Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-26 / 72. szám
Navracsics nekiment Orbánnak és Lázárnak Finoman elhatárolódott főnökétől, s ismét „beszólt” a kormánypárti frakcióvezetőnek péntek este a miniszterelnökhelyettes. Navracsics Tibor a Fidesz újbudai közéleti estjén arról is beszélt, hogy ő valóban hisz Európában és az Európai Unióban, még ha nem is gondolja, hogy a mostani helyzet az ideális, de unió nélkül nem megy, és Navracsics nem lát másik utat. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor szerint az olyan vezetői felfogással, mint amilyet az Európai Bizottság képvisel, még egy „vidéki kócerájt” sem lehetne elvezetni, Navracsics az MTI beszámolója szerint azt válaszolta: „azt nem tudom, hogyan vezetnek egy vidéki kócerájt”. Bár nem nevezte néven, de a miniszterelnök-helyettes ismét bírálta Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét is. „Nagyon rossz irányba megy a magyar politika, amikor családtagokat vesznek elő. Egy picit higgadjunk már le. Schiffer András nem tehet arról, ki volt a nagypapája” - fogalmazott Navracsics. Ismert, hogy a két kormánypárti politikus között már jó ideje feszültség érzékelhető, hiszen tavaly tavasszal is összeszólalkoztak a sajtón keresztül. Akkor a Fidesz-frakció, valamint a minisztériumok jogalkotási sebessége közötti különbség okozta a konfliktust. Egyébként a Navracsics a Velencei Bizottság (VB) magyar jogszabályokat ért kritikáiról azt mondta: „ne fogjuk fel egyelőre tragikusan a dolgot, fogjuk fel úgy, hogy minden egyes magyar törvényt meg kell védeni. Persze bántó az igazságtalanság.” A tárcavezető hozzátette: arra számít, hogy a bizottság véleménye az lesz, a választójogi törvény sem megfelelő. Szerinte a VB akkor lenne fair, ha a többi ország gyakorlatát is ugyanilyen alaposan megvizsgálnák. Ugyanakkor Navracsics megígérte: bizonyítani fognak az Európai Bizottságnak, így lesz IMF-megállapodás is. „Magyarország mindent megtett a tárgyalások érdekében, és kompromisszumkész” - állította. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ Érvénytelen lett az esztergomi referendum Érvénytelenül zárult az alacsony részvétel miatt a tegnapi esztergomi népszavazás: a szavazásra jogosultaknak kevesebb, mint fele nyilatkozott a 11, főként a városi közszolgáltatásokat érintő kérdésről. Közöttük szerepelt, hogy a képviselő-testület alakítsa-e át a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon-e ki nyílt pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás, az ingatlangazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkeztetés, valamint az élményfürdő üzemeltetésére. Az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP által közösen szervezett referendum arról is megkérdezte az helyieket, hogy az önkormányzattal kapcsolatos magánvádas perek költségeit közpénzből fizessék-e, illetve töröljék-e az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogokat. Mivel a 11 kérdésre adott szavazatokat külön-külön összesítik, ha az érvényességi küszöböt sikerült is volna elérni, az egyes kérdésekben emiatt még nem biztos, hogy eredményes lett volna a voksolás. A népszavazás érvényességéhez összesen 11 ezer 875 szavazatra volt szükség, ugyanakkor már a részeredményekből is kiderült, hogy ez nem lesz meg: 17 óra 30-ig még csak a szavazók 30,69 százaléka (5476 fő) járult az urnákhoz. A népszavazást ennek ellenére Tétényi Éva sikeresnek értékelte, ugyanis még ez az alacsony részvétel is magasnak számít szerinte. Mint a polgármester lapunknak elmondta, várakozásának megfelelően alakult az eredmény, hiszen a kívánatos részvételi arányt 30 és 40 százalék közé helyezte. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzati ciklus közepén, két országgyűlési választás között járunk, és a népszavazások mindig kevésbé népszerűek, akkor messze jobbak vagyunk az átlagnál - értékelt Tétényi. Különösen, hogy nagyon konkrét ügyekről kellett véleményt nyilvánítani. De miután egy ilyen referendum kedvéért a Jobbik és az MSZP is közös álláspontra tudott jutni, és egy ilyen szavazás egyáltalán létrejött, méghozzá nem is az önkormányzat kezdeményezésére, csakis sikeresnek lehet értékelni - tette hozzá a városvezető. Esztergomban az elmúlt napokban ráadásul Tétényi „ellenzéke” is akcióba lendült: a népszavazás kihagyására buzdító, „ne menj el szavazni” feliratú, a városháza szerint „mocskolódó” hangú