Népszava, 2010. augusztus (137. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-02 / 178. szám
4 Romagyilkosságok: ismertetik a nyomozás eredményét Hamarosan ismerteti a hat halálos áldozatot követelő, romák elleni támadássorozat nyomozati adatait a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - közölte Csécsi Soma, a szervezet helyettes szóvivője. A romák elleni kilenc támadással négy Hajdú-Bihar megyei férfit gyanúsítanak, akiket tavaly augusztusban fogtak el. Az NNI bűnszervezetben, több emberen elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt mind a négy előzetesben lévő gyanúsítottal szemben vádemelést javasol. Összesen kilenc esetben, 2008 júliusában Galgagyörkön, augusztusban Piricsén, szeptemberben Nyíradonyban, majd Tarnabodon, novemberben Nagycsécsen, decemberben Alsózsolcán, tavaly februárban Tatárszentgyörgyön, áprilisban Tiszalökön, augusztusban pedig Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön pedig apa és fia vesztette életét. Kiderült: a támadásokhoz használt fegyverek egy besenyszögi rablásból származnak. Ezt az egyik gyanúsított, P. Zsolt követte el társaival, de őt a galgagyörki, a piricsei és a tarnabodi támadással, valamint a tatárszentgyörgyi gyilkossággal is összefüggésbe hozták. A másik gyanúsított, K. Árpád Sándor beismerte, hogy Galgagyörkön rálőtt több, cigány családok által lakott házra, ám tagadta, hogy bárkit is meg akart volna ölni. Öccsét, K. Istvánt - akit a titkosszolgálatok éveken át figyeltek - szintén meggyanúsították a rablással, míg a romák elleni támadás nyolc ügyében társtettesként javasolnak ellene vádemelést. A gyanúsított a Molotov-koktélos támadásokat elismerte, de tagadta, hogy embert akart volna ölni. A negyedik gyanúsított, a magyar KFOR-misszióban Koszovót is megjárt volt szerződéses katona, Cs. István, aki évekkel ezelőtt egy szkinhedcsoport tagja volt, a hatóság szerint a tiszalöki emberölésben bűnsegédként vett részt. A romagyilkosságok felderítésének hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította. Tavaly szeptemberben Ficsor Ádám, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő akkori miniszter elismerte: a Nemzetbiztonsági Hivatalnál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna az elkövetők neve. K. István gyanúsított védője egyébként azt mondta: „a társadalmi és politikai nyomás miatt” összecsapottnak érzi a nyomozás eredményét. MTI-információ Vagyonbiztonsági terv készül A vagyonbiztonság javítását célzó cselekvési terv készül a tamási és a kecskeméti kistérség tíz településén, ahol egy felmérésből kiderült, a közbiztonság mindkét településcsoport esetében jobb az országos átlagnál, az ott élők többsége ennek ellenére közepesen volt elégedett a rendőrséggel. (MTI) Helyreigazítás Lapunk 2009. május 11-i számában, a „Lakását adja bérbe szakszervezetének” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára a rendszerváltás előtt a III/III-as Főcsoportfőnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre. Ezzel szemben a valóság az, hogy Szima Judit a főcsoportfőnökség munkájában semmilyen minőségben nem vett részt. BELFÖLD 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ A választási ígéretekkel szemben most hallgatnak az egészségügyi dolgozók fizetésemeléséről • Óriási szakemberhiány, kritikus bérek Három évvel lehetne növelni a magyarok átlagélettartamát a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer hatékonyabbá tételével - állítják a szakemberek. Ehhez ugyanakkor racionalizálni kellene a kiadásokat, és pótolni a jelentős szakemberhiányt az ágazatban. A Fidesz-kormány - a kampány végeztével - azonban még egyetlen lépést sem tett, egyetlen tervet sem hozott nyilvánosságra, amely az ágazat emberierőforrás-problémáinak megoldását jelenthetné. „A most munkában álló orvosokkal és ápolókkal nem lehet megfelelő színvonalon ellátni a betegeket, illetve kielégíteni azt az igényt, amely ma megjelenik a kórházak és a rendelőintézetek háza táján. Ezért növelni kell az orvosok és az ápolók számát, valamint növelni kell a fizetésüket is” - nyilatkozta Orbán Viktor az idén februárban. Az általa előrevetített megoldás