Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-01 / 52. szám

Manipulál az Amerikai Magyar Koalíció Üzleti kapcsolat és gazdasági érdekeltség köti az Orbán-kor­­mány mellett lobbizó Amerikai Magyar Koalíció elnökét a je­lenlegi külügyminiszter volt cé­géhez. A budapesti székhelyű Constellation Energy Institute nevű, energiaügyekben dolgozó tanácsadó céget Csák János (jelenlegi londoni nagykövet) és Martonyi János (jelenlegi kül­ügyminiszter) alapította 2008- ban, Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnö­ke pedig a cég igazgatótanácsá­nak tagja. Teleki - aki egyébként ma­gyarul sem beszél - az Ameri­kai Magyar Koalíció nevében nyilatkozatot adott ki, és levelet intézett a Budapestre látogató amerikai kongresszusi küldött­ség tagjaihoz. Ebben azt írta, „az amerikai magyarokat mély aggodalommal tölti el a magyar kormánnyal szembeni kímélet­len kritikának az a hangneme, amely az amerikai és európai tömegtájékoztatásból árad”. Az „amerikai magyarokat” azon­ban erről senki nem kérdezte. Az Amerikai Magyar Koalíció magát „ernyőszervezetnek” ne­vezi, ami azt jelenti, hogy saját tagsága nincs. Névleg magyar klubokat, kisebb szervezeteket tömörít, de véleményüket a nyi­latkozat előtt nem kérték ki. Te­leki azt a látszatot keltette, mintha nyilatkozata mögött az amerikai magyarság elfogadott, egységes véleménye állna. Arról sem számolt be, hogy személyé­ben nem tekinthető független­nek, miután üzleti kapcsolat fűzte a kormány jelenlegi kül­ügyminiszteréhez. Teleki sze­rint Magyarországot „eltúlzott és gyakran megalapozatlan bí­rálatok” érik, „az EU és mások által játszott politikai hatalmi játszmák elfogadhatatlanok és veszélyesek, mivel Magyaror­szág legszigorúbb bírálóinak taktikája megerősítheti a szélső­­jobboldalt”. A levél megállapítá­saiban visszaköszönnek az Or­­bán-kormány kommunikációs offenzívájának elemei: „A bí­rálatok nagy része vagy politi­kailag motivált (az ellenzék ál­tal inspirált), vagy nem pártat­lan, és nem a tényeken, hanem általánosításokon és spekulá­ción alapul.” Az Amerikai Ma­gyar Koalíció az amerikai tör­vények értelmében nem támo­gathat pártokat, nem fejthet ki politikai tevékenységet és nem csatlakozhat kampányokhoz. A jobboldali sajtó hasonlóan nagy figyelmet szentelt egyéb­ként a Lipták Béla által szerve­zett Hungarian Lobby tevé­kenységének. Lipták másfél millió amerikai magyar nevé­ben fenyegette meg Obama el­nököt, hogy az elnökválasztá­son megvonják tőle támogatá­sukat, ha a kormányzat nem változtat Orbánt bíráló maga­tartásán. BARTUS LÁSZLÓ/NEW YORK Még nem nyilvános a kirakattestület névsora Nem tudni, sikeres volt-e az Or­szágos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak tegnapi választása, lapzártánkig ugyanis nem hoz­ták nyilvánosságra a testület új tagnévsorát. A tanács március 15-én kezdi meg a működését, létszáma 15 fő lesz. Tagjai kö­zül a Kúria elnökét a törvény automatikusan delegálja, Da­rák Péter mellett azonban egy ítélőtáblát, 5 törvényszéki, 7 he­lyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bírát kellett megvá­lasztani a küldöttértekezleten 6 évre. Korábban több hazai és nem­zetközi jogvédő szervezet, vala­mint a mandátuma lejárta előtt az Orbán-kormány által me­nesztett főbíró is kritizálta az OBT-t, mondván: nincsenek ér­demi jogkörei a bírósági szerve­zetben lényegében korlátlan ha­talommal rendelkező Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett. Ráadásul az OBT tagjait - elnökét kivéve - éppen ez a hivatalvezető, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-kép­­viselő felesége) nevezi ki megvá­lasztásuk után. Sőt az OBT „működési feltételeit” is az OBH biztosítja, a tagok tehát