Népszava, 2011. december (138. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-01 / 281. szám

Tovább növelik a keleti országrész elmaradottságát a Fidesz intézkedései Küzdenek a kormány „elitista” politikája ellen Lemondott az ország keleti részéről és annak lakóiról a kormány - hangoztat­ta Nyírbátorban Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője pártja rész­országgyűlésén arról beszélt, hogy Kelet-Magyarországon egyetlen olyan program sem kap elsőbbséget, amely segítséget nyújtana a térségben élők számára, holott a térségben pattanásig feszült a helyzet. Gúr Nándor, a parla­ment foglalkoztatási bizottságának szocialista elnöke elmondta: a rendszer­­váltás óta mintegy másfél millió ember veszítette el állását. Ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség, különös gondot kell fordítani az oktatásra, hi­szen a szakmával sem rendelkezők csupán 22 százaléka talál állást. FAZEKAS ÁGNES N­em véletlenül választotta az MSZP frakciója ország­járása legújabb állomá­sául Kelet-Magyarországot, hi­szen ott hatalmasak a társa­dalmi egyenlőtlenségek - mond­ta tegnap Nyírbátorban Mesterházy Attila. A pártelnök­frakcióvezető a szocialisták részországgyűlésén kijelentet­te, a kormány lemondott az or­szágnak erről a részéről és az ott lakókról, nem figyelnek oda a gondjaikra, és egyetlenegy olyan program sem kap elsőbb­séget, amely bármilyen segítsé­get nyújtana a térségben élők­nek. Éppen ezért fontos felhív­ni a figyelmet az ottani szociá­lis válságra - érvelt a politikus, hozzátéve, sok településen gye­rekek éheznek, akik csupán az iskolákban jutnak ételhez. Mesterházy úgy vélte, a tér­ség problémáit csak ciklusokon átívelő programokkal lehet megoldani. A szocialista kor­mányok ugyan ezt elkezdték, az Orbán-kormány azonban nem keres megoldást a bajokra, nem tesz semmit az egyébként is elmaradott régió fejleszté­séért, az emberek életének javí­tásáért sem a társadalom-, sem a foglalkoztatás-, az oktatás­vagy a fejlesztéspolitika terüle­tén. A köznevelési és felsőokta­tási törvény ügyében kiemelte: a kiszolgáltatottabb, rosszabb életkörülmények között élő csa­ládok gyermekeinek csökken az esélyük arra, hogy a minőségi felsőoktatásban részt vegyenek, illetve az önköltséges tandíj be­vezetését követően egyáltalán bejussanak az egyetemekre. Emellett maga a köznevelési törvény olyan kereteket szab, amelyekkel a gyerekek az ala­pok lerakásánál is hátrányba kerülnek. „Ez világosan tükrö­zi azt az elitista társadalompo­litikai szemléletet, amely a Fi-Nem keresnek megoldást a bajokra Orbánék desz politikáját áthatja” - han­goztatta az MSZP elnöke. Az ország északkeleti részé­ben 18-20 százalékos a mun­kanélküliség, ám az új adópo­litika, az új Munka törvény­­könyve, a köznevelési és a fel­sőoktatási törvény nem kínál megoldást, inkább tovább növe­lik majd a lemaradást. Kijelen­tette, hogy az új Munka tör­vénykönyvének regionális bére­zésre vonatkozó passzusai az ország olyan területeit érintik hátrányosan, ahol eleve alacso­nyabb béreket kapnak a mun­kavállalók. Az új közmunka­program csupán statisztikák javítására jó, a Fidesz által be­vezetett egykulcsos adórend­szer pedig azoktól vesz el továb­bi pénzeket, akik az átlagfize­tés alatt keresnek. Kelet-Magyarország Program címmel cselekvési tervet készí­tenek a szocialisták, amit ké­sőbb a párt 2014-es választási programjába is beépítenek - mondta a részországgyűlés után Mesterházy Attila. A párt­elnök kijelentette: a program a régió gazdaságának élénkíté­sét, a foglalkoztatás növelését célozza, amellett, hogy megha­tározza, és egyensúlyban tart­ja a többségi és kisebbségi tár­sadalom, illetve az állam jogait és kötelezettségeit. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bi­zottságának MSZP-s elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta mint­egy másfél millió ember veszí­tette el állását. Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, különös gon­dot kell fordítani az oktatásra, hiszen a szakmával sem ren­delkezők csupán 22 százaléka talál állást - fogalmazott. Mesterházy Attila beszélt arról, hogy odafigyelnek a keleti országrészben élőkre is fotó:cziglantamás RÖVIDEN Vegyipari érdekvédők tiltakoznak A nemzetközi vegyipari szakszer­vezet is tiltakozott a kormány „szakszervezet-, munkavállaló- és demokráciaellenes lépései" miatt. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke kifejtette: a nem­zetközi szövetség Buenos Aires-i világkongresszusán a tagszerve­zetek tiltakozó levelet fogadtak el, amelyben kiemelték: támo­gatják a magyar szakszervezete­ket, amelyek a közelmúltban til­takozó akciókat szerveztek az új Munka törvénykönyve ellen. Kö­vetelték a budapesti kormány­zattól, hogy állítsa helyre a ma­gyar szakszervezetekkel a párbe­szédet, „a befogadó és tisztessé­ges viszonyt". Székely hozzátette: a kongresszuson 170 ország mintegy ezer delegáltja vett részt 20 millió munkavállaló kép­viseletében. ► MTI Fejenként ötvenezer a számladíjra A Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium államtitkárai idén fejenként ötvenezer forintot vettek fel fo­­lyószámlaköltség-térítésként, vagyis azért, hogy fenntartsanak egy bankszámlát, amire át lehet utalni csaknem egymilliós havi fizetésüket - számolt be tegnap az Index. A kormany.hu-ra feltöl­tött dokumentumok szerint 2011-ben összesen 50 ezer forin­tot vett fel ezen a címen a tárca valamennyi államtitkára: Völner Pál, Fónagy János, Halasi Tibor, Nyitrai Zsolt, Molnár Ágnes, Bencsik János és Hegmanné Ne­mes Sára. Megkapta az 50 ezer forintot Fellegi Tamás is, aki mi­niszterként havi 1 101 900 forint bruttót keres. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál és a Miniszterelnökségnél jóval sze­rényebb összeg járt az állami ve­zetőknek folyószámlaköltség­térítés címen, tavaly és idén is 1000-1000 forintot vettek fel a vezetők. Orbán Viktor, Varga Mi­hály és Semjén Zsolt kimutatásá­ban csak a tavalyi 1000 forintos összeg szerepel. ► népszava Távozott Földes a kuratórium éléről Lemondott a Szabad Sajtó Ala­pítvány kuratóriumi elnöki tiszt­ségéről Földes György, mert nem ért egyet a testület többsé­gének azon javaslatával, hogy tárgyalásokat kezdeményezze­nek a Népszabadság Zrt.-ben lé­vő tulajdonrészük eladásáról. „Minden olyan tárgyalás, amely azt eredményezheti, hogy a Sza­bad Sajtó Alapítvány eladja rész­vényeit, nem tud az egyetérté­semmel találkozni" - jelentette ki, hozzátéve, a Szabad Sajtó Ala­pítvány fontos biztosítéka volt az elmúlt két évtizedben a lap mi­nőségének, irányvonalának, bal­oldali, liberális és nemzeti elkö­telezettségének. A Népszabad­ság Zrt.-ben a Szabad Sajtó Ala­pítvány 27,7 százalékot, a Ringier Kiadó több mint 70 százalékot birtokol a részvényekből, a fenn­maradó alig 2 százalékon a lap újságírói osztoznak. Arra a kér­désre, hogy az alapítvány részvé­nyeit a Ringier vásárolja-e meg, a kuratóriumi elnök nem kívánt válaszolni, mert mint mondta, „ez üzleti titkot képez", amtt Úgy tudjuk, hogy már döntöttek a kollektív szerződés felmondásáról Érik a BKV-s sztrájk a lengyel tibor Egyre nagyobb a sztrájkveszély a BKV-nál, miután tegnap si­kertelenül végződött az érdek­­képviseletek és Várszegi Gyula megbízott vezérigazgató tárgya­lása a kollektív szerződés (ksz) módosításáról. Sőt a tulajdono­si jogokat gyakorló fővárosi közgyűlés délutáni felhatalma­zása alapján információink sze­rint a vállalat igazgatótanácsa döntött is a ksz egyoldalú, de­cember elsejei, február 29-ével hatályos felmondásáról. Erre a helyzetre pedig már korábban kilátásba helyezték az érdekvé­dők a munkabeszüntetést. Mi­vel a Fidesz szűkítette a