Népszava, 2012. április (139. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-10 / 84. szám
Megbékélést sürgetett a pápa húsvétkor elmondott beszédében Ünnep áldozatokkal Miközben a feltámadást ünnepelte a nyugati kereszténység, Nigériában újabb pokolgépes merényletet követtek el radikális iszlám terroristák. XVI. Benedek pápa vasárnapi ünnepi szentmiséjén a békét és a megbékélést sürgette, kifejezte aggodalmát a közel-keleti, illetve a vallási és polgárháborúk sújtotta afrikai helyzetért. A Fülöp-szigeteken az idén is többen vállalták az önkéntes keresztre feszítést. Harmincnyolc halálos áldozatot követelő robbantásos merényletet követtek el húsvét vasárnap az észak-nigériai Kaduna város egyik keresztény templomának közelében. Szemtanúk elmondása alapján a nemzetközi hírügynökségek arról számoltak be, öngyilkos támadás történt, a merénylő egy kocsival érkezett, és a templomig akart eljutni. Eredeti szándékát a rendőrök hiúsították meg, akik visszafordították, mert húsvétra eleve fokozott biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A készültségre azért volt szükség, mert a Boko Haram radikális iszlámista terrorszervezet, amelynek tagjait Nigéria tálibjainak is nevezik, karácsonykor is robbantott keresztény templomoknál, és most is előre jelezte, hogy húsvétkor „akcióba lép”. Nigéria északi részén ugyanis évtizedek óta vallási konfliktus zajlik muzulmánok és keresztények között. Az ország lakosságának közel fele keresztény. Többségük a déli országrészben él, de számuk az északi tartományokban is jelentős. A Boko Haram terroristái a radikális iszlám hívei, akik keresztények nélküli ország kialakításán „dolgoznak”, amelyben újra a saría törvénykezést vezethetik be, ezért azt „kérik” a keresztényektől, hagyják el az északi országrészt. A szervezet csak az idén már több száz személyt ölt meg. XVI. Benedek pápa a vasárnapi húsvéti szentmise után elmondott ünnepi beszédében ítélte el a keresztényellenes merényleteket. Ezt követően adta hírül először olaszul, majd az öt kontinens hatvanöt nyelvén, köztük tizenharmadikként magyarul is, végül latinul Krisztus feltámadását, majd szintén latinul Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és a világra. Az egyházfő húsvéti beszédének témája a béke, a közel-keleti helyzet, a vallási zavargások és keresztények üldözése volt. „A feltámadott Krisztus ajándékozzon reményt a Közel-Keletnek, hogy a térség összes etnikai, kulturális és vallási csoportja együttműködjön a közös jóért és az emberi jogok tisztelete érdekében. Szíriában legyen vége a vérontásnak, és késlekedés nélkül kezdődjék el a tisztelet, párbeszéd és megbékélés útja, ahogyan ezt a nemzetközi közösség is elvárja. Az innen érkező és humanitárius segítségre szoruló számtalan menekült találjon befogadásra és fájdalmas szenvedésüket enyhítő szolidaritásra. A húsvéti győzelem bátorítja az iraki népet abban, hogy haladjon a stabilitás és fejlődés útján. A Szentföldön izraeliek és palesztinok útrán indítsák újra a békefolyamatot” - mondta XVI. Benedek. A pápa nem feledkezett meg Szudán szörnyű helyzetéről, békét és stabilitást szorgalmazott Maliban. Elítélte a véres nigériai terrorista támadásokat és vallásszabadságot sürgetett a vallásháború dúlta országban. A Fülöp-szigeteken az idén sem maradt el az egyház által ellenzett és elítélt véres ünneplés. Mint minden évben, az idén is sokan önostorozással, keresztre feszítéssel elevenítették fel a Jézus szenvedéseit. A térség katolikus keresztényei önként vállalják a szenvedést. Színes utcai előadásokkal idézik fel Krisztus keresztútját, bambuszostorokkal véresre korbácsolják magukat, sokan pedig még a keresztre feszítést is vállalják a bűnbocsánat reményében. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Hatvanöt nyelven üdvözölte a keresztény hívőket a katolikus egyházfő fotó: europress/getty images Két és fél tonnás csokitojás A különleges készítményeiről híres cremonai cukrászmester, Antonio Scopelliti húsvétra egy 250 kilós, 2,2 méteres csokitojást ajándékozott a pápának. A csillogó, kék-sárga papírba csomagolt, a pápa címerével, a békét jelképező galambokkal és virágfüzérekkel díszített óriástojást felállították a pápai audienciaterem emelvényére. Az ünnep után XVI. Benedek a fiatalkorúak római börtönének ajándékozza. Hasonló óriási csokitojást kapott II. János Pál is 1996-ban. RÖVIDEN Székelyföldön Harry herceg Wizz Air menetrendszerű járattal érkezett a marosvásárhelyi repülőtérre a brit királyi család tagja, Harry herceg, ahonnan a Székelyföldre utazott. A Mediafax hírügynökség szerint első alkalommal járt Romániában, a Kovászna megyei Miklósváron töltötte a húsvétot, rokona, gróf Kálnoky Tibor vendégeként a XVI. században épült Kálnokykastélyban. Károly herceg, Harry apja rendszeres vendég a Székelyföldön, Kálnokyék közelében, Zalánpatakon két házat is megvásárolt már. A brit királyi család Károly által, aki két alapítványt is létrehozott Romániában, aktívan részt vesz a szász épített örökség megmentésében, csodálja Erdélyt és szorgalmazza a környezetvédelmet. A brit uralkodóház erdélyi gyökerekkel is rendelkezik. II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Claudia a Marosvásárhely melletti Erdőszentgyörgyön született és nevelkedett. ► NÉPSZAVA Vita Günter Grass körül A német külügyminisztérium nem reagált arra a hírre, hogy Günter Grass Nobel-díjas írót nemkívánatos személynek minősítette Izrael, miután a múlt héten egy versében azt állította, hogy a zsidó állam veszélyt jelent a világbékére, mert nem titkos, de ellenőrizetlen atomarzenálja van. Tegnap az ellenzéki izraeli napilap, a Háárec túlzónak és hisztérikusnak nevezte az izraeli kormány reakcióját. Eli Jisai belügyminiszter gyakorlatilag lenácizta Grasst, arra utalva, hogy az író a II. világháború utolsó napjaiban a Waffen SS-nél szolgált, felvetette, hogy el kellene venni Günter Grasstól a Nobeldíjat. A német kritikák sem maradtak el. Guido Westerwelle német külügyminiszter a Bildben azt írta, hogy „Aki az iráni atomprogramban rejlő fenyegetést ártalmatlan színben tünteti föl, az nem ismeri el a valóságot." Hasonló szellemű bírálatokat közölt a két nagy konzervatív lapban, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban és a Welt am Sonntagban is. ► NÉPSZAVA Dél-Oszétiában menő a KGB Az egykori szovjet tagköztársaság, Grúzia területéből kivált Dél-Oszétiában kihirdették a megismételt elnökválasztás eredményét. A volt KGB-vezető Leonyid Tibilov 54,12 százalékot szerzett, míg ellenfele, az emberjogi biztos David Szanakojev 42,65 százalékon végzett. A tavaly novemberi választást szabálytalanságokra hivatkozva érvénytelenítették. Azt egy ellenzéki politikus nyerte meg a Moszkva támogatottjával szemben. Dél-Oszétiát, amelynek területén orosz katonák állomásoznak, Oroszországon kívül mindmáig csupán Nicaragua, Venezuela és néhány csendesóceáni apró szigetállam ismerte el. Az Egyesült Államok és az Európai Unió nem ismeri el az elnökválasztás. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Két éve zuhant le Lech Kaczynski gépe 2010. április 10-én zuhant le és gyulladt ki leszállás közben a sűrű ködben a lengyel elnököt, Lech Kaczynskit és a lengyel delegációt szállító repülőgép az oroszországi Szmolenszk közelében. A szerencsétlenséget senki nem élte túl, összesen 96 személy vesztette életét. A lengyel küldöttég a katyni mészárlás 70. évfordulójára rendezett megemlékezésre utazott a nyugat-oroszországi városba, az elnökkel utaztak a kivégzett tisztek hozzátartozói, valamint több fontos állami vezető, köztük a Lengyel Nemzeti Bank elnöke, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, a parlament alelnökei, a szenátus alelnöke, a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője, a védelmi minisztérium államtitkára, az ombudsman és a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke is. A tragédiát, bár orosz és lengyel vizsgálóbizottság egyaránt kivizsgálta, mindmáig sok összeesküvés-elmélet övezi. Csak annyi biztos, hogy a gép éppen leszállni készült a sűrű ködben, amikor nekiütközött a fáknak, majd a földnek csapódott és kigyulladt, a kifutópályától mintegy 300-400 méterre. A szmolenszki repülőteret kora reggel köd miatt lezárták, és a lengyel elnöki gép pilótájának javasolták, hogy Minszkben vagy Moszkvában szálljon le, de nem tiltották meg kifejezetten a landolást. Azt mindmáig nem tudni, hogy a pilóta saját döntése vagy a repülő valamely utasának parancsa nyomán úgy döntött, hogy mégis Szmolenszkben teszi le a gépet. A negyedik leszállási kísérlet azonban végzetesnek bizonyult. A kétéves évforduló alkalmával a Gazeta Wyborcza felmérést készített. Eszerint a lengyelek 18 százaléka hisz abban, hogy merénylet történt, 28 százalék úgy vélekedik, hogy a pilóta hibája okozta a balesetet, ahogy azt a hivatalos lengyel és orosz vizsgálat is megállapította, 32 százalék pedig azt vallja, hogy az orosz és a lengyel hatóságok nem mondták el a teljes igazságot a baleset körülményeiről. Jaroslaw Kaczynki, a lezuhant elnök ikertestvére, a lengyel populista jobboldal vezére újfent annak a gyanújának adott hangot, hogy testvére merénylet áldozata lett. „Van egy olyan érzésem, hogy Lech Kaczynski elnököt meggyilkolták” - nyilatkozta az ellenzéki politikus az Onet lengyel hírportálnak. Azt állította, hogy Lengyelországban és külföldön is vannak olyanok, akiknek érdekében állt Lech Kaczynski halála, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az igazságnak előbb-utóbb ki kell derülnie. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Szíriában veszélybe került az ENSZ által közvetített tűzszünet Egyre kevesebb a remény arra, hogy mától elhallgassanak a fegyverek Szíriában. A Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által közvetített, az Arab Liga és az ENSZ által szorgalmazott tűzszüneti javaslat szerint április 10-től a feleknek le kellene tenni a fegyvert, de tegnap még tombolt az erőszak. A szíriai kormányerők tüzet nyitottak a török-szír határnál, több incidens is történt, többek között a török oldalon felállított menekülttáborokban is eltévedt golyók okoztak halálos sérülést. Ankara tiltakozott a határsértés miatt, követelve, hogy Damaszkusz azonnal vessen véget az ilyen jellegű, a menekülteket is veszélyeztető erőszaknak. Az utóbbi napokban ugrásszerűen megemelkedett a Törökországba menekülők száma, a török hivatalos közlés szerint 24 ezer menekültet fogadtak be, köztük több száz dezertőr katonát. Jelentések szerint ma Kofi Annan is meglátogatja a török határ menti menekülttáborokat. A libanoni határon az Al Dzsadíd libanoni televíziós csatorna operatőrét, Ali Shaabant érte halálos lövés, amikor a stáb állítólag ágyútűz alá került. Az AFP hírügynökség szerint a részletek nem ismertek, nem világos, hogy került tűzvonalba a televíziós csapat. De nemcsak a határ mentén, országszerte is folytatódtak az összecsapások, amelyek során legalább ötven személy vesztette életét, köztük tizenkét kormánykatona is, miután a lázadók vasárnap elutasították, hogy írásban szavatolják, hogy leteszik fegyvereiket. Bassar el- Aszad ugyanis írásos garanciát kért a lázadóktól ahhoz, hogy mára kivonja csapatait a megszállt városokból. Rijád el-Aszaad ezredes, a Szabad Szíriai Hadsereg parancsnoka azt jelentette be, hogy támogatják a megállapodást, de visszautasítják az általuk egyoldalúnak tartott új követelést. A lázadók nem ismerik el a kormányt, így nem is adnak semmiféle garanciát számára, ám megígérik, hogy nem lőnek, ha a kormányerők sem teszik. A fegyverszünettel kapcsolatos pesszimizmust az táplálja, hogy a damaszkuszi külügyminisztérium szóvivője bejelentet Egybehangzó vélemények szerint Bassar el-Aszad is tudja: a hadsereg kivonása a véget jelenti számára te, hogy hibás az az értelmezés miszerint a kormány feltételek nélkül kivonja csapatait. Azért kér írásos garanciát a lázadóktól, mert mint mondta, „Annan úr nem adott át a szíriai kormánynak semmiféle írásos garanciát a fegyveres terrorcsoportoktól arra, hogy felhagynak az erőszakkal (...), ezenkívül Annan úr nem hozott írásbeli garanciát a katari, a szaúdi és a török kormánytól arra vonatkozóan, hogy abbahagyják a terrorcsoportok pénzelését”. Egybehangzó vélemények szerint ha Aszad kivonja a hadsereget, rendszere összeomlik. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