Népszava, 2012. július (139. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-02 / 153. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Több százan követeltek emberhez méltó életfeltételeket a fogyatékkal élőknek Tüntetés a rokkantakért Elfogadhatatlan a rokkantnyugdíjak eltörlése, vissza kell állítani a társadalombiztosításon alapu­ló, kiszámítható rokkantsági nyugdíjat, a kormány­nak pedig bocsánatot kell kérnie az ártatlanul csa­lónak nevezett betegektől. A többi között ezt kö­vetelték tegnap a Hősök terén tartott demonstrá­ción, amelyen a volt rokkantnyugdíjasokat, súlyos betegeket, fogyatékosságokkal élőket sújtó kor­mányzati intézkedések ellen tiltakoztak. T­öbb százan vettek részt a rokkantak, fogyatékkal élők, az idősek és az el­esettek jogaiért tartott vasárna­pi demonstráción, amelyet civi­lek szerveztek a fővárosi Hősök terén. A felszólalók a volt rok­kantnyugdíjasokat, súlyos be­tegeket, fogyatékosságokkal élőket sújtó kormányzati intéz­kedések ellen tiltakoztak. A de­monstráció résztvevői sérelmez­ték, hogy a kormány csalónak állította be a volt rokkantnyug­díjasokat. Mint kifejtették, az érintetteket korábban is rend­szeresen vizsgálták, és semmi­lyen adat nem támasztotta alá, hogy tömeges visszaélések len­nének. A felmérések szerint az évi 90-100 ezer felülvizsgálaton mindössze néhány száz ember­ről, legfeljebb az érintettek 1-2 százalékáról állapították meg, hogy egészségkárosodásuk nem akkora mértékű, hogy el­látásra lennének jogosultak. Szerintük a kormány a rok­kantnyugdíjasok számáról is félrevezette a közvéleményt, amikor azt állította, hogy ha­zánkban több mint 900 ezer rokkantnyugdíjas él. Ezzel szemben az igazság az, hogy mintegy 900 ezer olyan ember van, akinek valamilyen, rok­kantsággal összefüggő ellátást állapítottak meg, de közülük legalább 450 ezren már betöl­tötték az öregségi nyugdíjkor­határt, idős koruk miatt tehát rendszeres munkavégzésre már nem képesek. A többiek száma a lakosság számához képest nem kiemelkedő a többi uniós országhoz képest. Elfogadhatatlannak nevezték a demonstrálók a rokkantnyug­díjak eltörlését, hiszen így a rá­szorulók sok esetben mindös­­­sze 28 ezer forint támogatást kapnak, ami a létfenntartáshoz sem elég. A januárban kezdő­dött rendkívüli felülvizsgála­tokon pedig féllábú, daganatos vagy bénult emberekről állapít­ják meg, hogy rehabilitálhatók, vagy egészségkárosodásuk nem elegendő ahhoz, hogy bármi­lyen ellátást kapjanak. Vagyis súlyosan egészségkárosodott emberek tízezreinek csökken és szűnik meg az ellátása, miköz­ben a munkaerőpiacon nem ta­lálnak állást. A Mozgáskorlátozottak Egye­sületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és más civil szerveze­tek képviselői arra kérték a kormányt és a törvényhozókat, hogy módosítsák a megválto­zott munkaképességűek ellá­tásról szóló törvényt, és bizto­sítsák számukra az emberhez méltó életfeltételeket. A rendez­vényen felszólaló Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze visszautasította, hogy aki segít­ségre szorul, ezt méltatlanul várná el. A lelkész tiltakozott a tehetősebbek támogatása, illet­ve a mozgásukban korlátozot­taknak járó kedvezmények megvonása ellen is. Seres Má­ria, a Civil Mozgalom elnöke bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz az éhségsztrájkhoz, ame­lyet a demonstráción több, fo­gyatékkal élő kezdeményezett. Mint elmondta, „éhséglánc” szervezésébe kezdenek, amely­hez országszerte bárki csatla­kozhat. A MEOSZ és a civil szerveze­tek a következő napokban fóru­mokat szereznek, ahová meg­hívták az Országgyűlés szakbi­zottságainak tagjait. A szerve­zet támogatásával egyébként a héten több magánszemély for­dult a strasbourgi Emberi Jo­gok Európai Bíróságához a rok­kantnyugdíj eltörlése miatt. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Akik kiállnak a rászorulók mellett - Iványi Gábor lelkész és Kulka János színművész fotó: szalmás Péter Változást akar az MSZP Határozati javaslattal szeretné elérni az MSZP, hogy az Ország­­gyűlés kérje fel a kormányt, változtasson a rokkantnyugdíjaso­kat érintő jogszabályokon - mondta Tóth Csaba. Az MSZP or­szággyűlési képviselője szorgalmazta, hogy a kormány dolgozza ki azoknak a törvényeknek és más jogszabályoknak a módosítá­sát, amelyek „méltatlan, a rehabilitációs alapcélokkal is ellenté­tes szabályokat tartalmaznak". Emlékeztetett: az új szabályok miatt jelenleg 20 ezer megváltozott munkaképességű „esett ki" a rendszerből, a kormány pedig „csalónak" állította be ezeket az embereket. Bejelentették azt is, hogy 150 ezer embert akarnak visszavezetni a „munka világába", miközben 35 ezer rokkant­­nyugdíjas vár állásra - tette hozzá. RÖVIDEN Rétvári: összhangba hozzák a törvényeket A polgári törvénykönyv (Ptk.) őszi vitájakor rendezhető lesz az a passzus, amelyet a családvé­delmi törvényben az Alkotmány­­bíróság kifogásolt - mondta Rét­vári Bence (képünkön), a köz­­igazgatási tárca államtitkára. Az Alkotmánybíróság pénteken je­lezte, hogy felfüggesztette a csa­ládvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésé­nek hatálybalépését, mert a kér­désben a polgári törvénykönyv és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló tör­vény között nincs összhang. Rét­vári Bence szerint „maradt a régi öröklési szabály", és nincsen semmilyen „jogalkalmazási két­ség", a kérdés pedig az új Ptk. őszi parlamenti vitájában rende­ződhet, amikor az ott szereplő szabályozást hozzá lehet igazíta­ni a családvédelmi törvény ren­delkezéseihez. ► MTI Szembe mennek Orbánék Európával Továbbra sem hajlandó változ­tatni az Orbán-kormány a több nemzetközi bíróság által is vizs­gált bírói kényszernyugdíjazási szabályokon, és nem szüntetik meg az Országos Bírósági Hiva­tal, az OBH elnökének, Handó Tündének (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségének) perel­helyezési lehetőséget nyújtó jogkörét sem. Legalábbis a teg­nap esti állapot szerint utóbbi kérdésben is csak bizonyos ga­ranciákkal egészítenék ki a bíró­ságok szervezetéről és igazgatá­sáról, valamint a bírák jogállásá­ról és javadalmazásáról szóló jogszabályokat, miközben a Ve­lencei Bizottságra hivatkozva be­adott törvénymódosításról ma dönthet a Ház. A hónapok óta halogatott törvénymódosítás ugyanakkor több lényeges kér­désben érdemi változtatásokat hoz, így az igazságszolgáltatás függetlenségét ért sérülések egy részét orvosolják. Noha a kabi­net a „pávatáncot" követően már hajlik az egyezségre az európai szervekkel az előbbi ügyben, egyúttal példátlan lépésre is el­szánta magát az Európa Tanác­­csal szemben. Ma ugyanis a par­lament az Emberi Jogok Európai Bíróságának Fratanolo kontra Magyarország ügyében hozott ítéletének végrehajtására „hiva­talosan" is nemet mondhat. A kormány határozati javaslatának elfogadásával az Országgyűlés rögzítené, hogy nem ért egyet a strasbourgi bírósági ítélettel és a büntető törvénykönyv szorgal­mazott módosításával. A kártérí­tést pedig a pártok állami támo­gatásából fizetik ki, sőt, az igaz­ságügyi miniszter azt is kezde­ményezte, hogy a jövőben min­dig a pártoknak kelljen állniuk a kártérítést, ha Magyarországot az önkényuralmi jelképek hasz­nálatának tiltásáért marasztalják el. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Mentegeti Nyirő Józsefet a kormány Belső kormányzati iránymuta­tást küldött a nagykövetségek­nek és a külképviseleteknek a Nyirő-ügyről a kormány - derí­tette ki a Vasárnapi Hírek. A június 26-án, Kommunikációs irányvonal a magyar kormányt antiszemitizmussal vádoló han­gokra címmel elküldött silla­busz egyértelműsíti, hogy a kormány miként állt a Nyirő­­kérdéshez, és az iránymutatás­ban foglaltak „következetes képviseletét” kéri. Emlékezetes, a Szálasi mel­lett a végsőkig kitartó, Hitlert is éltető író újratemetése miatt diplomáciai botrány robbant ki Magyarország és Románia kö­zött, miután Kövér László ház­elnök is részt vett azon a meg­emlékezésen, amelyet a román kormány tiltakozása miatt az újratemetés helyett tartottak Székelyudvarhelyen. Elie Wiesel Nobel-békedíjas magyar író emiatt visszaküldte 2004-ben kapott magyar állami kitünte­tését, majd ötven amerikai kép­viselő, illetve az USA külügymi­nisztériumának különmegbí­­zottja is jelezte aggályait a szél­sőjobb és antiszemita eszmék magyarországi terjedése mi­att. A sillabuszból mindezek elle­nére az derül ki, hogy a kor­mány „kegyeleti ügyként” te­kint a Nyirő-ügyre, és próbál­ják menteni a nyilas Nyirőt. Mint kifejtették, irodalmárok állítása szerint Nyirő munkái­ban nem találhatók antiszemi­ta vagy rasszista megnyilvánu­lások. A dokumentum szerint a magyar kormány tagjai egyéb­ként is „számos alkalommal nyilvánosan elítélték az anti­szemita megnyilvánulásokat”. Ugyan olvasható a szövegben, hogy „Nyirő politikai szerepvál­lalása nem menthető”, de az egész iránymutatás épp ennek ellenkezőjéről tanúskodik. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Itthon alakítana pártot az RMDSZ 2014-re A magyarországi politikai folya­matok és Kövér László házel­nök kampányolásának ellensú­lyozására beszállna a magyar választásokba a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Legalábbis ez derül ki abból, hogy a párt több poli­tikusa tegnap, az RMDSZ kis parlamentjének tekintett Szö­vetségi Képviselők Tanácsa ma­rosvásárhelyi ülésén egy Ma­gyarországon bejegyzendő ha­táron túli párt létrehozását kezdeményezte. Terveik szerint a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok erre az új pártra szavazhatná­nak a 2014-es magyarországi választásokon, és felvidéki, dél­vidéki és kárpátaljai magya­rokkal közösen lehetne beje­gyezni. A terv azért is fontos, mert a magyar Országgyűlés tavaly év végén azt fogadta el, hogy a külföldön élő magyarok egyéni jelöltekre nem szavaz­hatnak, csak pártlistákra, amit korábban az RMDSZ is sérel­mezett. „Alapítsunk mi is pártot Ma­gyarországon, lássuk, mit szól­nak hozzá” - fogalmazott az öt­letet felvető Szabó Ödön, a Bi­har megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, vagyis az ak­cióval egyértelműen a Fidesz­nek és Orbán Viktornak üzen­nének. Szabó arról is beszélt, hogy Kövér László házelnöknek a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett az erdélyi Bihar, Szatmár és Kolozs megyében tett kampánykörútja, „felelőtlen portyázása rontotta a magyar­ság választási esélyeit”. Az el­képzelés mellett áll az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Markó Béla is, aki szerint Magyarország „megtépázott nemzetközi tekin­télyével lassan elszigeteli magát a Kárpát-medencében”. Mint arról beszámoltunk, a júniusi romániai helyhatósági választásokon az MPP megbu­kott, míg az RMDSZ 184-ről 203-ra tudta növelni polgár­­mesterei számát. Kelemen Hu­nor RMDSZ-elnök is úgy vélte, a pártja „gyengítésére irányuló budapesti és bukaresti törekvé­sek ellenére” tudtak győzni. Az MPP-t elnöklő volt székelyudvar­helyi polgármester, Szász Jenő az eredmények miatt lemon­dott, és sajnálta, hogy a ma­gyarok „pajzsra emelték” az RMDSZ-t. Noha Romániában a Fidesz próbálta bomlasztani - például a Nyirő József nyilas író újrate­metése miatt kirobbantott dip­lomáciai botránnyal - a helyi magyarság egységét, nem sok­kal az RMDSZ közlése után a magyar Külügyminisztérium az egységet kezdte sürgetni Romá­niában, mondván, a magyar kormány „csak akkor tud együttműködni” a határon túli magyar szervezetekkel, „ha egységesen lépnek fel”. Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke arra nem reagált, hogy mit szól az RMDSZ kezde­ményezéséhez, de azt elmond­ta, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár a romániai önkor­mányzati választásokon „nem pártok, hanem értékek” mellett érvelt, mert a magyar kormány támogatja az erdélyi magyarság egységtörekvéseit, és a magyar Külügyminisztérium „nem szól bele”, hogy ki melyik párt mel­lett kampányol. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Orbánéknak üzennek Kelemen Hunorék fotó: mti/czegledi Zsolt

Next