Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-26 / 72. szám

Navracsics nekiment Orbánnak és Lázárnak Finoman elhatárolódott főnöké­től, s ismét „beszólt” a kor­mánypárti frakcióvezetőnek péntek este a miniszterelnök­helyettes. Navracsics Tibor a Fi­desz újbudai közéleti estjén ar­ról is beszélt, hogy ő valóban hisz Európában és az Európai Unióban, még ha nem is gon­dolja, hogy a mostani helyzet az ideális, de unió nélkül nem megy, és Navracsics nem lát másik utat. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor szerint az olyan vezetői felfogással, mint amilyet az Európai Bizottság képvisel, még egy „vidéki kóce­­rájt” sem lehetne elvezetni, Navracsics az MTI beszámolója szerint azt válaszolta: „azt nem tudom, hogyan vezetnek egy vi­déki kócerájt”. Bár nem nevezte néven, de a miniszterelnök-helyettes ismét bírálta Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét is. „Nagyon rossz irányba megy a magyar politika, amikor családtagokat vesznek elő. Egy picit higgad­junk már le. Schiffer András nem tehet arról, ki volt a nagy­papája” - fogalmazott Navra­csics. Ismert, hogy a két kor­mánypárti politikus között már jó ideje feszültség érzékelhető, hiszen tavaly tavasszal is összeszólalkoztak a sajtón ke­resztül. Akkor a Fidesz-frakció, valamint a minisztériumok jog­alkotási sebessége közötti kü­lönbség okozta a konfliktust. Egyébként a Navracsics a Ve­lencei Bizottság (VB) magyar jogszabályokat ért kritikáiról azt mondta: „ne fogjuk fel egy­előre tragikusan a dolgot, fog­juk fel úgy, hogy minden egyes magyar törvényt meg kell véde­ni. Persze bántó az igazságta­lanság.” A tárcavezető hozzátet­te: arra számít, hogy a bizott­ság véleménye az lesz, a válasz­tójogi törvény sem megfelelő. Szerinte a VB akkor lenne fair, ha a többi ország gyakorlatát is ugyanilyen alaposan megvizs­gálnák. Ugyanakkor Navracsics megígérte: bizonyítani fognak az Európai Bizottságnak, így lesz IMF-megállapodás is. „Magyarország mindent meg­tett a tárgyalások érdekében, és kompromisszumkész” - állí­totta. NÉPSZAVA-MTI-IN­FORMÁCIÓ Érvénytelen lett az esztergomi referendum Érvénytelenül zárult az ala­csony részvétel miatt a tegnapi esztergomi népszavazás: a sza­vazásra jogosultaknak keve­sebb, mint fele nyilatkozott a 11, főként a városi közszolgál­tatásokat érintő kérdésről. Kö­zöttük szerepelt, hogy a képvi­selő-testület alakítsa-e át a hulladékgyűjtésről szóló rende­letét, írjon-e ki nyílt pályázatot a piac, a temetkezés, a parko­lás, az ingatlangazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkez­tetés, valamint az élményfürdő üzemeltetésére. Az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesü­let, a Jobbik, az LMP és az MSZP által közösen szervezett referendum arról is megkérdez­te az helyieket, hogy az önkor­mányzattal kapcsolatos ma­­gánvádas perek költségeit köz­pénzből fizessék-e, illetve töröl­­jék-e az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra be­jegyzett elővásárlási jogokat. Mivel a 11 kérdésre adott szavazatokat külön-külön ös­­­szesítik, ha az érvényességi kü­szöböt sikerült is volna elérni, az egyes kérdésekben emiatt még nem biztos, hogy eredmé­nyes lett volna a voksolás. A népszavazás érvényességéhez összesen 11 ezer 875 szavazat­ra volt szükség, ugyanakkor már a részeredményekből is ki­derült, hogy ez nem lesz meg: 17 óra 30-ig még csak a szava­zók 30,69 százaléka (5476 fő) járult az urnákhoz. A népszavazást ennek ellené­re Tétényi Éva sikeresnek érté­kelte, ugyanis még ez az ala­csony részvétel is magasnak számít szerinte. Mint a polgár­­mester lapunknak elmondta, várakozásának megfelelően alakult az eredmény, hiszen a kívánatos részvételi arányt 30 és 40 százalék közé helyezte. