Népszava, 2011. szeptember (138. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-16 / 217. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Sarkalatos törvénnyel vehetik el a Kossuth-díjat a bocsánatot is kérő írótól készül a lex Kertész Ákos Korrekt módon rendezi majd a kitüntetés-visszavonások körülményeit az új sarkalatos törvény - közölte Szijjártó Péter. A törvényjavaslat figyelembe fog­ja venni az államfő felhívását. Schmitt Pál szerdán levélben fordult Orbán Vik­torhoz, kérve, hogy a kormány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavo­násának lehetőségét „az arra érdemtelenné vált személy" esetében. A napok­ban Kertész Ákos író került viták kereszttüzébe, és emiatt felmerült a lehető­sége, hogy visszavonják tőle Kossuth-díját, illetve díszpolgári címét. S­emjén Zsolt miniszterel­nök-helyettesnél készül az új sarkalatos törvény, amelyben rendezni fogják az esetleges kitüntetés-visszavo­nások körülményeit - mondta Szijjártó Péter. A tervezet figye­lembe veszi majd mindazt, amit Schmitt Pál szerdai levelében a miniszterelnöknek javasolt. A köztársasági elnök azt kérte Orbán Viktortól, hogy a kor­mány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét „az arra érdemte­lenné vált személy” esetében. Az államfő szerint a magas el­ismerést el kell venni attól, aki megsérti a nemzet alkotmányos értékrendjét, akinek életvitele, tevékenysége nem szolgál pél­daként a nemzet számára. Schmitt hangsúlyozta: „Ma­gyarország alkotmányos érték­rendje érvényesülésének bizto­sítása érdekében” kéri a kabi­netet a vizsgálatra. Hozzátette, szeretné, ha a levelében foglal­takat az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megal­kotása során figyelembe ven­nék. Hétfőn a parlamentben Ha­lász János államtitkár közölte, amennyiben Kertész Ákos nem kér bocsánatot azért, amit au­gusztus végén az Amerikai Népszavában írt, „a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”. Szijjártó tegnap azt mondta, az író ügyében to­vábbra is az államtitkár szavai jelentik a kormány álláspont­ját, írásának azon állítását, mely szerint „a magyar geneti­kusán alattvaló” volna, Kertész szeptember 13-án helyreigazí­totta. Közölte: „helyesen ilyen mondat nincs”, addigra azon­ban írása már a parlamentben is téma volt, a fővárosi Fidesz­­frakció pedig indítványozta, hogy vonják vissza budapesti díszpolgári címét. A Jobbik teg­nap az ügyészségen közösség elleni izgatás, rágalmazás és becsületsértés miatt fel is jelen­tette az írót, bár szerintük a kormány vagy más szerv fel­adata lett volna hivatalból eljár­ni. A Jobbik felszólította a kabi­netet, hogy haladéktalanul te­gye lehetővé Kertész az állami kitüntetéseinek visszavonását. F.Á. Augusztus 20-án a három közjogi méltóság már adott át kitüntetéseket - a jövőben vissza is vonhatják majd őket fotó: KieukistvAn Nem kaptunk választ Az arra érdemesek 63 éve vehetik át a Kossuth­­díjat, amelyhez a törvényben meghatározott címhasználaton és jutalomösszegen túl - amely adó- és illetékmentes - más kedvezmény nem jár. A törvény értelmében a díjra javasolt szemé­lyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést a köztársa­sági elnöknek. Szerettük volna a Köztársasági El­nöki Hivataltól megtudni, milyen következmé­nyekkel jár a díj visszavonása: vissza kell-e fizetni a jutalom összegét vagy „csak" a címhasználatot vennék el, de nem kaptunk választ. Sólyom László 2006-ban, a március 15-i ünnep előtt említette, hogy vannak olyanok, akiknek ki­tüntetése az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható. Az akkori államfő három személy esetében emelt kifogást, és bár fenntartásai elle­nére aláírta az előterjesztéseket, egyikükkel, Fe­kete Jánossal nem fogott kezet. Sólyom az Alkot­mánybírósághoz fordult, és arra várt választ, a köztársasági elnöknek kötelessége-e aláírni az előterjesztett kitüntetettek névsorát. Az Ab ki­mondta, hogy az elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző díjak adományozását. Eddig egyetlen alkalommal fordult elő, hogy valakitől visszavonták a Kossuth-díjat. Nagy Gábor, a ka­zincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiá­jáért kapta meg a kitüntetést. A díjat azonban 1953 decemberében visszavették tőle, kiderült, hogy a technológia licencét az NSZK-ból lopta. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Császy: „Nincs tettes, de van bűnsegéd” A moszkvai ingatlanüggyel ös­­­szefüggésben gyanúsítottként hallgatta ki Császy Zsoltot a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), a Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő (MN) Zrt. volt érté­kesítési és jogi igazgatóját ma­gánokirat-hamisítással, illetve bűnsegédlettel gyanúsítják kü­lönösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben. Csá­szy tagadta a bűncselekménye­ket, és nem tett vallomást. Az ügyészség szerint a moszkvai kereskedelmi képvi­selet épületét áron alul adták el még 2008-ban, amivel mintegy 7 milliárd forint kárt okoztak az államnak. Császy feladata értékesítési igazgatóként az volt, hogy előterjesztéseket ké­szítsen a Nemzeti Vagyongaz­dálkodási Tanács döntéseihez, illetve részt is vett az állami tu­lajdonú, a Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő ingat­lan eladásának előkészítésé­ben. Császy „a pályázati anya­gokat megismerte, és észlelte, hogy az ingatlant megvásárló Diamond Air pályázatának 3. oldalán ajánlati összegként 23,6 millió dollár szerepel” - ír­ta az ügyészség. Hozzátették: „a döntéshez készített előter­jesztésben azonban a Diamond Air ajánlataként az időközben az ajánlati összeget tartalmazó lap cseréjével meghamisított pályázati ajánlatban feltünte­tett 21,3 millió dollárt szerepel­tette”. Azonban az MNV ellen­őrző bizottsága még 2009. júni­usi vizsgálatában megállapítot­ta, hogy a moszkvai ingatlant már jóval az előtt eladták, hogy az erről szóló pályázatot kiírták volna. Ráadásul az értékesítés­ről az MNV Zrt. jogelődje, a KVI döntött. A Diamond Air nevű cég a vételárat állítólag már 2008 márciusában átutalta, holott a pályázatot csak négy hónappal később írták ki. Szinte az egyetlen olyan pá­lyázat volt ez, aminek lebonyo­lításához sem az általam irá­nyított igazgatóságnak, sem az MNV-nek nem volt köze, ugyan­is megbízás alapján a külügy hatásköre volt - mondta la­punknak Császy Zsolt, aki megdöbbent gyanúsításán. Érthetetlennek nevezte a bűn­­cselekményt, „már ha az egyál­talán megtörtént”, hiszen bűn­segédként gyanúsítják, de egy­előre még tettes sincs. Kifejtet­te, az ügyészség gyanúja sze­rint ismeretlen tettes cserélt ki egy lapot a pályázati anyagban, akinek kilétről, noha a nyomo­zás 2009 novembere óta tart, nem tudni. Amint az anyag a külügyből az MNV-hez beérke­zett, „rajtam kívül még X ember kezén átment”. Császy szerint így érthetetlen, miért pont ő manipulálta volna az iratokat. Hozzátette: az ügyészség által „az egyébként rendkívül kor­rekt kihallgatás” után kiadott sajtóközlemény azt a hamis lát­szatot kelti, mintha a feltétele­zett magánokirat-hamisítást ő követte volna el. B.L.N. Újabb ellentmondásos ítélet áldozata lapunk Valótlanul állította lapunk, hogy Vona Gábor,­­a Jobbik el­nök-frakcióvezetője a tavaszi ülésszak nyitónapján számos közjogi méltóság - így Kövér László házelnök, Orbán Viktor kormányfő és Schmitt Pál ál­lamfő -jelenlétében szabálysér­tést követett el”, amikor a betil­tott társadalmi szervezet, a gárda egyenruhájában jelent meg. Ezt mondta ki tegnap jog­erősen Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne ve­zette tanácsa. Ugyanakkor az első fokon eljáró bíróság ápri­lisban még elutasította Vona la­punk elleni keresetét. Mivel a jobbikos politikus ellen nem in­dult eljárás ebben az ügyben - érvelt az ítélőtábla - , így a Nép­szava valótlanul állította, hogy Vona szabálysértést követett el. Ugyanakkor a cikk egésze azt latolgatta, hogy vajon elkövet­te-e Vona a jogsértést; ha igen, akkor kinek kellett volna fellép­ni ellene (a Köztársasági Őrez­rednek vagy Kövér László ház­elnöknek); hogyan vélekedett az ügyről a Ház MSZP-s alelnöke, illetve kikértük Fleck Zoltán jogszociológus véleményét is az ügyről. Az ítélőtábla döntése már csak azért is megdöbben­tő, mert a Legfelsőbb Bíróság egyik jogegységi döntése sze­rint egy cikk egészéről kell ítél­keznie az eljáró bíróságnak, nem pedig egyetlen - kontex­tusból kiragadott - mondatá­ról. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Felmentették Borovszky Tímeát Felmentette Borovszky Tímeát, az egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatósága korábbi főosz­tályvezetőjét a vesztegetés vád­ja alól a Fővárosi Ítélőtábla. A másodfokú ítélet nem jogerős, a per a Legfelsőbb Bíróságon feje­ződik be. Borovszkyt tavaly má­jusban a Fővárosi Bíróság bűnös­nek találta, és két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az egykori főosztályveze­tő ellen vezető beosztású, hiva­talos személy által elkövetett vesztegetés volt a vád. A véde­lem az ítéletet tudomásul vette, ám az ügyész fellebbezett, így megnyílt az út a harmadfokú tár­gyalásra. ► MTI Diplomatákkal tárgyalt Gyurcsány „Nagykövetek kezdeményezésé­re ma reggel egy nagyobb cso­portjukkal találkoztam" - írta a volt kormányfő Facebook-be­­jegyzésében. „Az apropót men­telmi jogom felfüggesztése adta. A Sukoró-ügyön túl természete­sen véleményt mondtak arról, hogy miként látják a magyar igazságszolgáltatás függetlensé­gének (függőségének) ügyét, Orbán fix árfolyamon történő adósságtörlesztésének kérdését, és persze beszélgettünk a költ­ségvetési helyzetről, az ellenzék állapotáról, meg némi szemé­lyes, családi történet is előkerült" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc, majd így folytatta: „Hiába a kom­munikációs erőlködés, a nagykö­vetek elég pontosan látják hely­zetünket. És a WikiLeaks-iratok óta tudjuk, hogy ezt jelentések­ben megírják. Nem kell bal­liberális összeesküvés, hogy Eu­rópa kormányai, a vezető euró­pai lapok határozott véleményt fogalmazzanak meg Orbán re­­zsimjéről. Ahogy látom, ezt meg is teszik." ► népszava Vádemelési javaslat jogi igazgatók ellen Vádemelést javasol a rendőrség Rényi-Vámos Krisztina, a Buda­pest Airport és Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója ellen. Az iratokat tegnap küldték meg a Fővárosi Főügyészségnek. A nyomozók kötelességszegés, va­lamint üzletszerűen és folytató­lagosan elkövetett vesztegetés miatt javasolják a vádemelést, ám további hét ügyvéd és há­rom vállalkozó is a vádlottak padjára kerülhet. A BKV főjogá­szát - Sziebertet - 2009 decem­berében érték tetten 11,8 millió forint átvételekor, ami a nyomo­zók szerint vesztegetési pénz volt. A rendőrség szerint a két - korábban együtt dolgozó - jo­gász vesztegetési pénzeket ka­pott vissza a cégekkel szerződés­ben álló ügyvédi irodáknak jut­­tatott közpénzből. ► MTI Figyelik a magyar médiahelyzetet Hamarosan összehív az Európai Bizottság egy szakértőcsoportot, hogy kidolgozza a médiaszabad­ság és a médiapluralizmus jövő­képét, és megvizsgálja a további, uniós szintű intézkedések lehe­tőségét - így válaszolt Neelie Kroes uniós biztos Göncz Kinga írásban feltett kérdésére. A szoci­alista EP-képviselő arra volt kí­váncsi, hogy az uniós végrehajtó testület - ígéretéhez híven - fi­gyelemmel követi-e a magyar médiahelyzet alakulását. Emlé­keztetett, hogy az EP a magyar médiatörvényről szóló, idén március 11-én elfogadott állás­­foglalásában felszólította az Eu­rópai Bizottságot, hogy még az év vége előtt terjesszen elő a média szabadságáról, pluraliz­musáról és irányításának függet­lenségéről szóló jogalkotási kez­deményezést. ► MTI Orbán bizalmasának barátnője a Duna Tv-n Október 1-jétől újulnak meg a közszolgálati televíziós és rádiós csatornák. A Duna Autonómia Duna 2 néven kulturális csator­nává alakul, ahol opera-, kon­cert-, dokumentumfilmeket ad­nak majd, az m2 pedig gyerek-, ifjúsági és családi csatorna lesz. Az m1-en 36, a Duna Televízión 16 új műsor jelentkezik ősztől. A Dunán Mága Zoltán szórakozta­tó show-műsort kapott, ám mű­sorát nem egyedül, hanem Kapocs Zsókával vezeti. Kapocs­ról nemrég derült ki, hogy Orbán Viktor kormányfő bizalmasának és tanácsadójának, Habony Ár­pádnak a barátnője. Habony az első Orbán-kormány idején a ko­rona Parlamentbe szállításáért felelt, majd az egyik legbefolyá­sosabb fideszes tanácsadó lett. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next