Népszava, 2011. december (138. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-01 / 281. szám
Tovább növelik a keleti országrész elmaradottságát a Fidesz intézkedései Küzdenek a kormány „elitista” politikája ellen Lemondott az ország keleti részéről és annak lakóiról a kormány - hangoztatta Nyírbátorban Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője pártja részországgyűlésén arról beszélt, hogy Kelet-Magyarországon egyetlen olyan program sem kap elsőbbséget, amely segítséget nyújtana a térségben élők számára, holott a térségben pattanásig feszült a helyzet. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bizottságának szocialista elnöke elmondta: a rendszerváltás óta mintegy másfél millió ember veszítette el állását. Ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség, különös gondot kell fordítani az oktatásra, hiszen a szakmával sem rendelkezők csupán 22 százaléka talál állást. FAZEKAS ÁGNES Nem véletlenül választotta az MSZP frakciója országjárása legújabb állomásául Kelet-Magyarországot, hiszen ott hatalmasak a társadalmi egyenlőtlenségek - mondta tegnap Nyírbátorban Mesterházy Attila. A pártelnökfrakcióvezető a szocialisták részországgyűlésén kijelentette, a kormány lemondott az országnak erről a részéről és az ott lakókról, nem figyelnek oda a gondjaikra, és egyetlenegy olyan program sem kap elsőbbséget, amely bármilyen segítséget nyújtana a térségben élőknek. Éppen ezért fontos felhívni a figyelmet az ottani szociális válságra - érvelt a politikus, hozzátéve, sok településen gyerekek éheznek, akik csupán az iskolákban jutnak ételhez. Mesterházy úgy vélte, a térség problémáit csak ciklusokon átívelő programokkal lehet megoldani. A szocialista kormányok ugyan ezt elkezdték, az Orbán-kormány azonban nem keres megoldást a bajokra, nem tesz semmit az egyébként is elmaradott régió fejlesztéséért, az emberek életének javításáért sem a társadalom-, sem a foglalkoztatás-, az oktatásvagy a fejlesztéspolitika területén. A köznevelési és felsőoktatási törvény ügyében kiemelte: a kiszolgáltatottabb, rosszabb életkörülmények között élő családok gyermekeinek csökken az esélyük arra, hogy a minőségi felsőoktatásban részt vegyenek, illetve az önköltséges tandíj bevezetését követően egyáltalán bejussanak az egyetemekre. Emellett maga a köznevelési törvény olyan kereteket szab, amelyekkel a gyerekek az alapok lerakásánál is hátrányba kerülnek. „Ez világosan tükrözi azt az elitista társadalompolitikai szemléletet, amely a Fi-Nem keresnek megoldást a bajokra Orbánék desz politikáját áthatja” - hangoztatta az MSZP elnöke. Az ország északkeleti részében 18-20 százalékos a munkanélküliség, ám az új adópolitika, az új Munka törvénykönyve, a köznevelési és a felsőoktatási törvény nem kínál megoldást, inkább tovább növelik majd a lemaradást. Kijelentette, hogy az új Munka törvénykönyvének regionális bérezésre vonatkozó passzusai az ország olyan területeit érintik hátrányosan, ahol eleve alacsonyabb béreket kapnak a munkavállalók. Az új közmunkaprogram csupán statisztikák javítására jó, a Fidesz által bevezetett egykulcsos adórendszer pedig azoktól vesz el további pénzeket, akik az átlagfizetés alatt keresnek. Kelet-Magyarország Program címmel cselekvési tervet készítenek a szocialisták, amit később a párt 2014-es választási programjába is beépítenek - mondta a részországgyűlés után Mesterházy Attila. A pártelnök kijelentette: a program a régió gazdaságának élénkítését, a foglalkoztatás növelését célozza, amellett, hogy meghatározza, és egyensúlyban tartja a többségi és kisebbségi társadalom, illetve az állam jogait és kötelezettségeit. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bizottságának MSZP-s elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta mintegy másfél millió ember veszítette el állását. Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, különös gondot kell fordítani az oktatásra, hiszen a szakmával sem rendelkezők csupán 22 százaléka talál állást - fogalmazott. Mesterházy Attila beszélt arról, hogy odafigyelnek a keleti országrészben élőkre is fotó:cziglantamás RÖVIDEN Vegyipari érdekvédők tiltakoznak A nemzetközi vegyipari szakszervezet is tiltakozott a kormány „szakszervezet-, munkavállaló- és demokráciaellenes lépései" miatt. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke kifejtette: a nemzetközi szövetség Buenos Aires-i világkongresszusán a tagszervezetek tiltakozó levelet fogadtak el, amelyben kiemelték: támogatják a magyar szakszervezeteket, amelyek a közelmúltban tiltakozó akciókat szerveztek az új Munka törvénykönyve ellen. Követelték a budapesti kormányzattól, hogy állítsa helyre a magyar szakszervezetekkel a párbeszédet, „a befogadó és tisztességes viszonyt". Székely hozzátette: a kongresszuson 170 ország mintegy ezer delegáltja vett részt 20 millió munkavállaló képviseletében. ► MTI Fejenként ötvenezer a számladíjra A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárai idén fejenként ötvenezer forintot vettek fel folyószámlaköltség-térítésként, vagyis azért, hogy fenntartsanak egy bankszámlát, amire át lehet utalni csaknem egymilliós havi fizetésüket - számolt be tegnap az Index. A kormany.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint 2011-ben összesen 50 ezer forintot vett fel ezen a címen a tárca valamennyi államtitkára: Völner Pál, Fónagy János, Halasi Tibor, Nyitrai Zsolt, Molnár Ágnes, Bencsik János és Hegmanné Nemes Sára. Megkapta az 50 ezer forintot Fellegi Tamás is, aki miniszterként havi 1 101 900 forint bruttót keres. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál és a Miniszterelnökségnél jóval szerényebb összeg járt az állami vezetőknek folyószámlaköltségtérítés címen, tavaly és idén is 1000-1000 forintot vettek fel a vezetők. Orbán Viktor, Varga Mihály és Semjén Zsolt kimutatásában csak a tavalyi 1000 forintos összeg szerepel. ► népszava Távozott Földes a kuratórium éléről Lemondott a Szabad Sajtó Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Földes György, mert nem ért egyet a testület többségének azon javaslatával, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a Népszabadság Zrt.-ben lévő tulajdonrészük eladásáról. „Minden olyan tárgyalás, amely azt eredményezheti, hogy a Szabad Sajtó Alapítvány eladja részvényeit, nem tud az egyetértésemmel találkozni" - jelentette ki, hozzátéve, a Szabad Sajtó Alapítvány fontos biztosítéka volt az elmúlt két évtizedben a lap minőségének, irányvonalának, baloldali, liberális és nemzeti elkötelezettségének. A Népszabadság Zrt.-ben a Szabad Sajtó Alapítvány 27,7 százalékot, a Ringier Kiadó több mint 70 százalékot birtokol a részvényekből, a fennmaradó alig 2 százalékon a lap újságírói osztoznak. Arra a kérdésre, hogy az alapítvány részvényeit a Ringier vásárolja-e meg, a kuratóriumi elnök nem kívánt válaszolni, mert mint mondta, „ez üzleti titkot képez", amtt Úgy tudjuk, hogy már döntöttek a kollektív szerződés felmondásáról Érik a BKV-s sztrájk a lengyel tibor Egyre nagyobb a sztrájkveszély a BKV-nál, miután tegnap sikertelenül végződött az érdekképviseletek és Várszegi Gyula megbízott vezérigazgató tárgyalása a kollektív szerződés (ksz) módosításáról. Sőt a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi közgyűlés délutáni felhatalmazása alapján információink szerint a vállalat igazgatótanácsa döntött is a ksz egyoldalú, december elsejei, február 29-ével hatályos felmondásáról. Erre a helyzetre pedig már korábban kilátásba helyezték az érdekvédők a munkabeszüntetést. Mivel