nem­csak bírói pályájukon, hanem tanácsi tagságukban is az OBH-elnöktől függnek. Noha az OBT évente közzéte­szi véleményét az OBH, vala­mint a Kúria elnökének bírói, valamint a bírósági vezetői ki­nevezési gyakorlatáról, nincs vétójoga. A tanács a véleménye­zésen kívül leginkább címek, szakmai kitüntetések és díjak adományozását kezdeményez­heti, van, hogy ezt is csak az OBH-elnök ajánlására. A tanács ezen felül a bírák vagyonnyilatkozatával kapcso­latos ellenőrzési eljárást végzi majd, kinevezi az úgynevezett szolgálati bíróság - a bírák ügyeiben eljáró külön testület - elnökét és tagjait, továbbá „előzetes véleményt nyilvánít”, ha az OBH vagy a Kúria elnö­ke olyan pályázót kíván kine­vezni valamilyen bírói vagy ve­zetői posztra, aki az adott bí­róságok összbírói tanácsának többségi támogatását nem nyerte el. Persze ez a vélemé­nyezés egyáltalán nem akadá­lyozza meg Handó Tündét (Szájer József fideszes EP-kép­­viselő feleségét) a választottja kinevezésében. B.I.M. A küldöttértekezlet helyszíne - nehéz a belátás fotó tóthgergő A Fidesz egyre lejjebb viszi a „plafont" a jobbikos szavazók megszerzése érdekében Élen az előítéletességben Európa legelutasítóbb nemzete a magyar a Political Capital szélsőjobboldali társadalmi igé­nyeket összegző felmérésében. Az adatokat ismer­tető konferencián elhangzott az is: a „vadállatot" a Fidesz-KDNP „szabadította el", és kormányon már nem tud vele mit kezdeni. BÁRNÁS. NORBERT T­ovábbra is kiugróan nagy a szélsőséges eszmék elfo­gadottsága Magyarorszá­gon. A megkérdezettek majd­nem fele, 48 százaléka rendkí­vül előítéletes, és ez Európában is rekordnak számít - állapítot­ta meg legfrissebb, a szélső­­jobboldallal kapcsolatos kuta­tásában a Political Capital (PC). Az elemző intézet 2011-es ada­tai alapján az előítéletességben 41 százalékkal Észtország, 36- tal Csehország követi hazán­kat. Ugyancsak Magyarország a legfogékonyabb a szélsőjobb­­oldalra: a listán hazánk 32 szá­zalékkal első, míg Bulgária 2 százalékponttal lemaradva a második. Bulgáriában azonban az itthoninál is nagyobb az „ultranacionalizmus” elfoga­dottsága: 18 százalékkal első ebben a kategóriában, hazánk pedig a második. A tegnapi konferencián is­mertetett eredményekről az in­tézet kiemelte, nem a Jobbik szavazótáborát vizsgálták, „csu­pán” a társadalmi igényeket. Ezek alapján azonban nem túl­zás kijelenteni, továbbra is vár­hatók akár erőszakos, kisebb­ségek ellen elkövetett cselekmé­nyek - mondta Szabados Krisz­tián, a Political Capital ügyve­zető igazgatója, aki ugyanakkor megjegyezte, „van kiút”, mivel pontosan értik és elemzik a szélsőjobb változásait. Kiderült: a Jobbik hiába de­finiálja magát jobbszélre, sza­vazóikban nem olyan erős a hagyományos jobboldali orien­táció, mint a Fideszében. Ke­vésbé vallásosak például. A konferencián részt vevő Sziget­vári Viktor, a Haza és Haladás Alapítvány kurátora meg is je­gyezte, a „zsákmánypártra” 2010-ben talán 30-35 száza­lékban is volt szocialista szava­zók adták voksukat. Ha a MIÉP nem teremtett volna hagyo­mányt a szélsőséges eszmék­kel, a Jobbik sem tartana ott, ahol ma; a „vadállatot” ugyan­akkor - miként Szigetvári jelle­mezte a Jobbikot - a Fidesz- KDNP „szabadította el”, és kor­mányon már nem tud vele mit kezdeni. A 2003 óta tapasztalható jobbratolódást a politika is ki­használja: ahol ugyanis nő a radikalizmus igénye, ott a pár­tok is felveszik az ezekről szóló témákat. Mint Krekó Péter, a PC vezető elemzője kifejtette, miközben a pártok megpróbál­ják a választók igényét követni, egyben formálják is azt. Erre jó példa a Kumin Ferenc, a Szá­zadvég Alapítvány vezető elem­ A Fidesz gyakran „ráugrik" a szélsőségesek témáira zője által említett fideszes mód­szer, hogy a párt „mérsékelt jobboldalként” úgy védi magát a szélsőségektől, hogy ráugrik a témáira, mint például az unió vagy a nagytőke társadalmi el­utasítása. Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet vezetője er­re a kormánypárti békemenetet hozta példának, amelyet a Fi­desz - miután ebből egyesület is létrejött - mintha azért hasz­nálna, hogy a saját bázisát szegregálja, a Jobbik miatt „lej­jebb vigye a plafont”. Azt ma még nem tudni, 2014- ben melyik párt lesz a szélsősé­gekkel kapcsolatban „erősebb”, de Szigetvári szerint nem lenne meglepő, ha sok körzetben a fideszes vagy a jobbikos jelölt versengene „fej-fej mellett”. Ám a PC vezető elemzője, Juhász Attila megállapította, egyelőre nincs igény a szélsőjobboldal visszaszorítására, Magyaror­szágon jelenleg erre nincs is le­hetőség. A romakérdés, a ci­gányellenesség összeköti a Job­bik szavazóit. Szigetvári szerint ezért az lenne a legjobb, ha a Fidesz egyértelműen elszigete­lődne a Jobbiktól, ez beindít­hatna társadalmi változásokat. Ezeket a problémákat több és jobban elköltött pénzből kelle­ne orvosolni, így a következő években nem várható semmi - fogalmazott. Értetlenségét fe­jezte ki Magyar Kornélia is, mi­vel a fideszes Lázár János ve­zette Hódmezővásárhelyen mű­ködik az oktatási deszegregációs program, de a kormány ezt nem vette át. Mint megjegyezte: félő, hogy a választások előtt, belát­va, hogy érdemben nem tettek semmit, ismét „rendészeti kér­désként” kezelik a cigányok helyzetét, csak hogy kifogják a szelet a Jobbik vitorlájából. Gárdaruha a parlament múlt heti ülésén - egyes pártok próbálják a radikális igényeket is kiszolgálni fotó: Vajda József Háromnegyed órát kapott a felkészülésre az egészségügy Továbbra sem teljesítette ígére­tét, azaz nem hozta nyilvános­ságra az egészségügyi dolgo­zók béremelésére vonatkozó ajánlatát Szócska Miklós. Az egészségügyi államtitkárnak viszont nyilván van némi köze ahhoz, hogy minden előzetes bejelentés és magyarázat nél­kül kedden délután, 17 óra 16 perckor megjelent a Magyar Közlönyben mintegy 3282 ol­dalnyi egészségügyi jogsza­bály. Három miniszteri rende­letet hirdettek ki, 44 perc múl­va pedig, 18 órakor hatályba is léptek a közfinanszírozott egészségügyi intézményrend­szer működését alapvetően be­folyásoló jogszabályok. Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) terhére finanszírozha­tó járóbeteg-szakellátási tevé­kenységek meghatározásáról, az alkalmazandó elszámolható­­sági feltételekről és szabályok­ról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló, a nemzeti­­erőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós által jegyzett rendelet nyilvánvalóan - mint jogalkal­mazót - minden olyan szakor­vosi, háziorvosi praxist, illetve kórházat érint, amelyek a be­tegellátás után társadalombiz­tosítási (tb) finanszírozást kap­nak. Csakúgy, mint a „gyógyí­tó-megelőző ellátás jogcímén” az E-Alap terhére finanszíroz­ható homogén betegségcsopor­tok kódolási és besorolási sza­bályairól szóló jogszabály. Mind­ez magyarul azt jelenti, hogy az egyes betegségek kezelését ho­gyan számolhatja el, és kaphat érte tb-támogatást az ellátó egészségügyi szolgáltató. Miután még nem volt ideje megismerni, semmiképpen sem vitatta a rendeletek szakmai megalapozottságát Kökény Mi­hály. Az egykori egészségügyi miniszter kérdésünkre elmond­ta: súlyosan sérti a jogbizton­ságot, hogy a kifizetéseket érin­tő szakmai protokollok a meg­jelenésük napján hatályba is lépnek, és mindössze háromne­gyed óra áll rendelkezésre a jogszabályok megismerésére, il­letve az alkalmazásukra való felkészülésre. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next