szerint tehát, ha az állam többet fordít az egészségügyben dolgozók bérköltségére, az nemcsak itthon tartja a szakembergárdát, de növeli az ellátás színvonalát is. A ma már miniszterelnök akkori ígérete szerint plusz egy százalék GDP-vel, nemzeti össztermékkel fordítanak többet az ágazatra, amennyiben a Fidesz kerül kormányra. Ha valaki még nem tudná, ők kerültek kormányra, az egészségügyi rendszer jelenlegi kapacitásainak működtetéséhez azonban egyetlen fillért sem rendeltek. Választási ígéreteikkel ellentétben tehát nemcsak áprilisig kellett „kitartaniuk” az egészségügyi dolgozóknak, hanem ma és a közeljövőben is tökéletesen bizonytalan a helyzetük. Az ellátórendszer tarthatatlanságát mutatja az is, hogy valóban rendkívül sok orvos és ápoló hiányzik a magyar egészségügyből. Csak az utóbbi négy évben 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott a hazai ellátásból. A legtöbb itthon dolgozó szakember hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, a fiatalok pedig inkább Nyugat-Európában próbálnak szerencsét, hiszen akár négyszer annyit is kereshetnek ott, mint Magyarországon. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet statisztikája szerint a magyar kórházakban és szakrendelőkben foglalkoztatottak havonta átlagosan 20 842 forinttal visznek haza kevesebbet az átlagbérnél (bruttó 204 ezer forint). Az orvosok átlagkeresete mindenféle ügyeleti és készenléti díjjal együtt is bruttó 377 ezer forint, egy egészségügyi szakdolgozó pedig bruttó 162 ezer forintot kap. A nővérek esetében még rosszabb a helyzet: egy kezdő ápoló fizetése bruttó 95 ezer forint, ami az évek folyamán legfeljebb 20-30 ezer forinttal emelkedhet. Hatalmas eltérések vannak azonban az egyes gyógyászati szakterületek átlagbérei között: a kórboncnokoké a „csúcsfizetés”, van, aki 350 ezer forintot is hazavisz havonta, míg ugyanabban a kórházban egy másik területen dolgozó szakorvos alig keres 130 ezer forintot. Aki tud, az magánpraxissal vagy különböző gyógyszerészeti kísérletekkel egészíti ki jövedelmét, emellett pedig van 7-8 szakma - szülészek, sebészek, szemészek -, ahol a hálapénz óriási mértékben egészíti ki a jövedelmeket. Lehetetlen viszont megmondani, valójában mennyiből is él ma Magyarországon egy orvos, az állami költségvetés keretszámai alapján az orvosi átlagfizetés 165 ezer forint. Az egészségügyi dolgozók béremeléséhez bármely számítás szerint is hatalmas összegre volna szükség; jelenleg körülbelül 500-550 milliárd forintot költenek a gyógyító-megelőző kasszából személyi jellegű költségekre. Eszerint egy „csupán” 20 százalékos béremeléshez is 100-110 milliárd forintot kellene előteremtenie a kormánynak, a Fidesz- KDNP - talán éppen ezért - hallgat az ügyben. Bíró Marianna A nővérek rendkívül keveset keresnek, az életszínvonalukat jelentősen javító béremelésre nem is számíthatnak fotó:népszava Sokan megadnák a növelést A lakosság 88 százaléka támogatná az egészségügyi dolgozók bérének emelését, ezen belül az emberek 31 százaléka 50 százalékosnál magasabb arányú emelést tartana helyesnek - állapította meg a Szinapszis Kft. júliusban készült felmérése. A megkérdezettek csupán 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tartaná méltányosnak az egészségügyiek béremelését. A válaszadók 37 százaléka szerint 20-50 százalékos emelkedés lenne indokolt, míg 11 százalékuk a jelenlegi fizetések több mint dupláját tartaná méltányosnak. A béremelés gondolatának a 18-25 éves felnőttek körében a legnagyobb az elutasítottsága, 27 százalékuk szerint legfeljebb 20 százalékos fizetésemelés lenne méltányos az ágazatban dolgozók számára. A 65 év felettiek 26 százaléka is a mérsékeltebb béremelés mellett állna, és mindössze 3 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem támogatja az emelés gondolatát. Az egészségügyben dolgozók fizetésének növelését a 26-35 évesek támogatják a leginkább - 93 százalékuk -, és főként a fővárosiak. Több tízezer forintba kerül a családoknak az iskolakezdés Több tízezer forintot költhetnek idén is a szülők a szeptember 1-jén kezdődő idei tanévben gyermekük beiskolázására. Az országos közoktatási tanévnyitót augusztus 