Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-02 / 102. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2012. MÁJUS 2., SZERDA Árfolyamok forint/euró 285,92 +0,19% 6 focint/dollái 215,38 +0,45% O forint/svájci frank 237,94 +0,19% O j4 mjntekii forint rrfandéiiTe vclgy pYirtpu# i írr Lríuftwfcrdii dMito nxiji’tett adatok. Értéktőzsdék Mai 17*@F1 *012% MTrll-kan Win *1,11% OTP J 810 Pi*80% flichter 1J +81 fi *171% DArt Frankfurt M.tdll. FT3E lOŰ-Lortdün M.20-21. Kedden történt Ardrbeirtándek többsége 42 üu»p nvm brrlrt. fi din Aipneofc joibur erw*fc aWW h*H- ril litta, enittal ren kiifl jItaÍ few. ho ® nflBdSs WnWk a magyar szolónr,‘&i ellen a többn^flírt íIÍWí mim. A knH két hónapos cincvpcríljira trl addig imiOMu he» (níg 300 WWM adtak azmrdpa .jojeh pénz &j? eUyííífWt lOí)dO0 ír* 14 Winflil kíwstíbet.in szerepelt a tedrit 4 rtWirrjl 05 4 írj 0 szemAmi *. Tart mlg a lendülete #@WíK íK^w HStfer) 4 hónapban mágnesak. rrKqkczdddrwk 4 líWjn fel tTM* hwífcWWi*lTjirfplLiuA. a nemzetközi pénzügyi SHWewwklW A UíWrtiSfe a mostan bnnürfblyarnotafl feikiftäk urn^élA Árutőzsdék híw Vd4 «301. Crude olaj ddar.luBdá 104,76 +032% O flnmindWfaW I frvriJ réMmOi = JiftSAíw Arany mmán 166930 +037% O júnh/ftísáHkésfv >ÖUiFi iXtailÓfW I vfJur = lir 4 kg I í. ÖŰ rraSnr fogi és elf adatok Üzemanyagárak Est MA Mit Alt AM t.d 4-HJm+l WIM-fl mwffl 4 1 Hl 4P Hl +41 min ITT. 11 CM Ili AU «21 Mm H, ift-i1. Blf)t Hűd, Aftagirolr. a kulaKntíció 30 forintot ekMi is liposztoliMié. Elhibázott koncepció hatástanulmány nélkül Gátolt árfolyamgát Eddig jószerivel egyetlen bajba jutott jelzálogalapú devizahiteles sem élt az új, a korábbinál kedvezőbb árfolyamgát lehetőségével. Igaz, még csak három hete folyik az akció. Ráadásul a kormány három csoportra osztotta a jogosultak körét, így jelenleg kizárólag a közszférában dolgozók jelentkezhetnének. Sokakat a bizalmatlanság tart vissza. BIHARI TAMÁS Szinte senki nem vette eddig igénybe az új, a korábbinál kedvezőbb feltételeket kínáló árfolyamgát kínálta lehetőségeket a bankok tapasztalatai szerint. A szakemberek úgy vélik: az érintettek többsége kivár, de arról megoszlanak a vélemények, hogy végül mekkora lesz a roham a pénzintézetekben. A bankszférában a jogosultak 75 százalékára számítanak, míg más vélemények szerint ennél kevesebben jelentkeznek majd a hitelintézeteknél. Az árfolyamgát - mint ismeretes - 180 forintos svájci frankkal és 250 forintos euróval számol, és 2017. június 30-ig marad érvényben. Aki igénybe veszi, legkorábban 36 hónap után léphet ki a rendszerből. A fix és a tényleges árfolyam közötti különbség egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerül. Az ügyfélnek csak a gyűjtőszámlán felhalmozódó törzstőkét kell kifizetnie az árfolyamgát lejárta után, a kamatokat a költségvetés és a pénzintézetek vállalják magukra. Annak azért nem árt utánaszámolni, mennyi lehet majd a gyűjtőszámlán a program végén, mert akár milliós összeg is felhalmozódhat. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a Népszavának megerősítette, hogy az emberek valóban nagyon bizalmatlanok, de azért is elmaradhatott a roham, mert a jogosultakat három csoportra osztották. Április közepétől a közszféra dolgozói, júliustól a többi jelzálogalapú devizahiteles, míg szeptembertől a szabad felhasználású devizahitelesek léphetnek be az árfolyamgátprogramba. A Bankszövetség szeretné elérni, hogy a nem közszférában dolgozók júniustól, a szabad felhasználású hitelesek pedig augusztustól beléphessenek a programba. A szövetség elnöke szerint ez a megoldás „szakmailag védhetetlen. Már csak az indokolatlan megkülönböztetés miatt is, mert foglalkoztatás alapján megosztani, hogy ki mikortól jelentkezhet a rendszerbe, ez egyszerűen