Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-02 / 102. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2012. MÁJUS 2., SZERDA Árfolyamok fori­nt/euró 285,92 +0,19% 6 focint/dollái 215,38 +0,45% O forint/svájci frank 237,94 +0,19% O j4 m­jntekii forint rrfandéiiTe vclgy pYirtpu# i­ írr Lríuftwfc­rd­ii dMito­ nxiji’tett adatok. Értéktőzsdék Mai 17*@F1 *012% MTrll-ka­n Win *1,11% OTP J 810 Pi­­*80% flichter 1J +81 fi *171% DArt Frankfurt M.td­ll. FT3E lOŰ-Lortdü­n M.20-21. Kedden történt Ardrbeirtán­dek többsége 42 üu»p nvm brrl­rt. fi din Aipn­eofc j­oibur erw*fc aWW h*H- r­il litta, enittal ren ki­ifl­ jItaÍ few. ho ® nflBdSs WnWk a magyar s­zolónr,‘&i ellen a több­­n^flírt íIÍWí mim. A knH két hónapos cin­cvpcríljira trl addig imiOMu he» (níg 300 WWM adtak azmrdpa .jojeh pénz &j? eUyííífWt lOí)dO0 ír* 14 Winflil kíwstíbet.in szerepelt a tedrit 4 rtWirrjl 05 4 írj­ 0 szemAmi *. Tart m­lg a lendülete #@WíK íK^w HStfer) 4 hó­napban mágnesak. rrKqkczdddrwk 4 líWjn fel tTM* hwífcW­Wi*lTjirfpl­­LiuA. a nemzetközi pénzügyi SHWewwklW A UíWrtiSfe a mostan bnnürfblyarnotafl feikiftäk urn^élA Árutőzsdék h­íw Vd4 «3­01. Crude olaj ddar.luBdá 104,76 +032% O flnm­­indWfaW I frvriJ réMmOi = JiftSAíw Arany mmán 166930 +037% O júnh/ftísáHkésfv >ÖUiFi iXtailÓfW I vfJur = lir 4 kg I í. ÖŰ r­raSnr fogi é­s e­lf adatok Üzemanyagárak Est MA Mit Alt AM t.d 4-HJm­+l WIM-fl mwffl 4­ 1 Hl 4P Hl +41 min ITT. 11 CM Ili AU «21 Mm H, ift-i1. Blf)t Hűd, Aftagirolr. a kulaKntíció­ 30 forintot ekMi is liposztoliMié. Elhibázott koncepció hatástanulmány nélkül Gátolt árfolyamgát Eddig jószerivel egyetlen bajba jutott jelzálogalapú devizahiteles sem élt az új, a korábbinál kedvezőbb árfolyamgát lehetőségével. Igaz, még csak három hete folyik az akció. Ráadásul a kormány három csoportra osztotta a jogosul­tak körét, így jelenleg kizárólag a közszférában dolgozók jelentkezhetnének. Sokakat a bizalmatlanság tart vissza. BIHARI TAMÁS S­zinte senki nem vette ed­dig igénybe az új, a koráb­binál kedvezőbb feltétele­ket kínáló árfolyamgát kínálta lehetőségeket­­ a bankok ta­pasztalatai szerint. A szakem­berek úgy vélik: az érintettek többsége kivár, de arról meg­oszlanak a vélemények, hogy végül mekkora lesz a roham a pénzintézetekben. A bankszfé­rában a jogosultak 75 százalé­kára számítanak, míg más vé­lemények szerint ennél keve­sebben jelentkeznek majd a hi­telintézeteknél. Az árfolyamgát - mint isme­retes - 180 forintos svájci frankkal és 250 forintos euróval számol, és 2017. június 30-ig marad érvényben. Aki igénybe veszi, legkorábban 36 hónap után léphet ki a rend­szerből. A fix és a tényleges ár­folyam közötti különbség egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerül. Az ügyfélnek csak a gyűjtőszámlán felhalmozódó törzstőkét kell kifizetnie az ár­folyamgát lejárta után, a kama­tokat a költségvetés és a pénz­intézetek vállalják magukra. Annak azért nem árt utána­számolni, mennyi lehet majd a gyűjtőszámlán a program vé­gén, mert akár milliós összeg is felhalmozódhat. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a Népsza­vának megerősítette, hogy az emberek valóban nagyon bizal­matlanok, de azért is elmarad­hatott a roham, mert a jogosul­takat három csoportra osztot­ták. Április közepétől a közszfé­ra dolgozói, júliustól a többi jel­zálogalapú devizahiteles, míg szeptembertől a szabad felhasz­nálású devizahitelesek léphet­nek be az árfolyamgátprogram­­ba. A Bankszövetség szeretné elérni, hogy a nem közszférá­ban dolgozók júniustól, a sza­bad felhasználású hitelesek pe­dig augusztustól beléphessenek a programba. A szövetség elnöke szerint ez a megoldás „szakmailag védhe­­tetlen. Már csak az indokolat­lan megkülönböztetés miatt is, mert foglalkoztatás alapján megosztani, hogy ki mikortól jelentkezhet a