Népszava, 2011. október (138. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-01 / 230. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2011.OKTÓBER 1., SZOMBAT Árfolyamok forint/euró 293,72 -0,30% O forint/dollár 218,36 -1,48% O forint/svájti frank 248,46 -0,51% O A nyilak a fanWszíisödésívi? vagy gyerxpu W^mr ttóinak, túlŰ Árakor rügrkrtt odatol. Értéktozsdék Mr I 11 900 r 1 +1,«% MTeltham 4» ft -1,211b OTP j 244 Ft -2,469b Richht« 2S«ÖFL «1,411b EMUI Frankfurt FTS-EKO London «.». Péntek« 11 történt innét roiukrd^j«dl:j nomHíkozi fwc «■ cn il*k Ldndc 16 íregFrezI* A LILIK Indít Ü lejime*!* VélkKl péntek.en. A nag? wsrfd újra ct* sí OTP ten VAA>en«i V ifont »viliGtl pazictájin t HkhW Az MFeleli&m ftgm l jc:.] ine^isiidlelnliulürbúklfá sweenetíi ét Hímén wsb4«i a Mp r u éritkCbiL A vásártbi é «teleki*!«! lenyhí wHt a torpt'br i'tjrjdl uitlagmtól. *2 «Wtvítei «(éke més a 14 üTi 111 «Jr* öfo I [UNK]'ülői Km érle rl Schilti í*mwm k«vi*ne rt kavrlea tout#.... gyengülni kel*1. A foíim miAdh*rom mérve* devizához képest wizitrM erejeből. A tabbi régid: «ijMte H. gyeoantt pénMfcat Árutőzsdék Htwlfaffc Crude olaj d:U- hí!* 80r33 -2r45% O nevwn B«í szitfíiníMa t fryrfo itevtl! = iiJRÜftnir 655,00 +1,24% O doctmbrii sr&firávat YÍkn = 2S.4ty tíOGfacker röjfiAttrthfoldi Üzemanyagárak wr—rrr ' :t. Vrdli'tűgdnark. a turolrvdi dtdr Iff farratoitlttfti is (■ [UNK].kíz IiTiVw IP. íulhidiptii Ii7» Ui» lib» 1S S1Í NI5« m ÜK'IJJ'-Jí U» MW írja Uií UM 51» SÍK m Ki :'ű£ li* MJt lí)f '.iflítíl Dl IV á | 15 775,10 1 3 ~ 0f20% 1 gazdaTMrg@nep!zaía!hü Csak az infláció nő, nem a fogyasztás - Szakmai körökben egyre több szó esik a jegybanki kamat emeléséről Ebben az évben még biztosan gyenge marad a forint Szakértők is arra számítottak, hogy valamelyest erőre kaphat a hazai fizetőeszköz, ám ehelyett tegnap is zuhanásba kezdett az árfolyam. Az ideges nemzetközi befektetői hangulat és az Orbán-kormány intézkedései, különösen a végtörlesztés törvénybe foglalása újra lejtmenetre állította a forintot. Év végéig szinte bizonyosan marad a gyenge haza valuta, és a 2012-re várható recesszió sem ígér túl sok jót, egyre több szó esik szakmai körökben a kamatemelésről is. BIHARI TAMÁS Rövid időre erőt öntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forintba, amikor bejelentette, 3-4 milliárd eurót tartalékol a hazai bankok számára, hogy ne a nemzetközi pénzpiacon kelljen beszerezniük a végtörlesztésre fordítandó forrásokat. A tendencia gyorsan megfordult, és a hazai fizetőeszköz ismét gyengélkedni kezdett. Tegnap egy euróért 294 forintot is kértek a bankközi devizapiacon, csütörtökön délután 291,90 forint volt az árfolyam. A svájci frank 240 forintot ért az előző napi 239 lefelé menő spirálba kerülhet az ország után. A forint értékének csökkenését az euró dollárral szembeni gyengülése okozta a kereskedők szerint. A pénteki kereskedésre a görögországi hírek hatottak leginkább. Egyelőre semmi olyan pozitív hatást nem látni, amitől a forint erősödhetne - mondta lapunknak Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. devizaüzletágvezetője. Az államadósság csökkentésének ígérete erősíthette a forintot, hiszen ma a világon is ritkaságszámba menne egy ilyen lépés. Ugyancsak a magyar fizetőeszköz mellett szólhat a magas reálkamat, ami meghaladja az inflációt, ami az elemző szerint szintén