28-án Hódmezővásárhelyen tartják, és néhány nappal később a nappali rendszerben mintegy 1,3 millió diák ül majd az iskolapadba. Első évfolyamos tanulmányait általános iskolában az idén 97 ezer diák kezdi meg. Az oktatási államtitkárság tájékoztatója szerint az átlagos tankönyvcsomag ára az első évfolyamon hatezer, a 2. és a 3. évfolyamon nyolcezer, a 4. évfolyamon pedig tízezer forint. Az 5. és a 6. évfolyamon tízezer, a 7. és a 8. évfolyamon már 13 ezer forintot kell kiadni a csomagokért. Az iskolák - oktatási programjukhoz igazodva - összesen 3533-féle tankönyvből rendelkeztek. Előírás, hogy az 1-4. évfolyamokon az egyes tanítási napokon használt könyvek tömege nem haladhatja meg a három kilogrammot. Az MTI adatai szerint több tízezres tétel lehet az iskolatáska, a tolltartó, tollak, ceruzák, füzetek beszerzése. Ingyen kaphat tankönyvet minden olyan tanuló, aki tartósan beteg, fogyatékkal él, pszichés fejlődési zavarai vannak. Ingyen jár a tankönyv továbbá a három- vagy többgyermekes családoknak, a nagykorú diáknak, aki saját jogán családi pótlékra jogosult, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap. Ebben a tanévben támogatást 518 ezren kapnak, az ingyentankönyvekre pedig a kormány 5,183 milliárd forintot fordít, ami az utóbbi három évhez hasonló összeg. Az iskolakezdési támogatás adómentessége január 1-jétől megszűnt, a munkáltatók kedvezményes adózás mellett, természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásként nyújthatják ezt a munkavállalóknak fejenként évi 22 ezer 50 forintos mértékben. MTI-információ „Az alkotmány a közterhek ügyét a törvényhozásra bízza, de azzal a megkötéssel, hogy ne sérüljön a népfelség elve, azaz ne történjék önkényes, zsarnoki, egyoldalú szerződésszegés az állam részéről... Mindez persze működhet másként is, csak akkor nem demokráciának kell nevezni a rendszert, hanem diktatúrának. Itt valami eltört, elromlott. Cirkuszt csinálnak az országból, Potemkin-demokráciát a rendszerváltozás örökségéből. Hazugságra épült a választás, tehát erkölcsileg érvénytelen. És addig tart a kormány legitimitása, míg az alkotmány szabta keretek közt mozog. A jelenlegi alkotmány 2. paragrafusa szerint minden hatalom a népé, sőt arról is rendelkezik az alaptörvény, hogy az antidemokratikus törekvésekkel szemben »mindenki jogosult és köteles fellépni«. (írja Demokrácia vagy megszorítás című cikkében Balavány György a Magyar Nemzet 2006. július 21-i számában.) „A »piac« elérhetetlen potenciális vitapartnerei számára. Mi több, kapaszkodjon meg a nyájas olvasó, a »piac« valójában nincs is. Csak a gyűlöletbeszélők, az összeesküvésekben hívő elmebetegek, rasszisták, fasiszták, kommunisták terjesztik létezésének tévképzetét. Hiszen ha létezne, és — mint azt állandóan halljuk — »0« határozna meg mindent a világon — akkor, mivel becsületességéhez nem férhet kétség, vállalná is döntései következményét. De hát ugye, mivel nincs, így csak ítélni, dönteni és büntetni tud, felelősséget vállalni, fájdalom, azt nem, hiszen »0« nincs! Legfeljebb az elmeháborodottak sötét képzeletében. De azoknak rövidesen úgyis annyi.” (írja De ki az a „piac”? című cikkében Bogár László közgazdász a Magyar Hírlap 2010. július 31-i számában.) NÉPSZAVA TISZTEL I ÜGYFELÜNK! L_r„T5"i ti mP «> Atltiwrt !• “’ * feg ULH|4 j-JBfcQT1 2Die SZEPTEWREPPE'i HÁTÁUL Röviden a legfontosabb ■mDdosilastJkríl: MIi-kli-1 íh -liMIMtaiAtJ UibloáitltáHA VöAütknií kS-Z* Qi^osIjiiiFa l«riJ ■ ítMjfiM héQME W éjoÍíjAHjrt Aáfriclt ül ■HFÜ un ik'IIÜiÜ k|l.HJr“_T'b LiliJäLMiii, ígtntBt .'tÜftíCrai g f-VM-tóíítpi Ajl Atéten« Sirudfe: Feltételei mEdwJtJMMíalsgyMje* t. ííLUe ItMjjjU. (djíS lírpűtíftiíden iheür.aljlnjtil PWwgrwUíí.nff 'ILI honlnpjJúí, 'Úrtwr • OOOaliinrt liiv l-'sii ».ft ufftííiMoiíjüi.ilíiri (IXírj Pin«, 111Ü &lkJ,iíx-í>1_ Viki ki Rt bcffcut * W4HÍr* Ijlu e <illy.tYé Imás beHidült « LnRepnup-jLk'.filE-krvnil - fliíivkl'inap & M-17.10 ftd Tájciartain.' tintett UgiffWclr»^ »mmírpöen p .ficmMteiUu nem retail!} * 11, ju cwLIrar* nitk&íIcáról MŰI* MOS .«w C, 16»ií-TV | u 44 ) c% (ij bel«ACÍósŰtwn toglart Hjan.likiW íMTM*. TfittíWtH. CTT'S-ÜJiítnrH'I 1 inAŰrc, ■ ML