Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. sz.)

2011-04-01 / 76. szám

RÖVIDENRÖVIDEN Opera rockstílusban A Klasszikon Együttesnek, mely az opera műfajának újszerű, Egy ütős fesztivál A meglehetősen konzervatív Győri Tavaszi Fesztivál programjában igazi üdítő szín­folt az immár tizenkettedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Ütős Fesztivál. Kicsit az egykori Mediawave Fesztivál hangulatát idézte az éjszakába nyúló koncert a múlt hét végén. Balogh Kálmán és Lukács Miklós cim­balomduója melegítette be a közönséget, nép­zenei feldolgozásokkal és saját számaikkal. Majd a világ egyik leghíresebb dobosa, Carl Palmer lépett az egykori Rába moziból koncert­teremmé alakított Richter-terembe. A hangver­senyterem megőrizte a hatvanas évek filmszín­házának igényes egyszerűségét és nagyvona­lúságát, nem kell feszélyeznünk magunkat. Az előtérben, a folyosókon is dobszerkók között lépkedünk, a gyerekek boldogan próbálhatják ki valamennyit. Carl Palmer, az ELP egykori do­bosa ma saját együttesével turnézik: Paul Bielatowicz gitárossal és Stuart Clayton basz­szusgitárossal. Carl Palmer majd minden szám után lihegve, széles mosollyal a mikrofon elé lép, néhány vicces, közvetlen szóval konferálja fel a következő számot, aztán elszabadul a po­kol, olyan erővel, vitalitással, ördögi ügyesség­gel veri a dobokat, hogy a végén alig akarja el­engedni az állva tapsoló publikum. A repertoár igen széles, a keményebb rocktól, a jazz és a klasszikus ihletettségű muzsikáig ível. Különö­sen nagy sikert aratott Muszorgszkij: Egy kiál­lítás képei című művének motívumára kompo­nált szám. A végén még egy kis zsonglőrmutat­ványt is kaptunk: megdöbbentő, mire képes Palmer a dobverővel… A műsor ismét két – igaz, idehaza keveset hallott – magyarral, Hor­váth Kornéllal és Dörnyei Gáborral folytatódik. Előkerülnek a távoli népek által használt, egé­szen elképesztő formájú és hangú ütőhangsze­rek. A Carl Palmer által a végletekig fokozott hangulat után nehéz volt átállni a kissé meditatív muzsikára, ami, a sztárvendég, Mark Mondesir bekapcsolódása után, éjféltájra, iga­zi parttalan örömzenélésbe csapott át. KÖZBEVETVEÖ HAMVAY PÉTER A válság mélypontján a ta­vaszi, nyári kiállítási sze­zon is szürkébbre sikere­dik Budapesten, legfőbb ok ter­mészetesen a pénzhiány, mind az intézményeknek, mind a re­ménybeli látogatóknak üres a pénztárcája. Kicsit jobb hely­zetben van az alapítványi tőké­ből élő Kogart – mondja Fertő­szögi Péter művészettörténész, a kuratórium elnöke – aki sze­rint jövedelmeiket nem csapol­ja meg túlságosan a válság. Idén is öt kiállítást szeretnének rendezni. Holnap például Egry József-életműkiállítást nyitnak a házban. A korábbi években a századforduló képzőművészeté­re fókuszált a program, a tava­lyi Márffy-kiállítással azonban egy új sorozat indult el, mely során a XX. század elejének művészetét szeretnék bemutat­ni. Ebbe a sorba illeszkedik be a mostani Egry-tárlat, a követ­kező évben Tihanyi Lajos, majd Nemes-Lampérth József mű­veiből láthatunk válogatást. A programot a Nemzeti Galériával egyeztetve, együttműködve ala­kítják ki, nem konkurálni, ha­nem kiegészíteni akarják egy­mást a magyar képzőművészet bemutatásában vállalt misszió­juk során. Ennek a kiállítási programnak a lezárásaként a Gresham-kört bemutató tárla­tot álmodik Fertőszögi Péter: ahol a legjelentősebbek, Ber­náth Aurél, Szőnyi István, Berény Róbert mellett a kevés­bé ismert művészek is szóhoz jutnának. Ám ehhez még sok kutatásra volna szükség, ahogy a magyar művészettörténet má­sik nagy adósságára, az Euró­pai Iskola 1945–48 közti sza­kaszát bemutató