nem igazán jellemző mostanság. A devizahiteseknek szánt végtörlesztés miatt azonban kamatgondok lesznek a bankrendszerben, jövőre növekedés nem várható, hiszen az adótörvények miatt az alacsony jövedelműek magasabb adóterheléssel szembesülnek, és romlott a Magyarországba vetett bizalom is, valamint a költségvetési hiánnyal kapcsolatban is kétségek merültek fel, hiszen az úgynevezett elsődleges egyenlegek negatív tartományban vannak - sorolta Szántó András. Az üzletágvezető azt is megemlítette, hogy az MNB 37 milliárd euróra rúgó devizatartalékait csökkenti az államadósságra szánt 4 milliárd euró mellett a végtörlesztésre ajánlott további 3-4 milliárd euró. Az infláció és a kockázati felár emelkedése miatt a szakmai körökben egyre több szó esik a jegybanki kamat emeléséről is. A végtörlesztés tovább apaszthatja a banki betéteket, s ezzel párhuzamosan még kevesebb jut hitelezésre. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a világból sem érkeznek túl jó hírek. Nem javult a gyengélkedő euróövezeti országok állapota, különösen így van ez Görögország esetében. Szántó András szerint az év végéig már nem megy 280 forint alá az euró, de ha valami drámai esemény történik, például egy spontán görög államcsőd, a 310 forintot is meglátogathatja az euró árfolyama. A végtörlesztés miatti eljárás, illetve az Európai Bíróság valószínűleg elmarasztaló ítélete s a bankoknak visszafizetendő több százmilliárd forint sem biztat túlságosan pozitív kilátásokkal. A gazdaságot továbbra is az export húzhatja valamennyire. A jövőre emelkedő minimálbérrel ezeket a pozíciókat is ronthatja az ország. Az exportmérleget ugyanakkor javíthatja az új Audi- és Mercedes-üzemek beindulása. A fő baj Szántó András szerint, hogy egy lefelé menő spirálba kerülhet az ország. Egy bizonyos gazdasági növekedésre tervezi a kormány a költségvetést, amely tele van bevételt növelő lépésekkel, emiatt visszaesik a fogyasztás, a beruházási kedv, így viszont a vártnál kisebb lesz a költségvetés bevétele, amire újabb adóemelési hullám lehet a válasz. Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint a forint gyengélkedésében nem annyira a magyar kormányzati intézkedések játszanak szerepet, mint inkább az egész régióra jellemző visszaesés. Azzal a vezető elemző is egyetértett, hogy az év végig maradhat a gyenge forint. A végtörlesztés és a kormány egyéb intézkedései is „rátettek egy lapáttal”, de az árfolyamot nagyrészt mégis a nemzetközi hatások mozgatják - vélte Kondrát Zsolt. Ő abban látja a fő gondot, hogy a feltörekvő országokkal kapcsolatban a nemzetközi befektetői piacokon aggodalmak fogalmazódtak meg. Korábban éppen ez a térség mutatott jelentős növekedési potenciált. Kondrát úgy vélte, hosszabb távon a kormányzati lépések hatásai visszaköszönhetnek a működő tőke csökkenő magyarországi befektetői aktivitásában, de ezeket most még nem lehet számszerűsíteni. A kormány intézkedései nem annyira az árfolyam alakulásában érhetők tetten, hanem az országkockázati felár és az állampapírhozamok növekedésében - tette hozzá Kondrát Zsolt. Az országkockázati felár idén májusban még 240 bázispont volt, mára meghaladta az 500 bázispontot, ami a legmagasabb a régióban. A vezető elemző szerint nem tudni azt sem, hogy év végig mennyien veszik igénybe a végtörlesztést. Elemzők szerint év végéig már nem megy 280 