Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-12 / 9. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. JANUÁR 12., SZERDA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Visszaéléseket tártak fel Tarlósék a közszolgáltató cégeknél - az MSZP a költségvetési tervezet visszavonását kéri Budapesti büdzsé: mindenkinek fáj Össztűz alá veszi ma az ellenzék a főváros 2011-es költségvetési koncepcióját a közgyűlés rendkívüli ülésén. Sőt az MSZP a tervezet visszavonását kéri. Mások jelentősebb módosításokkal még életképesnek tartják a majdani végleges előterjesztést, melyet Tarlós István főpolgármester két lépcsőben tervez elfogadtatni a Fidesz-KDNP-többségű testülettel. A szinte minden területen jelentős megszorításokat hozó terveket még a jobboldalon is bírálják, várhatóan „házon belül" is módosítókkal fogják „bombázni" a városvezetést. LENGYEL TIBOR Borzasztó szigorú lesz a 2011-es költségvetés - ígérte egy hónapja Tarlós István főpolgármester, aki már akkor valószínűsítette, hogy a fővárosi közgyűlés ellenzéki frakciói nem szavaznak majd e témában együtt a kétfős jobboldali többséggel. Mindkét jóslata bevált: az idei büdzsé nemrég nyilvánosságra hozott koncepciója szinte minden területen súlyos megszorításokat jelez előre, az ellenzék pedig várhatóan ma össztüzet zúdít a tervezetre a közgyűlés rendkívüli ülésén. Sőt az MSZP tegnap a koncepció visszavonását követelte a városvezetéstől, mondván: az nem szolgálja Budapest fejlődését. Tüttő Kata, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a koncepcióban kevesebb forrás jut oktatásra, egészségügyre, szociális és hajléktalanellátásra, gázár-kompenzációra és szinte minden másra, alig lesznek fejlesztések, miközben a főösszegek csökkennek. A ma a köz kevesebb pénzt szán a Fidesz oktatásra, egészségügyre és szinte minden másra gyűlés elé kerülő dokumentum is ezt igazolja, bár az csak tervezet, és a végleges 2011-es költségvetést az önkormányzatnak március 15-ig kell elfogadnia. Ehhez megvan a főpolgármesterrel együtt a 34 fős testületben a Fidesz-KDNP kétfős többsége, ám a jobboldali frakciószövetségen belül sem egyértelmű a javaslatcsomag támogatottsága. Úgy tudjuk, ha változatlan formában szavaztatnák meg a büdzsét, az nem is kapna többséget. Ezt és az ellenzék ellenállását is mutatja, hogy hétfőn a közgyűlés egyik szakbizottságának ülésén az LMP javaslatára a fideszes képviselők is támogatták, hogy a tervezett, mintegy 65 százalék helyett csupán 5 százalékkal csökkenjen a tavalyihoz képest a fővárosi kisebbségi önkormányzatok támogatása. Hasonló módosításokra tehet még javaslatot az MSZP és a Jobbik is, hiszen a tervezetben szereplő normatívamegvonás miatt például 1100 hajléktalan-férőhely szűnhet meg, de nem szánnak pénzt például az oktatási intézményekben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök foglalkoztatására sem. Érdekes, hogy miközben a koncepció a 4-es metró második szakaszát „lefújja”, több fejlesztést elhalaszt és jelentősen visszafogja az egyes ágazatok pénzügyi mozgásterét, a tavalyi kétszeresére, 8,3 milliárd forintra növeli az általános tartalékkeretet, amely ismeretlen célokat szolgál. Ennek terhére pedig nem módosíthatók más fejezetek a végleges büdzsében. Tarlós javaslata világossá teszi, hogy a 2011. évi részletes költségvetéshez benyújtott majdani módosító indítványok fedezeteként az „általános tartalékot nem lehet megjelölni”. Pedig az elmúlt hónapokban több esetben is ő terjesztett a közgyűlés elé olyan indítványt, melyben új célok fedezetéhez a jobboldali többség a 2010-es tartalékkeretből vont el pénzt. Míg Budapest költségvetésének kiadási főösszege 2010-ben mintegy 540 milliárd forint volt, idén csak 474 milliárd lesz. Csökkenő bevételek mellett az új városvezetés a tavalyi felére tervezi kihozni a forráshiányt, bár