Népszava, 2011. július (138. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-01 / 152. szám

A Janikovszky volt igazgatóját kitüntették A megszüntetett VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Is­kola igazgatónőjének ítélte oda idén a Janikovszky Éva Irodal­mi Alapítvány az írónőről elne­vezett díjat. Az elismerés Széri- Varga Géza szobrászművész kisplasztikája, ami mellé pénz­jutalom jár. Varga Márta - már csak volt igazgatónő - lapunk­nak elmondta: nagy öröm ez az elismerés, de mivel szerdán volt a bezárt iskola hivatalos átadá­sa, az időzítés miatt az egyik szeme sír, a másik nevet. „Meg­tiszteltetés a díj, de jobban örültem volna, ha megmarad az iskola” - fogalmazott. A díjátadón - melyen részt vett Janikovszky János, az író­nő fia is - elhangzott: az alapít­vány kuratóriuma a Magyar Pedagógiai Társaság és a Janikovszky iskola szülői szer­vezetének javaslatára hozta meg döntését. A díjazottat méltatva azt emelték ki, hogy Varga Márta pedagógus hivatá­sának most lezáruló tíz évében sokat tett a művészeti nevelé­sért és Janikovszky Éva szel­lemiségének megőrzéséért. Mél­tatták, hogy az általa vezetett iskola a diákok számára ki­emelkedően gyermekközpontú pedagógiai programot valósított meg. Varga Márta lapunknak er­ről úgy vélekedett, hogy bár sok múlhat egy intézményvezetőn, a siker, így a díjjal járó megtisz­teltetés is közös, mert az elis­mert pedagógiai programhoz a Janikovszky iskola minden dol­gozója hozzájárult. Hozzátette: a volt iskolaépület szerdai át­adása „megrendítő és érzelmi­leg megterhelő volt” számára. Ismert: a fideszes irányítású és jobboldali testületi többségű VII. kerület önkormányzata Varga Márta: az egyik szeme sír, a másik nevet jogutóddal megszüntette az in­tézményt. Annak ellenére, hogy az igazgató, szülők, tanárok és diákok több tüntetést is szer­veztek az iskola megmaradá­sáért, amellett minden lehetsé­ges fórumon felszólaltak - ahogy a helyi MSZP és az LMP is. A kerület döntésének okai teljeskörűen ma sem ismertek, annyi biztos, hogy az épület üres és a diákokat egy másik kerületi iskola veszi át. Koráb­ban megírtuk: az írónő fia csak utólag értesült arról, hogy az önkormányzat „fájdalomdíj­ként” Janikovszky Éváról elne­vezett díjat alapítana; erről őt nem kérdezték meg. Nem tudni, lehet-e egyáltalán ugyanazzal a névvel újabb díjat alapítani. L.T. Díjat kapott Semjén Zsolt, de nem olyat Nemzetközi Szabadság Díjat adományozott Semjén Zsoltnak a Ronald Reagan Elnöki Alapít­vány - szóltak a hírek még szerda este, a volt amerikai el­nök szobrának avatását köve­tően. A volt elnököt ábrázoló dí­jat a Parlamentben Fred Ryan, az alapítvány elnöke adta át a magyar politikusnak a szabad­ságért és demokráciáért tett ér­demeiért. Bár „újonnan” alapított elis­merésről van szó, az interneten és az alapítvány honlapján sincs nyoma Nemzetközi Sza­badság Díjnak, csak Szabadság Díjnak, amelyet évente egyszer osztanak ki, és legutóbb május Az ünnepség „kitalálását" jutalmazták 24-én már meg is kapta azt Lech Walesa egykori lengyel el­nök. (Az 1991-ben létrehozott díjjal eddig olyan politikusokat tüntettek ki, mint Mihail Gorbacsov, vagy Margaret Thatcher, de Semjén nem sze­repelt a díjazottak között.) Rá­adásul a hírt csak a Miniszter­­elnökség közölte - még a kor­mány hivatalos honlapján sem szerepelt -, amelyet az Orszá­gos Sajtószolgálat közleménye­ként továbbított az MTI. A furcsa helyzetre az Index egyik blogja világított rá, és né­hány órával ezután az alapít­vány Facebook-oldalát is ellep­ték a találgatások, hogy vajon „Kamu” Reagan-díjat kapott-e a miniszterelnök-helyettes. Az alapítvány nem reagált a közös­ségi portálon, ahogyan lapunk e-mailen tett megkeresésére sem. Szerettük volna megtudni a Miniszterelnökség álláspont­ját is, de lapzártánkig nem kap­tunk választ. Végül a hvg.hu jutott ered­ményre, mint kiderült, Semjén valóban kapott díjat, de nem a „híres” elismerést. „Azért kapta Semjén Zsolt a díjat, mert ő ta­lálta