Népszava, 2012. július (139. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-02 / 153. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Több százan követeltek emberhez méltó életfeltételeket a fogyatékkal élőknek Tüntetés a rokkantakért Elfogadhatatlan a rokkantnyugdíjak eltörlése, vissza kell állítani a társadalombiztosításon alapuló, kiszámítható rokkantsági nyugdíjat, a kormánynak pedig bocsánatot kell kérnie az ártatlanul csalónak nevezett betegektől. A többi között ezt követelték tegnap a Hősök terén tartott demonstráción, amelyen a volt rokkantnyugdíjasokat, súlyos betegeket, fogyatékosságokkal élőket sújtó kormányzati intézkedések ellen tiltakoztak. Több százan vettek részt a rokkantak, fogyatékkal élők, az idősek és az elesettek jogaiért tartott vasárnapi demonstráción, amelyet civilek szerveztek a fővárosi Hősök terén. A felszólalók a volt rokkantnyugdíjasokat, súlyos betegeket, fogyatékosságokkal élőket sújtó kormányzati intézkedések ellen tiltakoztak. A demonstráció résztvevői sérelmezték, hogy a kormány csalónak állította be a volt rokkantnyugdíjasokat. Mint kifejtették, az érintetteket korábban is rendszeresen vizsgálták, és semmilyen adat nem támasztotta alá, hogy tömeges visszaélések lennének. A felmérések szerint az évi 90-100 ezer felülvizsgálaton mindössze néhány száz emberről, legfeljebb az érintettek 1-2 százalékáról állapították meg, hogy egészségkárosodásuk nem akkora mértékű, hogy ellátásra lennének jogosultak. Szerintük a kormány a rokkantnyugdíjasok számáról is félrevezette a közvéleményt, amikor azt állította, hogy hazánkban több mint 900 ezer rokkantnyugdíjas él. Ezzel szemben az igazság az, hogy mintegy 900 ezer olyan ember van, akinek valamilyen, rokkantsággal összefüggő ellátást állapítottak meg, de közülük legalább 450 ezren már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, idős koruk miatt tehát rendszeres munkavégzésre már nem képesek. A többiek száma a lakosság számához képest nem kiemelkedő a többi uniós országhoz képest. Elfogadhatatlannak nevezték a demonstrálók a rokkantnyugdíjak eltörlését, hiszen így a rászorulók sok esetben mindössze 28 ezer forint támogatást kapnak, ami a létfenntartáshoz sem elég. A januárban kezdődött rendkívüli felülvizsgálatokon pedig féllábú, daganatos vagy bénult emberekről állapítják meg, hogy rehabilitálhatók, vagy egészségkárosodásuk nem elegendő ahhoz, hogy bármilyen ellátást kapjanak. Vagyis súlyosan egészségkárosodott emberek tízezreinek csökken és szűnik meg az ellátása, miközben a munkaerőpiacon nem találnak állást. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és más civil szervezetek képviselői arra kérték a kormányt és a törvényhozókat, hogy módosítsák a megváltozott munkaképességűek ellátásról szóló törvényt, és biztosítsák számukra az emberhez méltó életfeltételeket. A rendezvényen felszólaló Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze visszautasította, hogy aki segítségre szorul, ezt méltatlanul várná el. A lelkész tiltakozott a tehetősebbek támogatása, illetve a mozgásukban korlátozottaknak járó kedvezmények megvonása ellen is. Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz az éhségsztrájkhoz, amelyet a demonstráción több, fogyatékkal élő kezdeményezett. Mint elmondta, „éhséglánc” szervezésébe kezdenek, amelyhez országszerte bárki csatlakozhat. A MEOSZ és a civil szervezetek a következő napokban fórumokat szereznek, ahová meghívták az Országgyűlés szakbizottságainak tagjait. A szervezet támogatásával egyébként a héten több magánszemély fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a rokkantnyugdíj eltörlése miatt. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Akik kiállnak a rászorulók mellett - Iványi Gábor lelkész és Kulka János színművész fotó: szalmás Péter Változást akar az MSZP Határozati javaslattal szeretné elérni az MSZP, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, változtasson a rokkantnyugdíjasokat érintő jogszabályokon - mondta Tóth Csaba. Az MSZP országgyűlési képviselője szorgalmazta, hogy a kormány dolgozza ki azoknak a törvényeknek és más jogszabályoknak a módosítását, amelyek „méltatlan, a rehabilitációs alapcélokkal is ellentétes szabályokat tartalmaznak". Emlékeztetett: az új szabályok miatt jelenleg 20 ezer megváltozott munkaképességű „esett ki" a rendszerből, a kormány pedig „csalónak" állította be ezeket az embereket. Bejelentették azt is, hogy 150 ezer embert akarnak visszavezetni a „munka világába", miközben 35 ezer rokkantnyugdíjas vár állásra - tette hozzá. RÖVIDEN Rétvári: összhangba hozzák a törvényeket A polgári törvénykönyv (Ptk.) őszi vitájakor rendezhető lesz az a passzus, amelyet a családvédelmi törvényben az Alkotmánybíróság kifogásolt - mondta Rétvári Bence (képünkön), a közigazgatási tárca államtitkára. Az Alkotmánybíróság pénteken jelezte, hogy felfüggesztette a családvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésének hatálybalépését, mert a kérdésben a polgári törvénykönyv és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló törvény között nincs összhang. Rétvári Bence szerint „maradt a régi öröklési szabály", és nincsen semmilyen „jogalkalmazási kétség", a kérdés pedig az új Ptk. őszi parlamenti vitájában rendeződhet, amikor az ott szereplő szabályozást hozzá lehet igazítani a családvédelmi törvény rendelkezéseihez. ► MTI Szembe mennek Orbánék Európával Továbbra sem hajlandó változtatni az Orbán-kormány a több nemzetközi bíróság által is vizsgált bírói kényszernyugdíjazási szabályokon, és nem szüntetik meg az Országos Bírósági Hivatal, az OBH elnökének, Handó Tündének (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségének) perelhelyezési lehetőséget nyújtó jogkörét sem. Legalábbis a tegnap esti állapot szerint utóbbi kérdésben is csak bizonyos garanciákkal egészítenék ki a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló jogszabályokat, miközben a Velencei Bizottságra hivatkozva beadott törvénymódosításról ma dönthet a Ház. A hónapok óta halogatott törvénymódosítás ugyanakkor több lényeges kérdésben érdemi változtatásokat hoz, így az igazságszolgáltatás függetlenségét ért sérülések egy részét orvosolják. Noha a kabinet a „pávatáncot" követően már hajlik az egyezségre az európai szervekkel az előbbi ügyben, egyúttal példátlan lépésre is elszánta magát az Európa Tanáccsal szemben. Ma ugyanis a parlament az Emberi Jogok Európai Bíróságának Fratanolo kontra Magyarország ügyében hozott ítéletének végrehajtására „hivatalosan" is nemet mondhat. A kormány határozati javaslatának elfogadásával az Országgyűlés rögzítené, hogy nem ért egyet a strasbourgi bírósági ítélettel és a büntető törvénykönyv szorgalmazott módosításával. A kártérítést pedig a pártok állami támogatásából fizetik ki, sőt, az igazságügyi miniszter azt is kezdeményezte, hogy a jövőben mindig a pártoknak kelljen állniuk a kártérítést, ha Magyarországot az önkényuralmi jelképek használatának tiltásáért marasztalják el. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Mentegeti Nyirő Józsefet a kormány Belső kormányzati iránymutatást küldött a nagykövetségeknek és a külképviseleteknek a Nyirő-ügyről a kormány - derítette ki a Vasárnapi Hírek. A június 26-án, Kommunikációs irányvonal a magyar kormányt antiszemitizmussal vádoló hangokra címmel elküldött sillabusz egyértelműsíti, hogy a kormány miként állt a Nyirőkérdéshez, és az iránymutatásban foglaltak „következetes képviseletét” kéri. Emlékezetes, a Szálasi mellett a végsőkig kitartó, Hitlert is éltető író újratemetése miatt diplomáciai botrány robbant ki Magyarország és Románia között, miután Kövér László házelnök is részt vett azon a megemlékezésen, amelyet a román kormány tiltakozása miatt az újratemetés helyett tartottak