ez így is 51 milliárd forint lesz idén. A „szűk hét esztendő” egészen a ciklus végéig folytatódik majd. Sőt reálértékben 2017-ig csökkenő bevételekkel és ugyancsak mérsékelt kiadásokkal számolnak. Igaz, egyúttal fenntartanák a 2012- re elérni tervezett nullszaldós gazdálkodást. Ehhez azonban még idén 38, jövőre pedig 7 milliárdos hitelfelvétel szükséges. A megszorító tervek fő indokaként Tarlósék által felhozott „örökölt válsághelyzet” kifejezést badarságnak nevezte a Főpolgármesteri Iroda korábbi vezetője. Gyekiczki András lapunknak elmondta: ezzel a „bűnbakkereséssel” Tarlósék a tájékozatlanságukat és alkalmatlanságukat, valamint az Orbán-kormány bizonyos bevételcsökkentő intézkedéseit leplezik, melyeket viszont kritizálni nem mernek. Úgy számolt, hogy csak utóbbi miatt évi 10- 12 milliárd forinttal csökkennek a fővárosi bevételek. Eközben tegnap Tarlós városüzemeltetési helyettese ismét a „súlyos örökségre” hivatkozott a büdzsé tervezete ügyében. György István azt mondta: a közműcégek eddigi átvilágítása során kiderült, hogy a helyzet a vártnál is rosszabb. Ismertette az átvilágítás eddigi eredményeit is: feltártak több pazarló szerződést, így az elmúlt három hónapban máris több mint hárommilliárd forintot takarítottak meg. Tarlós István és a Fidesz költségvetési koncepcióját össztűz alá veszi az ellenzék a közgyűlés mai ülésén fotó: K2 press Csaknem százmilliót már bukott a BKV Jogerősen is elvesztette nemrég a BKV az egyik volt vezetője által indított munkaügyi pert, így a bíróság mintegy 80 millió forint megfizetésére kötelezte a társaságot - tudtuk meg, így az első fokon megállapított 100 milliónál valamivel kevesebbet kell a BKV-nak fizetnie Szalai Lászlónak, amiért a stratégiai igazgatót 2008-ban rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül menesztették. Szalainak kevés vigaszt jelent majd a pénz, hiszen a „büntetőadó-törvény" miatt a 98 százalékát vissza kell fizetnie. Egyelőre a BKV-nak „áll még a zászló" egy másik perben, melyben a közeljövőben várható jogerős döntés. Abban 2009 őszén első fokon olyan határozatot hoztak, melyben elutasították Somodi László egykori vezérigazgató-helyettes mintegy 80-90 milliós keresetét. Somodit 2008. áprilisban küldték el rendkívüli felmondással. Másik három per is folyamatban van még. Ez az az ügycsoport, melyben 2009 őszén 31 vezető beosztású volt dolgozója ellen indított pert a BKV. A Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató mintegy százmilliós vitatott kifizetése utáni belső vizsgálat által feltárt esetekben a BKV jogászai szerint a „jó erkölcsbe ütköző" kifizetések történtek. Ezért vissza akarták követelni a közös megegyezéssel távozott egykori dolgozóknak kifizetett pénzeket. Akkor a BKV rossz pertaktikát választott: a munkaügyi bíróság nem hozhatott döntést ezekben, mivel a keresetlevelek alkalmatlanok voltak a tárgyalások megindítására. Azóta - mint megtudtuk - a BKV újra benyújtott a 31-ből három keresetet. Az egyikben Gulyás László volt DBR Metróprojekt-igazgatóhelyettestől 17 383 800 forint és kamatai visszafizetését kérte a BKV „szándékos károkozás, vagy tévesen kifizetett vagy részleges érvénytelenség, semmisség" alapján. A másikban Nagypál László volt közlekedésbiztonsági főmunkatárstól 15 474 267 forint visszafizetését igénylik „téves kifizetés" címén. A harmadikban Lucza Mihály volt pótdíjbehajtási osztályvezetőtől 4 199 595 forint és kamatai visszafizetését igénylik „érvénytelenségre" hivatkozva. RÖVIDEN Semjén: már ötezer kérelem érkezett Körülbelül 5000 kettős állampolgársági kérelem érkezett az egyszerűsített honosítási eljárás januári életbelépése óta - közölte a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság ülésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (képünkön). A politikus úgy fogalmazott, az új rendszer ötösre vizsgázott, eddig zökkenőmentesen zajlott minden, a legtöbb igénylést Csíkszeredán, Kolozsvárott és Szabadkán adták be, a témában létrehozott internetes honlapnak pedig óriási a látogatottsága. Semjén a bizottság ülésén beszélt arról is, hogy felállt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) négy szakbizottsága, tavasszal pedig szlovák-magyar és ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottsági ülés várható. Örömét fejezte ki, hogy létrejött a Bethlen Gábor Alap a határon túli magyarok támogatására, annak irányvonalát pedig a Máért határozza meg. ► F. H: Gyurcsány bojkottálná az alkotmányozást Bojkottra hívta az alkotmányozási folyamat egészére az ellenzéket legújabb blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc. Utalt a miniszterelnök javaslatára, hogy tavasszal az Országgyűlés alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé. Vajon miben áll ez az átalakulás? Mondjuk abban, hogy új választójogi szabályokkal, új választásokkal létrehozunk egy alkotmányozó testületet? Vagy esetleg abban, hogy az új alkotmány elfogadása után az Országgyűlés nyilatkozik, hogy akkor és csak akkor lép hatályba az új alaptörvény, ha a következő parlament is áldását adja arra, majd lemond, és új választások lesznek? - tette fel a kérdést a volt kormányfő. Gyurcsány szerint senki nem adott felhatalmazást új alkotmányra, és arra szólított fel, mutassák meg a választóknak és a világnak, hogy olyan vezetése van az országnak, amely rövid, szűk körű előkészítés után egyetlen párt támogatásával akar alkotmányozni. Az LMP egyelőre nem nyilatkozott a felvetésről, a Jobbik viszont jelezte, hogy bár az előkészítés folyamatából kivonultak, a parlamenti vitában és munkában részt fognak venni. ►népszava Adatok a Papcsáklistás cégekről Közzétette azoknak a szerződéseknek a főbb adatait a nemzeti vagyonkezelő, amelyeket 2002 és 2010 között kötöttek az állam többségi tulajdonában álló vállalatok magáncégekkel. A lista a Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos (képünkön) által megnevezett, valamivel több mint 80 magáncéget tartalmazza. Az adatok nyilvánosságra hozatalát korábban az Index kérte, munkatársuk pert is indított. A vagyonkezelő honlapjára kitett táblázat több mint ezernyolcszáz tételben sorolja fel, hogy ez idő alatt milyen szerződéseket kötöttek a többségében állami tulajdonú társaságok a cégekkel. A Magyar Posta például több mint kétszázat, a Magyar Villamos Művek és a tulajdonában álló társaságok csaknem háromszázat. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nek kis híján százötven szerződése van a Papcsák-listán levő magáncégekkel, a MÁV és a tulajdonában álló társaságok, valamint a Szerencsejáték Zrt. és cégei nagyjából száz-száz tétellel vannak a táblázatban. A népszava Botrányos ügyeket emleget a váci MSZP Vácon sorra hozzák a meggondolatlan, szabálytalan döntéseket - ezt állítja Bóth János, a helyi testület MSZP-s frakcióveztője. A politikus szerint a város vezetése a választási ígéreteket nem tartja be, és most az önkormányzat 20 év alatt felhalmozott nettó 26 milliárdos vagyonát egy holdingba akarják kiszervezni. Mint mondta, megszűnne a Főmérnökség csaknem 1 milliárdos költségvetésével, a Vagyongazdálkodási osztály 600-700 milliós bevételi és 140- 150 milliós kiadási büdzséjével, megszűnne a többi között a Tourinform-iroda, az Értéktár és a Közbeszerzési Iroda is. A holding alá kerülne a négy önkormányzati kft. és minden városi fejlesztés, felújítás. Az előterjesztés - amelyet zárt ülésen tárgyaltak, ahol Róth szerint törvénytelen a rendeletalkotás - a jobboldali többség támogatásával zöld utat kapott annak ellenére, hogy azt sem az MSZP, sem a Jobbik, sem a pénzügyi ellenőrzési bizottság nem támogatta. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA