Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-01 / 52. szám
Manipulál az Amerikai Magyar Koalíció Üzleti kapcsolat és gazdasági érdekeltség köti az Orbán-kormány mellett lobbizó Amerikai Magyar Koalíció elnökét a jelenlegi külügyminiszter volt cégéhez. A budapesti székhelyű Constellation Energy Institute nevű, energiaügyekben dolgozó tanácsadó céget Csák János (jelenlegi londoni nagykövet) és Martonyi János (jelenlegi külügyminiszter) alapította 2008- ban, Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke pedig a cég igazgatótanácsának tagja. Teleki - aki egyébként magyarul sem beszél - az Amerikai Magyar Koalíció nevében nyilatkozatot adott ki, és levelet intézett a Budapestre látogató amerikai kongresszusi küldöttség tagjaihoz. Ebben azt írta, „az amerikai magyarokat mély aggodalommal tölti el a magyar kormánnyal szembeni kíméletlen kritikának az a hangneme, amely az amerikai és európai tömegtájékoztatásból árad”. Az „amerikai magyarokat” azonban erről senki nem kérdezte. Az Amerikai Magyar Koalíció magát „ernyőszervezetnek” nevezi, ami azt jelenti, hogy saját tagsága nincs. Névleg magyar klubokat, kisebb szervezeteket tömörít, de véleményüket a nyilatkozat előtt nem kérték ki. Teleki azt a látszatot keltette, mintha nyilatkozata mögött az amerikai magyarság elfogadott, egységes véleménye állna. Arról sem számolt be, hogy személyében nem tekinthető függetlennek, miután üzleti kapcsolat fűzte a kormány jelenlegi külügyminiszteréhez. Teleki szerint Magyarországot „eltúlzott és gyakran megalapozatlan bírálatok” érik, „az EU és mások által játszott politikai hatalmi játszmák elfogadhatatlanok és veszélyesek, mivel Magyarország legszigorúbb bírálóinak taktikája megerősítheti a szélsőjobboldalt”. A levél megállapításaiban visszaköszönnek az Orbán-kormány kommunikációs offenzívájának elemei: „A bírálatok nagy része vagy politikailag motivált (az ellenzék által inspirált), vagy nem pártatlan, és nem a tényeken, hanem általánosításokon és spekuláción alapul.” Az Amerikai Magyar Koalíció az amerikai törvények értelmében nem támogathat pártokat, nem fejthet ki politikai tevékenységet és nem csatlakozhat kampányokhoz. A jobboldali sajtó hasonlóan nagy figyelmet szentelt egyébként a Lipták Béla által szervezett Hungarian Lobby tevékenységének. Lipták másfél millió amerikai magyar nevében fenyegette meg Obama elnököt, hogy az elnökválasztáson megvonják tőle támogatásukat, ha a kormányzat nem változtat Orbánt bíráló magatartásán. BARTUS LÁSZLÓ/NEW YORK Még nem nyilvános a kirakattestület névsora Nem tudni, sikeres volt-e az Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak tegnapi választása, lapzártánkig ugyanis nem hozták nyilvánosságra a testület új tagnévsorát. A tanács március 15-én kezdi meg a működését, létszáma 15 fő lesz. Tagjai közül a Kúria elnökét a törvény automatikusan delegálja, Darák Péter mellett azonban egy ítélőtáblát, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bírát kellett megválasztani a küldöttértekezleten 6 évre. Korábban több hazai és nemzetközi jogvédő szervezet, valamint a mandátuma lejárta előtt az Orbán-kormány által menesztett főbíró is kritizálta az OBT-t, mondván: nincsenek érdemi jogkörei a bírósági szervezetben lényegében korlátlan hatalommal rendelkező Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett. Ráadásul az OBT tagjait - elnökét kivéve - éppen ez a hivatalvezető, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) nevezi ki megválasztásuk után. Sőt az OBT „működési feltételeit” is az OBH biztosítja, a tagok tehát nemcsak bírói pályájukon, hanem tanácsi tagságukban is az OBH-elnöktől függnek. Noha az OBT évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének bírói, valamint a bírósági vezetői kinevezési gyakorlatáról, nincs vétójoga. A tanács a véleményezésen kívül leginkább címek, szakmai kitüntetések és díjak adományozását kezdeményezheti, van, hogy ezt is csak az OBH-elnök ajánlására. A tanács ezen felül a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást végzi majd, kinevezi az úgynevezett szolgálati bíróság - a bírák ügyeiben eljáró külön testület - elnökét és tagjait, továbbá „előzetes véleményt nyilvánít”, ha az OBH vagy a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni valamilyen bírói vagy vezetői posztra, aki az adott bíróságok összbírói tanácsának többségi támogatását nem nyerte el. Persze ez a véleményezés egyáltalán nem akadályozza meg Handó Tündét (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét) a választottja kinevezésében. B.I.M. A küldöttértekezlet helyszíne - nehéz a belátás fotó tóthgergő A Fidesz egyre lejjebb viszi a „plafont" a jobbikos szavazók megszerzése érdekében Élen az előítéletességben Európa legelutasítóbb nemzete a magyar a Political Capital szélsőjobboldali társadalmi igényeket összegző felmérésében. Az adatokat ismertető konferencián elhangzott az is: a „vadállatot" a Fidesz-KDNP „szabadította el", és kormányon már nem tud vele mit kezdeni. BÁRNÁS. NORBERT Továbbra is kiugróan nagy a szélsőséges eszmék elfogadottsága Magyarországon. A megkérdezettek majdnem fele, 48 százaléka rendkívül előítéletes, és ez Európában is rekordnak számít - állapította meg legfrissebb, a szélsőjobboldallal kapcsolatos kutatásában a Political Capital (PC). Az elemző intézet 2011-es adatai alapján az előítéletességben 41 százalékkal Észtország, 36- tal Csehország követi hazánkat. Ugyancsak Magyarország a legfogékonyabb a szélsőjobboldalra: a listán hazánk 32 százalékkal első, míg Bulgária 2 százalékponttal lemaradva a második. Bulgáriában azonban az itthoninál is nagyobb az „ultranacionalizmus” elfogadottsága: 18 százalékkal első ebben a kategóriában, hazánk pedig a második. A tegnapi konferencián ismertetett eredményekről az intézet kiemelte, nem a Jobbik szavazótáborát vizsgálták, „csupán” a társadalmi igényeket. Ezek alapján azonban nem túlzás kijelenteni, továbbra is várhatók akár erőszakos, kisebbségek ellen elkövetett cselekmények - mondta Szabados Krisztián, a Political Capital ügyvezető igazgatója, aki ugyanakkor megjegyezte, „van kiút”, mivel pontosan értik és elemzik a szélsőjobb változásait. Kiderült: a Jobbik hiába definiálja magát jobbszélre, szavazóikban nem olyan erős a hagyományos jobboldali orientáció, mint a Fideszében. Kevésbé vallásosak például. A konferencián részt vevő Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Alapítvány kurátora meg is jegyezte, a „zsákmánypártra” 2010-ben talán 30-35 százalékban is volt szocialista szavazók adták voksukat. Ha a MIÉP nem teremtett volna hagyományt a szélsőséges eszmékkel, a Jobbik sem tartana ott, ahol ma; a „vadállatot” ugyanakkor - miként Szigetvári jellemezte a Jobbikot - a Fidesz- KDNP „szabadította el”, és kormányon már nem tud vele mit kezdeni. A 2003 óta tapasztalható jobbratolódást a politika is kihasználja: ahol ugyanis nő a radikalizmus igénye, ott a pártok is felveszik az ezekről szóló témákat. Mint Krekó Péter, a PC vezető elemzője kifejtette, miközben a pártok megpróbálják a választók igényét követni, egyben formálják is azt. Erre jó példa a Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elem A Fidesz gyakran „ráugrik" a szélsőségesek témáira zője által említett fideszes módszer, hogy a párt „mérsékelt jobboldalként” úgy védi magát a szélsőségektől, hogy ráugrik a témáira, mint például az unió vagy a nagytőke társadalmi elutasítása. Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet vezetője erre a kormánypárti békemenetet hozta példának, amelyet a Fidesz - miután ebből egyesület is létrejött - mintha azért használna, hogy a saját bázisát szegregálja, a Jobbik miatt „lejjebb vigye a plafont”. Azt ma még nem tudni, 2014- ben melyik párt lesz a szélsőségekkel kapcsolatban „erősebb”, de Szigetvári szerint nem lenne meglepő, ha sok körzetben a fideszes vagy a jobbikos jelölt versengene „fej-fej mellett”. Ám a PC vezető elemzője, Juhász Attila megállapította, egyelőre nincs igény a szélsőjobboldal visszaszorítására, Magyarországon jelenleg erre nincs is lehetőség. A romakérdés, a cigányellenesség összeköti a Jobbik szavazóit. Szigetvári szerint ezért az lenne a legjobb, ha a Fidesz egyértelműen elszigetelődne a Jobbiktól, ez beindíthatna társadalmi változásokat. Ezeket a problémákat több és jobban elköltött pénzből kellene orvosolni, így a következő években nem várható semmi - fogalmazott. Értetlenségét fejezte ki Magyar Kornélia is, mivel a fideszes Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen működik az oktatási deszegregációs program, de a kormány ezt nem vette át. Mint megjegyezte: félő, hogy a választások előtt, belátva, hogy érdemben nem tettek semmit, ismét „rendészeti kérdésként” kezelik a cigányok helyzetét, csak hogy kifogják a szelet a Jobbik vitorlájából. Gárdaruha a parlament múlt heti ülésén - egyes pártok próbálják a radikális igényeket is kiszolgálni fotó: Vajda József Háromnegyed órát kapott a felkészülésre az egészségügy Továbbra sem teljesítette ígéretét, azaz nem hozta nyilvánosságra az egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkozó ajánlatát Szócska Miklós. Az egészségügyi államtitkárnak viszont nyilván van némi köze ahhoz, hogy minden előzetes bejelentés és magyarázat nélkül kedden délután, 17 óra 16 perckor megjelent a Magyar Közlönyben mintegy 3282 oldalnyi egészségügyi jogszabály. Három miniszteri rendeletet hirdettek ki, 44 perc múlva pedig, 18 órakor hatályba is léptek a közfinanszírozott egészségügyi intézményrendszer működését alapvetően befolyásoló jogszabályok. Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló, a nemzetierőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós által jegyzett rendelet nyilvánvalóan - mint jogalkalmazót - minden olyan szakorvosi, háziorvosi praxist, illetve kórházat érint, amelyek a betegellátás után társadalombiztosítási (tb) finanszírozást kapnak. Csakúgy, mint a „gyógyító-megelőző ellátás jogcímén” az E-Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól szóló jogszabály. Mindez magyarul azt jelenti, hogy az egyes betegségek kezelését hogyan számolhatja el, és kaphat érte tb-támogatást az ellátó egészségügyi szolgáltató. Miután még nem volt ideje megismerni, semmiképpen sem vitatta a rendeletek szakmai megalapozottságát Kökény Mihály. Az egykori egészségügyi miniszter kérdésünkre elmondta: súlyosan sérti a jogbiztonságot, hogy a kifizetéseket érintő szakmai protokollok a megjelenésük napján hatályba is lépnek, és mindössze háromnegyed óra áll rendelkezésre a jogszabályok megismerésére, illetve az alkalmazásukra való felkészülésre. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