Székelyudvarhelyen. Elie Wiesel Nobel-békedíjas magyar író emiatt visszaküldte 2004-ben kapott magyar állami kitüntetését, majd ötven amerikai képviselő, illetve az USA külügyminisztériumának különmegbízottja is jelezte aggályait a szélsőjobb és antiszemita eszmék magyarországi terjedése miatt. A sillabuszból mindezek ellenére az derül ki, hogy a kormány „kegyeleti ügyként” tekint a Nyirő-ügyre, és próbálják menteni a nyilas Nyirőt. Mint kifejtették, irodalmárok állítása szerint Nyirő munkáiban nem találhatók antiszemita vagy rasszista megnyilvánulások. A dokumentum szerint a magyar kormány tagjai egyébként is „számos alkalommal nyilvánosan elítélték az antiszemita megnyilvánulásokat”. Ugyan olvasható a szövegben, hogy „Nyirő politikai szerepvállalása nem menthető”, de az egész iránymutatás épp ennek ellenkezőjéről tanúskodik. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Itthon alakítana pártot az RMDSZ 2014-re A magyarországi politikai folyamatok és Kövér László házelnök kampányolásának ellensúlyozására beszállna a magyar választásokba a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Legalábbis ez derül ki abból, hogy a párt több politikusa tegnap, az RMDSZ kis parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi ülésén egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létrehozását kezdeményezte. Terveik szerint a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok erre az új pártra szavazhatnának a 2014-es magyarországi választásokon, és felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen lehetne bejegyezni. A terv azért is fontos, mert a magyar Országgyűlés tavaly év végén azt fogadta el, hogy a külföldön élő magyarok egyéni jelöltekre nem szavazhatnak, csak pártlistákra, amit korábban az RMDSZ is sérelmezett. „Alapítsunk mi is pártot Magyarországon, lássuk, mit szólnak hozzá” - fogalmazott az ötletet felvető Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, vagyis az akcióval egyértelműen a Fidesznek és Orbán Viktornak üzennének. Szabó arról is beszélt, hogy Kövér László házelnöknek a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett az erdélyi Bihar, Szatmár és Kolozs megyében tett kampánykörútja, „felelőtlen portyázása rontotta a magyarság választási esélyeit”. Az elképzelés mellett áll az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Markó Béla is, aki szerint Magyarország „megtépázott nemzetközi tekintélyével lassan elszigeteli magát a Kárpát-medencében”. Mint arról beszámoltunk, a júniusi romániai helyhatósági választásokon az MPP megbukott, míg az RMDSZ 184-ről 203-ra tudta növelni polgármesterei számát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is úgy vélte, a pártja „gyengítésére irányuló budapesti és bukaresti törekvések ellenére” tudtak győzni. Az MPP-t elnöklő volt székelyudvarhelyi polgármester, Szász Jenő az eredmények miatt lemondott, és sajnálta, hogy a magyarok „pajzsra emelték” az RMDSZ-t. Noha Romániában a Fidesz próbálta bomlasztani - például a Nyirő József nyilas író újratemetése miatt kirobbantott diplomáciai botránnyal - a helyi magyarság egységét, nem sokkal az RMDSZ közlése után a magyar Külügyminisztérium az egységet kezdte sürgetni Romániában, mondván, a magyar kormány „csak akkor tud együttműködni” a határon túli magyar szervezetekkel, „ha egységesen lépnek fel”. Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke arra nem reagált, hogy mit szól az RMDSZ kezdeményezéséhez, de azt elmondta, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár a romániai önkormányzati választásokon „nem pártok, hanem értékek” mellett érvelt, mert a magyar kormány támogatja az erdélyi magyarság egységtörekvéseit, és a magyar Külügyminisztérium „nem szól bele”, hogy ki melyik párt mellett kampányol. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Orbánéknak üzennek Kelemen Hunorék fotó: mti/czegledi Zsolt