szórólapokat osztogattak. Miután azonban a Jobbik, az LMP és az MSZP azonos véleményen volt a civilekkel, és a KDNP elhatárolódott a fideszes önkormányzati képviselők egyes viselkedésétől, nem nehéz kitalálni, honnan indult az ötlet. B.L.N. Adósságrendezéssel nehezít Matolcsy Legalább 750 millió forint befizetésére kötelezné Esztergom önkormányzatát Matolcsy György egy, az idei költségvetésről szóló törvényhez a kormány nevében benyújtott módosítójában. A nemzetgazdasági miniszter javaslata szerint a városnak április 15-ig 350 milliót, szeptember 30-ig 400 milliót kell befizetnie, december 20-ig pedig az előirányzatból fennmaradó összeget. Nem fizetés esetén a kincstár jogosult az összeget inkasszózni az önkormányzattól adósságrendezés keretében. A 2012-es költségvetés Esztergom bevételeit 7,6 milliárd, kiadásait 8,5 milliárd forintban határozta meg, a város adóssága csaknem kétmilliárd forint. A miniszter szerint javaslata lényege „az önkormányzathoz befolyó bevételek üteme közötti összhang megteremtése". Tétényi Éva ma várhatóan sajtótájékoztatót tart a témában, de annyit elárult lapunknak, azért sem tud ezzel egyetérteni, mert „ha velünk megtehetik ezt, akkor ezek után minden várossal". Mesterházy Attila és Szanyi Tibor is győzelemre számít a hétvégi kongresszuson Rajthoz állt az MSZP Mesterházy Attila bízik abban, hogy a küldöttek értékelik a párt élén végzett munkáját, ezért magabiztosan várja az elnökválasztást - az MSZP elnöke erről a párt szombati választmányi ülésén beszélt. Ahogy Mesterházy, úgy kihívója, Szanyi Tibor is győzelemre számít a kongresszuson. A párt ugyanakkor abban egységes, hogy maradjon a Parlament mellett Károlyi Mihály szobra, aminek sorsáról ma dönt a fővárosi közgyűlés. Megtartotta a tisztújítása előtti utolsó ülését az MSZP választmánya: a testület tagjai ugyanis a jövő hétvégén kicserélődnek, de nyolc év után az elnöki poszton is váltás várható. Simon Gábor választmányi elnök megerősítette, újra indul a pozícióért, ám ezúttal kihívója is lesz. Botka László szegedi polgármester személyében. Simont egyébként a párt elnökhelyettesének is jelölték, erre a tisztségre forrásaink szerint meg is választhatja majd a hétvégi kongresszus. Mesterházy Attila magabiztosan várja az elnökválasztást, mint újságíróknak elmondta, abban bízik, hogy a küldöttek értékelik a párt élén végzett munkáját. Arra, hogy több korábbi pártvezető - köztük Kovács László, illetve Hiller István - nem indul a tisztújításon, vagy nem kapott elegendő támogatást a jelölőbizottságtól, úgy reagált: már a novemberi kongresszuson új szereposztást szorgalmazott, és örömmel veszi, ha több, korábban meghatározó politikus is a háttérből segíti a pártot. Ez lehetőséget ad arra, hogy országosan nem ismert, de a helyi közösségekben már bizonyított emberek kerülhessenek az elnökségbe. Neveket ugyan nem említett, de annyit elmondott, szeretné, ha az elnökség a párt Kelet-Magyarország-programját és Budapest-stratégiáját is erőteljes Botka László lesz Simon Gábor kihívója sem képviselné. Ezzel arra utalhat, hogy Gúr Nándor, az MSZP borsodi elnöke és Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője alelnöki posztot kaphat a tisztújítás során. A pártelnökségért szintén versengő Szanyi Tibor ugyancsak győzelemre számít a kongresszuson; ehhez elég, ha a küldöttek felének támogatását elnyeri, a megválasztásához szükséges plusz egy pedig ő maga lesz. A politikus szomorúságát fejezte ki, amiért Kovács László egyetlen vezetői pozícióért nem indulhat, mert a jelölőbizottságban ezt nem támogatta. Mint ígérte, ha őt választják meg, elnökként méltó feladatot fog találni majd a korábbi európai uniós biztosnak. Az MTI-nek adott interjújában Szanyi úgy vélte: Mesterházy irányítása alatt a párt támogatottsága megrekedt 20-25 százalék körül. „A pártelnök azt mondja, hogy jó úton vagyunk, szerintem viszont ha vele három év alatt nem tudtunk kimozdulni a holtpontról, változtatni kell” - jelentette ki. Kiemelte, az MSZP történetében először fordul elő, hogy a hivatalban lévő pártelnöknek kihívója lesz a kongresszuson. Szerinte a 2014-es választáson az fog győzni, aki az egyéni körzetek többségét megnyeri, de ez nem a párt népszerűségén, hanem helyi szavazatszerző képességen múlik. Ebben pedig rosszul áll az MSZP: pillanatnyilag az Angyalföldön kívül jó, ha 2-3 választókerületben van győzelmi esélye. Szanyi szerint a szocialistáknak szakítaniuk kell Gyurcsány Ferenc és Hagyó Miklós örökségével is. Kitért arra, hogy a mainál sokkal több aktivistára lenne szükségük, és fiatalítani is kell a vészesen öregedő MSZP-t. A választmány javaslatot fogadott el arról, hogy a jövőben az MSZP milyen elvek alapján kössön szövetséget más pártokkal és civil szervezetekkel. Ezt a hétvégi kongresszuson is megvitatják. Kolláth György alkotmányjogász külön előadást is tartott az ülésen A demokrácia szétverése - Út az önkényuralomba címmel. Simon Gábor erre utalva azt mondta, kétharmados többségével visszaélve a Fidesz-kormány két év alatt leépítette a jogállamiságot, uralma alá vonta a független intézményeket, központosította a hatalmi ágakat, felszámolta az igazságszolgáltatás függetlenségét, korlátozta a sajtószabadságot és támadást indított a magántulajdon ellen. Kolláth „jogi szörnyszülöttnek” nevezte az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amely szerint az MSZP osztozik a volt állampárt felelősségében. Simon az új választási rendszert is bírálta, amelyet a kormányoldal a saját érdekeire szabott. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Senki nem mehet Károlyi közelébe Sikeresnek értékelte a Károlyi Mihály szobránál egy hete tartó őrséget Horváth Csaba. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője lapunknak elmondta, sikerült felhívni a figyelmet arra, hogyan bánik a Fidesz az újkori magyar demokráciáért sokat tevő első magyar köztársasági elnök emlékével. Az Horváth Csaba szerint is nyilvánvaló, hogy a szobor eltávolítását nem tudják megakadályozni - ha csak nem zárják körbe teljesen a Parlamentet, amihez viszont nincs elég képviselőjük ám a demokrácia melletti kiállást fontosabbnak nevezte. Miközben az MSZP képviselői, aktivisták és szimpatizánsok még a héten a Kossuth tér északi parkolójánál tiltakoznak a szobor eltávolítása ellen, a főváros ma várható döntése után az mindenképp új helyre kerül. A közgyűlés - tulajdonosi hozzájárulásként - ugyanis ma dönt Varga Imre szobrászművész 1975 óta a Kossuth téren álló alkotásának ideiglenes elbontásáról, raktárba szállításáról, valamint újbóli felállításáról. Mivel a siófoki művész korábban azt kérte Kövér László házelnöktől, hogy a szobrot a szülővárosába szállítsák, így a Balaton-parti városba kerül majd. Erről a siófoki képviselőtestület is döntött, tehát kész befogadni Károlyit, és az előzetes tervek szerint az alkotás a Millennium parkba, a vasútállomás szomszédságába kerülne. Horváth Csaba lapunknak jelezte: a főváros engedélyével új fejezet nyílik a kormány és a főváros viszonyában. A döntéssel ugyanis Budapest nyilvánvalóan segédkezet kíván nyújtani a Fidesz szimbolikus politikájához - fejtette ki a politikus. A szélsőjobbról is támogatott fideszes elképzelés, amely szerint vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti arculatát, így várhatóan ezután sem kelt megütközést a főváros vezetésében, és József Attila közeli szobra is hasonló sorsra juthat. Ha azonban a szocialisták győznének a választásokon, mint Horváth Csaba ígérte, helyreállítanák az eredeti állapotot, de „nem Tisza Istvánt". Szerinte Károlyi azért van útban a Fidesznek, mert demokrata, szabadság- és egyenlőségpárti volt. Sokat tett a munkavállalói jogokért, köztársasági elnöksége idején vezették be a demokratikus választási törvényt, a sajtó- és gyülekezési szabadságot. A Fidesszel ugyanakkor nem az a legnagyobb baj, hogy szimbolikusan a demokrácia és a köztársaság ellensége - tette hozzá a képviselő, „hanem az, hogy a napi, a szociális, az egészség- és oktatáspolitikában is ellensége a köztársaságnak és a demokráciának, és emiatt van bukásra ítélve". A fővárosi frakcióvezető lapunknak azt is elárulta, hogy a Károlyi-szobor környékét munkaterületté nyilvánították, és a kormányőrök hatáskörébe utalták, így ha valaki 50 méternél közelebb akarna menni hozzá, az bűncselekményt követ el, így jelenleg a szocialisták sem mehetnek ennél közelebb. A Károlyi születésének 100. évfordulójára készült alkotás értéke a főváros vagyonnyilvántartása szerint 22,6 millió forint. A mintegy 4,5 méteres fém ívek alatt szürke gránitlapokon a volt elnök körülbelül két és fél méter magas bronzfigurája áll. Horváth Csaba szerint a főváros segédkezet nyújt a Fidesz szimbolikus politikájához Károlyi szobrának eltávolításával fotó: k2 press