rendszerbe, ez egyszerűen elfogadhatatlan. Egyébként pedig semmiféle ha­tástanulmány sem készült a rászorultságról, holott úgy vé­lem, éppen az utolsónak kijelölt szabad felhasználású devizahi­telek vannak a nagyobb baj­ban”. A bankokban kaotikus állapotokat teremthet, hogy a három jogosulti kör igényei idő­ben és térben nem különülnek majd el, hiszen a közszférában Érdektelenség fogadja az árfolyamgátat dolgozók akár novemberben is beadhatják az igényüket, ami­kor már a másik két csoport is. Márpedig a közalkalmazottak, köztisztviselők kérelme elsőbb­séget élvez a többiekkel szem­ben. Banki tisztviselő legyen a talpán, aki az akár több ezer vagy tízezer igénylés között ki fog igazodni. Az ügyintézés jócskán elhúzódhat. Barabás megemlítette, az érintettek nem csak a bankok­kal szemben bizalmatlanok. „Az elmúlt három évben jósze­rivel nem volt olyan hónap, hogy a bajba jutott devizahite­seket ne akarták volna meg­menteni. A különböző progra­mokról mindig kiderült, hogy a többség nem élhet vele, vagy számukra nem jelentenek igazi megoldást.” A szakember a jogszabály gyenge pontjaira is felhívta a fi­gyelmet. Ha a közszféra dolgo­zójának családi állapotában változás áll be, és az ingatlan­ban a tulajdonrésze nem éri el az 50 százalékot, vagy elveszíti az állását, nem jár neki tovább az állami kamattámogatás. Egy másik pontatlanság, hogy a törvény adóst és adóstársat em­lít. Csakhogy vannak olyan pénzintézetek, ahol az adóstárs kifejezést nem használták, he­lyette a kezes került a szerző­désbe. A hitelintézet joggal hi­vatkozhat arra, hogy betű sze­rint az adósnak nincs adóstár­sa, így nem is számít, hogy a kezes állami alkalmazott-e vagy sem. „Emiatt is életszerűt­­len az árfolyamgátról szóló jog­szabály” - tette hozzá Barabás Gyula. A szakember szerint aki meg tudja tenni, hogy azt az össze­get, amit az árfolyamgátnak köszönhetően megtakarít, bele­teszi valamilyen befektetésbe, annak a program végén a gyűj­tőszámlán felhalmozódott ös­­­szeg kifizetése nem okoz majd gondot. Óriási társadalmi fe­szültségeket teremt a devizahi­telesek problémája, s ez nem­csak a hazai pénzintézetekre, de az anyabankokra is kihat­hat. A bankok iránti bizalmatlanság is hozzájárult ahhoz, hogy a devizahitelesek óvatosabbá váltak fotó: Kielik István www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Adóékben az elsők között vagyunk Megfordulni látszik az 1980-as évek óta folyamatosan zajló adócsökkenési trend - írja a Portfolio internetes portál. Eb­ben az időszakban a felső adó­kulcsok számottevően csökken­tek - akár 30 százalékponttal is - Svédországban, Japánban vagy az Egyesült Államokban. A válság óta ugyan jóval las­sabban, de az adóterhek újból emelkedni kezdtek, miként a fejlett világban egyre égetőbbé vált a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése. Ez a folyamat figyelhető meg az OECD 36 országából 24-ben, ahol már emelkedtek a jövedel­meket terhelő adók, illetve já­rulékok. Legnagyobb növeke­déssel éppen az alacsony adó­kulcsokról híres Írországban és Szlovákiában szembesülhetett a lakosság. Az adóterhek válto­zása nemcsak az adókulcsok változtatásával érhető el, de az adóalap vagy a kedvezmények változtatásával is. Ezért az adó- és járulékterhek mértékét úgy kapjuk meg, ha a teljes, mun­káltató által kifizetendő bér­költségből (bruttó bér + mun­káltatói járulékok) kivonjuk a nettó bért, ez voltaképpen az adóék. Magyarországon 2010-ről 2011-re erőteljes változások zaj­lottak az adórendszerben, mint ismeretes, 16 százalékos lett az szja kulcsa, miközben kissé emelkedtek a munkavállaló ál­tal fizetendő járulékok, csök­kent az adójóváírás, és életbe lépett a családi adókedvezmény. Ez igen nagy átrendezést jelen­tett, az átlagbérekben a csalá­dosok adóterhei majdnem négy százalékponttal csökkentek, az egyedülállóké pedig majdnem három százalékponttal növe­kedtek. (Mindez még nem tar­talmazza az adójóváírás 2012- es teljes kivezetését, az adóék emiatt különösen a gyermeket nem nevelőknél számottevően emelkedni fog.) Összességében az adóék Ma­gyarországon továbbra is ki­emelkedően magas, a munkál­tató által kifizetett bérköltség fele adó és járulék, ennél az OECD-országokban csak Bel­giumban és Németországban magasabb. A családosok adó­terheinek csökkentésében is messze vagyunk még az élboly­tól. A lakosságot ráadásul a magas adóék mellett a tervek szerint újabb fogyasztáshoz köthető adókkal is megterheli a kormányzat: ilyen a „sárga­­csekk­” vagy a telefonadó - írja a Portfolio. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Ausztriában kevés a munkanélküli Áprilisban 6,8 százalékos volt a munkanélküliség a márciusi 7,1 százalék után Ausztriában. A múlt hónapban átlagosan 251 800 munkakeresőt tartottak nyilván a márciusi 263 800 he­lyett. Az átképzésen lévőkkel együtt 321 800-an voltak munka nélkül. Az Európai Unió statiszti­kai hivatalának szűkebb meríté­­sű és szezonális kiigazítású mód­szertana szerint számolva utolsó adat szerint a munkanélküliség 4,0 százalékosra csökkent már­ciusban a februári 4,2 százalék­ról, és elmaradt az egy évvel ko­rábbi 4,3 százaléktól is. Ezzel Ausztriában továbbra is a legki­sebb a munkanélküliség az egész EU-ban. ►MTI Luxusingatlansarc Szlovákiában Luxusadót vetne ki a szlovák kor­mány a 100 ezer eurónál (26-27 millió forint) magasabb piaci ér­tékkel rendelkező, lakáscélú in­gatlanokra. Leginkább az ország nyugati részében és a nagyobb városokban élőket érintené a tervezett új közteher. Ugyanak­kor a gazdasági válság miatt a szlovákiai ingatlanpiacon az or­szágosan a legdrágábbnak szá­mító nyugat-szlovákiai régióban is 10-15 százalékkal visszaestek az árak. A népszava Zalában kivit termelnek Ha magyar narancsot egyelőre még nem is­züretelhetnek a ha­zai gazdák, Magyarország első üzemi méretű, majdnem öthek­táros kiviültetvényének telepíté­se kezdődött el a Zala megyei Becsehely melletti szőlőhegyen. A különleges mikroklímának kö­szönhetően a kiviültetvényen három év múlva várható termés, amit a térségben szeretnének értékesíteni. A 2700 tő, 2550 ter­mő és 200 porzó a Kis-hegy leg­magasabb pontjának közelében kerül a földbe, ahol a talaj kiváló minőségű - nyilatkozta a Zalai Hírlap internetes oldalán Harcz Endre, az egyik tulajdonos. Az ül­tetvény a mezőgazdaságban már évek óta együttműködő családok közös beruházása lesz, akik szerint a kivi bőtermő nö­vény. ► NÉPSZAVA Nem adóztathatók az ingyenes számok A hírközlési hatóság szerint fel­mondható a hűségszerződés a telefonadó miatt, ha a kedvez­mény a percdíjakat érinti. Ha ké­szülékvásárlás miatt vállalt hűsé­get, akkor viszont nem tud köt­bér nélkül kiszállni határidő előtt a szerződésből. A tervezett tele­fonadó számos kérdést vet fel bi­zonyos területeken. Az ingyen hívható segélyszámok, egyes szolgáltatók által hívható zöld- és kékszámok. A segélyhívás adóztatása - ha erre is kiterjed a kétforintos adó - valószínűleg európai irányelvbe ütközik, amely kimondja, az alap-segély­hívó számok (112, mentők, rend­őrség, tűzoltóság) elérését in­gyenessé kell tenni a fogyasztó számára, bármely távközlési szolgáltató hálózatából történik a hívás. ►MTI Fogyasztói bizalmatlanság Indiában a legerősebb a fo­gyasztói bizalom, Magyarorszá­gon pedig a leggyengébb­­ a Nielsen nemzetközi piackutató legújabb, 56 országban 28 ezer ember megkérdezésével végzett felmérése szerint. Bár utolsó he­lyezettek voltunk, de Magyaror­szágon is javult kissé a helyzet a tavalyi negyedik negyedévihez képest. Fogyasztói bizalomban a ranglista második helyezettje­­ Írország és Lengyelország. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

Next