elfogadhatatlan. Egyébként pedig semmiféle hatástanulmány sem készült a rászorultságról, holott úgy vélem, éppen az utolsónak kijelölt szabad felhasználású devizahitelek vannak a nagyobb bajban”. A bankokban kaotikus állapotokat teremthet, hogy a három jogosulti kör igényei időben és térben nem különülnek majd el, hiszen a közszférában Érdektelenség fogadja az árfolyamgátat dolgozók akár novemberben is beadhatják az igényüket, amikor már a másik két csoport is. Márpedig a közalkalmazottak, köztisztviselők kérelme elsőbbséget élvez a többiekkel szemben. Banki tisztviselő legyen a talpán, aki az akár több ezer vagy tízezer igénylés között ki fog igazodni. Az ügyintézés jócskán elhúzódhat. Barabás megemlítette, az érintettek nem csak a bankokkal szemben bizalmatlanok. „Az elmúlt három évben jószerivel nem volt olyan hónap, hogy a bajba jutott devizahiteseket ne akarták volna megmenteni. A különböző programokról mindig kiderült, hogy a többség nem élhet vele, vagy számukra nem jelentenek igazi megoldást.” A szakember a jogszabály gyenge pontjaira is felhívta a figyelmet. Ha a közszféra dolgozójának családi állapotában változás áll be, és az ingatlanban a tulajdonrésze nem éri el az 50 százalékot, vagy elveszíti az állását, nem jár neki tovább az állami kamattámogatás. Egy másik pontatlanság, hogy a törvény adóst és adóstársat említ. Csakhogy vannak olyan pénzintézetek, ahol az adóstárs kifejezést nem használták, helyette a kezes került a szerződésbe. A hitelintézet joggal hivatkozhat arra, hogy betű szerint az adósnak nincs adóstársa, így nem is számít, hogy a kezes állami alkalmazott-e vagy sem. „Emiatt is életszerűtlen az árfolyamgátról szóló jogszabály” - tette hozzá Barabás Gyula. A szakember szerint aki meg tudja tenni, hogy azt az összeget, amit az árfolyamgátnak köszönhetően megtakarít, beleteszi valamilyen befektetésbe, annak a program végén a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeg kifizetése nem okoz majd gondot. Óriási társadalmi feszültségeket teremt a devizahitelesek problémája, s ez nemcsak a hazai pénzintézetekre, de az anyabankokra is kihathat. A bankok iránti bizalmatlanság is hozzájárult ahhoz, hogy a devizahitelesek óvatosabbá váltak fotó: Kielik István www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Adóékben az elsők között vagyunk Megfordulni látszik az 1980-as évek óta folyamatosan zajló adócsökkenési trend - írja a Portfolio internetes portál. Ebben az időszakban a felső adókulcsok számottevően csökkentek - akár 30 százalékponttal is - Svédországban, Japánban vagy az Egyesült Államokban. A válság óta ugyan jóval lassabban, de az adóterhek újból emelkedni kezdtek, miként a fejlett világban egyre égetőbbé vált a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése. Ez a folyamat figyelhető meg az OECD 36 országából 24-ben, ahol már emelkedtek a jövedelmeket terhelő adók, illetve járulékok. Legnagyobb növekedéssel éppen az alacsony adókulcsokról híres Írországban és Szlovákiában szembesülhetett a lakosság. Az adóterhek változása nemcsak az adókulcsok változtatásával érhető el, de az adóalap vagy a kedvezmények változtatásával is. Ezért az adó- és járulékterhek mértékét úgy kapjuk meg, ha a teljes, munkáltató által kifizetendő bérköltségből (bruttó bér + munkáltatói járulékok) kivonjuk a nettó bért, ez voltaképpen az adóék. Magyarországon 2010-ről 2011-re erőteljes változások zajlottak az adórendszerben, mint ismeretes, 16 százalékos lett az szja kulcsa, miközben kissé emelkedtek a munkavállaló által fizetendő járulékok, csökkent az adójóváírás, és életbe lépett a családi adókedvezmény. Ez igen nagy átrendezést jelentett, az átlagbérekben a családosok adóterhei majdnem négy százalékponttal csökkentek, az egyedülállóké pedig majdnem három százalékponttal növekedtek. (Mindez még nem tartalmazza az adójóváírás 2012- es teljes kivezetését, az adóék emiatt különösen a gyermeket nem nevelőknél számottevően emelkedni fog.) Összességében az adóék Magyarországon továbbra is kiemelkedően magas, a munkáltató által kifizetett bérköltség fele adó és járulék, ennél az OECD-országokban csak Belgiumban és Németországban magasabb. A családosok adóterheinek csökkentésében is messze vagyunk még az élbolytól. A lakosságot ráadásul a magas adóék mellett a tervek szerint újabb fogyasztáshoz köthető adókkal is megterheli a kormányzat: ilyen a „sárgacsekk” vagy a telefonadó - írja a Portfolio. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Ausztriában kevés a munkanélküli Áprilisban 6,8 százalékos volt a munkanélküliség a márciusi 7,1 százalék után Ausztriában. A múlt hónapban átlagosan 251 800 munkakeresőt tartottak nyilván a márciusi 263 800 helyett. Az átképzésen lévőkkel együtt 321 800-an voltak munka nélkül. Az Európai Unió statisztikai hivatalának szűkebb merítésű és szezonális kiigazítású módszertana szerint számolva utolsó adat szerint a munkanélküliség 4,0 százalékosra csökkent márciusban a februári 4,2 százalékról, és elmaradt az egy évvel korábbi 4,3 százaléktól is. Ezzel Ausztriában továbbra is a legkisebb a munkanélküliség az egész EU-ban. ►MTI Luxusingatlansarc Szlovákiában Luxusadót vetne ki a szlovák kormány a 100 ezer eurónál (26-27 millió forint) magasabb piaci értékkel rendelkező, lakáscélú ingatlanokra. Leginkább az ország nyugati részében és a nagyobb városokban élőket érintené a tervezett új közteher. Ugyanakkor a gazdasági válság miatt a szlovákiai ingatlanpiacon az országosan a legdrágábbnak számító nyugat-szlovákiai régióban is 10-15 százalékkal visszaestek az árak. A népszava Zalában kivit termelnek Ha magyar narancsot egyelőre még nem iszüretelhetnek a hazai gazdák, Magyarország első üzemi méretű, majdnem öthektáros kiviültetvényének telepítése kezdődött el a Zala megyei Becsehely melletti szőlőhegyen. A különleges mikroklímának köszönhetően a kiviültetvényen három év múlva várható termés, amit a térségben szeretnének értékesíteni. A 2700 tő, 2550 termő és 200 porzó a Kis-hegy legmagasabb pontjának közelében kerül a földbe, ahol a talaj kiváló minőségű - nyilatkozta a Zalai Hírlap internetes oldalán Harcz Endre, az egyik tulajdonos. Az ültetvény a mezőgazdaságban már évek óta együttműködő családok közös beruházása lesz, akik szerint a kivi bőtermő növény. ► NÉPSZAVA Nem adóztathatók az ingyenes számok A hírközlési hatóság szerint felmondható a hűségszerződés a telefonadó miatt, ha a kedvezmény a percdíjakat érinti. Ha készülékvásárlás miatt vállalt hűséget, akkor viszont nem tud kötbér nélkül kiszállni határidő előtt a szerződésből. A tervezett telefonadó számos kérdést vet fel bizonyos területeken. Az ingyen hívható segélyszámok, egyes szolgáltatók által hívható zöld- és kékszámok. A segélyhívás adóztatása - ha erre is kiterjed a kétforintos adó - valószínűleg európai irányelvbe ütközik, amely kimondja, az alap-segélyhívó számok (112, mentők, rendőrség, tűzoltóság) elérését ingyenessé kell tenni a fogyasztó számára, bármely távközlési szolgáltató hálózatából történik a hívás. ►MTI Fogyasztói bizalmatlanság Indiában a legerősebb a fogyasztói bizalom, Magyarországon pedig a leggyengébb a Nielsen nemzetközi piackutató legújabb, 56 országban 28 ezer ember megkérdezésével végzett felmérése szerint. Bár utolsó helyezettek voltunk, de Magyarországon is javult kissé a helyzet a tavalyi negyedik negyedévihez képest. Fogyasztói bizalomban a ranglista második helyezettje Írország és Lengyelország. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: BIELIK ISTVÁN