Népszava, 2012. február (139. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-01 / 27. szám
Konferencia köszönti a 90 éves Göncz Árpádot Egész napos gyorskonferenciát szervez Göncz Árpád, a harmadik Magyar Köztársaság első elnökének 90. születésnapja alkalmából az OSA Archívum 2012. február 10-én. Mint a meghívóból kiderül, a konferencia résztvevői nem ünnepelni gyűlnek össze. „A köztársaság, amely mások mellett Göncz Árpád életpályájának is betetőzése volt, ma romokban hever. Hogyan jutottunk idáig? Hogyan léphetünk tovább?” - ezekre a kérdésekre keresik a választ az előadók. Az OSA Archívum filozófusokat, irodalmárokat, közgazdászokat, szociológusokat, történészeket kért föl arra, hogy maximum 10-15 percben foglalják össze az elmúlt húsz évvel és a jövő kilátásaival kapcsolatos legfontosabb gondolataikat. Az előadók: Ádám Zoltán közgazdász, Dénes Balázs jogász, jogvédő, Ferge Zsuzsa szociológus, Gács Anna irodalomkritikus, esztéta, György Péter esztéta, Kenedi János történész, Kende Péter történész, politikatudós, Kis János filozófus, Kontier László történész, Ludassy Mária filozófus, Majtényi László alkotmányjogász, Meszerics Tamás történész, Miklósi Zoltán filozófus, Mink András történész, Örkény Antal szociológus, Radnóti Sándor filozófus, Rainer M. János történész, Rauschenberger Péter filozófus, Rév István történész, Térey János költő, író, Tordai Csaba jogász, szociológus, Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, Vásárhelyi Mária szociológus, Váradi Balázs közgazdász, Zolnay János szociológus. Mint ismert, az 1990. augusztus 3-án, majd 1995-ben újabb ötéves ciklusra köztársasági elnöknek választott Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Göncz Árpád fotó: népszava Exelnöki adomány Göncz Árpád volt köztársasági elnök jóvoltából 5 millió forintot használhat fel a Magyar Vöröskereszt alapfeladatainak ellátására. Az adomány nem csak számszerű értéke miatt kiemelkedő, megtiszteltetés a szervezet számára, hogy országunk egyik legnagyobb tiszteletben álló közéleti személyisége áll ki értékei, tevékenységei, céljai mellett - olvasható a Vöröskereszt honlapján. A szervezet a támogatást a krízishelyzetbe került, vagy krónikusan beteg gyerekek családjainak megsegítésére, illetve az ifjúsági Vöröskereszt kiemelt programjainak támogatására fordítja. Az ítélőtábla kezében a Klubrádió sorsa A Fővárosi Ítélőtábla február 6-i döntésén sok múlik: ha igazat ad a Klubrádiónak, az adó tovább szólhat a 95.3-as budapesti frekvencián, ha megerősíti a médiatanács döntését, akkor bezárult a kör. Az ítélőtábla határozatával szemben ugyanis „fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye”. Mint megírtuk, a médiatanács december 20-án úgy döntött, hogy a 95.3-as frekvenciát a média területén teljesen ismeretlen cégnek, az Autórádió Műsorszolgáltató Kft.-nek adja. A döntés ellen a törvényben meghatározott időn belül felülvizsgálatot kért a Klubrádió, mert a pályáztatással és a döntéssel sem értett egyet. Ebben az ügyben dönt hétfőn a tábla. A médiahatóság szerint a Klubrádió gyenge pályázatot nyújtott be, ezért veszített. Ugyanis a tavaly egymillió forint törzstőkével alapított Autórádió Kft. évi 75 millió forintos koncessziós díjat vállalt, a reklámbevételeket és működési költségeket ismerő Klubrádió vezetése „csak” 55 milliót. Arra eddig nem adott magyarázatot a médiatanács, hogy a nyertes Autórádió Kft.-ről miért nem lehet tudni semmit. A tulajdonosok, Tamás Hajnalka és Szerémi Nóra a rádiózás területén ismeretlenek, a cég székhelyeként megjelölt Bécsi úti irodában ügyvédek dolgoznak. Ráadásul úgy tudni, már most tervezik, hogy 200 millió forintért eladják a megnyert frekvenciát, sőt a pályázaton vesztes Klubrádiót is megkörnyékezték. Közben Arató András, a Klubrádió vezetője Brüsszelben is járt, ahol Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke megerősítette, hogy a Klubrádiónak, mint a magyar rádiózás egyetlen kritikus hangjának, tovább kell működnie. Pedig a médiahatóság minden eszközzel küzd ellene, legutóbb a testület szóvivője, Kiricsi Karola meghamisította a rádió ismert munkatársának, Bolgár Györgynek korábbi, a Danubius és Sláger frekvenciájának pályáztatásáról szóló kijelentését. Az, hogy a kritikus hangvételű adót mindenáron el akarja hallgattatni a Szalai Annamária által vezetett testület, nem kétséges. A kormányváltás előtt a Klubrádió elnyerte az 92.9 MHz-es frekvenciát, amit később, a Fidesz-kormány idején visszavett a médiahatóság, érvénytelennek minősítve a pályázati eredményt. Szalai még a Fidesz szakpolitikusaként azt mondta: a szóban forgó frekvenciára a pályázatot a vételminőség javítására és közműsorszolgáltatásra írták ki „azzal a nem titkolt szándékkal, hogy azt a Katolikus Rádió kapja meg”. De „jött a kakukk, és beletelepedett a fészekbe” - utalt a Klubrádióra. Az Arató vezette adó ezért a frekvenciáért is harcol, a Fővárosi Törvényszék (korábban Fővárosi Bíróság) két hete elhalasztotta az ügyben indított pert, az új tárgyalás február 28-án lesz. M.J. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2012. FEBRUÁRI., SZERDA Elvették a korhatár alattiak utazási kedvezményét, kevesebb pénzből kell többet kiadniuk Fizetni kell 62 év alatt A BKV mellett a MÁV és a Volán járatain sem utazhatnak majd kedvezménnyel a korhatár, azaz a 62 év alatti, illetve a rokkantsággal élő nyugdíjasok: egyes társaságok már most sem fogadják el az olcsóbb utazásra jogosító igazolványokat. A mozgássérültek érdekvédelmi szervezete hazai és nemzetközi fórumokon is jogorvoslatot kért a szerintük igazságtalan döntés miatt. A szocialisták szerint a műtétek fizetőssé tételének ötlete és az új gyógyszerfelírási rend arra utal, hogy a kormány számára értéktelen az idősek egészsége; a Fidesz szóvivője nem érti az MSZP aggodalmát. MUHARI JUDIT A MÁV és a Volán járatain március 31-ig még fel lehet használni a tavalyi utazási kedvezményeket, bár több helyi busztársaság már most sem fogadja el az olcsóbb utazásra jogosító igazolványokat, és a BKV járatain is még 570 ezer ember veszíti el utazási kedvezményét szűnik a korhatár alatti nyugdíjasok, ellátottak kedvezményes utazása. Annak ellenére történik mindez, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője tavaly decemberben cáfolta az erről szóló hírt, mondván: „a nyugdíjasok már réges-rég tájékoztatva lettek volna, ahogy ez eddig is mindig megtörtént”. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke szerint az utazási kedvezmények megszűnése 300 ezer rokkantnyugdíjast érint, akiknek áprilistól 40-45 százalékkal kell többet fizetniük a bérletekért. Példaként elmondta, az a 62 éves nyugdíjas, akinek havi 200 ezer forint nyugdíja van, jogosult lesz a kedvezményre, egy 61 és fél éves rokkantnyugdíjas a 40 ezer forintjából csak a teljes árú bérletet veheti meg ezután. Ez a BKV esetében jelentős különbség, mert a kedvezményes bérlet 3700 forint, a teljes árú viszont 9800 forintba kerül. Az utazási kedvezmények megszüntetése miatt a MEOSZ beadvánnyal fordul a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, az ombudsmanhoz, az Alkotmánybírósághoz és az ENSZ-hez. Korózs Lajos is a nyugdíjasokat hátrányosan érintő intézkedésekre hívta fel a figyelmet. Szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy az idősek egészsége nem érték a kormány számára, a szegénységben élőket pedig még büntetik is. A szocialista párt szakpolitikusa emlékeztetett, 570 ezer ember veszíti el az utazási kedvezményét azzal, hogy a korhatár alattiak és a rokkantsággal élők nyugdíjas státusát elvonta a kabinet. Korózs beszélt a műtétek fizetőssé tételéről is. Meglehetősen pikánsnak nevezte, ha a három műszakban, de a legtöbb helyen csak 30 százalékos kapacitással működő intézmények pénzért vállalnak majd bizonyos beavatkozásokat. Vannak olyan kórházak - mondta, ahol 700- 800-an várnak szürkehályogműtétre. Rossz az a módszer, amellyel pénzért lehet előbbre jutni. Feltette a kérdést: ki dönti majd el, melyik műtétért kérhetnek pénzt a kórházak, és melyiket finanszírozza az OEP. Kifogásolta azt is, hogy az orvosok akár havonta más-más gyógyszereket írhatnak fel a betegeknek, a közgyógyellátásra jogosultaknak pedig csak a legolcsóbb medicinát rendelhetik el. Előállhat az a helyzet - mondta Korózs, hogy az egyik hónapban az egyik, a másikban egy másik gyógyszer lesz olcsóbb, a változáshoz pedig nem tud alkalmazkodni a beteg szervezete. Módosított a kormány az egyik eljárási szabályon is: egyszerre három hónapos adagot is felírhatnak a doktorok három különböző receptre, viszont az orvos dönti el, hogy melyiket mikor lehet beváltani. Korózs emlékeztetett, a kormány együttműködési kötelezettséget ír elő a betegeknek. Ezt azt jelenti, hogy ha valaki szociális helyzete miatt nem tudja kiváltani a gyógyszerét, megbüntetik. A cafetéria-rendszerben a foglalkoztatók külön egészségbiztosítást fizethetnek dolgozóiknak, ám erre csak a jól működő cégek képesek, ahol a magasabb beosztású, jól kereső alkalmazottak élnek majd ezzel a lehetőséggel. Korózs szerint ennek az lesz a következménye, hogy a pénzes betegeket „elszipkázzák” a profitorientált magánrendelők, pedig a magánbiztosítók ellen nyolc éven keresztül „minden áldott nap tiltakozott a Fidesz”. A lepusztult, alulfinanszírozott és a működés határán lévő intézmények pedig maradnak az idős és szociálisan rászoruló embereknek. Meglepődik és csúsztat Selmeczi Hiteltelen a szocialisták aggodalma a nyugdíjasokért - ismét így reagált Korózs kijelentéseire a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella szerint az MSZP kormányzása alatt folyamatosan csökkentette a nyugdíjak reálértékét, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelte, a rezsiköltségek állandó emelése pedig már-már elviselhetetlen terheket rótt az idősebbekre. Közölte: a kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, és az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően elősegíti az időskori megélhetés biztosítását. Selmeczi nemrég szinte szóról szóra ugyanezekkel a szavakkal érvelt. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2002-ben alig 30 ezer, 2010-ben viszont 87 ezer forint volt az átlagnyugdíj, a szocialista kormányok alatt több mint 25 százalékkal nőtt az ellátások vásárlóértéke, igaz, voltak olyan évek, például a válság idején, amikor 1-3 százalékkal csökkent. Az alaptörvényben a nyugdíjak védelméről annyi szerepel: „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő." A kormány éppen a társadalmi szolidaritástól akar eltérni az egyéni számlás rendszer bevezetésével, a Selmeczi által említett intézmények pedig egyelőre nem léteznek. Mesterházy: köszönet, amit a nemzetért tettek A jelenlegi kormány szembeállítja egymással a társadalmi csoportokat, köztük az idősek és a fiatalok generációját is - mondta tegnap Mesterházy Attila a 8. születésnapját ünneplő Tisztelet Társasága (TT) tisztújító kongresszusán. A 142 ezer szépkorú tagot és 820 nyugdíjasklubot tömörítő érdekvédelmi szervezet rendezvényén az MSZP-elnök emlékeztetett: 2012 az Európai Unióban a nemzedékek közti szolidaritás éve lesz. Saját generációja nevében Mesterházy megköszönte az időskorúaknak, amit a nemzetért tettek, de kiemelte: a hálának meg kell jelennie a hétköznapokban. Fontos emlékezni arra is, hogy melyik párt segítette a nyugdíjasokat, és melyik tett vagy beszélt ellenükre - tette hozzá. Mesterházy szerint az MSZP az elmúlt 20 évben mindig fontosnak tartotta az idősekkel való együttműködést, a róluk való gondoskodást, és a nyugdíjasok a továbbiakban is mindig számíthatnak a szocialistákra. Schmuck Andor, a TT ügyvezetője közölte: valamennyi parlamenti pártot meghívták az eseményre, de a Fidesz, a KDNP és Jobbik vissza sem jelzett, az LMP nevében pedig Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes jó munkát kívánt, de közölte: nem tud részt venni a rendezvényen. Több jeles közéleti személyiség is az esemény díszvendége volt, köztük Juszt László műsorvezető és Sas József volt színházigazgató. A szervezet Tisztelet Díjában részesült többek között Esztergályos Cecília színművésznő, Kálmán Olga műsorvezető és Hajdú Péter műsorvezető. ► M.R. Mesterházy Attila szerint az idősek iránti hálának a hétköznapokban is meg kell jelennie fotó: Kielik István