Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-12 / 9. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. JANUÁR 12., SZERDA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Visszaéléseket tártak fel Tarlósék a közszolgáltató cégeknél - az MSZP a költségvetési tervezet visszavonását kéri Budapesti büdzsé: mindenkinek fáj Össztűz alá veszi ma az ellenzék a főváros 2011-es költségvetési koncepcióját a közgyűlés rendkívüli ülésén. Sőt az MSZP a tervezet visszavonását kéri. Má­sok jelentősebb módosításokkal még életképesnek tartják a majdani végle­ges előterjesztést, melyet Tarlós István főpolgármester két lépcsőben tervez elfogadtatni a Fidesz-KDNP-többségű testülettel. A szinte minden területen jelentős megszorításokat hozó terveket még a jobboldalon is bírálják, várha­tóan „házon belül" is módosítókkal fogják „bombázni" a városvezetést. LENGYEL TIBOR B­orzasztó szigorú lesz a 2011-es költségvetés - ígérte egy hónapja Tarlós István főpolgármester, aki már akkor valószínűsítette, hogy a fővárosi közgyűlés ellenzéki frakciói nem szavaznak majd e témában együtt a kétfős jobb­oldali többséggel. Mindkét jós­lata bevált: az idei büdzsé nem­rég nyilvánosságra hozott kon­cepciója szinte minden terüle­ten súlyos megszorításokat je­lez előre, az ellenzék pedig vár­hatóan ma össztüzet zúdít a tervezetre a közgyűlés rendkí­vüli ülésén. Sőt az MSZP teg­nap a koncepció visszavonását követelte a városvezetéstől, mondván: az nem szolgálja Bu­dapest fejlődését. Tüttő Kata, az MSZP frakció­vezető-helyettese szerint a kon­cepcióban kevesebb forrás jut oktatásra, egészségügyre, szo­ciális és hajléktalanellátásra, gázár-kompenzációra és szinte minden másra, alig lesznek fej­lesztések, miközben a főössze­gek csökkennek. A ma a köz­ kevesebb pénzt szán a Fidesz oktatásra, egészségügyre és szinte minden másra gyűlés elé kerülő dokumentum is ezt igazolja, bár az csak ter­vezet, és a végleges 2011-es költségvetést az önkormányzat­nak március 15-ig kell elfogad­nia. Ehhez megvan a főpolgár­mesterrel együtt a 34 fős testü­letben a Fidesz-KDNP kétfős többsége, ám a jobboldali frak­ciószövetségen belül sem egyér­telmű a javaslatcsomag támo­gatottsága. Úgy tudjuk, ha vál­tozatlan formában szavaztat­nák meg a büdzsét, az nem is kapna többséget. Ezt és az ellenzék ellenállá­sát is mutatja, hogy hétfőn a közgyűlés egyik szakbizottsá­gának ülésén az LMP javaslatá­ra a fideszes képviselők is tá­mogatták, hogy a tervezett, mintegy 65 százalék helyett csupán 5 százalékkal csökken­jen a tavalyihoz képest a fővá­rosi kisebbségi önkormányza­tok támogatása. Hasonló módo­sításokra tehet még javaslatot az MSZP és a Jobbik is, hiszen a tervezetben szereplő norma­­tívamegvonás miatt például 1100 hajléktalan-férőhely szűn­het meg, de nem szánnak pénzt például az oktatási intézmé­nyekben a gyermek- és ifjúság­­védelmi felelősök foglalkoztatá­sára sem. Érdekes, hogy mi­közben a koncepció a 4-es met­ró második szakaszát „lefújja”, több fejlesztést elhalaszt és je­lentősen visszafogja az egyes ágazatok pénzügyi mozgáste­rét, a tavalyi kétszeresére, 8,3 milliárd forintra növeli az álta­lános tartalékkeretet, amely is­meretlen célokat szolgál. Ennek terhére pedig nem módosítha­tók más fejezetek a végleges bü­dzsében. Tarlós javaslata vilá­gossá teszi, hogy a 2011. évi részletes költségvetéshez be­nyújtott majdani módosító in­dítványok fedezeteként az „ál­talános tartalékot nem lehet megjelölni”. Pedig az elmúlt hó­napokban több esetben is ő ter­jesztett a közgyűlés elé olyan indítványt, melyben új célok fe­dezetéhez a jobboldali többség a 2010-es tartalékkeretből vont el pénzt. Míg Budapest költségvetésé­nek kiadási főösszege 2010-ben mintegy 540 milliárd forint volt, idén csak 474 milliárd lesz. Csökkenő bevételek mel­lett az új városvezetés a tavalyi felére tervezi kihozni a