Népszava, 2012. február (139. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-14 / 38. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2012. FEBRUÁR 14., KEDD Hiába kér pénzt a BKV-ra Budapest a kerületektől - Tarlós István nem mond le, ha be is dől a cég Csak a főváros izzad vért Ha vért izzadva is, de teljesíti a főváros a kormány kéréseit a BKV finanszírozá­sával kapcsolatban - mondta Tarlós István. A főpolgármester kiosztott né­hány kokit és sallert a témában aktív Lázár-Rogán duónak, és közölte, akkor sem mond le, ha bedől a cég. Tarlós a kerületek és az agglomeráció polgár­­mestereivel is tárgyal, de pénzügyi segítségre nem számít tőlük. Ami a pénzt illeti, lehetőségeihez képest inkább a főváros „izzad", mint a kormány, az MSZP figyelmeztetett is: nem mindegy, milyen áron mentik meg a BKV-t.­ ­ LENGYEL TIBOR B­ ár a főpolgármester akkor lenne a legboldogabb, ha a BKV-t - akár a szolgál­tatásmegrendelői feladatokra létrehozott, Vitézy Dávid vezet­te Budapesti Közlekedési Köz­ponttal (BKK) együtt - átvenné az állam, de ilyen könnyen biz­tosan nem ússza meg Budapest a mintegy 70 milliárdos adós­ságállománnyal és tetemes mű­ködési hiánnyal küzdő cég ke­­zelhetetlennek tűnő helyzetét. Továbbra sem látszik, miként teremtené elő a kormány és a főváros közösen a BKV bizton­ságos, fenntartható működésé­hez szükséges pénzt. A nemzet­­gazdasági tárca ragaszkodik az egy forinthoz egy forintot elv­hez, vagyis csak annyit ad, amennyit a tulajdonos önkor­mányzat is. Ez azt jelenti, hogy arányaiban - és lehetőségeihez mérten - a fővárosnak jóval mélyebben kell a zsebébe nyúl­nia, mint az államnak. Erre lehet következtetni ab­ból is, hogy - szemben több külföldi nagyváros gyakorlatá­val - a főváros hiába vár arra, hogy a BKV működtetéséhez hozzájáruljanak a kerületek, valamint azok az agglomerációs települések, ahová „kék busz” jár. A kerületi szerepvállalás már korábban is felmerült, de akkor sem lelkesedtek az ötle­tért, ahogy az sem aratott elis­merést, hogy a néhány jelenleg is fizető településen kívül az agglomeráció más önkormány­zatait is bevonják a rendszerbe. Tarlós utalt is rá, hogy bár ma tárgyal a 23 kerület és a 25 te­lepülés vezetőivel, mégse lát esélyt arra, hogy ezek az ön­­kormányzatok részt vegyenek a BKV finanszírozásában. „Pest megyének annyi pénze sem volt tavaly, hogy ebédet melegítsen az iskolákban, a kerületek sze­rint pedig már attól is csődbe kerülhetne közülük sok, ha csak visszaadnák a parkolási díjakat és az idegenforgalmi adót” - emlékeztetett. Ennek ellenére Tarlós min­dent megígért: „vért izzadva”, de a főváros teljesíti a kormány kéréseit a BKV finanszírozásá­val kapcsolatban. A főpolgár­mester szerint a BKV legna­gyobb problémája a közeljövő­ben több részletben lejáró, mintegy 40 milliárd forintos hi­tel visszafizetése, ami állami garanciavállalás nélkül lehetet­len, de mindenképp meg kell lépni, hiszen „ha a BKV csődbe megy, akkor viszont a hitelezők a várossal kötött szerződéseket is felmondanák”. Utóbbi 160 milliárdos összeget jelent. Mi­után a kormány letett a koráb­ban beígért adósságszanálás­ról, a rendezés egyik, a Népsza­badságban kiszivárgott módja lehet, hogy az adósságot újabb hitelből, fővárosi