Népszava, 2012. február (139. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-01 / 27. szám

Konferencia köszönti a 90 éves Göncz Árpádot Egész napos gyorskonferenciát szervez Göncz Árpád, a harma­dik Magyar Köztársaság első elnökének 90. születésnapja al­kalmából az OSA Archívum 2012. február 10-én. Mint a meghívóból kiderül, a konferen­cia résztvevői nem ünnepelni gyűlnek össze. „A köztársaság, amely mások mellett Göncz Árpád életpályájának is betető­zése volt, ma romokban hever. Hogyan jutottunk idáig? Ho­gyan léphetünk tovább?” - ezekre a kérdésekre keresik a választ az előadók. Az OSA Ar­chívum filozófusokat, irodal­márokat, közgazdászokat, szo­ciológusokat, történészeket kért föl arra, hogy maximum 10-15 percben foglalják össze az el­múlt húsz évvel és a jövő kilá­tásaival kapcsolatos legfonto­sabb gondolataikat. Az előadók: Ádám Zoltán közgazdász, Dé­nes Balázs jogász, jogvédő, Ferge Zsuzsa szociológus, Gács Anna irodalomkritikus, eszté­ta, György Péter esztéta, Kenedi János történész, Kende Péter történész, politikatudós, Kis János filozófus, Kontier László történész, Ludassy Mária filo­zófus, Majtényi László alkot­mányjogász, Meszerics Tamás történész, Miklósi Zoltán filozó­fus, Mink András történész, Ör­kény Antal szociológus, Radnó­ti Sándor filozófus, Rainer M. János történész, Rauschen­berger Péter filozófus, Rév Ist­ván történész, Térey János köl­tő, író, Tordai Csaba jogász, szociológus, Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, Vásárhelyi Mária szociológus, Váradi Ba­lázs közgazdász, Zolnay János szociológus. Mint ismert, az 1990. au­gusztus 3-án, majd 1995-ben újabb ötéves ciklusra köztársa­sági elnöknek választott Göncz Árpád 1922. február 10-én szü­letett Budapesten. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Göncz Árpád fotó: népszava Exelnöki adomány Göncz Árpád volt köztársasági elnök jóvoltából 5 millió forintot használhat fel a Magyar Vöröskereszt alapfeladatainak ellátásá­ra. Az adomány nem csak számszerű értéke miatt kiemelkedő, megtiszteltetés a szervezet számára, hogy országunk egyik leg­nagyobb tiszteletben álló közéleti személyisége áll ki értékei, te­vékenységei, céljai mellett - olvasható a Vöröskereszt honlapján. A szervezet a támogatást a krízishelyzetbe került, vagy króniku­san beteg gyerekek családjainak megsegítésére, illetve az ifjúsá­gi Vöröskereszt kiemelt programjainak támogatására fordítja. Az ítélőtábla kezében a Klubrádió sorsa A Fővárosi Ítélőtábla február 6-i döntésén sok múlik: ha igazat ad a Klubrádiónak, az adó to­vább szólhat a 95.3-as budapes­ti frekvencián, ha megerősíti a médiatanács döntését, akkor bezárult a kör. Az ítélőtábla ha­tározatával szemben ugyanis „fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye”. Mint megírtuk, a média­tanács december 20-án úgy döntött, hogy a 95.3-as frekven­ciát a média területén teljesen ismeretlen cégnek, az Autórádió Műsorszolgáltató Kft.-nek adja. A döntés ellen a törvényben meghatározott időn belül felül­vizsgálatot kért a Klubrádió, mert a pályáztatással és a dön­téssel sem értett egyet. Ebben az ügyben dönt hétfőn a tábla. A médiahatóság szerint a Klubrádió gyenge pályázatot nyújtott be, ezért veszített. Ugyanis a tavaly egymillió fo­rint törzstőkével alapított Autó­rádió Kft. évi 75 millió forintos koncessziós díjat vállalt, a rek­lámbevételeket és működési költségeket ismerő Klubrádió vezetése „csak” 55 milliót. Arra eddig nem adott magyarázatot a médiatanács, hogy a nyertes Autórádió Kft.-ről miért nem le­het tudni semmit. A tulajdono­sok, Tamás Hajnalka és Szerémi Nóra a rádiózás területén isme­retlenek, a cég székhelyeként megjelölt Bécsi úti irodában ügyvédek dolgoznak. Ráadásul úgy tudni, már most tervezik, hogy 200 millió forintért elad­ják a megnyert frekvenciát, sőt a pályázaton vesztes Klubrádiót is megkörnyékezték. Közben Arató András, a Klubrádió vezetője Brüsszelben is járt, ahol Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyek­ben illetékes alelnöke megerő­sítette, hogy a Klubrádiónak, mint a magyar rádiózás egyet­len kritikus hangjának, tovább kell működnie. Pedig a média­hatóság minden eszközzel küzd ellene, legutóbb a testület szó­vivője, Kiricsi Karola meghami­sította a rádió ismert munka­társának, Bolgár Györgynek korábbi, a Danubius és Sláger frekvenciájának pályáztatásá­ról szóló kijelentését. Az, hogy a kritikus hangvé­telű adót mindenáron el akarja hallgattatni a Szalai Annamá­ria által vezetett testület, nem kétséges. A kormányváltás előtt a Klubrádió elnyerte az 92.9 MHz-es frekvenciát, amit ké­sőbb, a Fidesz-kormány idején visszavett a médiahatóság, ér­vénytelennek minősítve a pá­lyázati eredményt. Szalai még a Fidesz szakpolitikusaként azt mondta: a szóban forgó frek­venciára a pályázatot a vételmi­nőség javítására és közműsor­szolgáltatásra írták ki „azzal a nem titkolt szándékkal, hogy azt a Katolikus Rádió kapja meg”. De „jött a kakukk, és be­letelepedett a fészekbe” - utalt a Klubrádióra. Az Arató vezette adó ezért a frekvenciáért is har­col, a Fővárosi Törvényszék (ko­rábban Fővárosi Bíróság) két hete elhalasztotta az ügyben indított pert, az új tárgyalás február 28-án lesz. M.J. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2012. FEBRUÁRI., SZERDA Elvették a korhatár alattiak utazási kedvezményét, kevesebb pénzből kell többet kiadniuk Fizetni kell 62 év alatt A BKV mellett a MÁV és a Volán járatain sem utazhatnak majd kedvezmén­­nyel a korhatár, azaz a 62 év alatti, illetve a rokkantsággal élő nyugdíjasok: egyes társaságok már most sem fogadják el az olcsóbb utazásra jogosító iga­zolványokat. A mozgássérültek érdekvédelmi szervezete hazai és nemzetközi fórumokon is jogorvoslatot kért a szerintük igazságtalan döntés miatt. A szo­cialisták szerint a műtétek fizetőssé tételének ötlete és az új gyógyszerfelírási rend arra utal, hogy a kormány számára értéktelen az idősek egészsége; a Fi­desz szóvivője nem érti az MSZP aggodalmát. MUHARI JUDIT A MÁV és a Volán járatain március 31-ig még fel le­het használni a tavalyi utazási kedvezményeket, bár több helyi busztársaság már most sem fogadja el az olcsóbb utazásra jogosító igazolványo­kat, és a BKV járatain is még­ 570 ezer ember veszíti el utazási kedvezményét szűnik a korhatár alatti nyug­díjasok, ellátottak kedvezmé­nyes utazása. Annak ellenére történik mindez, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője ta­valy decemberben cáfolta az er­ről szóló hírt, mondván: „a nyugdíjasok már réges-rég tájé­koztatva lettek volna, ahogy ez eddig is mindig megtörtént”. Hegedűs Lajos, a Mozgáskor­látozottak Egyesületeinek Or­szágos Szövetsége (MEOSZ) el­nöke szerint az utazási kedvez­mények megszűnése 300 ezer rokkantnyugdíjast érint, akik­nek áprilistól 40-45 százalék­kal kell többet fizetniük a bér­letekért. Példaként elmondta, az a 62 éves nyugdíjas, akinek havi 200 ezer forint nyugdíja van, jogosult lesz a kedvez­ményre, egy 61 és fél éves rok­kantnyugdíjas a 40 ezer forint­jából csak a teljes árú bérletet veheti meg ezután. Ez a BKV esetében jelentős különbség, mert a kedvezményes bérlet 3700 forint, a teljes árú viszont 9800 forintba kerül. Az utazá­si kedvezmények megszünteté­se miatt a MEOSZ beadvánnyal fordul a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, az ombuds­manhoz, az Alkotmánybíróság­hoz és az ENSZ-hez. Korózs Lajos is a nyugdíjaso­kat hátrányosan érintő intézke­désekre hívta fel a figyelmet. Szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy az idősek egészsége nem érték a kormány számára, a szegénységben élőket pedig még büntetik is. A szocialista párt szakpolitikusa emlékeztetett, 570 ezer ember veszíti el az utazási kedvezményét azzal, hogy a korhatár alattiak és a rokkantsággal élők nyugdíjas státusát elvonta a kabinet. Korózs beszélt a műtétek fize­tőssé tételéről is. Meglehetősen pikánsnak nevezte, ha a három műszakban, de a legtöbb helyen csak 30 százalékos kapacitás­sal működő intézmények pén­zért vállalnak majd bizonyos beavatkozásokat. Vannak olyan kórházak - mondta, ahol 700- 800-an várnak szürkehályog­­műtétre. Rossz az a módszer, amellyel pénzért lehet előbbre jutni. Feltette a kérdést: ki dön­ti majd el, melyik műtétért kér­hetnek pénzt a kórházak, és melyiket finanszírozza az OEP. Kifogásolta azt is, hogy az orvo­sok akár havonta más-más gyógyszereket írhatnak fel a be­tegeknek, a közgyógyellátásra jogosultaknak pedig csak a leg­olcsóbb medicinát rendelhetik el. Előállhat az a helyzet - mondta Korózs, hogy az egyik hónapban az egyik, a másikban egy másik gyógyszer lesz ol­csóbb, a változáshoz pedig nem tud alkalmazkodni a beteg szer­vezete. Módosított a kormány az egyik eljárási szabályon is: egy­szerre három hónapos adagot is felírhatnak a doktorok három különböző receptre, viszont az orvos dönti el, hogy melyiket mikor lehet beváltani. Korózs emlékeztetett, a kor­mány együttműködési kötele­zettséget ír elő a betegeknek. Ezt azt jelenti, hogy ha valaki szociális helyzete miatt nem tudja kiváltani a gyógyszerét, megbüntetik. A cafetéria-rend­­szerben a foglalkoztatók külön egészségbiztosítást fizethetnek dolgozóiknak, ám erre csak a jól működő cégek képesek, ahol a magasabb beosztású, jól kereső alkalmazottak élnek majd ezzel a lehetőséggel. Korózs szerint ennek az lesz a következménye, hogy a pénzes betegeket „elszip­kázzák” a profitorientált ma­gánrendelők, pedig a magánbiz­tosítók ellen nyolc éven keresz­tül „minden áldott nap tiltako­zott a Fidesz”. A lepusztult, alul­finanszírozott és a működés ha­tárán lévő intézmények pedig maradnak az idős és szociáli­san rászoruló embereknek. Meglepődik és csúsztat Selmeczi Hiteltelen a szocialisták aggodalma a nyugdíjasokért - ismét így reagált Korózs kijelentéseire a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabri­ella szerint az MSZP kormányzása alatt folyamatosan csökken­tette a nyugdíjak reálértékét, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelte, a rezsiköltségek állandó emelése pedig már-már elvisel­hetetlen terheket rótt az idősebbekre. Közölte: a kormány garan­tálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, és az alaptör­vényben foglaltaknak megfelelően elősegíti az időskori meg­élhetés biztosítását. Selmeczi nemrég szinte szóról szóra ugyanezekkel a szavakkal érvelt. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2002-ben alig 30 ezer, 2010-ben viszont 87 ezer forint volt az átlagnyugdíj, a szo­cialista kormányok alatt több mint 25 százalékkal nőtt az ellátá­sok vásárlóértéke, igaz, voltak olyan évek, például a válság ide­jén, amikor 1-3 százalékkal csökkent. Az alaptörvényben a nyug­díjak védelméről annyi szerepel: „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egy­séges állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen lét­rehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételé­vel segíti elő." A kormány éppen a társadalmi szolidaritástól akar eltérni az egyéni számlás rendszer bevezetésével, a Selmeczi ál­tal említett intézmények pedig egyelőre nem léteznek. Mesterházy: köszönet, amit a nemzetért tettek A jelenlegi kormány szembeállítja egymás­sal a társadalmi csoportokat, köztük az idő­sek és a fiatalok generációját is - mondta tegnap Mesterházy Attila a 8. születésnap­ját ünneplő Tisztelet Társasága (TT) tisztújí­tó kongresszusán. A 142 ezer szépkorú tagot és 820 nyugdíjas­klubot tömörítő érdekvédelmi szervezet rendezvényén az MSZP-elnök emlékezte­tett: 2012 az Európai Unióban a nemzedé­kek közti szolidaritás éve lesz. Saját generá­ciója nevében Mesterházy megköszönte az időskorúaknak, amit a nemzetért tettek, de kiemelte: a hálának meg kell jelennie a hét­köznapokban. Fontos emlékezni arra is, hogy melyik párt segítette a nyugdíjasokat, és melyik tett vagy beszélt ellenükre - tette hozzá. Mesterházy szerint az MSZP az el­múlt 20 évben mindig fontosnak tartotta az idősekkel való együttműködést, a róluk való gondoskodást, és a nyugdíjasok a to­vábbiakban is mindig számíthatnak a szocialistákra. Schmuck Andor, a TT ügyvezetője közölte: valamennyi parlamenti pártot meghívták az eseményre, de a Fidesz, a KDNP és Job­bik vissza sem jelzett, az LMP nevében pe­dig Karácsony Gergely frakcióvezető-he­lyettes jó munkát kívánt, de közölte: nem tud részt venni a rendezvényen. Több jeles közéleti személyiség is az esemény dísz­vendége volt, köztük Juszt László műsorve­zető és Sas József volt színházigazgató. A szervezet Tisztelet Díjában részesült töb­bek között Esztergályos Cecília színművész­­nő, Kálmán Olga műsorvezető és Hajdú Pé­ter műsorvezető. ► M.R. Mesterházy Attila szerint az idősek iránti hálának a hétköznapokban is meg kell jelennie fotó: Kielik István

Next