tervezett tár­latra is sokat kell még várni, mellyel a XX. század második felének képzőművészetébe nyit­nának kaput. Bár ezek a fel­adatok talán már túl vannak a Kogart által felvállalható tevé­kenységen. „Mi elsősorban nem arra esküdtünk fel, hogy művé­szettörténetet írunk, hanem hogy értékálló képzőművésze­tet közvetítsünk az emberek fe­lé” – mondja a kuratóriumi el­nök. Fertőszögi szerint, aki a kiál­lítás egyik kurátora is, Egry azért is aktuális, mert 1971­ben volt utoljára gyűjteményes kiállítása. A festő a magyar piktúra olyan nagy, önálló úton járó alakja, mint Gulácsy, Csontváry, Mednyánszky vagy Kondor Béla. Magányos alakok, a magyar és a világ képzőmű­vészetében is. Életművük ma­gányosságát személyiségük is fokozta, elvonultan éltek, nem voltak tanítványaik. Egry rá­adásul olyan sajátos techniká­val dolgozott, amit utánozni le­het, de felülmúlni nem. A tárlat elsősorban Egry ba­latoni korszakára helyezi a hangsúlyt, amikor kialakul a jól ismert pasztelles, a körvona­lakat fényben feloldó techniká­ja. Itt nem követi a tárlat a kro­nológiát, inkább motívumok, hangulatok köré rendeződik. A harmadik elemelten felvillantja a korai, kevésbé ismert Egryt is. Itt egy sokkal realisztiku­sabb, helyenként inkább a Nyolcak piktúráját idéző festő­vel találkozunk. Sikerült az Egry-művek há­rom nagy gyűjtőhelyéről, a Nemzeti Galériából, a győri Vá­rosi Képtárban őrzött Radnai­gyűjteményből és a Badacsony­tomaji Emlékmúzeumból elhoz­ni a legjelentősebb alkotásokat, a főműveket. E három intéz­mény mellett tucatnyi köz- és ugyanennyi magángyűjtemény­ből származnak a képek. A Kogart mára rendelkezik olyan jelentőségű saját anyaggal, amelyet felajánlhatnak a köl­csönző múzeumoknak. A Nem­zeti Galériának a májusban nyíló Markó Károly tárlatra két tucatnyi kép utazik a Kogartból, Győrben a lebontott Radnai­gyűjtemény helyére a Kovács Gábor Gyűjtemény modern anyaga került egy kiállítás ere­jéig, a badacsonytomaji házba pedig Egry jó barátjának, Bor­sos Miklósnak a Balatonhoz kötődő műveiből rendeznek tár­latot. A Kogartban idén is bemu­tatták az annak idején a sajtó­ban sokat támadott Kogart Kortárs Művészeti Gyűjteményt (KKMGY), mely mára 220 mű­vész 320 művét vonultatja fel. A Kogart azt vállalta, hogy min­den állami forint mellé szerez a vállalkozói szférából egy forin­tot, s a pénzből magyar kortárs gyűjteményt épít. A most lezá­rult hároméves periódus alatt 350 millió forintból olyan kol­lekció jött létre, mely idén pél­dául a százezer látogatót vonzó Pozsonyi Szobrászati Fesztivá­lon egymagában képes méltón képviselni hazánkat. De bel­földön is szeretnék vállalásuk­hoz híven bemutatni a kollek­ciót. A felújított Szekszárdi Mű­vészetek Háza szeptember kö­zepén ennek a kollekciónak a 80 darabos válogatásával nyit. Ugyanis a Kogart azt is vállal­ta, hogy a gyűjteményt saját forrásukból tárolják és ingye­nesen a bemutatóhelyek rendel­kezésére bocsátják. Még a szál­lítási költségeket is magukra vállalják. A Kogart jövőjének azonban csak egyik ágát jelentik a kiál­lítások, Fertőszögi Péter épp olyan fontosnak tartja az okta­tást. Idén októberben harmad­szorra indítják el a festménybe­csüsképző tanfolyamukat, ahol eredeti művekkel jeles szakem­berek a gyakorlatban tanítják meg a műtárgy-meghatározás csínját-bínját. Jövőre kurátor­előképző tanfolyamot indítanak érettségizők számára, mely re­ményeik szerint a Magyar Kép­zőművészeti Egyetem hasonló szakjának felkészítőjeként fog működni. H. P. Egry József kiállítása több mint száz festményéből a Kogartban Balaton az Andrássy úton Több mint száz festmény ad átfogó képet Egry József