Népszava, 2012. augusztus (139. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-01 / 179. szám

„Demokrácialeckét” adott Navracsics­ ­ LENGYEL TIBOR A demokrácia és a joguralom lényege épp az, hogy bármi megtehető, amit a jogszabály nem tilt - ezzel válaszolt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a nemzeti konzultá­ció folyamatát, menetét, illetve jogi alapjait firtató ellenzéki írásbeli kérdésre. A független Kolber István azt tudakolta, hogy az általa pótcselekvésnek nevezett kormányzati levelezés negyedik változatára elköltött egymilliárd forint közpénz ho­gyan hasznosul, miközben „ho­mály fedi” a részleteket. Kíváncsi volt arra is, mi sza­bályozza a szerinte állami fel­adatnak aligha minősülő kon­zultáció kérdőíveinek megfogal­mazását, kiküldését, a vála­szok feldolgozását, az adatok összesítését és az „eredmények­nek” a kormányzati munkában történő hasznosítását. Az Or­bán Viktorhoz intézett kérdésé­ben arra is választ várt, hogy ki, mikor és milyen formában teszi közzé a most zajló gazda­sági témájú konzultáció ered­ményét, adatait „különös figye­lemmel arra, hogy még a koráb­biakat sem hozták nyilvános­ságra”. A 12 konkrét kérdés megvá­laszolásával azonban a minisz­terelnök nem bíbelődött. Igaz, Navracsics Tibor sem sokat: a konzultációról szóló kormány­­határozatot idézte, csupán az adatkezelő állami hivatalt és a feladatot végző, általa vezetett minisztériumot nevesítve. A vá­lasz további másfél oldalában viszont élesen bírálta Kolber hozzáállását a kérdéshez, vala­mint „demokrácialeckét” adott az ellenzéki politikusnak. Emlékeztette: elődeivel ellen­tétben az Orbán-kormány vál­lalta, hogy kikéri az emberek véleményét, ehhez pedig tartják magukat, még akkor is, ha Kolber „továbbra is elvitatja a jogot és lehetőséget az állam­polgároktól, hogy véleményt mondjanak az ország ügyeiről, és ezzel irányt szabjanak a kor­mányzatnak”. Az irányított, és olykor „lefutott” témákra utaló kérdések miatti bírálatokról szót sem ejtő Navracsics „a régi beidegződés számlájára” írta azt is, hogy Kolber szerint Ma­gyarországon csak azt lehet megtenni, amit jogszabály kife­jezetten előír. Válaszát azzal zárta, „remélem, idővel ön is megbarátkozik a gondolattal, hogy a demokrácia annál erő­sebb (...), minél jobban sikerül bevonnunk az embereket a kor­mányzásba”. Navracsics Tibor fotó: népszava Magyarország egy sorban diktatúrákkal A fehéroroszországi és közép­ázsiai diktatúrákkal egy sor­ban említette Magyarországot Suzan Johnson Cook, az USA különleges megbízatású nagy­követe azzal kapcsolatban, hogy Washingtonban ismertet­ték az amerikai külügyminisz­térium vallásszabadsággal fog­lalkozó 2011-es világjelentését. Eszerint a tavaly elfogadott ma­gyar egyházügyi törvény olyan államokra jellemző, amelyek­ben a szigorú törvények megne­hezítették a vallási közösségek törvényes bejegyzését, így a nem regisztrált csoportok jogo­sulatlanná váltak az állam pénzügyi támogatására vagy adókedvezményeire. Cook emlékeztetett: Hillary Clinton külügyminiszter egy Orbán Viktor miniszterelnök­höz tavaly decemberben eljutta­tott üzenetében az amerikai kormány nevében mély aggo­dalmának adott hangot az új egyházi törvénnyel kapcsolat­ban, külön kiemelve a regiszt­rációs folyamatokat és a parla­ment szerepét annak meghatá­rozásában, hogy kit ismerjenek el vallási közösségként. A jelen­tés szerint a jogszabály azt eredményezheti, hogy a vallási szervezetek státusának megha­tározása túlságosan átpolitizá­lódik. A Miniszterelnökség teg­nap „üdvözölte” az amerikai je­lentést, mert szerintük az elis­meri: a magyar törvények és in­tézkedések védelmezik a vallás­­szabadságot. Az egyházügyi törvényt érintő kritikákat ugyanakkor figyelmen kívül hagyták. Az Országgyűlés Fidesz- KDNP-többsége által elfogadott egyházügyi jogszabály csak 32 felekezetet ismert el, a parla­ment fideszes vezetésű vallás­ügyi bizottságának javaslatai alapján. A jogfosztott egyházak jogutód nélkül megszűntek vagy vallási egyesületként foly­tathatták működésüket. Emi­att azonban oktatási, szociális és kulturális intézményeik után sem kaphatnak többé ál­lami támogatást. Azoknak a vallási közösségeknek, amelyek a jövőben egyházként való elis­merésüket kérik a parlament­től, legalább 1000 fő által aláírt népi kezdeményezést kell a Ház elé terjeszteniük. Ezenfelül iga­zolniuk kell 100 éves nemzet­közi vagy 20 éves magyaror­szági vallási tevékenységet is, a törvény azonban a „vallás” szó jelentését is külön meghatároz­za. Az Országgyűlés viszont a jogszabályi feltételek teljesülése esetén sem köteles elismerni a regisztrációt kérő felekezetet, ahogy nem ismerte el az egy­házi státusától megfosztott, Iványi Gábor vezette Magyaror­szági Evangéliumi Testvér­­közösséget sem. Az USA külügyi jelentése azt is megemlíti, a magyarországi zsidó szervezetek komolyan ag­gódnak, mert a társadalom el­tűri a közbeszédben elhangzó antiszemita megjegyzéseket. A dokumentum szerint ilyen ki­jelentéseket a Jobbik radikális párt és más szélsőjobboldali szervezetek vezetői tettek. MTI-NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Orbán azt is megmondaná, ki érdemes arra, hogy döntsön saját, illetve az ország sorsáról Urnazárási pánik jelei mutatkoznak a Fidesznél Alaptörvény-ellenes az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett terv, misze­rint előzetes feliratkozáshoz kötnék a választásokon való részvételt. Miután ugyanis a „magyarosított" regisztrációt választópolgári aktivitással, sőt határ­idővel vezetnék be, egy alacsonyabb szintű jogszabályban korlátoznák az ál­talános és egyenlő választójogot. Az újabb jogállamellenes „játszma" a 2014-es választások közeledtével vált sürgetővé a Fidesz számára. A közhatalom forrása a nép - mondja ki az új, január elsején hatályba lépett alaptörvény. Mindez azt jelenti, hogy a nép választ, így „hatal­mát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyako­rolja.” Az alaptörvény szerint: „az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választá­son, sarkalatos törvényben meghatározott módon választ­ják”. De az alkotmány nemcsak ezzel biztosítja, hogy a közha­talom forrása a nép maradjon, hanem azzal is, hogy kiköti: „Minden nagykorú magyar ál­lampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képvise­lők, a helyi önkormányzati kép­viselők és polgármesterek, va­lamint az európai parlamenti képviselők választásán válasz­tó és választható legyen.” Ezt az alapjogot pedig nem lehet egy alacsonyabb szintű jogsza­bályban korlátozni, hiszen az alaptörvény a választójog ga­rantálásával kapcsolatban mindössze annyit enged meg: „sarkalatos törvény a választó­jogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további felté­telekhez kötheti.” Mindezek alapján nyilván­való, hogy a Fidesz terve, mi­szerint a választási eljárásról szóló új jogszabályban előzetes feliratkozáshoz, azaz előzetes regisztrációhoz kötnék a rész­vételt, több ponton sérti az új alaptörvényt. Az előzetes beje­lentések szerint a Fidesz elnök­sége eldöntötte, hogy a voksolá­son csak az vehet részt, aki ko­rábban jelezte választási szán­dékát, a feliratkozás elszalasz­tása pedig jogvesztéssel jár egy bizonyos határidő lejártával, így aki lemarad, az egyáltalán nem szavazhat. Csakhogy az alaptörvény azt is kimondja: „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme ér­dekében, a feltétlenül szüksé­ges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tisz­ti feliratkozás terve ellentétes az alaptörvénnyel teleiben tartásával korlátoz­ható.” A Fidesz terveit, illetve az általános és egyenlő választó­jog korlátozását azonban sem­milyen alkotmányos érték vé­delme, vagy más alapvető jog érvényesülése nem indokolja, nem is indokolhatja, így a cél egyértelmű: a mai kormánypárt kiszorítaná a köz­hatalom gyakorlásából a bi­zonytalan, gyakran a kormány „munkássága ellen” tiltakozó (protest) szavazókat a 2014-es választásokon, így hatalmon maradhatna. Egyébként a mi­niszterelnök maga jelentette be az előzetes „feliratkozásról” szőtt terveiket, és leplezte le céljaikat, hiszen Orbán eldön­tött tényként jelentette be a fel­iratkozást, erről pedig szeptem­berben dönt a parlament. Úgy fogalmazott: „Magyarországon eddig az állam választói név­jegyzéket állított össze, és saját adatbázisából indult ki, ezt most megfordítják, így aki a vá­lasztásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállí­tás első pillatatától kezdve minden információt, ajánláste­­vési lehetőséget megkap. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják »zargatni« választási ak­ciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni”. A kormányfő szavai elárul­ták - Kósa Lajos Fidesz-alelnök pedig meg is erősítette -, hogy aki nem jelentkezik be a név­jegyzékbe 2014 februárjáig, az nem fogja tudni még a jelölését sem leadni, mivel nem fognak neki ajánlószelvényt postázni. Magyarán úgy kell majd re­gisztrálni a választáshoz, hogy az állampolgároknak még fo­galmuk sincs az indulókról, je­löltekről. Orbán elismerte, jóval a vá­lasztások előtt „tudni fogjuk”, hogy a magyar választópolgá­rok hány százaléka dönt úgy, részt vesz a szavazáson. Ma­gyarán a kormányzati adatbá­zisban szerepelni fog minden választani akaró magyar pol­gár adata, hiszen az előzetes feliratkozásra várhatóan a kor­mányhivatalokat jelölik majd ki, így a kabinet vélhetően könnyedén levelezhet majd a választókkal, míg a nem vá­lasztókra nem kell időt és kam­pánypénzt „pazarolnia” a kor­mánypártoknak. Eközben nyil­ván alapvető szempont, hogy hány embert tántorít el a re­gisztráció, hiszen az új önkor­mányzati rendszerben, ponto­sabban a megyei és járási kor­mányhivatali struktúrával az állampolgárok jelentős részé­nek messzebb kell utaznia ügyei intézéséhez, nem lesz majd képes mindenki elmenni feliratkozni. Mindezt teszi a Fidesz úgy, hogy Magyarországon teljes kö­rű és naprakész a népesség­nyilvántartás - ellentétben sok országgal -, és igazi probléma soha nem merült fel az állam által összeállított választói név­jegyzékkel, így az utóbbi 20 év­ben valóban biztosított volt az általános és egyenlő választó­jog. A tavaly elfogadott válasz­tójogi szabály szerint „az egyé­ni választókerületben a jelölés­hez legalább ezer, az adott egyé­ni választókerület névjegyzék­ében szereplő választópolgár ajánlása szükséges.” Amennyi­ben azok nem is ajánlhatnak, akik korábban nem regisztrál­tak, a Fidesz azt is elintézheti, hogy egy-egy körzetben legfel­jebb 3 induló legyen, hiszen a feliratkozók jelentős része biz­tos pártválasztó, így az új, kis pártoknak esélye sem marad. B.I.M. Bojkott a megoldás? Az MSZP szerint a Fidesz „narancssárga cédulás választásokat" akar a feliratkozás bevezetésével, amivel a demokratikus jogaik gyakorlásától akarják távol tartani az embereket. Török Zsolt szóvivő úgy fogalmazott, a fideszes politikusok a rossz kormány­zásuk miatt félnek a választóktól, hiszen ígéreteik vagy nem va­lósultak meg, vagy éppen azok ellenkezője következett be Ha az ellenzéki pártokat rá lehetne bírni arra, hogy legalábbis bojkottal fenyegetőzzenek, hogy nem vesznek részt a 2014-es választásokon, amelyek elé ennyi akadályt gördítenek, akkor ta­lán elállna a Fidesz a regisztráció bevezetésének minden koráb­binál antidemokratikusabb intézkedésétől - fogalmazott az ATV-ben Debreczeni József. A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a regisztráció egy jelentősen antidemokratikus lépés, hi­szen visszatekintve az utóbbi 20 év szabad és demokratikus vá­lasztásaira kijelenthető: a választásokat mindig azok döntötték el, akik az utolsó pillanatban határoztak valaki mellett, tehát a bi­zonytalanok tábora nem csak mai méreteiből fakadóan jelentős. Sorban állás a 2010-es választásokon - a kormánypárt 2014-re megtizedelné őket fotó: népszava

Next