Népszava, 2011. november (138. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-02 / 256. szám

Nem ismeri saját terveit az államtitkár Nem számít arra Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, hogy a parlamenti vitában kon­cepcionális változtatások tör­ténnének az új köznevelési tör­vényben. „Ez most már a kor­mány által jóváhagyott törvény­­tervezet” - mondta az MTI-nek a KDNP-s politikus, hozzátéve: az európai politikában nem szokás, és megmagyarázhatat­lan is lenne, ha az a párt, ame­lyik a kabinetet adja, felülírná a benyújtott dokumentumot. Hoffmann ismertette: az intéz­ményeknél a fenntartóváltásra 2012 szeptemberétől lesz lehe­tőség, az állam öt év alatt több százmilliárd forintot fektet a közoktatásba. Mélyebb változtatásokat sür­get eközben az LMP, amely sze­rint a köznevelési törvény ter­vezetének hatásaival kapcsolat­ban tudatosan félrevezették az érdekelt szervezeteket, tanáro­kat, szülőket, diákokat. Mára minden morális gát felszakadt, a kormány tagjai egymást is becsapják, megalázzák - írták. Az LMP utalt a törvény kiszi­várgott mellékletére, amely mintegy tízezer pedagógus el­bocsátásával és 600 -nál több iskola bezárásával számol, amelyekről Hoffmann - állítása szerint - nem hallott. Vagyis Hoffmann-nak sem küldték meg a tanulmányt, amelyből az LMP számára egyértelmű, hogy a közoktatás „átalakítása” por­hintés; nem más, mint az Or­­bán-kormány megszorító cso­magjainak egyike. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Leépítés, megszorítás jöhet a BKV-nál N­engyel Tibor Néhány héten belül kiderül, min spórolna jövőre a BKV, elő­re látható azonban, hogy legin­kább saját dolgozóin. A cég igazgatóságának múlt heti ha­tározata a tízpontos megtaka­rítási program tételeinek több­ségénél november végi-decem­ber közepi határidőt adott Várszegi Gyula vezérigazgató­nak a részletek kidolgozására. Úgy tudjuk, összességében né­hány milliárd forintos megta­karítás remélhető 2012-ben a programtól, ami a BKV mintegy 120 milliárdos költségvetésé­nek néhány százaléka­­ kis túl­zással kerekítési hiba. A mintegy 12 ezer dolgozó­nak viszont nagyon is húsba vágó kérdés, nem csoda, ha a szakszervezetek máris sztrájk­kal fenyegetnek. Tény, hogy a BKV-s dolgozók kollektív szer­ződése több ponton előnyösebb annál, amit a hatályos munka törvénykönyve előír, de igaz az is, hogy ezeket az elért pluszo­kat - béren kívüli juttatás cso­mag, jutalmak - nem adnák fel szívesen. Márpedig a takaré­kossági csomag első pontja ép­pen ezek megkurtítására utal. A második pont az üdülők, munkásszállók és sporttámo­gatások leépítését célozná, ami­vel szintén a munkavállalók ve­szítenek. A harmadik pont alapján el­bocsátások valószínűsíthetők. December 15-ig felül kell ugyanis vizsgálni különösen az adminisztratív és irányító ap­parátus létszámát - összevetve más hasonló méretű vállalatok­kal -, ami költség- és létszám­­csökkentési javaslatokkal jár­hat. A negyedik pont azon terü­letek leépítésére utal, melyek a BKV-tól - a programcsomagot előterjesztő Vitézy Dávid vezet­te - Budapesti Közlekedési Köz­pont Zrt.