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzati ciklus közepén, két országgyűlési választás kö­zött járunk, és a népszavazá­sok mindig kevésbé népszerű­ek, akkor messze jobbak va­gyunk az átlagnál - értékelt Té­tényi. Különösen, hogy nagyon konkrét ügyekről kellett véle­ményt nyilvánítani. De miután egy ilyen referendum kedvéért a Jobbik és az MSZP is közös álláspontra tudott jutni, és egy ilyen szavazás egyáltalán létre­jött, méghozzá nem is az önkor­mányzat kezdeményezésére, csakis sikeresnek lehet értékel­ni - tette hozzá a városvezető. Esztergomban az elmúlt na­pokban ráadásul Tétényi „el­lenzéke” is akcióba lendült: a népszavazás kihagyására buz­dító, „ne menj el szavazni” fel­iratú, a városháza szerint „mocskolódó” hangú szórólapo­kat osztogattak. Miután azon­ban a Jobbik, az LMP és az MSZP azonos véleményen volt a civilekkel, és a KDNP elhatáro­lódott a fideszes önkormányza­ti képviselők egyes viselkedésé­től, nem nehéz kitalálni, hon­nan indult az ötlet. B.L.N. Adósságrendezéssel nehezít Matolcsy Legalább 750 millió forint befizetésére kötelezné Esztergom ön­­kormányzatát Matolcsy György egy, az idei költségvetésről szóló törvényhez a kormány nevében benyújtott módosítójában. A nemzetgazdasági miniszter javaslata szerint a városnak április 15-ig 350 milliót, szeptember 30-ig 400 milliót kell befizetnie, december 20-ig pedig az előirányzatból fennmaradó összeget. Nem fizetés esetén a kincstár jogosult az összeget inkasszózni az önkormányzattól adósságrendezés keretében. A 2012-es költ­ségvetés Esztergom bevételeit 7,6 milliárd, kiadásait 8,5 milliárd forintban határozta meg, a város adóssága csaknem kétmilliárd forint. A miniszter szerint javaslata lényege „az önkormányzat­hoz befolyó bevételek üteme közötti összhang megteremtése". Tétényi Éva ma várhatóan sajtótájékoztatót tart a témában, de annyit elárult lapunknak, azért sem tud ezzel egyetérteni, mert „ha velünk megtehetik ezt, akkor ezek után minden várossal". Mesterházy Attila és Szanyi Tibor is győzelemre számít a hétvégi kongresszuson Rajthoz állt az MSZP Mesterházy Attila bízik abban, hogy a küldöttek értékelik a párt élén végzett munkáját, ezért magabiztosan várja az elnökválasztást - az MSZP elnöke er­ről a párt szombati választmányi ülésén beszélt. Ahogy Mesterházy, úgy kihí­vója, Szanyi Tibor is győzelemre számít a kongresszuson. A párt ugyanakkor abban egységes, hogy maradjon a Parlament mellett Károlyi Mihály szobra, aminek sorsáról ma dönt a fővárosi közgyűlés. M­egtartotta a tisztújítása előtti utolsó ülését az MSZP választmánya: a testület tagjai ugyanis a jövő hétvégén kicserélődnek, de nyolc év után az elnöki poszton is váltás várható. Simon Gábor választmányi elnök megerősí­tette, újra indul a pozícióért, ám ezúttal kihívója is lesz. Botka László szegedi polgár­­mester személyében. Simont egyébként a párt elnökhelyet­tesének is jelölték, erre a tiszt­ségre forrásaink szerint meg is választhatja majd a hétvégi kongresszus. Mesterházy Attila magabizto­san várja az elnökválasztást, mint újságíróknak elmondta, abban bízik, hogy a küldöttek értékelik a párt élén végzett munkáját. Arra, hogy több ko­rábbi pártvezető - köztük Ko­vács László, illetve Hiller István - nem indul a tisztújításon, vagy nem kapott elegendő tá­mogatást a jelölőbizottságtól, úgy reagált: már a novemberi kongresszuson új szereposztást szorgalmazott, és örömmel ve­szi, ha több, korábban megha­tározó politikus is a háttérből segíti a pártot. Ez lehetőséget ad arra, hogy országosan nem ismert, de a helyi közösségek­ben már bizonyított emberek kerülhessenek az elnökségbe. Neveket ugyan nem említett, de annyit elmondott, szeretné, ha az elnökség a párt Kelet-Ma­­gyarország-programját és Bu­­dapest-stratégiáját is erőteljes Botka László lesz Simon Gábor kihívója sem képviselné. Ezzel arra utal­hat, hogy Gúr Nándor, az MSZP borsodi elnöke és Horváth Csa­ba, a szocialisták fővárosi frak­cióvezetője alelnöki posztot kaphat a tisztújítás során. A pártelnökségért szintén versengő Szanyi Tibor ugyan­csak győzelemre számít a kong­resszuson; ehhez elég, ha a küldöttek felének támogatását elnyeri, a megválasztásához szükséges plusz egy pedig ő maga lesz. A politikus szomo­rúságát fejezte ki, amiért Ko­vács László egyetlen vezetői po­zícióért nem indulhat, mert a jelölőbizottságban ezt nem tá­mogatta. Mint ígérte, ha őt vá­lasztják meg, elnökként méltó feladatot fog találni majd a ko­rábbi európai uniós biztosnak. Az MTI-nek adott interjújában Szanyi úgy vélte: Mesterházy irányítása alatt a párt támoga­tottsága megrekedt 20-25 szá­zalék körül. „A pártelnök azt mondja, hogy jó úton vagyunk, szerintem viszont ha vele há­rom év alatt nem tudtunk ki­mozdulni a holtpontról, változ­tatni kell” - jelentette ki. Ki­emelte, az MSZP történetében először fordul elő, hogy a hiva­talban lévő pártelnöknek kihí­vója lesz a kongresszuson. Sze­rinte a 2014-es választáson az fog győzni, aki az egyéni körze­tek többségét megnyeri, de ez nem a párt népszerűségén, ha­nem helyi szavazatszerző ké­pességen múlik. Ebben pedig rosszul áll az MSZP: pillanat­nyilag az Angyalföldön kívül jó, ha 2-3 választókerületben van győzelmi esélye. Szanyi szerint a szocialistáknak szakítaniuk kell Gyurcsány Ferenc és Ha­gyó Miklós örökségével is. Ki­tért arra, hogy a mainál sokkal több aktivistára lenne szüksé­gük, és fiatalítani is kell a vé­szesen öregedő MSZP-t. A választmány javaslatot fo­gadott el arról, hogy a jövőben az MSZP milyen elvek alapján kössön szövetséget más pártok­kal és civil szervezetekkel. Ezt a hétvégi kongresszuson is megvitatják. Kolláth György al­kotmányjogász külön előadást is tartott az ülésen A demokrá­cia szétverése - Út az önkény­­uralomba címmel. Simon Gá­bor erre utalva azt mondta, két­harmados többségével visszaél­ve a Fidesz-kormány két év alatt leépítette a jogállamiságot, uralma alá vonta a független intézményeket, központosította a hatalmi ágakat, felszámolta az igazságszolgáltatás függet­lenségét, korlátozta a sajtósza­badságot és támadást indított a magántulajdon ellen. Kolláth „jogi szörnyszülöttnek” nevezte az új alaptörvény átmeneti ren­delkezéseit, amely szerint az MSZP osztozik a volt állampárt felelősségében. Simon az új vá­lasztási rendszert is bírálta, amelyet a kormányoldal a saját érdekeire szabott. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Senki nem mehet Károlyi közelébe Sikeresnek értékelte a Károlyi Mihály szob­ránál egy hete tartó őrséget Horváth Csa­ba. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője lapunknak elmondta, sikerült felhívni a fi­gyelmet arra, hogyan bánik a Fidesz az új­kori magyar demokráciáért sokat tevő első magyar köztársasági elnök emlékével. Az Horváth Csaba szerint is nyilvánvaló, hogy a szobor eltávolítását nem tudják megaka­dályozni - ha csak nem zárják körbe telje­sen a Parlamentet, amihez viszont nincs elég képviselőjük ám a demokrácia mel­letti kiállást fontosabbnak nevezte. Miközben az MSZP képviselői, aktivisták és szimpatizánsok még a héten a Kossuth tér északi parkolójánál tiltakoznak a szobor el­távolítása ellen, a főváros ma várható dön­tése után az mindenképp új helyre kerül. A közgyűlés - tulajdonosi hozzájárulásként - ugyanis ma dönt Varga Imre szobrászmű­vész 1975 óta a Kossuth téren álló alkotásá­nak ideiglenes elbontásáról, raktárba szállí­tásáról, valamint újbóli felállításáról. Mivel a siófoki művész korábban azt kérte Kövér László házelnöktől, hogy a szobrot a szülő­városába szállítsák, így a Balaton-parti vá­rosba kerül majd. Erről a siófoki képviselő­­testület is döntött, tehát kész befogadni Károlyit, és az előzetes tervek szerint az al­kotás a Millennium parkba, a vasútállomás szomszédságába kerülne. Horváth Csaba lapunknak jelezte: a főváros engedélyével új fejezet nyílik a kormány és a főváros viszonyában. A döntéssel ugyanis Budapest nyilvánvalóan segédkezet kíván nyújtani a Fidesz szimbolikus politikájához - fejtette ki a politikus. A szélsőjobbról is tá­mogatott fideszes elképzelés, amely szerint vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti arculatát, így várhatóan ezután sem kelt megütközést a főváros vezetésében, és Jó­zsef Attila közeli szobra is hasonló sorsra juthat. Ha azonban a szocialisták győzné­nek a választásokon, mint Horváth Csaba ígérte, helyreállítanák az eredeti állapotot, de „nem Tisza Istvánt". Szerinte Károlyi azért van útban a Fidesznek, mert demok­rata, szabadság- és egyenlőségpárti volt. Sokat tett a munkavállalói jogokért, köztár­sasági elnöksége idején vezették be a de­mokratikus választási törvényt, a sajtó- és gyülekezési szabadságot. A Fidesszel ugyanakkor nem az a legnagyobb baj, hogy szimbolikusan a demokrácia és a köz­társaság ellensége - tette hozzá a képvise­lő, „hanem az, hogy a napi, a szociális, az egészség- és oktatáspolitikában is ellensé­ge a köztársaságnak és a demokráciának, és emiatt van bukásra ítélve". A fővárosi frakcióvezető lapunknak azt is el­árulta, hogy a Károlyi-szobor környékét munkaterületté nyilvánították, és a kor­mányőrök hatáskörébe utalták, így ha vala­ki 50 méternél közelebb akarna menni hoz­zá, az bűncselekményt követ el, így jelen­leg a szocialisták sem mehetnek ennél kö­zelebb. A Károlyi születésének 100. évfordulójára készült alkotás értéke a főváros vagyonnyil­vántartása szerint 22,6 millió forint. A mint­egy 4,5 méteres fém ívek alatt szürke grá­nitlapokon a volt elnök körülbelül két és fél méter magas bronzfigurája áll. Horváth Csaba szerint a főváros segédkezet nyújt a Fidesz szimbolikus politikájához Károlyi szobrának eltávolításával fotó: k2 press

Next