Népszava, 2012. április (139. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-02 / 78. szám
Sok család kerülhet nehéz helyzetbe, ha valóban átalakítja a kormány a juttatásokat Családi pótlék: pénz helyett jön az utalvány? Azt tervezi a kormány, hogy a jövőben több szociális juttatást, így a családi pótlékot sem pénzben, hanem az általa bevezetett Erzsébet-utalvány formájában adja az érintetteknek. Réthelyi Miklós miniszternek április közepéig kell megvizsgálnia ennek lehetőségét, majd a hónap végéig az is kiderülhet, hogy esetleg milyen területekre terjesztik még ki az utalvány elfogadását. Ha végrehajtják, az átállás rengeteg problémát jelent majd a családoknak. Április közepéig kell megvizsgálnia Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, hogyan fizethető ki pénzbeli ellátás helyett utalványban több szociális juttatás, így például a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális segély és az átmeneti segély - a kormány erről szóló döntése a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A szükséges jogszabály-módosításokat április 15-ig kell a kabinet elé terjesztenie a tárcavezetőnek. A kormány egyúttal felkérte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy Réthelyi vizsgálatának eredményei alapján a hónap végéig dolgozza ki az Erzsébetprogram keretében bizonyos szociális juttatások - „célhoz kötött felhasználásuk érdekében” - utalvánnyal való kifizetésének lehetséges területeit. Ezzel együtt cselekvési és ütemtervet kell készítenie a miniszternek az Erzsébet-utalvány bővítésének formáiról, a bevezetés és a működtetés költségeiről. Rengeteg problémát jelenthet a pótlékban, segélyben vagy támogatásban részesülőknek, ha a kormány pénz helyett valóban Erzsébet-utalványt ad. Az ugyanis csak korlátozottan (illetve egyes területeken nem) alkalmas arra, amire nagyon sokan használják: azaz a család jövedelmének kiegészítésére. Hiába bővítik a felhasználási területet, nyilván nem lehet majd ezzel rendezni például a közüzemi számlákat vagy sok egyéb más kiadást. A családi pótlék egyébként 2008 óta nem emelkedett (előtte, a szocialista kormányok alatt, azaz 2002-2008 között viszont folyamatosan nőtt az összeg). Az emelés elmaradása egy sor ellátásnál 2012-ig mintegy 20 százalék veszteséget okoz. Még 2009-ben a fideszes Pelczné Gáll Ildikó úgy fogalmazott: nem lehet anyagias szemlélettel hozzálátni a családok helyzetének megoldásához, ez annál sokkal-sokkal fontosabb és összetettebb kérdés. Azt is mondta, a rövidlátó kormány ezt az akkori szocialista kabinetre értette - számára a családok nem fontosak. Amikor 2009-ben a parlament döntött a gyes háromról két évre csökkentéséről, a fideszes politikus babakocsis tüntetést szervezett, mert szerinte az akkori kabinet ezzel visszavetette a gyermekvállalási kedvet. A Fidesz azóta valóban visszaállította a hároméves gyest, csak a gyermeknevelés feltételeiről feledkezett meg. Jó példa erre, hogy most már a bölcsődei ellátásért is fizetni kell. Jelenleg a családi pótlék összege egy gyerek esetén 12 200 forint. Ráadásul az élettársi kapcsolatban élő szülők kevesebb családi pótlékot kaphatnak, mint azok, akik összeházasodtak. Erre a problémára korábban Szabó Máté ombudsman is felhívta a figyelmet. A tárca válasza egyértelmű volt: nem tesznek eleget az ombudsman kérésének, „a törvényi szabályozás alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, az éppen a házasság intézményének védelmét érvényre juttató, tudatos állami értékválasztást tükrözi”. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Kis túlzással a magyar fizetőeszköz helyébe lép lassan a kormány találmánya fotó: tóth Gergő RÖVIDEN Réthelyitől várnak segítséget A nemzetierőforrás-minisztertől, Réthelyi Miklóstól (képünkön) várnak segítséget a területi ellátási kötelezettség (tek) nélküli háziorvosok további működésük rendezése érdekében. Az erről szóló petíciót a tek nélküli háziorvosok konferenciáján adták át a tárca egészségügyi államtitkársága kabinetfőnökének. Egyik legfontosabb kérésük, hogy töröljék el azt a tavaly év végi jogszabály-módosítással hozott rendelkezést, amely szerint 2015. december 31-vel megszüntetik a területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó orvosok praxisműködtetési jogát. Beneda Attila kabinetfőnök viszont a konferencián azzal érvelt, hogy a tek nélküli háziorvosok a lakosság kevesebb mint öt százalékát látják el, az „egészségpolitikai irányokat pedig a nagyobb többséghez kell igazítaniuk". Józsa Terézia, a konferencia szervezője elmondta: jelenleg 304 tek nélküli orvos van Magyarországon, ők 263 ezer beteget látnak el. Hozzátette, a területi beosztáson alapuló egészségügyi ellátás a fekvőbeteg-ellátásban működhet, de a háziorvosi gyakorlatban nem, és Budapesten a körzeti háziorvosok betegeinek húsz százaléka nem az adott kerületből való, hiszen szabad orvosválasztás van. ► MTI Bővül a hatóanyagalapú felírás Április elsejétől, azaz vasárnap óta a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek esetében is megkezdődött a hatóanyag-alapú felírás, de az orvos továbbra is feltüntetheti a recepten azt, hogy melyik gyógyszert javasolja. Az egészségügyi államtitkárság közleményében azt írta, hogy a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódó intézkedések közül április elsejével további, „a betegek terheit csökkentő elemmel" bővül a gyógyszer-támogatási rendszer. A koleszterinszintet csökkentő készítmények közül egyébként összesen öt hatóanyagnál kezdődik a hatóanyag neve alapján a gyógyszerfelírás. Vasárnap óta amúgy több mint ezer gyógyszerért kevesebbet, több százért azonban többet kell fizetni. ►mtt FOTÓ: NÉPSZAVA Újabb korlát a közérdekű adatoknak A kormány a jövőben korlátozhatja a közérdekű információkhoz való hozzáférést - erre hívta fel a figyelmet Schiffer András. Az LMP-s országgyűlési képviselő elmondta, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény tárgyalása során a fideszes Font Sándor olyan javaslatot nyújtott be, amely az információszabadságra vonatkozó jogszabályt is módosítja, mégpedig úgy, hogy a megértéshez szükséges szakértelemre hivatkozva szűkíti a közérdekű adatok megismerését. A politikus szerint a „kormány hülyének nézi az embereket", amikor úgy gondolja, hogy eldöntheti, egy-egy közérdekű információ megismeréséhez az érdeklő állampolgár rendelkezik-e a szükséges szakértelemmel. ► MTI Véget ér az LMP aláírás-vadászata Lezárul ma az LMP négykérdéses népszavazási aláírásgyűjtése, az ellenzéki párt - a korábbi tervek szerint - beviszi az aláírásgyűjtő íveket hitelesítésre az Országos Választási Irodához. A párt március 5-én négy kérdésben kezdte meg az aláírásgyűjtést: a kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. A népszavazás kiírásához kérdésenként 200 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteni, ám erősen kérdéses, hogy ez sikerült-e a pártnak. Vágó Gábor, a párt képviselője szombaton arra buzdította az embereket, hogy a hátralévő 48 órában mindenkit mozgósítsanak, hogy a szükséges 200 ezerhez még hiányzó 50 ezer aláírást össze tudják gyűjteni. Ám hiába éri el az LMP a kérdésenként 200 ezer szignót, az aligha elég; a korábbi népszavazások tapasztalatai alapján legalább 260- 280 ezer szignót kell összegyűjteni ahhoz, hogy biztosan legyen közte megfelelő számú érvényes aláírás. A folyamat egyébként nem ment zökkenőmentesen; az Országos Választási Bizottság előbb jogsértőnek találta azt az akciót, amelyben értékes ajándékokat ígértek annak, aki a legtöbb aláírást gyűjti össze egy nap alatt, majd azt is jogsértőnek találták, hogy két szocialista képviselő a parlamentben egy sajtótájékoztató keretében nyilvánosan aláírta a kezdeményezés egyik ívét. M.CS: Kérdés, összejött-e elegendő szignó fotó: mti/Kálmándy ferenc Kozmetikáznak az adatvédelmi szabályon Miközben a Brüsszelnek pénteken küldött magyar válaszról továbbra sincsenek érdemi információk, várhatóan ma dönt az Országgyűlés arról a törvénymódosításról, amellyel - a hivatalos magyarázat szerint az Európai Bizottság aggályaira reagálva - erősítené a kormány az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túl képtelen eleget tenni feladatainak. A tervezett változtatás szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezhetné az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését, az utóbbi esetben akkor, ha lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. Kérdés, hogy ez a módosítás elegendő-e az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt is aggódó Brüsszelnek. Az Európai Bizottság korábban emiatt, illetve a bírák kényszernyugdíjazása ügyében is indított kötelezettségszegési eljárást, amely azóta már a második szakaszába lépett. (Brüsszel más ügyekben is vizsgálódik.) Az eljárás hasonlít ahhoz, amit a kormány korábban a Velencei Bizottság aggodalmai nyomán tett. Akkor a testület súlyosan elmarasztaló véleményére időzítve közölték, hogy módosítanak a bíróságokkal kapcsolatos szabályokon, így visszavesznek az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlzott jogköreiből. Kiderült azonban, hogy a módosítás érdemben nem érinti Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) jogköreit. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Strasbourghoz fordult a volt főbíró A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult Baka András volt főbíró, aki vélhetően tavalyi, idő előtti menesztése miatt szeretne elégtételt kapni - számolt be a Népszabadság. A beadvány egyelőre nem nyilvános. Baka András korábban többször is azt nyilatkozta, hogy elmozdítása jogellenes volt, de ezt egyetlen hazai fórum sem mondhatja ki. Szerinte azért kellett mennie, mert a nyilvánosság előtt szót emelt a bíróságok akkor még csak tervezett átalakítása ellen. Baka András egyébként 2008-ig maga is a strasbourgi bíróság bírájaként dolgozott, onnan került az akkori Legfelsőbb Bíróság élére. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