forint alá az euró árfolyama fotó: shuttersstock RÖVIDEN A negyedikek vagyunk a támogatási listán A 27 európai uniós tagország közül Magyarország a negyedik legnagyobb arányban jutott EU- támogatáshoz tavaly nemzeti jövedelméhez (GNI) képest - derül ki az unió éves pénzügyi jelentéséből, amelyet az Európai Bizottság tett közzé. A Magyarországnak jutó támogatás aránya GNI- arányosan 3,91 százalék volt. Ennél nagyobb arány csak Litvániára (5,9 százalék), Észtországra (5,83) és Luxemburgra (5,25) jutott. Abszolút értékben a legtöbb támogatást Spanyolországnak nyújtották - 13,2 milliárd eurót-, Franciaország 13,1, Németország és Lengyelország egyaránt 11,8 milliárdnyi támogatást kapott. Magyarország 3,65 milliárd euróhoz jutott, ebből 2,086 milliárd kohéziós, 1,42 milliárd pedig jórészt agrártámogatás volt. Az unió teljes kiadása 122 milliárd euróra rúgott. ► MTI Visszacserélnék az eurót a németek A németek közel fele szívesen használná az euró helyett újra a márkát - derült ki a Focus magazinban megjelent legújabb Emnid-felmérésből. Az euróövezeti adósságválság miatt meglehetősen szkeptikusan tekintenek a német polgárok a közös valutára. Az euró legfőbb kritikusai a liberális szavazók köréből kerülnek ki: 70 százalékuk látná ismét szívesen a márkát fizetőeszközként. A szociáldemokrata párt hívei között 53 százalékos, míg a baloldaliak között 52 százalékra tehető a márka támogatottsága. ► MTI Megtakarításokra készül a MÁV A MÁV-csoport felkészül a közösségi közlekedési holdingban várható feladatokra - állította Szarvas Ferenc a Magyar Vasút 2011 című konferencián. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint „kiemelten vizsgálják" egy olyan egységes személyszállító lánc létrehozását, amely három leányvállalatuk tevékenységét a mostaninál mélyebben integrálná. Önálló eszközkezelő is létrejöhet, amely Szarvas szerint „további költségelőnyökkel" járhat. A MÁV mintegy 3-5 milliárd forintot takaríthat meg kulcsfunkcióinak házon belülre történő visszaszervezésétől, a személyszállítási lánc létrehozásától 3 milliárdnyi megtakarítást remélnek. ► MTI Várakozáson felüli szerb növekedés A vártnál nagyobb arányban, 2,4 százalékkal nőtt Szerbiában a második negyedévben a hazai össztermék a múlt évhez képest - derül ki a szerb statisztikai hivatal által közzétett adatokból. A várakozások 2,2 százalékos növekedésről szóltak. A növekedés motorja a bányaipari szektor volt, ahol 17,5 százalékkal nőtt a kibocsátás. A hivatal 3,4 százalékról 3,7 százalékra módosította a jövő évi első negyedévről szóló becsléseit. ► MTI The Economist: a bankárok ordítanak A gazdaság „ijesztő" állapotban van, a bankárok ordítanak, a kormány harcra kész, az ellenzék pedig saját magát emészti fel, vagyis Magyarországon a szokott kerékvágásban zajlik az élet - írta a The Economist. A lap a végtörlesztési törvénnyel kapcsolatban felidézte, hogy az osztrák és az olasz bankok szerint a kormány ezzel a lépéssel a törvényesség uralmát ássa alá, ám mások szerint a bankoknak nem kellett volna gondatlan hitelezési gyakorlatot folytatniuk. Bárhogy legyen is, az új törvény nem sokat javít Magyarország gazdasági kilátásain. Az adócsökkentés nem hozta meg a várt hatást, a keresők kisebbsége járt csak jól, sok alacsony jövedelmű pedig még rosszabb helyzetbe került - írta a brit lap. ► MTI FOTÓ: BIELIK ISTVÁN