forrás­hiányt, bár ez így is 51 milliárd forint lesz idén. A „szűk hét esz­tendő” egészen a ciklus végéig folytatódik majd. Sőt reálérték­ben 2017-ig csökkenő bevéte­lekkel és ugyancsak mérsékelt kiadásokkal számolnak. Igaz, egyúttal fenntartanák a 2012- re elérni tervezett nullszaldós gazdálkodást. Ehhez azonban még idén 38, jövőre pedig 7 mil­liárdos hitelfelvétel szükséges. A megszorító tervek fő indo­kaként Tarlósék által felhozott „örökölt válsághelyzet” kifeje­zést badarságnak nevezte a Fő­polgármesteri Iroda korábbi ve­zetője. Gyekiczki András la­punknak elmondta: ezzel a „bűnbakkereséssel” Tarlósék a tájékozatlanságukat és alkal­matlanságukat, valamint az Orbán-kormány bizonyos bevé­telcsökkentő intézkedéseit lep­lezik, melyeket viszont kritizál­ni nem mernek. Úgy számolt, hogy csak utóbbi miatt évi 10- 12 milliárd forinttal csökken­nek a fővárosi bevételek. Eközben tegnap Tarlós vá­rosüzemeltetési helyettese is­mét a „súlyos örökségre” hivat­kozott a büdzsé tervezete ügyé­ben. György István azt mondta: a közműcégek eddigi átvilágítá­sa során kiderült, hogy a hely­zet a vártnál is rosszabb. Is­mertette az átvilágítás eddigi eredményeit is: feltártak több pazarló szerződést, így az el­múlt három hónapban máris több mint hárommilliárd forin­tot takarítottak meg. Tarlós István és a Fidesz költségvetési koncepcióját össztűz alá veszi az ellenzék a közgyűlés mai ülésén fotó: K2 press Csaknem százmilliót már bukott a BKV Jogerősen is elvesztette nemrég a BKV az egyik volt vezetője által indított munkaügyi pert, így a bíróság mintegy 80 millió forint meg­fizetésére kötelezte a társaságot - tudtuk meg, így az első fokon megállapított 100 milliónál valamivel kevesebbet kell a BKV-nak fi­zetnie Szalai Lászlónak, amiért a stratégiai igazgatót 2008-ban rend­kívüli felmondással, végkielégítés nélkül menesztették. Szalainak kevés vigaszt jelent majd a pénz, hiszen a „büntetőadó-törvény" mi­att a 98 százalékát vissza kell fizetnie. Egyelőre a BKV-nak „áll még a zászló" egy másik perben, melyben a közeljövőben várható jogerős döntés. Abban 2009 őszén első fo­kon olyan határozatot hoztak, melyben elutasították Somodi László egykori vezérigazgató-helyettes mintegy 80-90 milliós keresetét. Somodit 2008. áprilisban küldték el rendkívüli felmondással. Másik három per is folyamatban van még. Ez az az ügycsoport, melyben 2009 őszén 31 vezető beosztású volt dolgozója ellen indí­tott pert a BKV. A Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató mintegy százmilliós vitatott kifizetése utáni belső vizsgálat által feltárt esetekben a BKV jogászai szerint a „jó erkölcsbe ütköző" kifizetések történtek. Ezért vissza akarták követelni a közös meg­egyezéssel távozott egykori dolgozóknak kifizetett pénzeket. Akkor a BKV rossz pertaktikát választott: a munkaügyi bíróság nem hozha­tott döntést ezekben, mivel a keresetlevelek alkalmatlanok voltak a tárgyalások megindítására. Azóta - mint megtudtuk - a BKV újra benyújtott a 31-ből három keresetet. Az egyikben Gulyás László volt DBR Metróprojekt-igazga­­tóhelyettestől 17 383 800 forint és kamatai visszafizetését kérte a BKV „szándékos károkozás, vagy tévesen kifizetett vagy részleges érvénytelenség, semmisség" alapján. A másikban Nagypál László volt közlekedésbiztonsági főmunkatárstól 15 474 267 forint visszafi­zetését igénylik „téves kifizetés" címén. A harmadikban Lucza Mi­hály volt pótdíjbehajtási osztályvezetőtől 4 199 595 forint és kama­tai visszafizetését igénylik „érvénytelenségre" hivatkozva. RÖVIDEN Semjén: már ötezer kérelem érkezett Körülbelül 5000 kettős állampol­gársági kérelem érkezett az egy­szerűsített honosítási eljárás ja­nuári életbelépése óta - közölte a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bi­zottság ülésén Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes (képün­kön). A politikus úgy fogalma­zott, az új rendszer ötösre vizs­gázott, eddig zökkenőmentesen zajlott minden, a legtöbb igény­lést Csíkszeredán, Kolozsvárott és Szabadkán adták be, a témá­ban létrehozott internetes hon­lapnak pedig óriási a látogatott­sága. Semjén a bizottság ülésén beszélt arról is, hogy felállt a Ma­gyar Állandó Értekezlet (Máért) négy szakbizottsága, tavasszal pedig szlovák-magyar és ukrán-magyar kisebbségi vegyes bi­zottsági ülés várható. Örömét fe­jezte ki, hogy létrejött a Bethlen Gábor Alap a határon túli ma­gyarok támogatására, annak irányvonalát pedig a Máért hatá­rozza meg. ► F. H: Gyurcsány bojkottálná az alkotmányozást Bojkottra hívta az alkotmányozá­si folyamat egészére az ellenzé­ket legújabb blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc. Utalt a mi­niszterelnök javaslatára, hogy ta­vasszal az Országgyűlés alakul­jon át alkotmányozó nemzet­­gyűléssé. Vajon miben áll ez az átalakulás? Mondjuk abban, hogy új választójogi szabályok­kal, új választásokkal létreho­zunk egy alkotmányozó testüle­tet? Vagy esetleg abban, hogy az új alkotmány elfogadása után az Országgyűlés nyilatkozik, hogy akkor és csak akkor lép hatályba az új alaptörvény, ha a következő parlament is áldását adja arra, majd lemond, és új választások lesznek? - tette fel a kérdést a volt kormányfő. Gyurcsány sze­rint senki nem adott felhatalma­zást új alkotmányra, és arra szólí­tott fel, mutassák meg a válasz­tóknak és a világnak, hogy olyan vezetése van az országnak, amely rövid, szűk körű előkészí­tés után egyetlen párt támoga­tásával akar alkotmányozni. Az LMP egyelőre nem nyilatkozott a felvetésről, a Jobbik viszont je­lezte, hogy bár az előkészítés fo­lyamatából kivonultak, a parla­menti vitában és munkában részt fognak venni. ►népszava Adatok a Papcsák­­listás cégekről Közzétette azoknak a szerződé­seknek a főbb adatait a nemzeti vagyonkezelő, amelyeket 2002 és 2010 között kötöttek az állam többségi tulajdonában álló válla­latok magáncégekkel. A lista a Papcsák Ferenc korábbi elszá­moltatási kormánybiztos (ké­pünkön) által megnevezett, vala­mivel több mint 80 magáncéget tartalmazza. Az adatok nyilvá­nosságra hozatalát korábban az Index kérte, munkatársuk pert is indított. A vagyonkezelő honlap­jára kitett táblázat több mint ezernyolcszáz tételben sorolja fel, hogy ez idő alatt milyen szer­ződéseket kötöttek a többségé­ben állami tulajdonú társaságok a cégekkel. A Magyar Posta pél­dául több mint kétszázat, a Ma­gyar Villamos Művek és a tulaj­donában álló társaságok csak­nem háromszázat. Az Állami Au­tópálya Kezelő Zrt.-nek kis híján százötven szerződése van a Papcsák-listán levő magáncé­gekkel, a MÁV és a tulajdonában álló társaságok, valamint a Sze­rencsejáték Zrt. és cégei nagyjá­ból száz-száz tétellel vannak a táblázatban. A népszava Botrányos ügyeket emleget a váci MSZP Vácon sorra hozzák a meggon­dolatlan, szabálytalan döntése­ket - ezt állítja Bóth János, a he­lyi testület MSZP-s frakció­veztője. A politikus szerint a vá­ros vezetése a választási ígérete­ket nem tartja be, és most az ön­­kormányzat 20 év alatt felhalmo­zott nettó 26 milliárdos vagyo­nát egy holdingba akarják ki­szervezni. Mint mondta, meg­szűnne a Főmérnökség csaknem 1 milliárdos költségvetésével, a Vagyongazdálkodási osztály 600-700 milliós bevételi és 140- 150 milliós kiadási büdzséjével, megszűnne a többi között a Tourinform-iroda, az Értéktár és a Közbeszerzési Iroda is. A hol­ding alá kerülne a négy önkor­mányzati kft. és minden városi fejlesztés, felújítás. Az előterjesz­tés - amelyet zárt ülésen tárgyal­tak, ahol Róth szerint törvényte­len a rendeletalkotás - a jobbol­dali többség támogatásával zöld utat kapott annak ellenére, hogy azt sem az MSZP, sem a Jobbik, sem a pénzügyi ellenőrzési bi­zottság nem támogatta. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next