Népszava, 2012. február (139. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-15 / 39. szám
VÉLEMÉNYEK Visszeépítheti-e a Fidesz támogatottságát a „konszolidáció"? a Political Capital vezető elemzője. A csaknem másfél milliós, érzelmileg elkötelezett Fidesztábor nem hagyja magára a kormányt, ám a bizonytalanok nagy tömegeit csak érdemi gazdasági és életszínvonaljavulás esetén lehetne visszacsábítani. Most lopakodó válság van, vagyis aligha lehet a társadalmat a kormány támogatására bírni, ám annyira még nem nagy a recesszió veszélye, hogy a jelenleg pártot nem választókat egyértelműen ellenzéki szimpatizánsokká tegye. KREKÓ PÉTER, KISZELLY ZOLTÁN politológus: Konszolidációt kommunikál a Fidesz, de érdemi fegyvernyugvás nem lesz - most az unió jelenti a mesterségesen gerjesztett ellenségképet Gazdagokra és idősekre építkeznének Csaknem tíz évig az MSZP-vel ijesztgetett, most pedig az Európai Uniót próbálja mumusként beállítani az Orbán-kormány, de ez szakértők szerint csak az 1,5 milliós törzsbázisnál vezet eredményre. A lapunknak nyilatkozó politológusok kifejtették: a kabinet új társadalmi pillére - a vagyonosok mellett - a 3 millió nyugdíjas, az IMF-hitel pedig azért kell, hogy Orbán Viktor olcsóbban finanszírozhassa rendszerét. A külső veszély vagy a mesterségesen gerjesztett külső ellenségkép nyomán összezárhatnak az emberek a kormány mögött - előbbi miatt lehetett, hogy 2008 őszén, a válság kirobbanása után az MSZP és Gyurcsány Ferenc elkezdett kikapaszkodni a népszerűségi kátyúból, és a teljes népességnek már nemcsak 17-18, hanem 20-21 százaléka kedvelte a szocialistákat. Napjainkban hasonló folyamat zajlik, ám most a külső ellenségkép (az Orbán által ostorozott unió) a katalizátor. Ám ez a kép Krekó Péter politológus szerint csalóka. Emlékeztetett: a baloldali miniszterelnöknek és pártjának népszerűsége csak addig erősödött, amíg az emberek nem kezdték a saját bőrükön érezni a válság hatását. Mivel 2006 óta egymást követik a megszorítások, erős a választókban a jobb életszínvonal utáni vágy - fejtette ki a Political Capital vezető elemzője. Krekó szerint a csaknem másfél milliós, érzelmileg elkötelezett Fidesz-tábor nem hagyja magára a kormányt, ám a bizonytalanok nagy tömegeit csak érdemi gazdasági és életszínvonal-javulás esetén lehetne visszacsábítani. (A politológus úgy látja: a mintegy 850 ezer devizahiteles családnak könnyebbséget jelentő árfolyamgátat sokak érezhetik nagy segítségnek, de legalább ennyit, vagy inkább többet vitt el szavazószámban a kormányzati adópolitika - például az adójóváírás eltörlése), így nem véletlen, hogy a kabinet hamar kijelölte a prioritásokat, és úgy döntött, hogy a magas keresetűekre és a nyugdíjasokra alapozza majd a 2014-es választási kampányt. Utóbbiak megközelítőleg 3 millióan vannak, és ha a kormánynak sikerül elmagyarázni nekik, hogy a válság ellenére megvédte a nyugdíjukat, akkor az idősek körében is javíthatja pozícióit a kormány. Ami a következő, a kormányzati kommunikációban konszolidációs időszakként emlegetett periódust illeti, Krekó nem számol jelentős változásokkal, bár szerinte a Fidesz a jövőben igyekszik „nyugodtabb” hangulatú kormányzást folytatni. Annyiban változhat a stílus, hogy gyakoribbá válhatnak a jelképes, ötpárti egyeztetések, és finomodhat a külföldi tárgyalópartnerekkel szembeni hangnem. Gazdasági korrekciót csak azért hajt végre a Fidesz, hogy megkapja az