-hez kerültek. A követ­kező pont szerint át kell tekin­teni a jelentős jogvitákat, és rendezésük lehetőségeit. A hatodik pont a „BKV ingat­lanvagyonának hasznosításá­ban rejlő lehetőségek” jobb ki­aknázására - ideértve az eset­leges értékesítést - buzdít. A hetedik pont alapján raciona­lizálni kell a - hajnalban a jár­művezetőket munkába szállító - szolgálati járatokat. A nyolca­dik a külföldi kiküldetések rendszerének felülvizsgálatát, míg a kilencedik a pótdíjtarto­­zások hatékonyabb behajtását írja elő. Az utolsó pont szerint pedig a „költségcsökkentési le­hetőségek vizsgálata az alap­­tevékenységre is kiterjesztendő” - bármit is jelentsen ez. A megtakarítási program egyfajta kormányzati elvárást jelez, cserébe az állam pénz­ügyi segítségéért. Ugyan a költ­ségvetés adott idén 19 milliárd forintot a vállalatnak­­ a 4-es metró „lefújt” második szaka­szának elkülönített pénzéből. Emellett a „túléléshez” a közle­kedési cégnek idén még leg­alább 6 milliárd forintra lenne szüksége. Erről egyezkedett ugyan a kormányfővel a főpol­gármester, ám pénz még nem érkezett, így a BKV várhatóan csak a 31 milliárdos szállítói tartozásának halogatásával tud bért fizetni novemberben. Rá­adásul egyre bizonytalanabb a 78 milliárdos adósságállomány - akár csak részleges - „szaná­lása” is. Kivonul az állam a finanszírozásból Jövőre amiatt is rosszabbul járhat a közlekedési vállalat, hogy bár Orbán Viktor „értette a BKV problémáját", mikor Tarlós Istvánnal tárgyalt, egyre nyilvánvalóbb, hogy az állam saját erőből képtelen, de talán nem is nagyon akar több pénzt pumpálni a cégbe. Sőt, még annyit se, mint eddig. Ezt jelzi a jövő évi költségvetés terve­zete, és a munkáltatókat terhelő közösségi közlekedési különadó­ra vonatkozó tavaszi városházi koncepció leporolása. Az új közte­her fizetése minden, Magyarország területén végzett vállalkozási tevékenység után kötelező lenne 2012-től. Bár az adó alapja egy­ségesen a korrigált nettó árbevétel, mértéke a fővárosban és az agglomerációs településeken 1, máshol 0,5 százalék. Ha beveze­tik, akkor a BKV 80 milliárd forint körüli bevételre számíthat jövőre az új adóból, viszont le kell mondjon a 2006 óta változatlan mér­tékű, évi 32 milliárd forintos állami normatív támogatásról és a kedvezményes bérletek után járó, mintegy 28 milliárdos árkiegé­szítésről is. Vagyis a „mérleg" plusz 20 milliárd lehet. Ám a büdzsét „tehermentesítő" megoldás buktatója, hogy eddig - az említett két tételből - a 60 milliárd forint biztos bevétel volt, a 80 milliárd bizonytalan lesz, legalábbis az összeg nagyban függ a gazdaság és így a cégek teljesítményétől. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011. NOVEMBER 2., SZERDA Terjeszkedne a jobboldali médiabirodalom - Újabb vásárlás előtt az Infocenter Kiszemelték a TV2-t is Tovább terjeszkedne a jobboldali médiabirodalom. Az index.hu meg nem erősített információja szerint a Lánchíd Rádiót, a Heti Választ és a Class FM-et is birtokló Infocenter.hu Zrt., amely az RTL Klubban tavaly sikertelenül pró­bált tulajdonrészt szerezni, most a másik kereskedelmi csatorna megvásárlá­sáról tárgyal. A Tv2-t már korábban is kinézte magának Fellegi Tamás volt cé­ge, amelyet jelenleg Simicska Lajos üzlettársa, Nyerges Zsolt - a Közgép Zrt. elnöke - irányít és birtokol. A TV2 megvásárlásáról tár­gyal a tulajdonosokkal az Infocenter.hu Zrt. - érte­sült az index.hu. Korábban sokszor felmerült a pletyka, hogy Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egykori cége venné meg az