Népszava, 2011. május (138. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-03 / 102. szám

A középiskolások is állást foglalhatnak a védett korról, és a munkanélküliek segélyezéséről Kormánylevél 16 éves kortól A 16 évesek véleményét is kikéri a kormány az Or­bán Viktor által bejelentett tízkérdéses kérdőíven. Az alkotmányozással kapcsolatos levelezés után most szociális ügyekben tesznek föl kérdéseket. A levelek jövő hét közepén már a postaládákban lesznek, a várható összköltség 750-800 millió fo­rint, a válaszokat június 15-ig kell visszaküldeni, az eredményt pedig június 30-án ismertetik. MUHARI JUDIT M­i nem az emberek feje fö­lött, hanem az emberek­kel együtt kívánjuk meg­hozni az országot és az embere­ket érintő legfontosabb dönté­seket - így fogalmazott Szijjártó Péter a „szociális konzultáció­val” kapcsolatban. A miniszter­­elnök szóvivője emlékeztetett, Orbán Viktor újabb kérdéssort küld a választóknak, a szociá­lis konzultációba minden 16 év fölöttit bevonnak. Mint mond­ta, körülbelül 8 millió kérdőívet postáznak ki jövő héten, más­fél-két hét alatt minden állam­polgárhoz szeretnék eljuttatni a levelet, és azt kérik, június 15- ig küldjék vissza a kérdőíve­ket. A feldolgozás után, június 30-ig nyilvánosságra hozzák a vélemények alapján előállt eredményt. Összesen tíz kér­dést tesznek föl, három-négy válasz közül lehet választani. Azt gondoljuk, hogy akik ma 16- 17 évesek, már gondolkoz­nak ezekről a kérdésekről, az ő véleményükre is kíváncsiak vagyunk - mondta Szijjártó, hozzátéve: azok a döntések, amelyek a szociális konzultáció eredményeképpen megszület­nek, az ő életükre is kihatnak majd. A levelezés összköltsége 750-800 millió forint lesz. A levelezés tavaly szeptem­berben indult. Akkor az idősek­nek küldött kérdőívet Orbán Viktor, a miniszterelnök arra kérte őket, osszák meg vele gondjaikat és írják meg, szerin­tük mi lenne a kormány legfon­tosabb teendője az ország hely­zetében. A kérdőíves levelet egyébként akkor 1,7 millió nyugdíjas háztartásba küldték el, és egyben azt kérték a cím­zettektől, hogy nevük, címük és az összes elérhetőségük megadásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy a párt „kapcsolat­­tartás, választási és egyéb” tá­jékoztatás céljából kezelje ada­taikat. Valódi egyeztetés ugyan­akkor a kormányváltás óta nem volt, az Orbán-kabinet egyszer sem hívta össze az Idősügyi Tanács ülését. Ebben a hónapban levelet kaptak a szociális partnerek is; a kormány az Országos Érdek­egyeztető Tanács (OÉT) további működésének koncepciójáról kezdeményezett írásbeli kon­zultációt az oldalak képviselői­vel. A tanács első ülése szep­tember 20-án volt, ahol Orbán Viktor arról beszélt, nem tekin­ti kőbe vésettnek az érdek­­egyeztetés jelenlegi formáját, a nemzeti konzultációt és az ér­dekegyeztetés fórumát pedig szerinte össze lehet kapcsolni. Az idén még annak ellenére nem volt OÉT-ülés, hogy a kor­mány a munkavállalókat súlyo­san érintő kérdésekben tervez változásokat. Márciusban az alkotmányozással kapcsolat­ban keresték meg a választó­kat, akik 12 kérdésre válaszol­hattak. A kampányban a korábbitól teljesen eltérő kormányzást ígértek, Orbánék most ezt pró­bálják igazolni a levelezésekkel - magyarázta a Progresszív In­tézet elemzője. Gyömöre Máté szerint minden olyan lépés, amelyben kikérik a választók véleményét, azt a látszatot kel­ti, hogy a törvényhozás az em­berekkel együtt történik. Álta­lában egymillióan vissza is kül­dik a leveleket, hiszen ennyi aktív szimpatizánsra mindig le­het számítani - tette hozzá az elemző. Valódi konzultációról azonban szó nincs, a kérdőív erre nem alkalmas. Bonyolul­tabb összefüggésekről nem le­het vitatkozni, az irányított kér­dések, és az azokra adható válaszok egyszerűek, olyanok, amelyekre egyébként józan pa­raszti ésszel csak egyetlen vá­lasz adható - mondta Gyömöre lapunknak. Tavaly ősszel a nyugdíjasokkal konzultált a miniszterelnök - igaz, akkor is csak levélben fotó: Kielik István Brüsszel nem Moszkva Nagy sikerként értékelte az elmúlt évet Orbán Viktor, de nem a kormány teljesítménye szem­pontjából, mert azzal „sosem lesz elégedett", ha­nem az országéból, mert „a szakadék felé roha­nó lovakat kellett megfékezni és visszafordítani, és ez sikerült". Minderről a TV2 Frizbi című műso­rában beszélt a kormányfő. Az előrehozott vá­lasztások lehetőségére úgy reagált: pihent agyú embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki egy ilyen mondatot papírra tudjon vetni". Felidézte, 1988- ban Magyarország megszállt ország volt, és a rá­dióhírekben nem az volt az érdekes, mit mond a magyar kormány, hanem az, mit mondtak Moszkvában. A kérdésre, hogy most nem az az érdekes-e, mit mondanak Brüsszelben, azt felel­te: „ég és föld, Brüsszel az nem Moszkva, Brüs­­­szelben sok mindent mondhatnak, de azt vagy nem hallgatjuk meg a rádión, vagy azt mondjuk, hogy nem eszik olyan forrón azt a kását". Kérdések a választókhoz* • 1. Szükséges-e a védett kor bevezetése 55 év fö­lött? • 2. Korlátok közé szorítsa-e az állam a közműszolgál­tatók magánérdekeit? • 3. Vannak, akik azt java­solják, hogy az ország se­gély helyett inkább mun­kalehetőséggel segítse a munkanélkülieket, míg mások szerint a segélye­zés elegendő megoldás a munkanélküliség problé­májára. Ön mit gondol? • 4. A nyugdíj mértékének megállapítása során fi­gyelembe kell-e venni a gyermekvállalást, illetve a gyermeknevelést? • 5. Pénzben vagy más szükségleti cikkekben kapják-e meg a rászoru­lók a szociális segélyt? • 6. Nyújtson-e segítséget az állam a devizahiteles családoknak? • 7. Engedélyezze-e az ál­lam a devizaalapú hitele­zés újraindítását? • 8. Megtörjék-e a gyógy­szergyári lobbit, hogy azok extraprofitjuk érde­kében ne tudjanak drá­gább gyógyszereket eről­tetni a betegekre? • 9. Mit vegyenek figyelem­be a nyugdíj megállapítá­sánál: a munkával eltöl­tött éveket vagy a jövede­lem arányát? • 10. Az oktatási rendszer átszervezésénél közpénz­ből csak azokat a képzé­seket támogassák, ame­lyekkel valóban el is lehet helyezkedni, vagy ezt nem szükséges a gazda­ság igényeihez igazítani? * A kérdések pontos szövege nem ismert Nem volt nehéz a magyar érettségi Rendben zajlottak a magyar érettségi vizsgák, rendkívüli eseményről sehonnan nem ér­kezett bejelentés - közölte az oktatási államtitkárság. Teg­nap reggel nyolckor a magyar nyelv és irodalom írásbelivel megkezdődtek a 2010/2011-es tanév érettségi vizsgái. Közép­szinten 91 ezer 106, emelt szin­ten 1296 tanuló maturált a tantárgyból. A középszinten vizsgázóknak két feladatlapot kell megolda­niuk; az első a szövegértés, melyben Nemes Nagy Ágnes esszérészletéhez tettek fel kér­déseket. A szövegalkotási fel­adatlap a második, amelynek megoldására 3 órájuk volt a diá­koknak. Itt három eltérő típu­sú, műfajú és témájú feladatból választhattak egyet. Az érvelé­si feladatban egy Szophoklész­­idézet kapcsán az emberi ter­mészet sokszínűségéről írhat­tak, úgy, hogy véleményüket irodalmi hősök magatartásá­nak bemutatásával kellett alá­támasztani. Választhatták Mó­ricz Zsigmond „A világ végén már szép és jó” című novellájá­nak értelmezését, illetve Csoko­nai Vitéz Mihály „Az álom leírá­sa” és Petőfi Sándor „Az álom...” című versének összehasonlító elemzését is. Az emelt szintű nyelvi-irodalmi műveltségi teszt kiinduló szövege Szegedy- Maszák Mihály egy tanulmány­részlete volt. A második feladat­ban Karinthy Frigyes paródiá­jának elemzését kérték, a har­madikban az olvasási szokások változásáról kellett kifejteni véleményüket a diákoknak, a negyedikben pedig hivatalos le­vélben kellett felterjeszteni egy iskolatársukat az Év Diákja­­díjra. Mindkét szinten összesen 100 pontot lehetett elérni, mely­ből helyesírási hibákért legfel­jebb 15 pont veszíthető. Nem nehezek, nem igényesek és nem szellemesek az idei ma­gyar írásbeli érettségi feladatai - értékelte a Magyartanárok Egyesületének elnöke a feladat­sort a stop.hu-nak. Arató László úgy vélte, a feladatok erő­sen tükrözik az egy éve végbe­ment politikai kurzusváltást: ki­zárólagos irodalmi jelleggel bír­nak és csupa ismert, nagy név szerepeltetése volt a céljuk. „Vé­gig kellene gondolnia az okta­táspolitika irányítóinak, hogy a világ legtöbb országában az adott nyelv és irodalom tanítása mérhető kommunikációs képes­ségfejlesztés, és nem csupán irodalomtanítás” - fogalmazott. Az érettségik ma reggel a ma­tematika írásbelikkel folytatód­nak. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Megszűnt a Nemzeti Egészségügyi Tanács Megdöbbenéssel értesült az MSZP arról, hogy a kormány megszünteti a szakmapolitikai egyeztetés törvényben szabá­lyozott intézményét, a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot (NET). Ez az elképzelés abba a lépéssoro­zatba illeszkedik, amely a hata­lom működésének kritikájára ké­pes fórumok kiiktatásával a de­mokratikus döntés-előkészítést szűkíti: a munkavállalói érdek­­képviseletek, a szakmai kamarák megnyilvánulásaira már ma is legfeljebb a sajtóban van lehető­ség, a betegjogi rendszert lénye­gében felszámolták, a gyógy­szerpiac szereplői egyeztetés cí­mén diktátumokat kapnak - kö­zölte Kökény Mihály. A szocialis­ták egészségpolitikai tanácsadó testületének elnöke szerint ab­ban biztosak lehetünk, hogy az egészségügyi kormányzat szalámitaktikával és alibi nemze­ti konzultációkkal igyekszik majd a látszatot fenn­tartani. ► NÉPSZAVA Több mint kétezren vonultak május 1-jén Köszönetét fejezte ki Molnár Zsolt (képünkön) a május 1-jei majálison felvonuló résztvevők­nek, akik az eső és a hideg elle­nére is kifejezték elégedetlensé­güket a Fidesz „ostoba és dolgo­zóellenes politikája" ellen. Az MSZP hosszú évek óta először szervezett felvonulást a majális részeként, és több mint kétezren jelentek meg. Az MSZP fővárosi ügyvezető alelnöke közölte: szo­morú is ez a köszönet, „hiszen azért voltunk sokan a felvonulá­son, mert tömegek érzik a bőrü­kön a csökkenő béreket, a ros­­­szabb körülményeket". Bár má­jus 1-je „az önálló, felelős, a csa­ládjukat és önmagukat eltartó, tisztességes emberek ünnepe le­hetne, Magyarországon, ez egy­re nehezebb a Fidesz-kormány munkavállalók életét nehezítő intézkedései" miatt. ► népszava Állami kontroll a játékgépekre Komoly társadalmi kihívásnak te­kintik, hogy a játékgépek, a „pénznyelő" automaták ipara „ál­lami kontroll nélkül veszi el az emberek pénzét és fosztja meg az államot adóbevételektől" - közölte Lázár János. A képviselő­­csoport vezetője szerint az egész iparnak, piacnak az újraszabályo­zását maximálisan támogatják, ezért a kormány már vizsgálato­kat is folytat az ügyben. A Ma­gyar Szerencsejáték Szövetség közleményben utasította vissza Lázár - szerintük téves - kijelen­téseit. A NÉPSZAVA Morvai lecserélné a „cigánybűnözés" szót Feszültséget kelt a „cigánybűnö­zés" kifejezés Morvai Krisztina szerint, ezért új fogalmakat java­sol helyette: a „mindennapokat megkeserítő bűnözés" és a „bű­nözéstől való félelem jelensége" lennének elfogadhatók szerinte. A jobbikos EP-képviselő úgy vél­te, a „cigánybűnözés" kimondá­sakor a szó használatának kifo­gásolása kerül előtérbe, és elve­szik „a jelenség lényegének vizs­gálata". Morvai szerint ide tartoz­nak a garázda jellegű, idősek­ben, nőkben és gyermekekben félelmet keltő bűncselekmények és szabálysértések, valamint em­berölések is. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA A jobboldali kormány nemcsak a jövőnket akarja saját képre alakítani, hanem a múltat is ki kívánja sajátítani. Ezért vont meg minden költségvetési támogatást a 20. századi magyar történelem tudományos kutatásának egyik legfontosabb bázisától, a Politikatörténeti Alapít­ványtól. Mi, baloldaliak, meg kívánjuk menteni a nemzeti önismeret e fontos szellemi műhelyét, és ezért adónk 1%-át a Politi­katörténeti Alapítvány részére ajánljuk fel. Tegyen így Ön is! A Politikatörténeti Alapítvány adószáma: 19661971-2-41 Baloldali értelmiségiek

Next