Népszava, 2011. június (138. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

Molnár: összefogás kellene a sikerhez Ismét igazolódott, hogy összefo­gás nélkül nem lehet a Meszes jelöltet legyőzni - mondta la­punknak a vasárnapi zuglói időközi önkormányzati válasz­tás után Molnár Zsolt, az MSZP fővárosi ügyvezető alelnöke. Zugló 3-as számú egyéni körze­tében Kovács Balázs, a kerület „külsős” alpolgármestere, a Fi­­desz-KDNP jelöltje nyert, akire a megjelentek 44,9 százaléka szavazott. Második helyen az LMP színeiben induló Várnai Hiába a dobogós helyek, ha a Fidesz győz László végzett 24,4 százalékkal, míg a harmadik a szocialista Imre Gergely lett 21,7 százalék­kal. Legutóbb április 10-én tar­tottak időközi választást Zugló­ban, a 2-es számú választóke­rületben, és akkor is kormány­­párti jelölt győzött: a szocialis­ta Demeter Márta a voksok 30,3 százalékát kapta, a har­madik az LMP-s Raibinger Gábor lett 17,5 százalékkal. A budapesti szocialisták mind­két voksolás előtt megkeresték az LMP vezetőit, Schiffer And­rás frakcióvezetővel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is be­szélt, a zöldpárt azonban elzár­kózott az együttműködéstől. Az összefogást legutóbb az MTI- nek adott interjújában Schiffer azzal utasította el: „Gyurcsány Ferenc ma egy ballaszt, akinek személye és szereplése, az álta­la meghonosított politikai stílus és gyakorlat nehezíti, hogy akár az ellenzéki pártok, akár kü­lönböző társadalmi szerveződé­sek kellő eréllyel tudjanak fel­lépni a jogállamiság és az em­beri méltóság védelmében”. Az LMP az önálló politizálás híve, ami a parlamenti politiká­ban helyes, de a választások során az egyéni körzetekben ma nem célravezető - jelentette ki Molnár. A szocialista politi­kus elmondta, Zuglóban fel akartak sorakozni Várnai László mögé és elhatározták, vele szemben nem indítanak jelöl­tet. Az LMP azonban ezt vissza­utasította, amit sajnálnak a szocialisták. Molnár reméli, a zöldpárt rájön, hogy nem az ezüst- vagy a bronzérem, ha­nem a demokratikus ellensúly győzelme a fontos. Hozzátette, a számok világosan mutatják, hogy ma csak összefogással le­het győzni. Szerinte egyébként helyben nyitottabbak az LMP- sek, de úgy tűnik, hogy abban a pártban a budapestiek ön­állóan nem dönthetnek. Úgy vélte, a demokratikus pártok összefogásának az is a feltétele, hogy az MSZP egységét egyér­telművé tegyék. F.A. Személyes adatok akár Fidesz közeli cégeknél Módosítaná a nemzeti adatva­gyon kezelésére vonatkozó tör­vényt a fideszes Lázár János és Koszorús László. Javaslatuk magáncégeknek is megenged­né, hogy a nemzeti adatvagyont kezeljék, noha tavaly éppen a kormánypártok javaslatára fo­gadták el azt a törvényt, amely kimondja, hogy ez kizárólag az állam feladata. A mostani in­dítvány indoklása szerint ezek­nek a feladatoknak a hatékony ellátását veszélyeztetheti a kor­látozás, ezért célszerű, hogy egyedi felmentéssel mentesül­hessenek alóla az adatfeldolgo­zással foglalkozó szervezetek. Az előterjesztés indoklása ki­tér arra, hogy az érintett adat­kezelő szervezetek tevékeny­ségét kiszolgáló informatikai rendszerek üzemeltetése és fej­lesztése az adatfeldolgozási fel­adatok ellátását is szükségkép­pen magában foglalja. E felada­tok „megvalósítása - a szüksé­ges személyi és tárgyi feltételek hiányában - külső szerződéses partnerek (nem kizárólagos ál­lami tulajdonban álló gazdál­kodó szervezetek) bevonása nélkül nem minden esetben le­hetséges” - érvel a Lázár-Ko­­szorús-féle indítvány. Ha a mó­dosítást elfogadja a parlament, akkor „az adatkezelők irányítá­sára vagy felügyeletére kijelölt miniszter” előterjesztésére a „közigazgatási informatika inf­rastrukturális megvalósítható­ságának biztosításáért felelős miniszter” egyedi felmentést adhat a mai törvényi korlátozás alól. Mindez érinti majd az egy­séges szociális nyilvántartást, a személyi adat- és lakcímnyil­vántartást, a nyugdíj-biztosítá­si és az egészségbiztosítási nyil­vántartást, az állami adóha­tóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartását, valamint a bűnügyi nyilvántar­tási rendszert is. Éppen a napokban számol­tunk be arról: a szociálisnak nevezett kérdőíveket azonosítá­si vonalkódokkal együtt feldol­gozó Közigazgatási és Elektro­nikus Közszolgáltatások Köz­ponti Hivatala (KEK KH) az Or­­bán-kormány jóvoltából jelentő­sen megerősödött hatáskörök­kel rendelkezik. Itt kezelték az alkotmányozás ügyében kikül­dött kérdéssort is, ám a hivatal hatásköre az ilyen adatfeldolgo­zásnál szélesebb, több országos nyilvántartást kezel, például a választási informatikai rend­szert is. Márciusban hirdették ki a Magyar Közlönyben a nem­zeti adatvagyon körébe tartozó 23 nyilvántartást, így azóta az ezzel kapcsolatos feladatokat elsősorban a KEK KH, valamint a Kopint-Datorg Zrt. és a Föld­mérési és Távérzékelési Intézet kellene, hogy elvégezze. Most azonban, amennyiben elfogadják a módosító indít­ványt, a korábban a Fidesz ol­daláról oly erőteljesen kritizált magáncégek az állampolgárok személyes adatainak (sőt a kér­dőíves konzultációk nyomán akár még politikai állásfoglalá­sának) kezelésében, feldolgozá­sában is részt vehetnek. Már csak ezért is érdekes - mint arra a HVG felhívta a figyelmet -, hogy a KEK KH-t, illetve jog­elődjét az előző kormányok ide­jén Fellegi mai tanácsadója, Urbán György vezette. Márpe­dig az Urbán-éra alatt kerültek helyzetbe olyan „udvari” infor­matikai beszállító cégek (pél­dául a választási rendszerek fejlesztésével megbízott, később fantomizálódott Idom 2000 Zrt.), melyeket az általuk szál­lított rendszerek szerzői jogaira hivatkozva nem lehetett kimoz­dítani a pozíciójukból - vetette fel a hetilap online kiadása. B.I.M. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011. JÚNIUSI., SZERDA A jelenlegi 28,5 ezerről 12 ezerre csökkentené a kormány a minimálnyugdíj összegét Tovább szorongatja a kormány a családokat Nemcsak a családi pótlék folyósításának idejét csökkentené 3-5 évre a kor­mány, hanem az erre az ellátásra már nem jogosultak - jövedelmi helyzettől függő - támogatását 7 ezer forintban maximálnák. Legalábbis ez derül ki a 2020-ig tervezett Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióból. A tervezetben szere­pel az is, hogy a támogatást felfüggesztik, ha valaki a családban például mun­kanélküli-segélyt igényel. A jelenleg 28 ezer 500 forintos, a különböző állami segélyek kiszámításának alapját képező minimálnyugdíj összegét pedig 12 ezer forintra csökkentenék. Az MSZP élesen bírálja a terveket. MUHARI JUDIT A­z elmúlt 130 évben nem volt példa arra, hogy ilyen kevés gyerek szülessen - közölte az MSZP a Központi Statisztikai Hivatal friss jelen­tésére utalva. Mint fogalmaz­tak, a kormány a meghirdetett családbarát politika helyett az elmúlt egy évben létbizonyta­lanságot hozott. Török Zsolt, a szocialisták szóvivője arra szólította fel a kabinetet, vonja vissza a családi pótlék kifize­tésének felfüggesztésére vonat­kozó tervét. A gyermekekkel kapcsolatos intézkedések nem a politikai vita vagy a hiba, ha­nem a bűn kategóriájába tar­toznak - fogalmazott a szó­vivő. Mint megírtuk: a kormány azt tervezi, hogy a családi pót­lék csak bizonyos ideig járna, például 3-5 évig a gyermek szü­letése után, és ezt követően csak akkor kapna további tá­mogatást a család, ha újabb gyereket vállalnak. A gyerme­kek életkora alapján is változ­na az összeg. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Ma reg­gelben úgy fogalmazott: „mind­ez csacskaság”, de valóban fel­merült a differenciálás terve. Szerinte egy kisgyermek és egy kamasz nevelési költsége kü­lönbözik, „mivel egy tinédzser nevelése többe kerül”. Ezért nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az idősebb gyermek után több családi pótlék járjon. Hoz­zátette: „ez nem azt jelenti, hogy most szeretnénk meglépni ezt a változtatást, de lehetősé­get szeretnénk adni arra, hogy később megalkothassák a dif­ferenciálódást”. A családi pótlék lényege, hogy az állam minden gyerme­ket egyformán fontosnak tart - reagált a kormányzati elkép­zelésekre Korózs Lajos. A szocia­lista szakpolitikus kitért arra, hogy egy kétkeresős, egy gyer­meket nevelő család esetében - a KSH adatai szerint - tavaly havonta 180 ezer forint kellett a tisztes