kötvénycso­mag kibocsátásából fedeznék állami garanciavállalás mel­lett. Ez azonban csak a probléma egyik része. A másik, hogy mi­ként, és főképp miből működik majd májustól a BKV, miután a közlekedési cégnek eddig ké­nyelmes monopolhelyzetet biz­tosító közszolgáltatási szerző­dése lejár, és újat, az EU-s nor­máknak megegyezőt kell kötni. Megírtuk: az új szerződés nem kötelezheti veszteséges műkö­désre a BKV-t: vagy a megren­delt szolgáltatást kell draszti­kusan csökkenteni, vagy a jö­vőben - szemben a korábbi gya­korlattal - teljes mértékben ki kell fizetni a szolgáltatásmen­­­nyiséget. Tarlós tegnap megerő­sítette a Népszabadság hírét, miszerint egy héten belül elké­szül az a hosszú távú finanszí­rozási koncepció, amelyet a kormány kért Budapesttől, és melyet az IMF-tárgyalódelegá­­ció elé tárnak. Bár a megoldás még messze, Tarlós „egy frászt” fontolgatja a lemondását. Kije­lentette: akkor is kitölti az ön­­kormányzati ciklust, ha bedől a BKV. Erre korábban lapunk­nak is utalt a főpolgármester, amikor az erre spekulálóknak azt üzente: „Nem érdemes be­dönteni a BKV-t, mert nem fo­gok lemondani.” Reagált arra is, hogy a fővá­rosi MSZP szerint valakik tuda­tosan dolgoznak a BKV csőd­jén. Közlése szerint nincs konk­rét tudomása ilyenről. „Ha a legszélsőségesebben reagálok, akkor is azt kell mondjam: azt nem zárhatom ki, hogy elvileg lehet egy-két vagy néhány ilyen ember a Fideszben (...) de ezek között biztosan nincs ott a mi­niszterelnök vagy a kormány tagjai” - fogalmazott a főpolgár­mester. A szocialisták azon fé­lelmére pedig, miszerint a BKV megmentése érdekében elhatá­rozott, idei fővárosi kiadászáro­lás kockáztatja a város műkö­dőképességét, és erején felül vállal e területen a főváros meg­szorításokat, úgy reagált: nem lesz kezelhetetlen a helyzet. Kapott Lázár és Rogán is Kitért Tarlós az elmúlt hetek nyilatkozatháborúira, melyeket a Fidesz politikusaival vív BKV-ügyben. Tegnap azt üzente a hód­mezővásárhelyi polgármester Lázár Jánosnak, nézze meg, hogy Budapest, illetve F­ódmezővásárhely hány százalékát kapja vis­­­sza a helyben befizetett személyi jövedelemadónak (szja), és utána döntse el, melyik város „tartja a markát". Tarlós beszélt Rogán Antal „hirtelen jött, szűnni nem akaró véleménynyilvání­tásáról" a BKV­ ügyében, mondván: kommunikációja félrevezető, mivel fővárosi képviselőként nem hívta fel a figyelmet a BKV problémájára. Hozzátette: a kerületek csak vittek pénzt ebben a ciklusban a fővárostól. Egy frászt" fontolgatja lemondását Tarlós István fotó:tóth gergő RÖVIDEN Diszkriminál a hallgatói szerződés A hallgatói szerződés a jelenlegi formájában korlátozza a munka­erő - Magyarország által is vállalt - szabad mozgását az Európai Unióban - közölte a Doktoran­­duszok Országos Szövetsége (DOSZ). A szabályozás állampol­gárság szerint különböző szabá­lyokat állapít meg a felsőoktatás­ban ösztöndíjas vagy részösz­töndíjas képzésben részt vevők számára, egyúttal a képzési terü­letek szerint is megkülönbözteti őket. A DOSZ szerint a külföldi munkatapasztalat fontos hoza­­dékot jelenthet a tudományos kutatásban, de a hallgatói szer­ződés a doktori fokozatot szer­zettek külföldi munkatapasztala­ta előtt lezárja az utat. ►mtt Nem összeférhetetlen Mihalovics Péter Nem kötelező nyilvánosságra hozni az alapítványi és egyéb szervezeteknél betöltött funk­ciókat - foglalt állást az Ország­­gyűlés mentelmi jogi bizottsága Mihálovics Péter fideszes képvi­selővel kapcsolatban. Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke szerint azokat az adatokat lehet nyilvánosságra hozni, amelyeket a törvény megenged, de a képvi­selőknek lehetőségük van bár­milyen adatuk közléséhez. Még novemberben a Jobbik szólítot­ta fel a Fidelitas országos választ­mányának elnökét, az ország­­gyűlési képviselő, veszprémi ön­­kormányzati képviselő, miniszte­ri biztos és miniszteri kabinetfő­nök, a közigazgatási és igazság­ügyi miniszter kabinetfőnöke­ként helyettes államtitkár Mihalovics Pétert, számolja fel a közpénzből fizetett titulusait, szüntesse meg összeférhetetlen tisztségeit, amit A köztévében tért vissza Bácsfi Diána Visszatért Bácsfi Diána, a Magyar Televízió Négy szellem című hét­végi műsorának volt vendége a korábban magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport veze­tője. A 2004-ben még filozófus­hallgatóként nevet szerzett Bácsfi Diána által szervezett cso­port nemzetiszocialista és zsidó­­ellenes téziseket hirdetett, és Szálasit éltette. A köztévében most Erős Dianaként, művészné­ven Avatara Satyavati vallástör­ténészként, mítoszkutatóként mutatta be őt a műsorvezető. Bácsfi Diána a köztévében a 2012-ben szerinte biztosan elér­kező világvégéről fejtette ki né­zeteit. ► NÉPSZAVA Még a köztársaságra esküdött Szél Bár a január 1-jén hatályba lé­pett alaptörvény Magyarország­ra változtatta az ország nevét, Szél Bernadett, az LMP új képvi­selője még a Magyar Köztársa­ságra tehet esküt - erről döntött az eskü előtt az alkotmányügyi bizottság Kövér László megkere­sésére. A házelnök azt írta, hogy az új alkotmány szerint Magyar­­országra változott hazánk koráb­bi elnevezése, de emiatt nem módosították a képviselők eskü­szövegét. Ezért állásfoglalást kért a bizottságtól, hogy a törvé­nyek megalkotásáig a képviselői eskü érvényességével kapcsolat­ban „ne merülhessen fel kétely". A bizottság elfogadta, hogy a mandátumáról lemondott LMP-s Kaufer Virág helyére ülő Szél Ber­nadett a Magyar Köztársaságra esküdjön fel. ►MTI Helyettesből vezérigazgató A főpolgármester megerősítet­te, Bolla Tibor jelenlegi gazda­sági vezérigazgató-helyettes váltja a BKV élén a posztjáról pénteken lemondott Várszegi Gyulát, aki azután távozott, hogy botrányt kavart a cég dol­gozóinak utalt, mintegy 400 millió forintos prémium. Tarlós nem vitatta, hogy a prémium kifizetése a munkaszerződések szerint jogszerű volt a mintegy 7500 dolgozónak, ám tény, hogy az ügy „rosszkor jött". Bolláról azt mondta, ideiglene­sen nevezi ki, míg gondoskod­nak egy új vezérigazgatóról. Csakhogy Várszegi is „átmeneti szereplőként" kezdte az MVM- ügyek miatt meggyanúsított Kocsis István lemondása után, mondván, majd pályázatot ír ki a főváros, ami nem történt meg. Kapkodás a járások kialakítása körül Továbbra sem ismert, milyen ál­lami feladatok kerülnek a járá­sokhoz - közölte a Magyar Ön­­kormányzatok Szövetsége (MÖSZ). A Gémesi György gödöl­lői polgármester vezette érdek­­védelmi szervezet szerint a járá­sok létrehozásának időpontjá­hoz