mun­kabeszüntetés lehetőségét, leg­korábban januárban tartható sztrájk, amely azonban minden korábbinál nagyobb erejű le­het. Emlékezetes, tavaly január­ban hatnapos sztrájk után si­került csak megegyezni a BKV- nál a ksz módosításáról, ám akkor leginkább azon volt a vi­ta, hogy mennyi pluszt emelje­nek be a megállapodásba, míg most a tét sokkal nagyobb: a ksz összes, a Munka törvény­­könyvéhez (Mt.) képest plusz­nak számító eleme elveszhet. Megírtuk, ez a számítások sze­rint átlagosan havi 37 ezer fo­rint jövedelemcsökkenést ered­ményezne a dolgozóknál, így a jobban kereső BKV-sok is a fi­zetésük ötödét veszítenék el, de sokan ennél rosszabbul járná­nak. Gulyás Attila, az egyik ér­dekképviselet, a VTDSZSZ el­nöke lapunknak azt mondta, többségben lennének azok, akik jövedelmük 25-30 száza­lékát is elveszthetik. Ezért - tette hozzá -, a szak­­szervezetek mindent megtesz­nek a ksz megvédéséért, a tör­vényesen bevethető eszköztár­ból pedig a sztrájk sem marad­hat ki. Ugyanakkor készek to­vábbi tárgyalásokra, ezért le­vélben keresték meg Tarlós Ist­ván főpolgármestert. Gulyás úgy látja, hogy a BKV-t nem a ksz felmondása, az alkalmazot­tak jövedelmének jelentős csök­kentése mentené meg a csődtől. Ezt erősíti, hogy a lapunk bir­tokába került előzetes számítá­sok szerint az Mt.-hez képest pluszelemek elvonásával éven­te mindössze 5 milliárd forintot takarítanának meg, miközben a BKV 120 milliárdos költség­­vetéséből 25 milliárd hiányzik jövőre, 78 milliárdos adósság­­állományának 40 százaléka pe­dig lejár. A főpolgármester szerint nem most kell sztrájkkal fenyegetőz­ni. Tarlós István bejelentette, hogy a héten találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel a BKV ügyében, ezután egyeztet majd a szakszervezeti vezetőkkel. Emlékeztetett: eljuttatott egy új javaslatcsomagot a kormányfő­nek a BKV finanszírozásának megoldására, amely részben a korábbi elemeket tartalmazza, így a forrásteremtés bővítését is. A fővárosi MSZP szerint a kormány „vakrepülési mutat­ványt” hajt végre, Orbán pedig „bliccelni” kíván a BKV-val. Az LMP arra szólította fel a Fideszt, hagyja abba azt a „kis­ded” játékot, amelyet a BKV-val űz. Tarlós látványosan kiegyezett Kósával A jövőben is egységes marad Budapest, miután az Ország­­gyűléshez benyújtott önkor­mányzati törvényjavaslathoz készült, a főpolgármester sze­rint a főváros önállóságát fe­nyegető fideszes módosítóról megegyezett Tarlós István és az előterjesztéseket jegyző Kósa Lajos debreceni polgármester. Az utóbbi napok - politikai fel­hanggal kísért - értelmezési vi­tájának lezárását Tarlós jelen­tette be. Közölte: a főváros tele­pülési önkormányzatnak szá­mít majd, amely települési és területi feladatokat is ellát, a több kerületet érintő beruházá­sok pedig továbbra is a főváros hatáskörében maradnak. El­mondta, a kérdést barátságo­san meg tudták beszélni a Fidesz alelnökével, vagyis „még sincs akkora háború” a párton belül. A vita lezárása bizonyára megnyugtatta a tegnap ülésező fővárosi közgyűlést, amely úgy döntött, december 14-ére ha­lasztja a jövő évi budapesti köz­műdíjak tárgyalását. Az egyelő­re visszavont előterjesztésben át­lagosan 3,6 százalékos vízdíj-, illetve 3,84 százalékos csator­nadíj-emelés szerepelt. A testü­let megteremtette a jogi kereteit annak, hogy elinduljon a város­­vezetés által már régóta terve­zett fővárosi televízió. Ezt a ja­vaslatot nemrég még Tarlós Ist­ván vonta vissza, és most is azt hangsúlyozta: a televízió meg­szervezésére egy fillért sem köl­tenek a jövő évi büdzséből. A tervről azonban aligha tettek le, hiszen nemrég még azt tervez­ték, hogy már jövő év elején mű­sort sugározhatna a televízió, a hivatal épületében pedig már el­kezdték a stúdió kialakítását. L.T. A főpolgármester szerint még sincs akkora háború fotó: mii/kallos bea

Next