országos kereskedelmi csatornát, a mostani informá­ciók a hírportál szerint azért komolyabbak, mert az adásvé­teli tárgyalások a Tv2 vezér­­igazgatója, Simon Zsolt közve­títésével zajlanak. Ugyanakkor az index.hu-nak a cégvezető A kútba esett RTL- vásárlás után a riválist nézte ki magának a Fidesz nem erősítette meg a tárgyalá­sokat, sőt azt mondta, hogy „nincs tudomása” ilyesmiről, míg az Infocenter vezérigazga­tója és fő tulajdonosa, Nyerges Zsolt nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A jobboldali médiabirodalmat összefogó Infocenter.hu további terjeszkedése ugyanakkor nem lenne meglepő, hiszen koráb­ban is voltak kísérletei arra, hogy bevásárolja magát a ke­reskedelmi televíziók piacára. Az index.hu emlékeztetett, hogy a Tv2 tulajdonosa, a ProSieben­­Sat1-csoport csak bolgár és ro­mán érdekeltségeivel együtt ad­ta volna el korábban a magyar csatornát, de állítólag ez az ál­láspont mára megváltozott és a „kockázati tőkebefektetők egy jó ajánlatra bármikor kiszáll­nának a cégből.” Ráadásul eközben maga a ProSiebenSat1­­csoportot is eladná két tulajdo­nosa, a New York-i székhelyű KKR és a londoni Permira be­fektetési alap. Emlékezetes, hogy a mind­össze 5 millió forint törzstőké­jű Infocenter.hu Zrt. tavaly az RTL Klubban is tulajdonrészt próbált szerezni, közvetlenül a választások második fordulója előtt. Akkor az Infocenter beje­lentette, hogy megvásárolta az RTL Klubot üzemeltető M-RTL Zrt.-ben 31 százalékig tulajdo­nos IKO Média Holding Zrt.-t. Ugyanaznap vált meg - vélhe­tően miniszteri felkérésére ké­szülve - Fellegi Tamás az álta­la 2009 júliusában alapított Infocenterben meglévő 52 szá­zalékos tulajdonrészétől is. A vevő Nyerges Zsolt átvette a cég vezérigazgatói posztját is. Vásárolt a Fellegi-pakettből Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke is, ám ami­kor nyáron alkotmánybíróvá választották, kiszállt a cégből. Az RTL-es üzletről csak hó­napokkal később, tavaly ősszel derült ki, hogy végül nem köt­tetett meg, miután a bejelentést követő fél évvel sem volt nyoma a cégiratokban az új tulajdo­nosnak. Állítólag azért hiúsult meg az üzletszerzés, mert az Infocenter hitelből finanszíroz­ta volna a felvásárlást, de végül nem tudott megegyezni egyet­len bankkal sem. Azért lett vol­na szüksége hitelre a cégnek, mert az Infocenterben 48 szá­zalékos tulajdonrésszel rendel­kező dán DEFAP nem finanszí­rozta az IKO Média teljes vétel­árát. Az IKO-tól végül az RTL Klub tulajdonosa vette meg a saját tulajdonrészét, és vele együtt több kis kábeladót, így a Coolt és a Film+-t is. Ezután lehetett többször hal­lani arról, hogy az Infocenter a Tv2-nél is próbálkozik. Csak becsülni lehet, mennyibe ke­rülne a most a korábbiaknál komolyabban vehető tulajdon­­szerzési szándék, mindeneset­re piaci források szerint a Tv2 megvásárlása bizonyosan több pénzt emésztene fel annál a 20- 25 milliárd forintnál, amennyi­ről az RTL Klub 31 százaléká­nak megszerzési tervei idején szóltak a hírek. A Tv2 megszer­zésével a lassan egy évtizede tartó terjeszkedés folytatódna: a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió és a Class FM után szórakozta­tó kereskedelmi csatornája is lenne a Fideszhez közeli befek­tetőnek, Nyerges Zsoltnak. A bevásárlással Nyerges te­hát Magyarország egyik legna­gyobb médiavállalkozója