ki, hogy Ronald Reagan­­emlékünnepség legyen Magyar­­országon” - állt elő az abszurd helyzetre még abszurdabb ma­gyarázattal a magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság elnökhelyettese. Szabó Marcell szerint azzal, hogy Semjén „tető alá hozta a Reagan-ün­­nepséget, fantasztikusan jó ba­rátokat szerzett” az országnak, a tevékenységének komoly poli­tikai haszna van a külkapcso­­latok szempontjából. Egyetlen más ország sincs a világon, amelyik saját maga jelentkezett volna erre a feladatra - mondta Szabó, Így feltehető, hogy kife­jezetten a KDNP-s politikusnak alapították az eredetire - leg­alábbis nevében - igencsak ha­sonlító elismerést. Mindez azt is jelenti, hogy Semjén nem a „szabadságért és demokráciáért” végzett küzdel­meiért kapta az elismerést. Em­lékezetes, Semjén Zsolt (aki a tavalyi választási kampányban olyan nyilatkozatott is tett, hogy „amikor sok kis párt szükséges ahhoz, hogy kormá­nyozni lehessen, az mindig bi­zonytalanságot okoz”) például úgy vívott a demokráciáért, hogy az Országos Magyar Va­dászati Védegylet elnökeként védett madár- és emlősfajok vadászhatóságáért lobbizott. Mondván, ez segítené „a vadá­szokat ért méltánytalanságok megszüntetését”. B.L.N. Az új alkotmány módosítását is követelik EP-képviselők - Kedden szavaznak a határozatról Orbán Viktor ismét szembe kerül Európával Újra komoly nemzetközi kritikák elé néz az Orbán-kormány, hiszen sajtóinfor­mációk szerint jövő kedden, az Európai Parlament plenáris ülésén olyan hatá­rozatot fogadnak el a képviselők, amely az alaptörvény módosítására szólítja fel a kabinetet. A helyzet pikantériája, hogy Orbán Viktor kormányfő éppen aznap értékeli hazánk elnökségének fél évét Strasbourgban. A tervezet állító­lag kitér az igazságszolgáltatás függetlenségét ért sérelemre is; ebben az ügyben már a magyar bírók sem tétlenkednek; a napokban petíciót küldenek az EP-nek, mely a szervezetüket ért politikai támadás folyamatát mutatja be. A­z új alaptörvény módosítá­sára szólítja fel az Orbán­­kormányt az Európai Parlament (EP) szocialista és zöldpárti képviselői által össze­állított határozattervezet, amelyről jövő kedden szavaz­nak Strasbourgban. Éppen az­nap, amikor Orbán Viktor az EU-elnökség teljesítményét ér­tékeli - tudta meg a Bruxinfo. A hírportál birtokába került határozattervezet nagyrészt a Velencei Bizottság június 18-án elfogadott jogi szakvéleményén alapul. Tíz pontban foglalták össze az új alkotmánnyal, és az en­nek következtében módosult jogrendszerrel kapcsolatos ész­revételeiket az uniós honatyák. A tervezetet hat szocialista és egy zöldpárti képviselő írta alá, de a korábbi gyakorlat alapján vélhetően csatlakoznak ehhez a liberális és az egyesült balol­dali képviselők is, kiegészítve a dokumentumot néhány pont­tal. A két képviselőcsoport a határozattervezetben felszólítja a kormányt, hogy vegye figye­lembe a testület ajánlásait, és ennek megfelelően módosítsa az alaptörvényt, illetve készítse el a sarkalatos törvényeket. A dokumentum szerint a sarka­latos törvényeknek nem szabad olyan átfogóan lefedniük jogal­kotási területeket, mint aho­gyan azt a kormány nyilatkoza­taiból várni lehet. A Velencei Bi­zottság és az EP baloldali frak­ciói szerint az adó- és nyugdíj­ügyi jogszabályokat csak egy­szerű többséget igénylő törvé­nyekben szabad rendezni, hogy azokat a későbbi kormányok könnyen módosítani tudják. Felszólítják a kormányt az al­kotmány preambulumának mó­dosítására is. Kérik, hogy az új változatban a kabinet próbáljon meg egységes védelmet nyújta­ni a magyar állampolgároknak vallásra, szexuális beállított­ságra és származásra tekintet nélkül. A képviselőcsoportok azt is kérik, hogy a kormány tegye egyértelművé az állam és az egyház szétválasztását. A Velencei Bizottság koráb­ban kifogásolta a határon túli magyarok iránti felelősségvál­lalás alkotmányos rögzítését is. A Bruxinfo szerint a határozat­­tervezetben a frakciók azt kérik a kormánytól, hogy mondja ki: Magyarország tiszteletben tart­ja más országok területi integ­ritását. A dokumentum az igaz­ságszolgáltatás függetlenségé­nek megerősítését is követeli, elsősorban az Alkotmánybíró­ság jogkörének visszaállítá­sával. Felidézi emellett annak veszélyét is, hogy a bírák nyug­díjkorhatárának drasztikus csökkentésével 300 bírót kell nyugdíjba küldeni azonnal, ami zavart okozhat az igazság­szolgáltatás működésében. Ki­fogásolja a dokumentum egye­bek mellett az ombudsmani rendszer átszervezését is. Az EP várhatóan kedden sza­vaz az alkotmányt bíráló hatá­rozatról, amely jogi kötelezett­séget nem jelent sem az Euró­pai Bizottságra, sem a kor­mányra nézve, pusztán politi­kai jelentősége van. A média­­törvénnyel kapcsolatos határo­zatok, és az alkotmányról szó­ló májusi plenáris vitában hal­lottak alapján ezúttal is biztos­ra vehető, hogy a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakció támogatja majd a tervezetet, az Európai Néppárt pedig vélhetően ellene szavaz majd - olvasható a Bruxinfo beszámolójában. Magyarországnak összhang­ba kell hoznia alkotmányát a Velencei Bizottság állásfoglalá­sával, biztosítania kell, hogy a fogyatékkal élők az új alaptör­vény szerint is megtarthassák szavazati jogukat - hívta fel a napokban a figyelmet a Human Rights Watch (HRW) nemzet­közi jogvédő szervezet állásfog­lalása is. A HRW szerint a 2012-ben hatályba lépő új al­kotmány egyes rendelkezései diszkriminációhoz vezethetnek a nőkkel, a leszbikusokkal, a melegekkel, a biszexuálisokkal és a transzneműekkel szem­ben. A Közigazgatási és Igaz­ságügyi Minisztérium (KIM) „sajnálattal állapítja meg, hogy a Human Rights Watch nem­zetközi jogvédő szervezet által 2011. június 23-án közzétett közlemény számos ténybeli té­vedést és félreértést tartalmaz” Magyarország új alaptörvényét illetően - írta a tárca közlemé­nye. Álláspontjuk szerint ugyanis azt a „Velencei Bizott­ság is elismerte, a magyar alap­törvény a demokrácián, a jogál­lamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre.” A KIM több­ször is kijelenti, hogy a jogvédő szervezet „teljesen megalapo­zatlanul jut” következtetésekre, aggodalmuk is csupán félre­értésből adódhat. Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakci­ójának elnökhelyettese viszont már június közepén íródott blogbejegyzésében egyértelmű­vé tette: a HRW véleményének, illetve az EP-tervezet alapjának tekintett, a Velencei Bizottság magyar alkotmánnyal kapcso­latban korábban megfogalma­zott véleményét Magyarország nem tudja elfogadni. Ezt han­goztatta többször Gulyás Ger­gely is, sőt a fideszes ország­­gyűlési képviselő úgy nyilatko­zott: a Velencei Bizottság jelen­tése nyomán megfogalmazódó külföldi bírálatok ellen egysé­gesen kellene fellépnie a ma­gyar politikának. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Justitia most a másik kezét emeli fel - soha nem voltak ennyire elszántak a bírák fotó: vajda József Brüsszelbe ér a bírók nyugdíjügye Noha még nem érkeztek meg az Alkotmánybíró­sághoz (Ab), információink szerint már postázták azt az akár több száz beadványt, amely az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel össze­függő módosításáról, tehát a bírói nyugdíjkorha­tár radikális megvágásáról rendelkező törvényt támadja meg. Az Ab állásfoglalására ugyanakkor bizonyára többet kell majd várni, mint annak a petíciónak a hatására, amelyet az igazságszolgáltatás függet­lensége és hitelessége ellen folyó hadjárat miatt küldenek a bírák az EP-nek. Várhatóan ezt is pos­tázzák a napokban, hogy az uniós szerv még ős­­szel napirendjére vehesse. A bírók nem csupán a nyugdíjkorhatár szabályozása miatt tiltakoznak, hanem például a semmisségi törvény, az alkot­mány egyes szakaszai, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása miatt is. Beszámolnak majd az utóbbi egy évben az igazságszolgáltatást ért támadásokról, és azokról a tervezett intézkedé­sekről, amelyek alapján végképp veszélyben lát­ják a bírói függetlenséget.

Next