IMF-hitelt, illetve elkerülje az államcsődöt. Emellett folytatódik a „szabadságharcos” retorika is. Kiszelly Zoltán szerint a kormányfő hétfői parlamenti szónoklata kevésbé ellenségképet festett, inkább Németországnak és Franciaországnak szóló üzenet volt; deklarálta, hogy lesz fiskális unió, illetve elhárította az akadályokat az IMF-fel való megállapodás elől. Márpedig - állította a politológus -, ha megkötik a hitelszerződést, akkor a kormányzat stabilizálhatja a forintot, és több kedvező intézkedést hozhat. A politológus szerint egyébként mintegy 15 százaléknyi támogató lemorzsolódása után automatikusan csökken a népszerűségvesztés üteme, így a Fidesz stabil lábakon áll, hisz van 1,5 milliós támogatói tábora, és megeshet, hogy a 3 millió bizonytalan nem megy át sehova. Ugyanis -magyarázta Kiszelly - most lopakodó válság van, vagyis aligha lehet a társadalmat a kormány támogatására bírni, viszont annyira még nem nagy a recesszió veszélye, hogy a jelenleg pártot nem választókat egyértelműen ellenzéki szimpatizánsokká tegye. Boross Péter, a Policy Solutions elemzője szerint a szűken vett - 1,5 millió - Fidesz-hívő körében működik a megosztó, uniós ellenségképre alapozó kommunikáció. Úgy látja, a Fidesz 10 évig az MSZP- vel ijesztgetett, most pedig az unióval próbálja behelyettesíteni a szocialista mumust. Ám szerinte ez a szavazat-visszaszerzéshez nem elegendő. N. B.GY: Nemrég soros elnökök voltunk, most Európával próbál ijesztgetni és népszerűséget növelni Orbán fotó:K2 press Kormánypárti lobbi kell az egyházzá váláshoz Legalább 19 olyan működő egyház van, amely a törvényi feltételeknek eleget téve sem nyerhette el a kormánytöbbség kegyeit - közölte Lendvai Ildikó, a vallásügyi bizottság MSZP-s képviselője, miután az ügyrendi bizottság tegnapi ülésén a kormánypártok elutasították az elismert egyházak körének bővítését célzó ellenzéki módosítókat. Lendvai szerint, mivel a most elutasított felekezetek a jogszabály értelmében még egy évig nem kérhetik újra a parla mnetnek azok, akiket nem ajánl a kabinet menttől elismerésüket, szociális és oktatási intézményeik tönkremehetnek. Az állami-önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatás ugyanis csak az egyházi iskoláknak, óvodáknak, szociális otthonoknak jár. A Magyarországi Muszlimok Egyháza is bekerült az elismerésre szánt egyházak közé a fideszes Demeter Zoltán javaslatára. Lendvai Ildikó szerint nyilvánvalóvá vált, hogy csak azok a felekezetek számíthatnak sikerre, amelyekért kormánypárti politikusoknál lobbiznak. Példaként említette a kínai eredetű Magyar Taoista Egyházat, amelynek elismeréséért Ivády Gábor független képviselő nyújtott be módosítót. A Kínai Népköztársaság Nagykövetsége korábban szót emelt a kormánynál a szintén kínai gyökerekkel bíró Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház érdekében, de a taoistákért nem, így csak az előbbi került be a 18 tagúra bővült, parlamenti elismerésre szánt egyházak körébe. Nem került be a kedvezményezettek közé a több mint 100 éve működő Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezet, illetve sok olyan kisegyház, amely a romák integrációja érdekében végez nevelő-oktató tevékenységet, mint például a Dzsaj Bhím Közösség. A parlament várhatóan a jövő héten dönt az egyházügyi törvény módosításáról. Lukács Tamás (a vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke) hamisan állította, hogy úgy nyilatkoztam volna, miszerint nem kérünk egyházi státust - közölte lapunkkal Iványi Gábor, a szintén jogfosztott Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezető lelkésze. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2012. FEBRUÁR 15., SZERDA Újra eltartottnak nevezte a kormányfő az időseket, akiket szerinte a középosztály pénzel Érzelmileg zsarolt nyugdíjasok A nyugdíjasok ugyanazt várják Orbán Viktortól, amit mindegyik társadalmi csoport: teljesítse, amit a választások előtt ígért, tegye rendbe a gazdaságot - így reagált a kormányfő hétfői parlamenti felszólalására a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) elnöke, Hegyesiné Orsós Éva. A miniszterelnök ugyanis 1991-es kijelentését megerősítve ismét eltartottnak minősítette az időseket. Azt mondta: a kormány szövetségre törekszik a nyugdíjasokkal és a középosztállyal, ... „kértük a nyugdíjasokat, hogy támogassák a középosztályt támogató intézkedéseket, mert ez a réteg termeli meg azt a pénzt, amiből a nyugdíjakat kifizetik”. Az egymillió időst tömörítő NYOK vezetője szerint ha a gazdaság rendben lesz, és lesznek munkahelyek, a járulékfizetés biztonságossá teszi a nyugdíjak kifizetését. Ez egyébként nem kegy - tette hozzá -, hanem járulékfizetéssel szerzett jog. Az idősek támogatását kérni pedig azt jelenti, hogy időt és türelmet várnak tőlük, ám nekik ebből van a legkevesebb. Közben az sem teljesen világos, hogy mire gondolt Orbán, amikor a középosztályt támogató intézkedéseket említette. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke éppen tegnap beszélt arról, hogy tényleges keresetnövekedésre nagyon kevés az esély az idén, sőt úgy fogalmazott: „Nagy baj van..., az adórendszeri változásból következően, ha változatlan marad a bruttó kereset, akkor a munkavállalók kevesebb pénzt vihetnek haza, mint az elmúlt évben.” A VDSZ elnöke is erre a problémára hívta fel a figyelmet: sokan nem tudják még, kapnak-e bérkompenzációt, vagy akár több tízezer forinttal is csökken a fizetésük. Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet elnöke megjegyezte azt is, a munkáltatók többsége kész lenne megadni a szükséges kompenzációt, ám ez sokuknál vállalhatatlan bérnövekményt okoz. Kitért arra is, hogy soha ennyire nem volt nehéz megállapodni a munkaadókkal a bérek ügyében, mint most, pedig ezek a tárgyalások nem a szokásos éves béremelésről, hanem a korábbi szint megtartásáról szólnak. „És még hátra van a feketeleves: a Munka törvénykönyve hatálybalépése újabb drámai csapást mér a munkavállalókra” - tette hozzá. Az MSZP szerint sem működik a bérkompenzáció. Az adójóváírás megszüntetése miatt az adórendszer az alacsony keresetűeket sújtja, a közepes keresetűeket pedig nem támogatja, mindössze a társadalom tíz százalékának hoz bevételnövekedést - fejtette ki Tukacs István. „A következő évtől várható változások közül csak a szuperbruttó kivezetése ismert, amivel azonban nem az alacsony keresetűek, hanem a jómódúak járnak jól” - mondta. M.J. Orbán: a középosztály fizeti őket fotó: K2 press Sajátos „segítség” • Államosították a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat • Elfogadták a munkavállaló-ellenesnek tartott Munka törvénykönyvét • Jelentős leépítés volt és lesz a közszférában, illetve a vállalatoknál • A cégek 30 százaléka további létszámcsökkentést tervez • 9 hónapról 90 napra csökkentették a munkanélküli-ellátást, és az összegét is megkurtították • Eltörölték az adójavítást