Népszava, 2010. augusztus (137. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

4 Romagyilkosságok: ismertetik a nyomozás eredményét Hamarosan ismerteti a hat halálos áldozatot kö­vetelő, romák elleni támadássorozat nyomozati adatait a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - kö­zölte Csécsi Soma, a szervezet helyettes szó­vivője. A romák elleni kilenc támadással négy Hajdú-Bihar megyei férfit gyanúsítanak, akiket tavaly augusztusban fogtak el. Az NNI bűnszer­vezetben, több emberen elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt mind a négy előzetesben lévő gyanúsítottal szemben vádemelést javasol. Összesen kilenc esetben, 2008 júliusá­ban Galgagyörkön, augusztusban Piricsén, szeptemberben Nyíradonyban, majd Tarnabodon, novemberben Nagycsécsen, de­cemberben Alsózsolcán, tavaly februárban Tatárszentgyörgyön, áprilisban Tiszalökön, augusztusban pedig Kislétán támadtak romák­ra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön pedig apa és fia vesztette életét. Kiderült: a támadásokhoz használt fegyverek egy besenyszögi rablásból származnak. Ezt az egyik gyanúsított, P. Zsolt követte el társaival, de őt a galgagyörki, a piricsei és a tarnabodi támadással, valamint a tatárszentgyörgyi gyil­kossággal is összefüggésbe hozták. A másik gyanúsított, K. Árpád Sándor beismerte, hogy Galgagyörkön rálőtt több, cigány családok által lakott házra, ám tagadta, hogy bárkit is meg akart volna ölni. Öccsét, K. Istvánt - akit a titkosszol­gálatok éveken át figyeltek - szintén meggyanú­sították a rablással, míg a romák elleni támadás nyolc ügyében társtettesként javasolnak ellene vádemelést. A gyanúsított a Molotov-koktélos támadásokat elismerte, de tagadta, hogy em­bert akart volna ölni. A negyedik gyanúsított, a magyar KFOR-m­isszióban Koszovót is megjárt volt szerződéses katona, Cs. István, aki évekkel ezelőtt egy szkinhedcsoport tagja volt, a hatóság szerint a tiszalöki emberölésben bűnsegédként vett részt. A romagyilkosságok felderítésének hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport a nemzet­­biztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította. Tavaly szeptemberben Ficsor Ádám, a polgári titkos­­szolgálatokat felügyelő akkori miniszter elis­merte: a Nemzetbiztonsági Hivatalnál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb fel­merülhetett volna az elkövetők neve. K. István gyanúsított védője egyébként azt mondta: „a társadalmi és politikai nyomás miatt” össze­­csapottnak érzi a nyomozás eredményét. MTI-információ Vagyonbiztonsági terv készül A vagyonbiztonság javítását célzó cselekvési terv készül a tamási és a kecskeméti kistérség tíz településén, ahol egy felmérésből kiderült, a közbiztonság mindkét településcsoport esetében jobb az országos átlagnál, az ott élők többsége ennek ellenére közepesen volt elégedett a rendőrséggel. (MTI) Helyreigazítás Lapunk 2009. május 11-i számában, a „Lakását adja bérbe szakszervezetének” című cikkünk­ben valótlanul híreszteltük, hogy Szim­a Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára a rendszerváltás előtt a III/III-as Fő­csoportfőnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre. Ezzel szemben a valóság az, hogy Szima Judit a főcsoportfő­nökség munkájában semmilyen minőségben nem vett részt. BELFÖLD 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ A választási ígéretekkel szemben most hallgatnak az egészségügyi dolgozók fizetésemeléséről • Óriási szakemberhiány, kritikus bérek Három évvel lehetne növelni a magyarok átlagélettartamát a jelenlegi egészségügyi ellátó­­rendszer hatékonyabbá tételével - állítják a szakemberek. Ehhez ugyanakkor racionalizálni kellene a kiadásokat, és pótolni a jelentős szakemberhiányt az ágazatban. A Fidesz-kormány - a kampány vé­geztével - azonban még egyetlen lépést sem tett, egyetlen tervet sem hozott nyilvánosságra, amely az ágazat emberierőforrás-problé­­máinak megoldását jelenthetné. „A most munkában álló orvosokkal és ápolókkal nem lehet megfelelő színvonalon ellátni a betegeket, illetve kielégíteni azt az igényt, amely ma megjelenik a kórházak és a rendelő­­intézetek háza táján. Ezért növelni kell az orvosok és az ápolók számát, valamint növelni kell a fizetésüket