíz-nagyhatalom lenne Fotó: Népszava Bánkon fesztiválozni világnézet Az összművészeti Bánki-tó Fesztivált idén augusztus 5. és 8. között tartják. A program összeállítása a nyitottságot és az együttgon­dolkodást tükrözi. A 2010. évi workshop a kirekesztés természetéről szól, ritkán vagy soha nem vetített filmjein bemutatják a cigányság lehetőségeit. A második világ­háború után Leveleki Eszter évtizedeken keresztül működtetett gyerektábort Bánkon, az elfogadás és a kreativitás eszméjére építve. Ezt a hagyományt szívesen vállalja a mostani fesztivál szervezőcsapata is. (Népszava) Árvízkárosult gyermekek Zamárdiban A tavaly nyáron nyílt Zamárdi Kalandpark is csatlakozott a Vöröskereszt országos akciójához, amelynek keretében árvízkárosult gyermekeket segítenek, illetve ü­dültetnek a jelentkező családoknál. Hanzély-Kováts Attila, a park kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy a gyermekeket a kísérőikkel együtt látják vendégül a kalandparkban, és meghívták a Balatonszemesre érkezőket is. Kóborné Oláh Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület képviselője elmondta: a gyermekek Hernádszentandrásról, az árvíz által teljesen körbefogott településről érkeztek. Holnapra Habsburg Györgyöt, a Magyar Vöröskereszt elnökét várják Zamárdiba. (Népszava)

Next