Népszava, 2011. július (138. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-01 / 152. szám
A Janikovszky volt igazgatóját kitüntették A megszüntetett VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola igazgatónőjének ítélte oda idén a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány az írónőről elnevezett díjat. Az elismerés Széri- Varga Géza szobrászművész kisplasztikája, ami mellé pénzjutalom jár. Varga Márta - már csak volt igazgatónő - lapunknak elmondta: nagy öröm ez az elismerés, de mivel szerdán volt a bezárt iskola hivatalos átadása, az időzítés miatt az egyik szeme sír, a másik nevet. „Megtiszteltetés a díj, de jobban örültem volna, ha megmarad az iskola” - fogalmazott. A díjátadón - melyen részt vett Janikovszky János, az írónő fia is - elhangzott: az alapítvány kuratóriuma a Magyar Pedagógiai Társaság és a Janikovszky iskola szülői szervezetének javaslatára hozta meg döntését. A díjazottat méltatva azt emelték ki, hogy Varga Márta pedagógus hivatásának most lezáruló tíz évében sokat tett a művészeti nevelésért és Janikovszky Éva szellemiségének megőrzéséért. Méltatták, hogy az általa vezetett iskola a diákok számára kiemelkedően gyermekközpontú pedagógiai programot valósított meg. Varga Márta lapunknak erről úgy vélekedett, hogy bár sok múlhat egy intézményvezetőn, a siker, így a díjjal járó megtiszteltetés is közös, mert az elismert pedagógiai programhoz a Janikovszky iskola minden dolgozója hozzájárult. Hozzátette: a volt iskolaépület szerdai átadása „megrendítő és érzelmileg megterhelő volt” számára. Ismert: a fideszes irányítású és jobboldali testületi többségű VII. kerület önkormányzata Varga Márta: az egyik szeme sír, a másik nevet jogutóddal megszüntette az intézményt. Annak ellenére, hogy az igazgató, szülők, tanárok és diákok több tüntetést is szerveztek az iskola megmaradásáért, amellett minden lehetséges fórumon felszólaltak - ahogy a helyi MSZP és az LMP is. A kerület döntésének okai teljeskörűen ma sem ismertek, annyi biztos, hogy az épület üres és a diákokat egy másik kerületi iskola veszi át. Korábban megírtuk: az írónő fia csak utólag értesült arról, hogy az önkormányzat „fájdalomdíjként” Janikovszky Éváról elnevezett díjat alapítana; erről őt nem kérdezték meg. Nem tudni, lehet-e egyáltalán ugyanazzal a névvel újabb díjat alapítani. L.T. Díjat kapott Semjén Zsolt, de nem olyat Nemzetközi Szabadság Díjat adományozott Semjén Zsoltnak a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány - szóltak a hírek még szerda este, a volt amerikai elnök szobrának avatását követően. A volt elnököt ábrázoló díjat a Parlamentben Fred Ryan, az alapítvány elnöke adta át a magyar politikusnak a szabadságért és demokráciáért tett érdemeiért. Bár „újonnan” alapított elismerésről van szó, az interneten és az alapítvány honlapján sincs nyoma Nemzetközi Szabadság Díjnak, csak Szabadság Díjnak, amelyet évente egyszer osztanak ki, és legutóbb május Az ünnepség „kitalálását" jutalmazták 24-én már meg is kapta azt Lech Walesa egykori lengyel elnök. (Az 1991-ben létrehozott díjjal eddig olyan politikusokat tüntettek ki, mint Mihail Gorbacsov, vagy Margaret Thatcher, de Semjén nem szerepelt a díjazottak között.) Ráadásul a hírt csak a Miniszterelnökség közölte - még a kormány hivatalos honlapján sem szerepelt -, amelyet az Országos Sajtószolgálat közleményeként továbbított az MTI. A furcsa helyzetre az Index egyik blogja világított rá, és néhány órával ezután az alapítvány Facebook-oldalát is ellepték a találgatások, hogy vajon „Kamu” Reagan-díjat kapott-e a miniszterelnök-helyettes. Az alapítvány nem reagált a közösségi portálon, ahogyan lapunk e-mailen tett megkeresésére sem. Szerettük volna megtudni a Miniszterelnökség álláspontját is, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Végül a hvg.hu jutott eredményre, mint kiderült, Semjén valóban kapott díjat, de nem a „híres” elismerést. „Azért kapta