is” - nyilatkozta Orbán Viktor az idén februárban. Az általa előrevetített megoldás szerint tehát, ha az állam többet fordít az egészségügyben dolgozók bérköltségére, az nemcsak itthon tartja a szakembergárdát, de növeli az ellátás színvonalát is. A ma már miniszterelnök akkori ígérete szerint plusz egy százalék GDP-vel, nemzeti össztermékkel fordítanak többet az ágazatra, amennyiben a Fidesz kerül kormányra. Ha valaki még nem tudná, ők kerültek kormány­ra, az egészségügyi rendszer jelenlegi kapacitásainak működtetéséhez azon­ban egyetlen fillért sem rendeltek. Vá­lasztási ígéreteikkel ellentétben tehát nemcsak áprilisig kellett „kitartaniuk” az egészségügyi dolgozóknak, hanem ma és a közeljövőben is tökéletesen bizonytalan a helyzetük. Az ellátórendszer tarthatatlan­ságát mutatja az is, hogy valóban rendkívül sok orvos és ápoló hiány­zik a magyar egészségügyből. Csak az utóbbi négy évben 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott a hazai ellátásból. A legtöbb itthon dolgozó szakember hamarosan eléri a nyug­díjkorhatárt, a fiatalok pedig inkább Nyugat-Európában próbálnak sze­rencsét, hiszen akár négyszer annyit is kereshetnek ott, mint Magyaror­szágon. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet statisztikája szerint a magyar kórházakban és szakren­delőkben foglalkoztatottak havonta átlagosan 20 842 forinttal visznek haza kevesebbet az átlagbérnél (bruttó 204 ezer forint). Az orvosok átlagkeresete mindenféle ügyeleti és készenléti díjjal együtt is bruttó 377 ezer forint, egy egészségügyi szak­dolgozó pedig bruttó 162 ezer fo­rintot kap. A nővérek esetében még rosszabb a helyzet: egy kezdő ápoló fizetése bruttó 95 ezer forint, ami az évek folyamán legfeljebb 20-30 ezer forinttal emelkedhet. Hatalmas eltérések vannak azon­ban az egyes gyógyászati szakterü­letek átlagbérei között: a kórbonc­nokoké a „csúcsfizetés”, van, aki 350 ezer forintot is hazavisz havonta, míg ugyanabban a kórházban egy másik területen dolgozó szakorvos alig keres 130 ezer forintot. Aki tud, az magánpraxissal vagy különböző gyógyszerészeti kísérletekkel egészí­ti ki jövedelmét, emellett pedig van 7-8 szakma - szülészek, sebészek, szemészek -, ahol a hálapénz óriási mértékben egészíti ki a jövedelme­ket. Lehetetlen viszont megmondani, valójában mennyiből is él ma Ma­gyarországon egy orvos, az állami költségvetés keretszámai alapján az orvosi átlagfizetés 165 ezer forint. Az egészségügyi dolgozók béreme­léséhez bármely számítás szerint is hatalmas összegre volna szükség; jelenleg körülbelül 500-550 milliárd forintot költenek a gyógyító-megelő­ző kasszából személyi jellegű költ­ségekre. Eszerint egy „csupán” 20 százalékos béremeléshez is 100-110 milliárd forintot kellene előteremte­nie a kormánynak, a Fidesz- K­DNP - talán éppen ezért - hallgat az ügy­ben. Bíró Marianna A nővérek rendkívül keveset keresnek, az életszínvonalukat jelentősen javító béremelésre nem is számíthatnak fotó:népszava Sokan megadnák a növelést A lakosság 88 százaléka támogatná az egészségügyi dolgozók bérének emelését, ezen belül az emberek 31 százaléka 50 százalékosnál magasabb arányú emelést tartana helyesnek - állapította meg a Szinapszis Kft. júliusban készült felmérése. A megkérdezettek csupán 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tartaná méltá­nyosnak az egészségügyiek béremelését. A válaszadók 37 százaléka szerint 20-50 százalékos emelkedés lenne indokolt, míg 11 százalékuk a jelenlegi fizetések több mint dupláját tartaná méltányosnak. A béremelés gondolatának a 18-25 éves fel­nőttek körében a legnagyobb az elutasítottsága, 27 százalékuk szerint legfeljebb 20 százalékos fizetésemelés lenne méltányos az ágazatban dolgozók számára. A 65 év felettiek 26 százaléka is a mérsékeltebb béremelés mellett állna, és mindössze 3 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem támogatja az emelés gondolatát. Az egészségügyben dolgozók fizetésének növelését a 26-35 évesek támogatják a leginkább - 93 százalékuk -, és főként a fővárosiak. Több tízezer forintba kerül a családoknak az iskolakezdés Több tízezer forintot költhetnek idén is a szülők a szeptember 1-jén kez­dődő idei tanévben gyermekük beis­kolázására. Az országos közoktatási