életművéből a holnap nyíló és július végéig nyitva tartó tárlaton a Kogartban. A jövőben a kiál­lítások mellett az oktatásra szeretnének fókuszálni a Kogartban. A képeken látható a jól ismert, pasztelles, a körvonalakat fényben feloldó technika FOTÓ: VAJDA JÓZSEF Magányos alakok a magyar és a világ művészetében Meghalt Payer András Hosszú, súlyos betegség után életének 70. évében csütörtökön elhunyt Payer András, a magyar könnyű­zenei élet egykor körülra­jongott kedvence. Vagány volt, jóképű és ked­ves. A vidám vagy érzelmes hangulatú dalait olyan len­dülettel és olyan lélekkel ad­ta elő, hogy hallgatói, kivált­képpen a nők, a teljes oda­adás élményével hallgatták bársonyos hangját. A ma­gyar könnyűzenei élet meg­határozó alakja volt, sztár, allűrök nélkül. A hatvanas­hetvenes évek vitték a csúcs­ra, számos populáris dalá­nak hatalmas tábora volt, s máig megmaradt az emléke­zetben több olyan kedvenc, mint az Ó, egy Alfa Romeo, vagy a Gedeon bácsi, vagy a Nem születtem grófnak. Da­lait a legnagyobb nevek és legnevesebb együttesek szó­laltatták meg. Olyan előadók énekelték „Payeröcsi” szá­mait, mint például Záray Márta és Vámosi János, Koós János, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Korda György, Katona Klári. A dallamait ját­szó együttesek közt ott volt az Omega, az Illés, a Bergendy. Sőt, a humor csá­szára, Hofi Géza első nagyle­mezének zenéjét is nagyrészt ő írta. Számos színdarabhoz szerzett zenét, a hazai jazz­rock műfaj legjobbjaival együtt zenésítette meg a kor­társ magyar költészet szá­mos mesterművét. Egy inter­júban még csupa bizakodás volt, hitte, hogy legyőzte a pusztító betegséget, készült fellépésekre, s azt írta hon­lapjára is: „A fellépések és té­vészereplések friss időpont­jait hamarosan közlöm. Meg­lepetéssel fogok szol gálni. Fi­gyelje a honlapomat!” Figyel­jük a honlapot, várjuk a be­ígért meglepetést. Ami Payer Andrástól már soha többé nem fog megérkezni. B. É.  Szimbiózis a Pagodában Szimbiózis címmel nyílt meg tegnap B. Mezei Éva festőmű­vész, újságíró kiállítása a 15 éves Pagoda Galériában (1149 Buda­pest, Egressy út 17–21.). A tárlat április 26-ig tekinthető meg. NÉPSZAVA egyéni interpretálójával rukkolt elő, önálló CD-je jelent meg. Az együttes a jazz, a rock, a swing, a musical, a blues stílusjegyeit ve­gyíti a klasszikus operák dallam­és hangzásvilágával. A lemezbe­mutató koncertet április 15-én, az IBS Színpadon tartják.NÉPSZAVA Önálló ítéleti joga volt Szőcsnek Elérkezettnek látta az időt Szőcs Géza arra, hogy a kulturális tárca vezetőjének „legyen saját véle­ménye arról, ki érdemel meg va­lamely díjat”; az államtitkár ezzel magyarázta, hogy az idei József Attila-díjra jelöltek listájából négy név „kicserélődött”. Ezt Kukorelly Endrének szóló válasz­levelében írta, miután korábban az író-politikus Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez fordult a névcserék miatt. „Egy államtitkárnak vagy miniszter­nek maximum annyi kompeten­ciát engedélyeznél, hogy tudo­másul vegye az írószervezetek listáját, amelyet az orra alá dug­nak. Ezt helytelennek vélem” – írta Szőcs, hozzátéve: „mindent meg is fog tenni” azért, hogy a kultúrpolitikus „ne bábu vagy mások utasításainak végrehajtó­ja” legyen, hanem legyen „önálló ítélethez” való joga. Kiemelte, a Kossuth-díjasok listáját egyetér­tés fogadta, nem merült fel „semmiféle sérelem” a nevekkel kapcsolatban. A 13 idei József Attila-díjra jelöltek közül kikerült Jankó Laura és Pollágh Péter is, holott őt 9 szervezetből 7 meg­szavazta. NÉPSZAVA FOTÓS K 2 PRESS FOTÓ: PRODUKCIÓ 6KULTÚRA www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék