Népszava, 2011. szeptember (138. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-16 / 217. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Sarkalatos törvénnyel vehetik el a Kossuth-díjat a bocsánatot is kérő írótól készül a lex Kertész Ákos Korrekt módon rendezi majd a kitüntetés-visszavonások körülményeit az új sarkalatos törvény - közölte Szijjártó Péter. A törvényjavaslat figyelembe fogja venni az államfő felhívását. Schmitt Pál szerdán levélben fordult Orbán Viktorhoz, kérve, hogy a kormány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét „az arra érdemtelenné vált személy" esetében. A napokban Kertész Ákos író került viták kereszttüzébe, és emiatt felmerült a lehetősége, hogy visszavonják tőle Kossuth-díját, illetve díszpolgári címét. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél készül az új sarkalatos törvény, amelyben rendezni fogják az esetleges kitüntetés-visszavonások körülményeit - mondta Szijjártó Péter. A tervezet figyelembe veszi majd mindazt, amit Schmitt Pál szerdai levelében a miniszterelnöknek javasolt. A köztársasági elnök azt kérte Orbán Viktortól, hogy a kormány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét „az arra érdemtelenné vált személy” esetében. Az államfő szerint a magas elismerést el kell venni attól, aki megsérti a nemzet alkotmányos értékrendjét, akinek életvitele, tevékenysége nem szolgál példaként a nemzet számára. Schmitt hangsúlyozta: „Magyarország alkotmányos értékrendje érvényesülésének biztosítása érdekében” kéri a kabinetet a vizsgálatra. Hozzátette, szeretné, ha a levelében foglaltakat az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotása során figyelembe vennék. Hétfőn a parlamentben Halász János államtitkár közölte, amennyiben Kertész Ákos nem kér bocsánatot azért, amit augusztus végén az Amerikai Népszavában írt, „a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”. Szijjártó tegnap azt mondta, az író ügyében továbbra is az államtitkár szavai jelentik a kormány álláspontját, írásának azon állítását, mely szerint „a magyar genetikusán alattvaló” volna, Kertész szeptember 13-án helyreigazította. Közölte: „helyesen ilyen mondat nincs”, addigra azonban írása már a parlamentben is téma volt, a fővárosi Fideszfrakció pedig indítványozta, hogy vonják vissza budapesti díszpolgári címét. A Jobbik tegnap az ügyészségen közösség elleni izgatás, rágalmazás és becsületsértés miatt fel is jelentette az írót, bár szerintük a kormány vagy más szerv feladata lett volna hivatalból eljárni. A Jobbik felszólította a kabinetet, hogy haladéktalanul tegye lehetővé Kertész az állami kitüntetéseinek visszavonását. F.Á. Augusztus 20-án a három közjogi méltóság már adott át kitüntetéseket - a jövőben vissza is vonhatják majd őket fotó: KieukistvAn Nem kaptunk választ Az arra érdemesek 63 éve vehetik át a Kossuthdíjat, amelyhez a törvényben meghatározott címhasználaton és jutalomösszegen túl - amely adó- és illetékmentes - más kedvezmény nem jár. A törvény értelmében a díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. Szerettük volna a Köztársasági Elnöki Hivataltól megtudni, milyen következményekkel jár a díj visszavonása: vissza kell-e fizetni a jutalom összegét vagy „csak" a címhasználatot vennék el, de nem kaptunk választ. Sólyom László 2006-ban, a március 15-i ünnep előtt említette, hogy vannak olyanok, akiknek kitüntetése az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható. Az akkori államfő három személy esetében emelt kifogást, és bár fenntartásai ellenére aláírta az előterjesztéseket, egyikükkel, Fekete Jánossal nem fogott kezet. Sólyom az Alkotmánybírósághoz fordult, és arra várt választ, a köztársasági elnöknek kötelessége-e aláírni az előterjesztett kitüntetettek névsorát. Az Ab kimondta, hogy az elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző díjak adományozását. Eddig egyetlen alkalommal fordult elő, hogy valakitől visszavonták a Kossuth-díjat. Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést. A díjat azonban 1953 decemberében visszavették tőle, kiderült, hogy a technológia licencét az NSZK-ból lopta. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Császy: „Nincs tettes, de van bűnsegéd” A moszkvai ingatlanüggyel összefüggésben gyanúsítottként hallgatta ki Császy Zsoltot a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MN) Zrt. volt értékesítési és jogi igazgatóját magánokirat-hamisítással, illetve bűnsegédlettel gyanúsítják különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben. Császy tagadta a bűncselekményeket, és nem tett vallomást. Az ügyészség szerint a moszkvai kereskedelmi képviselet épületét áron alul adták el még 2008-ban, amivel mintegy 7 milliárd forint kárt okoztak az államnak. Császy feladata értékesítési igazgatóként az volt, hogy előterjesztéseket készítsen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntéseihez, illetve részt is vett az állami tulajdonú, a Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlan eladásának előkészítésében. Császy „a pályázati anyagokat megismerte, és észlelte, hogy az ingatlant megvásárló Diamond Air pályázatának 3. oldalán ajánlati összegként 23,6 millió dollár szerepel” - írta az ügyészség. Hozzátették: „a döntéshez készített előterjesztésben azonban a Diamond Air ajánlataként az időközben az ajánlati összeget tartalmazó lap cseréjével meghamisított pályázati ajánlatban feltüntetett 21,3 millió dollárt szerepeltette”. Azonban az MNV ellenőrző bizottsága még 2009. júniusi vizsgálatában megállapította, hogy a moszkvai ingatlant már jóval az előtt eladták, hogy az erről szóló pályázatot kiírták volna. Ráadásul az értékesítésről az MNV Zrt. jogelődje, a KVI döntött. A Diamond Air nevű cég a vételárat állítólag már 2008 márciusában átutalta, holott a pályázatot csak négy hónappal később írták ki. Szinte az egyetlen olyan pályázat volt ez, aminek lebonyolításához sem az általam irányított igazgatóságnak, sem az MNV-nek nem volt köze, ugyanis megbízás alapján a külügy hatásköre volt - mondta lapunknak Császy Zsolt, aki megdöbbent gyanúsításán. Érthetetlennek nevezte a bűncselekményt, „már ha az egyáltalán megtörtént”, hiszen bűnsegédként gyanúsítják, de egyelőre még tettes sincs. Kifejtette, az ügyészség gyanúja szerint ismeretlen tettes cserélt ki egy lapot a pályázati anyagban, akinek kilétről, noha a nyomozás 2009 novembere óta tart, nem tudni. Amint az anyag a külügyből az MNV-hez beérkezett, „rajtam kívül még X ember kezén átment”. Császy szerint így érthetetlen, miért pont ő manipulálta volna az iratokat. Hozzátette: az ügyészség által „az egyébként rendkívül korrekt kihallgatás” után kiadott sajtóközlemény azt a hamis látszatot kelti, mintha a feltételezett magánokirat-hamisítást ő követte volna el. B.L.N. Újabb ellentmondásos ítélet áldozata lapunk Valótlanul állította lapunk, hogy Vona Gábor,a Jobbik elnök-frakcióvezetője a tavaszi ülésszak nyitónapján számos közjogi méltóság - így Kövér László házelnök, Orbán Viktor kormányfő és Schmitt Pál államfő -jelenlétében szabálysértést követett el”, amikor a betiltott társadalmi szervezet, a gárda egyenruhájában jelent meg. Ezt mondta ki tegnap jogerősen Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa. Ugyanakkor az első fokon eljáró bíróság áprilisban még elutasította Vona lapunk elleni keresetét. Mivel a jobbikos politikus ellen nem indult eljárás ebben az ügyben - érvelt az ítélőtábla - , így a Népszava valótlanul állította, hogy Vona szabálysértést követett el. Ugyanakkor a cikk egésze azt latolgatta, hogy vajon elkövette-e Vona a jogsértést; ha igen, akkor kinek kellett volna fellépni ellene (a Köztársasági Őrezrednek vagy Kövér László házelnöknek); hogyan vélekedett az ügyről a Ház MSZP-s alelnöke, illetve kikértük Fleck Zoltán jogszociológus véleményét is az ügyről. Az ítélőtábla döntése már csak azért is megdöbbentő, mert a Legfelsőbb Bíróság egyik jogegységi döntése szerint egy cikk egészéről kell ítélkeznie az eljáró bíróságnak, nem pedig egyetlen - kontextusból kiragadott - mondatáról. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Felmentették Borovszky Tímeát Felmentette Borovszky Tímeát, az egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatósága korábbi főosztályvezetőjét a vesztegetés vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla. A másodfokú ítélet nem jogerős, a per a Legfelsőbb Bíróságon fejeződik be. Borovszkyt tavaly májusban a Fővárosi Bíróság bűnösnek találta, és két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az egykori főosztályvezető ellen vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés volt a vád. A védelem az ítéletet tudomásul vette, ám az ügyész fellebbezett, így megnyílt az út a harmadfokú tárgyalásra. ► MTI Diplomatákkal tárgyalt Gyurcsány „Nagykövetek kezdeményezésére ma reggel egy nagyobb csoportjukkal találkoztam" - írta a volt kormányfő Facebook-bejegyzésében. „Az apropót mentelmi jogom felfüggesztése adta. A Sukoró-ügyön túl természetesen véleményt mondtak arról, hogy miként látják a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének (függőségének) ügyét, Orbán fix árfolyamon történő adósságtörlesztésének kérdését, és persze beszélgettünk a költségvetési helyzetről, az ellenzék állapotáról, meg némi személyes, családi történet is előkerült" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc, majd így folytatta: „Hiába a kommunikációs erőlködés, a nagykövetek elég pontosan látják helyzetünket. És a WikiLeaks-iratok óta tudjuk, hogy ezt jelentésekben megírják. Nem kell balliberális összeesküvés, hogy Európa kormányai, a vezető európai lapok határozott véleményt fogalmazzanak meg Orbán rezsimjéről. Ahogy látom, ezt meg is teszik." ► népszava Vádemelési javaslat jogi igazgatók ellen Vádemelést javasol a rendőrség Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport és Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója ellen. Az iratokat tegnap küldték meg a Fővárosi Főügyészségnek. A nyomozók kötelességszegés, valamint üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt javasolják a vádemelést, ám további hét ügyvéd és három vállalkozó is a vádlottak padjára kerülhet. A BKV főjogászát - Sziebertet - 2009 decemberében érték tetten 11,8 millió forint átvételekor, ami a nyomozók szerint vesztegetési pénz volt. A rendőrség szerint a két - korábban együtt dolgozó - jogász vesztegetési pénzeket kapott vissza a cégekkel szerződésben álló ügyvédi irodáknak juttatott közpénzből. ► MTI Figyelik a magyar médiahelyzetet Hamarosan összehív az Európai Bizottság egy szakértőcsoportot, hogy kidolgozza a médiaszabadság és a médiapluralizmus jövőképét, és megvizsgálja a további, uniós szintű intézkedések lehetőségét - így válaszolt Neelie Kroes uniós biztos Göncz Kinga írásban feltett kérdésére. A szocialista EP-képviselő arra volt kíváncsi, hogy az uniós végrehajtó testület - ígéretéhez híven - figyelemmel követi-e a magyar médiahelyzet alakulását. Emlékeztetett, hogy az EP a magyar médiatörvényről szóló, idén március 11-én elfogadott állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy még az év vége előtt terjesszen elő a média szabadságáról, pluralizmusáról és irányításának függetlenségéről szóló jogalkotási kezdeményezést. ► MTI Orbán bizalmasának barátnője a Duna Tv-n Október 1-jétől újulnak meg a közszolgálati televíziós és rádiós csatornák. A Duna Autonómia Duna 2 néven kulturális csatornává alakul, ahol opera-, koncert-, dokumentumfilmeket adnak majd, az m2 pedig gyerek-, ifjúsági és családi csatorna lesz. Az m1-en 36, a Duna Televízión 16 új műsor jelentkezik ősztől. A Dunán Mága Zoltán szórakoztató show-műsort kapott, ám műsorát nem egyedül, hanem Kapocs Zsókával vezeti. Kapocsról nemrég derült ki, hogy Orbán Viktor kormányfő bizalmasának és tanácsadójának, Habony Árpádnak a barátnője. Habony az első Orbán-kormány idején a korona Parlamentbe szállításáért felelt, majd az egyik legbefolyásosabb fideszes tanácsadó lett. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA