Népszava, 2012. augusztus (139. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-01 / 179. szám
„Demokrácialeckét” adott Navracsics LENGYEL TIBOR A demokrácia és a joguralom lényege épp az, hogy bármi megtehető, amit a jogszabály nem tilt - ezzel válaszolt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a nemzeti konzultáció folyamatát, menetét, illetve jogi alapjait firtató ellenzéki írásbeli kérdésre. A független Kolber István azt tudakolta, hogy az általa pótcselekvésnek nevezett kormányzati levelezés negyedik változatára elköltött egymilliárd forint közpénz hogyan hasznosul, miközben „homály fedi” a részleteket. Kíváncsi volt arra is, mi szabályozza a szerinte állami feladatnak aligha minősülő konzultáció kérdőíveinek megfogalmazását, kiküldését, a válaszok feldolgozását, az adatok összesítését és az „eredményeknek” a kormányzati munkában történő hasznosítását. Az Orbán Viktorhoz intézett kérdésében arra is választ várt, hogy ki, mikor és milyen formában teszi közzé a most zajló gazdasági témájú konzultáció eredményét, adatait „különös figyelemmel arra, hogy még a korábbiakat sem hozták nyilvánosságra”. A 12 konkrét kérdés megválaszolásával azonban a miniszterelnök nem bíbelődött. Igaz, Navracsics Tibor sem sokat: a konzultációról szóló kormányhatározatot idézte, csupán az adatkezelő állami hivatalt és a feladatot végző, általa vezetett minisztériumot nevesítve. A válasz további másfél oldalában viszont élesen bírálta Kolber hozzáállását a kérdéshez, valamint „demokrácialeckét” adott az ellenzéki politikusnak. Emlékeztette: elődeivel ellentétben az Orbán-kormány vállalta, hogy kikéri az emberek véleményét, ehhez pedig tartják magukat, még akkor is, ha Kolber „továbbra is elvitatja a jogot és lehetőséget az állampolgároktól, hogy véleményt mondjanak az ország ügyeiről, és ezzel irányt szabjanak a kormányzatnak”. Az irányított, és olykor „lefutott” témákra utaló kérdések miatti bírálatokról szót sem ejtő Navracsics „a régi beidegződés számlájára” írta azt is, hogy Kolber szerint Magyarországon csak azt lehet megtenni, amit jogszabály kifejezetten előír. Válaszát azzal zárta, „remélem, idővel ön is megbarátkozik a gondolattal, hogy a demokrácia annál erősebb (...), minél jobban sikerül bevonnunk az embereket a kormányzásba”. Navracsics Tibor fotó: népszava Magyarország egy sorban diktatúrákkal A fehéroroszországi és középázsiai diktatúrákkal egy sorban említette Magyarországot Suzan Johnson Cook, az USA különleges megbízatású nagykövete azzal kapcsolatban, hogy Washingtonban ismertették az amerikai külügyminisztérium vallásszabadsággal foglalkozó 2011-es világjelentését. Eszerint a tavaly elfogadott magyar egyházügyi törvény olyan államokra jellemző, amelyekben a szigorú törvények megnehezítették a vallási közösségek törvényes bejegyzését, így a nem regisztrált csoportok jogosulatlanná váltak az állam pénzügyi támogatására vagy adókedvezményeire. Cook emlékeztetett: Hillary Clinton külügyminiszter egy Orbán Viktor miniszterelnökhöz tavaly decemberben eljuttatott üzenetében az amerikai kormány nevében mély aggodalmának adott hangot az új egyházi törvénnyel kapcsolatban, külön kiemelve a regisztrációs folyamatokat és a parlament szerepét annak meghatározásában, hogy kit ismerjenek el vallási közösségként. A jelentés szerint a jogszabály azt eredményezheti, hogy a vallási szervezetek státusának meghatározása túlságosan átpolitizálódik. A Miniszterelnökség tegnap „üdvözölte” az amerikai jelentést, mert szerintük az elismeri: a magyar törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot. Az egyházügyi törvényt érintő kritikákat ugyanakkor figyelmen kívül hagyták. Az Országgyűlés Fidesz- KDNP-többsége által elfogadott egyházügyi jogszabály csak 32 felekezetet ismert el, a parlament fideszes vezetésű vallásügyi bizottságának javaslatai alapján. A jogfosztott egyházak jogutód nélkül megszűntek vagy vallási egyesületként folytathatták működésüket. Emiatt azonban oktatási, szociális és kulturális intézményeik után sem kaphatnak többé állami támogatást. Azoknak a vallási közösségeknek, amelyek a jövőben egyházként való elismerésüket kérik a parlamenttől, legalább 1000 fő által aláírt népi kezdeményezést kell a Ház elé terjeszteniük. Ezenfelül igazolniuk kell 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi vallási tevékenységet is, a törvény azonban a „vallás” szó jelentését is külön meghatározza. Az Országgyűlés viszont a jogszabályi feltételek teljesülése esetén sem köteles elismerni a regisztrációt kérő felekezetet, ahogy nem ismerte el az egyházi státusától megfosztott, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget sem. Az USA külügyi jelentése azt is megemlíti, a magyarországi zsidó szervezetek komolyan aggódnak, mert a társadalom eltűri a közbeszédben elhangzó antiszemita megjegyzéseket. A dokumentum szerint ilyen kijelentéseket a Jobbik radikális párt és más szélsőjobboldali szervezetek vezetői tettek. MTI-NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Orbán azt is megmondaná, ki érdemes arra, hogy döntsön saját, illetve az ország sorsáról Urnazárási pánik jelei mutatkoznak a Fidesznél Alaptörvény-ellenes az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett terv, miszerint előzetes feliratkozáshoz kötnék a választásokon való részvételt. Miután ugyanis a „magyarosított" regisztrációt választópolgári aktivitással, sőt határidővel vezetnék be, egy alacsonyabb szintű jogszabályban korlátoznák az általános és egyenlő választójogot. Az újabb jogállamellenes „játszma" a 2014-es választások közeledtével vált sürgetővé a Fidesz számára. A közhatalom forrása a nép - mondja ki az új, január elsején hatályba lépett alaptörvény. Mindez azt jelenti, hogy a nép választ, így „hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” Az alaptörvény szerint: „az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják”. De az alkotmány nemcsak ezzel biztosítja, hogy a közhatalom forrása a nép maradjon, hanem azzal is, hogy kiköti: „Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.” Ezt az alapjogot pedig nem lehet egy alacsonyabb szintű jogszabályban korlátozni, hiszen az alaptörvény a választójog garantálásával kapcsolatban mindössze annyit enged meg: „sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.” Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a Fidesz terve, miszerint a választási eljárásról szóló új jogszabályban előzetes feliratkozáshoz, azaz előzetes regisztrációhoz kötnék a részvételt, több ponton sérti az új alaptörvényt. Az előzetes bejelentések szerint a Fidesz elnöksége eldöntötte, hogy a voksoláson csak az vehet részt, aki korábban jelezte választási szándékát, a feliratkozás elszalasztása pedig jogvesztéssel jár egy bizonyos határidő lejártával, így aki lemarad, az egyáltalán nem szavazhat. Csakhogy az alaptörvény azt is kimondja: „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszti feliratkozás terve ellentétes az alaptörvénnyel teleiben tartásával korlátozható.” A Fidesz terveit, illetve az általános és egyenlő választójog korlátozását azonban semmilyen alkotmányos érték védelme, vagy más alapvető jog érvényesülése nem indokolja, nem is indokolhatja, így a cél egyértelmű: a mai kormánypárt kiszorítaná a közhatalom gyakorlásából a bizonytalan, gyakran a kormány „munkássága ellen” tiltakozó (protest) szavazókat a 2014-es választásokon, így hatalmon maradhatna. Egyébként a miniszterelnök maga jelentette be az előzetes „feliratkozásról” szőtt terveiket, és leplezte le céljaikat, hiszen Orbán eldöntött tényként jelentette be a feliratkozást, erről pedig szeptemberben dönt a parlament. Úgy fogalmazott: „Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze, és saját adatbázisából indult ki, ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatatától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják »zargatni« választási akciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni”. A kormányfő szavai elárulták - Kósa Lajos Fidesz-alelnök pedig meg is erősítette -, hogy aki nem jelentkezik be a névjegyzékbe 2014 februárjáig, az nem fogja tudni még a jelölését sem leadni, mivel nem fognak neki ajánlószelvényt postázni. Magyarán úgy kell majd regisztrálni a választáshoz, hogy az állampolgároknak még fogalmuk sincs az indulókról, jelöltekről. Orbán elismerte, jóval a választások előtt „tudni fogjuk”, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, részt vesz a szavazáson. Magyarán a kormányzati adatbázisban szerepelni fog minden választani akaró magyar polgár adata, hiszen az előzetes feliratkozásra várhatóan a kormányhivatalokat jelölik majd ki, így a kabinet vélhetően könnyedén levelezhet majd a választókkal, míg a nem választókra nem kell időt és kampánypénzt „pazarolnia” a kormánypártoknak. Eközben nyilván alapvető szempont, hogy hány embert tántorít el a regisztráció, hiszen az új önkormányzati rendszerben, pontosabban a megyei és járási kormányhivatali struktúrával az állampolgárok jelentős részének messzebb kell utaznia ügyei intézéséhez, nem lesz majd képes mindenki elmenni feliratkozni. Mindezt teszi a Fidesz úgy, hogy Magyarországon teljes körű és naprakész a népességnyilvántartás - ellentétben sok országgal -, és igazi probléma soha nem merült fel az állam által összeállított választói névjegyzékkel, így az utóbbi 20 évben valóban biztosított volt az általános és egyenlő választójog. A tavaly elfogadott választójogi szabály szerint „az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ezer, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges.” Amennyiben azok nem is ajánlhatnak, akik korábban nem regisztráltak, a Fidesz azt is elintézheti, hogy egy-egy körzetben legfeljebb 3 induló legyen, hiszen a feliratkozók jelentős része biztos pártválasztó, így az új, kis pártoknak esélye sem marad. B.I.M. Bojkott a megoldás? Az MSZP szerint a Fidesz „narancssárga cédulás választásokat" akar a feliratkozás bevezetésével, amivel a demokratikus jogaik gyakorlásától akarják távol tartani az embereket. Török Zsolt szóvivő úgy fogalmazott, a fideszes politikusok a rossz kormányzásuk miatt félnek a választóktól, hiszen ígéreteik vagy nem valósultak meg, vagy éppen azok ellenkezője következett be Ha az ellenzéki pártokat rá lehetne bírni arra, hogy legalábbis bojkottal fenyegetőzzenek, hogy nem vesznek részt a 2014-es választásokon, amelyek elé ennyi akadályt gördítenek, akkor talán elállna a Fidesz a regisztráció bevezetésének minden korábbinál antidemokratikusabb intézkedésétől - fogalmazott az ATV-ben Debreczeni József. A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a regisztráció egy jelentősen antidemokratikus lépés, hiszen visszatekintve az utóbbi 20 év szabad és demokratikus választásaira kijelenthető: a választásokat mindig azok döntötték el, akik az utolsó pillanatban határoztak valaki mellett, tehát a bizonytalanok tábora nem csak mai méreteiből fakadóan jelentős. Sorban állás a 2010-es választásokon - a kormánypárt 2014-re megtizedelné őket fotó: népszava