a Fidesz szűkítette a munkabeszüntetés lehetőségét, legkorábban januárban tartható sztrájk, amely azonban minden korábbinál nagyobb erejű lehet. Emlékezetes, tavaly januárban hatnapos sztrájk után sikerült csak megegyezni a BKV- nál a ksz módosításáról, ám akkor leginkább azon volt a vita, hogy mennyi pluszt emeljenek be a megállapodásba, míg most a tét sokkal nagyobb: a ksz összes, a Munka törvénykönyvéhez (Mt.) képest plusznak számító eleme elveszhet. Megírtuk, ez a számítások szerint átlagosan havi 37 ezer forint jövedelemcsökkenést eredményezne a dolgozóknál, így a jobban kereső BKV-sok is a fizetésük ötödét veszítenék el, de sokan ennél rosszabbul járnának. Gulyás Attila, az egyik érdekképviselet, a VTDSZSZ elnöke lapunknak azt mondta, többségben lennének azok, akik jövedelmük 25-30 százalékát is elveszthetik. Ezért - tette hozzá -, a szakszervezetek mindent megtesznek a ksz megvédéséért, a törvényesen bevethető eszköztárból pedig a sztrájk sem maradhat ki. Ugyanakkor készek további tárgyalásokra, ezért levélben keresték meg Tarlós István főpolgármestert. Gulyás úgy látja, hogy a BKV-t nem a ksz felmondása, az alkalmazottak jövedelmének jelentős csökkentése mentené meg a csődtől. Ezt erősíti, hogy a lapunk birtokába került előzetes számítások szerint az Mt.-hez képest pluszelemek elvonásával évente mindössze 5 milliárd forintot takarítanának meg, miközben a BKV 120 milliárdos költségvetéséből 25 milliárd hiányzik jövőre, 78 milliárdos adósságállományának 40 százaléka pedig lejár. A főpolgármester szerint nem most kell sztrájkkal fenyegetőzni. Tarlós István bejelentette, hogy a héten találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel a BKV ügyében, ezután egyeztet majd a szakszervezeti vezetőkkel. Emlékeztetett: eljuttatott egy új javaslatcsomagot a kormányfőnek a BKV finanszírozásának megoldására, amely részben a korábbi elemeket tartalmazza, így a forrásteremtés bővítését is. A fővárosi MSZP szerint a kormány „vakrepülési mutatványt” hajt végre, Orbán pedig „bliccelni” kíván a BKV-val. Az LMP arra szólította fel a Fideszt, hagyja abba azt a „kisded” játékot, amelyet a BKV-val űz. Tarlós látványosan kiegyezett Kósával A jövőben is egységes marad Budapest, miután az Országgyűléshez benyújtott önkormányzati törvényjavaslathoz készült, a főpolgármester szerint a főváros önállóságát fenyegető fideszes módosítóról megegyezett Tarlós István és az előterjesztéseket jegyző Kósa Lajos debreceni polgármester. Az utóbbi napok - politikai felhanggal kísért - értelmezési vitájának lezárását Tarlós jelentette be. Közölte: a főváros települési önkormányzatnak számít majd, amely települési és területi feladatokat is ellát, a több kerületet érintő beruházások pedig továbbra is a főváros hatáskörében maradnak. Elmondta, a kérdést barátságosan meg tudták beszélni a Fidesz alelnökével, vagyis „még sincs akkora háború” a párton belül. A vita lezárása bizonyára megnyugtatta a tegnap ülésező fővárosi közgyűlést, amely úgy döntött, december 14-ére halasztja a jövő évi budapesti közműdíjak tárgyalását. Az egyelőre visszavont előterjesztésben átlagosan 3,6 százalékos vízdíj-, illetve 3,84 százalékos csatornadíj-emelés szerepelt. A testület megteremtette a jogi kereteit annak, hogy elinduljon a városvezetés által már régóta tervezett fővárosi televízió. Ezt a javaslatot nemrég még Tarlós István vonta vissza, és most is azt hangsúlyozta: a televízió megszervezésére egy fillért sem költenek a jövő évi büdzséből. A tervről azonban aligha tettek le, hiszen nemrég még azt tervezték, hogy már jövő év elején műsort sugározhatna a televízió, a hivatal épületében pedig már elkezdték a stúdió kialakítását. L.T. A főpolgármester szerint még sincs akkora háború fotó: mii/kallos bea