tanévnyitót augusztus 28-án Hód­mezővásárhelyen tartják, és néhány nappal később a nappali rendszerben mintegy 1,3 millió diák ül majd az iskolapadba. Első évfolyamos tanul­mányait általános iskolában az idén 97 ezer diák kezdi meg. Az oktatási államtitkárság tájékoztatója szerint az átlagos tankönyvcsomag ára az első évfolyamon hatezer, a 2. és a 3. évfolyamon nyolcezer, a 4. évfo­lyamon pedig tízezer forint. Az 5. és a 6. évfolyamon tízezer, a 7. és a 8. évfolyamon már 13 ezer forintot kell kiadni a csomagokért. Az iskolák - oktatási programjuk­hoz igazodva - összesen 3533-féle tankönyvből rendelkeztek. Előírás, hogy az 1-4. évfolyamokon az egyes tanítási napokon használt könyvek tömege nem haladhatja meg a három kilogrammot. Az MTI adatai szerint több tízezres tétel lehet az iskolatás­ka, a tolltartó, tollak, ceruzák, füze­tek beszerzése. Ingyen kaphat tankönyvet minden olyan tanuló, aki tartósan beteg, fogyatékkal él, pszichés fejlődési zavarai vannak. Ingyen jár a tan­könyv továbbá a három- vagy több­­gyermekes családoknak, a nagykorú diáknak, aki saját jogán családi pótlékra jogosult, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap. Ebben a tanévben támogatást 518 ez­ren kapnak, az ingyentankönyvekre pedig a kormány 5,183 milliárd forintot fordít, ami az utóbbi három évhez hasonló összeg. Az iskola­kezdési támogatás adómentessége január 1-jétől megszűnt, a munkál­tatók kedvezményes adózás mellett, természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásként nyújthatják ezt a munka­­vállalóknak fejenként évi 22 ezer 50 forintos mértékben. MTI-információ „Az alkotmány a közterhek ügyét a törvényhozásra bízza, de azzal a megkötéssel, hogy ne sérüljön a népfelség elve, azaz ne történjék önkényes, zsarnoki, egyoldalú szerződés­szegés az állam részéről... Mindez persze működhet másként is, csak akkor nem demokráciának kell nevezni a rendszert, hanem diktatúrának. Itt valami eltört, elromlott. Cirkuszt csinálnak az országból, Potemkin-demokráciát a rendszer­­változás örökségéből. Hazugságra épült a választás, tehát erkölcsileg érvénytelen. És addig tart a kormány legitimitá­sa, míg az alkotmány szabta keretek közt mozog. A jelenlegi alkotmány 2. paragrafusa szerint minden hatalom a népé, sőt arról is rendelkezik az alaptörvény, hogy az antidemok­ratikus törekvésekkel szemben »mindenki jogosult és köteles fellépni«. (írja Demokrácia vagy megszorítás című cikké­ben Balavány György a Magyar Nemzet 2006. július 21-i számában.) „A »piac« elérhetetlen potenciális vitapartnerei számára. Mi több, kapaszkodjon meg a nyájas olvasó, a »piac« va­lójában nincs is. Csak a gyűlöletbeszélők, az összeesküvé­sekben hívő elmebetegek, rasszisták, fasiszták, kommunisták terjesztik létezésének tévképzetét. Hiszen ha létezne, és — mint azt állandóan halljuk — »0« határozna meg mindent a világon — akkor, mivel becsületességéhez nem férhet két­ség, vállalná is döntései következményét. De hát ugye, mivel nincs, így csak ítélni, dönteni és büntetni tud, felelősséget vállalni, fájdalom, azt nem, hiszen »0« nincs! Legfeljebb az elmeháborodottak sötét képzeletében. De azoknak rövidesen úgyis annyi.” (írja De ki az a „piac”? című cikkében Bo­gár László közgazdász a Magyar Hírlap 2010. július 31-i számában.) NÉPSZAVA TISZTEL I ÜGYFELÜNK! L_r„T5"i ti mP «> Atltiwrt !• “’ * feg ULH|4 j-JBfcQT1 2Die SZEPTEWREP­­­PE'i HÁTÁUL Röviden a legfontosabb ■mDdosilastJkríl: MIi-kli-1 íh -liMIMtaiAtJ UibloáitltáHA VöAütknií kS-Z* Qi^osIjiiiFa l«riJ ■ ítMjfiM héQME W éjoÍíjAHjrt Aáfriclt ül ■HFÜ un ik'IIÜiÜ k|l.HJr“_T'b LiliJäLMiii, ígtntBt .'tÜftíCrai g f-VM-tóíítpi Ajl Atéten« Sirudfe: Feltételei mEdwJtJMMíal­sgyMje* t. ííLUe ItMjjjU. (djíS lírpűtíftiíden iheür.aljlnjtil PWwgrwUíí.nff 'ILI honlnpjJúí, 'Úrtwr • OOOaliinrt liiv l-'sii ».ft ufftííiMoiíjüi.ilíiri (IXírj Pin«, 111Ü &lkJ,iíx-í>1_ Viki ki Rt bcffcut * W4HÍr* Ijlu­­ e <il­­ly.tYé Im­ás beHid­ült « LnRepnup-jL­k'.filE-krvnil - fliíivkl'inap & M-17.10 ftd Tájciartain.' tintett UgiffWclr»^ »mmírpöen p .ficm­MteiUu nem retail!} * 11, ju cwLIrar* nitk&íIcáról MŰI* MOS .«w C, 16»­ií-TV | u 4­4 ) c% (ij bel«ACÍósŰtwn toglart Hjan.likiW íMTM*. TfittíWtH. CTT'S-ÜJiítnrH'I 1 inAŰr­c­, ■ ML

Next