lenne. A másik nagy jobboldali média­­birodalmat Töröcskei István és Liszkay Gábor neve fémjelzi: övék a Magyar Nemzet és a Hír Televízió. Az eredetileg szolnoki ügyvéd Nyerges szerepet vállalt már az első Orbán-kabinet ide­jén: a Dunaferr igazgatótaná­csának volt a tagja. Érdekes­ség, hogy ugyancsak szolnoki kötődésű a Közgép Zrt., amely a kormányváltás óta, de előtte is sorban nyerte el az állami megrendeléseket. A cég Fidesz közeliségét mutatja, hogy ko­rábban felügyelőbizottsági (fb) tagságot vállalt benne az azóta elhunyt Wermer András, Orbán Viktor egykori fő politikai mar­ketingese és megfordult a Köz­gép fb-jében Petykó Zoltán, akit tavaly júniusban a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség élére nevez­tek ki. Idén nyár óta pedig Nyerges a Közgép elnöke. Figyelemre méltó Nyerges kapcsolata a jobboldal befolyá­sos gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajossal is. A két üzletembernek közös cé­ge is volt a közelmúltig. A Basis Invest GmbH nevű svájci cég ugyanarra a kisvárosi címre - Zoliikon, Alte Landstrasse 40. - volt bejegyezve, ahol ugyan­azon személy - Walter Hediger - ügyvezetésével számos más magyar kötődésű cég is műkö­dött. (A kapcsolatot felfedő saj­tóhíradások után pár nappal felszámolták a Simicska-Nyer­­ges közös céget.) Ugyanakkor a zollikom­ címen továbbra is megtalálható több, a Fideszhez kötődő vállalkozás. Ilyen az E-OS Energiakereskedő Zrt., melynek ma a Közgép Zrt. a tu­lajdonosa. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Sláger-Danubius: együtt perelnek Csatlakozott a Sláger Rádió korábbi tulajdonosa, az Emmis Communications Corporation az Accession Mezzanine-hoz, a Danubius Rádió tulajdonosához, hogy a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) végre hozzon döntést a magyar állam ellen két éve folyó keresetükben - írta a Népszabadság. Emlékezetes, a két kereskedelmi rádió anyagi veszteségét a részvényesek 50-50 millió dollárra (vagyis 10-10 milliárd forintra) teszik. A veszteséget az okozta, hogy 2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) vitatott döntése nyomán nem tudták megújítani az országos frekvenciacsomag­ra korábban elnyert koncessziójukat. Az Emmis Communications többször is sikertelenül próbált tárgyalni az Orbán-kormánnyal a peren kívüli megegyezés lehetőségéről. Pedig egy tavaly júliusi magyar bírósági döntés is a Sláger és a Danubius tárgyalási pozí­ciót erősítheti. A két médium jogerősen pert nyert az ORTT el­len. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ugyanis helyben­hagyta az elsőfokú ítéletet, így megállapította, hogy a Sláger he­lyén működő NEO FM és a Danubius frekvenciáján sugárzó Class FM pályázatát el kellett volna utasítani, vagyis jogellenesen járt el az azóta átalakított médiatestület, mert az alaki vizsgálat so­rán nem utasította vissza az Advenio Zrt. és az FM1 Zrt. - a Class illetve NEO cégeinek - pályázatát. Ez alapján ugyanis az ORTT nem nyilváníthatta volna őket nyertessé, és nem is köthetett vol­na a cégekkel műsor-szolgáltatási szerződést. A megállapodást annak idején a nyertes pályázókkal az ORTT akkori fideszes tag­ja, a Médiatanács jelenlegi vezetője, Szalai Annamária írta alá. A kamerák ugyanúgy forognak tovább, de a tulajdonos változhat a TV2-nél fotó: Vajda József

Next