megélhetéshez, így a dolgozó szegények boldogulásá­ban a családi pótléknak is nagy a szerepe. Megjegyezte azt is, hogy a kormány a 2020-ig ter­vezett Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció alapján a most 28 ezer 500 forintos, a külön­böző állami támogatások, segé-legfeljebb 7 ezer forint lehet majd a támogatás ívek kiszámításának alapját képező minimálnyugdíj össze­gét 12 ezer forintra csökken­tené. A gyermekek után járó tá­mogatás felső határát pedig 7 ezer forintban határoznák meg úgy, hogy az „más élethely­zettel összefüggő ellátással nem kombinálható”. Ezt a csökken­tett pénzt tehát azok a csalá­dok kapnák, akik már nem jo­gosultak a családi pótlékra, mert a gyermekük idősebb 3-5 évesnél, de más támogatást nem igényelnek. Vagyis például egy olyan család, ahol kapnak munkanélküli-segélyt és 3 év fölötti a gyermek, már nem jo­gosult erre. Miközben azt tervezik, hogy kétféle ellátást nem kaphatnak a családok, a kormány szakí­tott azzal az elképzeléssel, hogy minden családban legyen vala­ki, aki nyolc órában dolgozik - erre hívta fel a figyelmet Szűcs Erika. Míg a Bajnai­kormány idején az önkormány­zati közfoglalkoztatás átlagos havi létszáma 90 ezer fő volt, időtartama kétharmaduk ese­tében napi nyolc óra, hossza pedig átlagosan elérte a fél évet, az idén 170 ezer ember jut napi négy órában 2-4 hónapra közmunkához, és csak 25 ez­ret foglalkoztatnak nyolc órá­ban - mutatott rá a volt szociá­lis miniszter. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egyébként hétfőn jelentette be: a közfoglalkoztatásra szánt for­rásokat kivonják a Munkaerő­piaci Alapból, és július elsejétől a belügyminiszter irányítása alatt létrejön az új közmunka­alap. Szűcs Erika szerint a döntés azt mutatja, hogy a kor­mány közmunka helyett mun­katáborokat akar, ahol „mun­kaszolgálatosok dolgoznak bel­ügyi felügyelet alatt”. Ezzel arra is utalt, hogy a kormány a munkába visszarendelt kor­kedvezményes nyugdíjas rend­őrök felügyeletére bízná a köz­munkásokat. A korkedvezményes nyugdíj kérdéséről egyébként holnap tárgyal Orbán Viktor minisz­terelnök a rendvédelmiek sztrájkbizottságával - legalább­is ezt ígérték, miután hétfőn el­maradt az egyeztetés. A koráb­ban egységet mutató szakszer­vezeti fellépésre ma már kevés­bé jellemző az összhang. Árok Kornél, a rendvédelmi sztrájk­­bizottság új elnöke emlékezte­tett arra: az utolsó rendészeti érdekegyeztető fórumon Pintér Sándor azt mondta, az eredeti elképzelésekhez képest jelentő­sen javult a miniszteri javaslat, ám a kormányülésre olyan ter­vet vitt be a belügyminiszter, ami kizárólag megszorításokat hoz a rendvédelmiek és a nyug­díjasok számára. Mint mondta, reméli, hogy holnapra megvál­tozik a kabinet álláspontja, így addig nem hirdetnek megmoz­dulást. A Tettrekész Magyar Rendőrszakszervezet ennek el­lenére külön demonstrációt tar­tott hétfőn. A bérproblémák és a közoktatási törvény miatt elé­gedetlenkedő pedagógusokat is sikerült megosztania a kabinet­nek. Az öt szakszervezetből ugyanis csak kettővel ül le tár­gyalni Hoffmann Rózsa állam­titkár. Közben az országos bér­vitáknak helyet adó Országos Érdekegyeztető Tanácsot felosz­latta a kabinet, ezentúl a szak­­szervezetek és a munkáltatók mellett a történelmi egyházak képviselőivel és civilekkel fog­nak beszélgetni arról, miként változzon például a minimál­bér. A valóság • A legszegényebb családok havi 23 ezer 200 forintból élnek havonta • Mélyszegénységben él az összes gyerek 50 százaléka • Több mint 30 ezer gyermek éhezik a hétvégéken • A munkanélküliek 62 százaléka a legalsó társadalmi réteghez tartozik • Az adóváltozások 20 százalékos jövedelemcsökkenést hoztak a legszegényebbeknél Fele pénzért, négy órában­­ a kormány nem nekik szánja a tisztes megélhetés lehetőségét fotó: Kieukistván A kormány terve • A minimálnyugdíjat 12 ezer forintra csökkentenék • A garantált minimális ellátás, segély 10-12 ezer forint lenne • A gyermekek után legfeljebb 7 ezer forint támogatás járna • Családi pótlékra a gyermek 3-5 éves koráig lenne jogosult a család • Akkor járna ellátás 3-5 év felett, ha megszületik a második gyerek

Next