Semjén Zsolt a díjat, mert ő találta ki, hogy Ronald Reaganemlékünnepség legyen Magyarországon” - állt elő az abszurd helyzetre még abszurdabb magyarázattal a magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság elnökhelyettese. Szabó Marcell szerint azzal, hogy Semjén „tető alá hozta a Reagan-ünnepséget, fantasztikusan jó barátokat szerzett” az országnak, a tevékenységének komoly politikai haszna van a külkapcsolatok szempontjából. Egyetlen más ország sincs a világon, amelyik saját maga jelentkezett volna erre a feladatra - mondta Szabó, Így feltehető, hogy kifejezetten a KDNP-s politikusnak alapították az eredetire - legalábbis nevében - igencsak hasonlító elismerést. Mindez azt is jelenti, hogy Semjén nem a „szabadságért és demokráciáért” végzett küzdelmeiért kapta az elismerést. Emlékezetes, Semjén Zsolt (aki a tavalyi választási kampányban olyan nyilatkozatott is tett, hogy „amikor sok kis párt szükséges ahhoz, hogy kormányozni lehessen, az mindig bizonytalanságot okoz”) például úgy vívott a demokráciáért, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként védett madár- és emlősfajok vadászhatóságáért lobbizott. Mondván, ez segítené „a vadászokat ért méltánytalanságok megszüntetését”. B.L.N. Az új alkotmány módosítását is követelik EP-képviselők - Kedden szavaznak a határozatról Orbán Viktor ismét szembe kerül Európával Újra komoly nemzetközi kritikák elé néz az Orbán-kormány, hiszen sajtóinformációk szerint jövő kedden, az Európai Parlament plenáris ülésén olyan határozatot fogadnak el a képviselők, amely az alaptörvény módosítására szólítja fel a kabinetet. A helyzet pikantériája, hogy Orbán Viktor kormányfő éppen aznap értékeli hazánk elnökségének fél évét Strasbourgban. A tervezet állítólag kitér az igazságszolgáltatás függetlenségét ért sérelemre is; ebben az ügyben már a magyar bírók sem tétlenkednek; a napokban petíciót küldenek az EP-nek, mely a szervezetüket ért politikai támadás folyamatát mutatja be. Az új alaptörvény módosítására szólítja fel az Orbánkormányt az Európai Parlament (EP) szocialista és zöldpárti képviselői által összeállított határozattervezet, amelyről jövő kedden szavaznak Strasbourgban. Éppen aznap, amikor Orbán Viktor az EU-elnökség teljesítményét értékeli - tudta meg a Bruxinfo. A hírportál birtokába került határozattervezet nagyrészt a Velencei Bizottság június 18-án elfogadott jogi szakvéleményén alapul. Tíz pontban foglalták össze az új alkotmánnyal, és az ennek következtében módosult jogrendszerrel kapcsolatos észrevételeiket az uniós honatyák. A tervezetet hat szocialista és egy zöldpárti képviselő írta alá, de a korábbi gyakorlat alapján vélhetően csatlakoznak ehhez a liberális és az egyesült baloldali képviselők is, kiegészítve a dokumentumot néhány ponttal. A két képviselőcsoport a határozattervezetben felszólítja a kormányt, hogy vegye figyelembe a testület ajánlásait, és ennek megfelelően módosítsa az alaptörvényt, illetve készítse el a sarkalatos törvényeket. A dokumentum szerint a sarkalatos törvényeknek nem szabad olyan átfogóan lefedniük jogalkotási területeket, mint ahogyan azt a kormány nyilatkozataiból várni lehet. A Velencei Bizottság és az EP baloldali frakciói szerint az adó- és nyugdíjügyi jogszabályokat csak egyszerű többséget igénylő törvényekben szabad rendezni, hogy azokat a későbbi kormányok könnyen módosítani tudják. Felszólítják a kormányt az alkotmány preambulumának módosítására is. Kérik, hogy az új változatban a kabinet próbáljon meg egységes védelmet nyújtani a magyar állampolgároknak vallásra, szexuális beállítottságra és származásra tekintet nélkül. A képviselőcsoportok azt is kérik, hogy a kormány tegye egyértelművé az állam és az egyház szétválasztását. A Velencei Bizottság korábban kifogásolta a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás alkotmányos rögzítését is. A Bruxinfo szerint a határozattervezetben a frakciók azt kérik a kormánytól, hogy mondja ki: Magyarország tiszteletben tartja más országok területi integritását. A dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését is követeli, elsősorban az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállításával. Felidézi emellett annak veszélyét is, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának drasztikus csökkentésével 300 bírót kell nyugdíjba küldeni azonnal, ami zavart okozhat az igazságszolgáltatás működésében. Kifogásolja a dokumentum egyebek mellett az ombudsmani rendszer átszervezését is. Az EP várhatóan kedden szavaz az alkotmányt bíráló határozatról, amely jogi kötelezettséget nem jelent sem az Európai Bizottságra, sem a kormányra nézve, pusztán politikai jelentősége van. A médiatörvénnyel kapcsolatos határozatok, és az alkotmányról szóló májusi plenáris vitában hallottak alapján ezúttal is biztosra vehető, hogy a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakció támogatja majd a tervezetet, az Európai Néppárt pedig vélhetően ellene szavaz majd - olvasható a Bruxinfo beszámolójában. Magyarországnak összhangba kell hoznia alkotmányát a Velencei Bizottság állásfoglalásával, biztosítania kell, hogy a fogyatékkal élők az új alaptörvény szerint is megtarthassák szavazati jogukat - hívta fel a napokban a figyelmet a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet állásfoglalása is. A HRW szerint a 2012-ben hatályba lépő új alkotmány egyes rendelkezései diszkriminációhoz vezethetnek a nőkkel, a leszbikusokkal, a melegekkel, a biszexuálisokkal és a transzneműekkel szemben. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) „sajnálattal állapítja meg, hogy a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet által 2011. június 23-án közzétett közlemény számos ténybeli tévedést és félreértést tartalmaz” Magyarország új alaptörvényét illetően - írta a tárca közleménye. Álláspontjuk szerint ugyanis azt a „Velencei Bizottság is elismerte, a magyar alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre.” A KIM többször is kijelenti, hogy a jogvédő szervezet „teljesen megalapozatlanul jut” következtetésekre, aggodalmuk is csupán félreértésből adódhat. Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának elnökhelyettese viszont már június közepén íródott blogbejegyzésében egyértelművé tette: a HRW véleményének, illetve az EP-tervezet alapjának tekintett, a Velencei Bizottság magyar alkotmánnyal kapcsolatban korábban megfogalmazott véleményét Magyarország nem tudja elfogadni. Ezt hangoztatta többször Gulyás Gergely is, sőt a fideszes országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott: a Velencei Bizottság jelentése nyomán megfogalmazódó külföldi bírálatok ellen egységesen kellene fellépnie a magyar politikának. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Justitia most a másik kezét emeli fel - soha nem voltak ennyire elszántak a bírák fotó: vajda József Brüsszelbe ér a bírók nyugdíjügye Noha még nem érkeztek meg az Alkotmánybírósághoz (Ab), információink szerint már postázták azt az akár több száz beadványt, amely az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról, tehát a bírói nyugdíjkorhatár radikális megvágásáról rendelkező törvényt támadja meg. Az Ab állásfoglalására ugyanakkor bizonyára többet kell majd várni, mint annak a petíciónak a hatására, amelyet az igazságszolgáltatás függetlensége és hitelessége ellen folyó hadjárat miatt küldenek a bírák az EP-nek. Várhatóan ezt is postázzák a napokban, hogy az uniós szerv még ősszel napirendjére vehesse. A bírók nem csupán a nyugdíjkorhatár szabályozása miatt tiltakoznak, hanem például a semmisségi törvény, az alkotmány egyes szakaszai, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása miatt is. Beszámolnak majd az utóbbi egy évben az igazságszolgáltatást ért támadásokról, és azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek alapján végképp veszélyben látják a bírói függetlenséget.