viszonyítva elkésett és elő­készítetlen a járásokról szóló kor­mányjavaslat, amely további kapkodást és bizonytalanságot okozhat. A MÖSZ-közlemény szerint elengedhetetlen, hogy a járási hivatalokat politikai pár­tokhoz nem kötődő, azoktól füg­getlen szakemberek irányítsák. Mint fogalmaztak, érdemi, szak­mai egyeztetésekre van szükség a településekkel az önkormány­zatok és a létrehozandó járási hi­vatalok közötti feladatátadásról. ► MTI www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Erzsébetváros: milliók a jobboldalra Miközben a fideszes Vattamány Zsolt irányította erzsébetvárosi önkormányzat saját fenntartá­sú televíziója a helyi ellenzék képviselőinek véleménye szerint súlyosan elfogult, és nem felel meg a kiegyensúlyozott tájékoz­tatás követelményeinek, a vá­rosrész vezetése milliókat költ el a jobboldalhoz köthető sajtó­termékekben, hogy azokban öregbítse a kerület jó hírét. Er­zsébetváros már nem először juttat a jobboldali többségű képviselő-testület szavazataival közpénzből tetemes összeget az Orbán Viktor kormányfővel családi viszonyban is lévő Vitézy Tamás médiaérdekeltsé­gének. Megírtuk, a Helyi Téma lapcsaládnak tavaly januári döntésével Erzsébetváros ön­­kormányzata már adott csak­nem tízmillió forintot. A december 16-i testületi ülés jegyzőkönyve szerint ellen­zéki politikusok a jobboldali sajtó bújtatott, fideszes önkor­mányzatoknál bevett finanszí­rozását sejtették amögött, hogy Vattamány javaslatára ezúttal a Borókai Gábor, az első Or­­bán-kormány szóvivője által ve­zetett - és Simicska Lajos üz­lettársa, Nyerges Zsolt érdekelt­ségében álló­­ Heti Válasz heti­lapban terveztek elkölteni több mint 5 millió forintot. Kifogá­solta az ötletet Gergely József MSZP-s és Moldován László LMP-s képviselő is, akiket a polgármester azzal igyekezett megnyugtatni az ülésen, hogy a kiadásokra a kerület „imázsépítése” miatt van szük­ség, és ezek nem is olyan nagy összegek. A többség meg is sza­vazta a Heti Válasz pénzét. A jobboldali sajtóban köz­pénzért megjelentetett imázs­építő cikkek vélhetően a nem helyi lakosoknak szólnak, ugyanis az erzsébetvárosiak a helyi televízióból és a kerületi újságból éppen elég pozitív, a városrész vezetésének monda­nivalóját „tolmácsoló” hírt kap­nak. Pontosabban az ellenzék szerint csak azt, mivel a helyi médiumokban gyakorlatilag nincs esély az ellenzéki vélemé­nyek megjelenítésére. Sokat elárul erről Kató Alpár, a Jobbik helyi elnöke tavalyi év­értékelője, amely az Erzsébet­városi Tv-t és az Erzsébetváro­si Újságot úgy jellemzi, mint amelyek, a Kádár-korszak „leg­szebb napjait” idézik, „a hírek­ben ellenzéki megszólalásnak nincs helye, csak a kerület ve­zetői mosolyognak minden ol­dalon”. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Újabb vád Kolompár ellen Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg a Kiskunhalasi Városi Ügyészség Kolompár Orbánt, a Magyaror­szági Cigányszervezetek Fóru­mának (MCF) kiskunmajsai elnö­két: a hatóság szerint ugyanis 4 millió forintot fizetett ki egy pályázathoz szükséges felméré­sért, amely viszont nem készült el. Kolompár és társai ellen 2009- ben indult három ügy egyesíté­sével büntetőper Kecskeméten, és még mindig folyik, ►mit FOTÓ: NÉPSZAVA

Next