Népszava, 2012. szeptember (139. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

Gál András Levente szerint elvi kérdés, hogy a PTI anyagainak kétharmadát államosítanák Iratok nélkül távoztak A Politikatörténeti Intézet (PTI) szerint jogi, míg Gál András Levente leköszönő kormánybiztos szerint elvi kérdés az PTI levéltári anyaga nagy részének államosítása. Az eltérő álláspontok miatt - a kisajá­tításról rendelkező törvénymódosítás ellenére - nem tudtak megállapodni a felek. A tegnapi „ku­darcos" egyeztetés újabb fordulója a jövő héten várható.­ ­ LENGYEL TIBOR B­udapesttől a 7034 kilomé­teres távolságra lévő New Yorkig tartó utat is le le­hetne fedni azzal a PTI-ben őr­zött jelentős mennyiségű irat­tal, amelynek tulajdonjogáról vita folyik. Ez az ott őrzött ös­­­szes anyag kétharmada, melyet a kormányzat államosított, ám az iratokat kezelő PTI szerint ez nem jelenti azt, hogy automati­kusan elszállíthatják. Erre ugyan tegnap még nem tett kí­sérletet a PTI épületébe érkezett hétfős szakértői stáb, csak az átadás-átvétel folyamatáról pró­báltak megegyezni, de az alap­vető nézetkülönbségek miatt ez is meghiúsult. Bár a levéltári szakemberek­ből L. Simon László kulturális államtitkár által kinevezett csoportot erősítette Gál András Levente is, ám a leköszönő (a jó állam koncepciójáért felelős) kormánybiztos utolsó munka­napját kénytelen volt eredmény­telennek értékelni. A rövid meg­beszélés után azt mondta, „ku­darcos” volt az egyeztetés, mert „egymással konkuráló érvek” elhangzottak ugyan, de nem jutottak dűlőre. Szerinte a kor­mány álláspontja az, hogy a le­véltári törvény rendezi a kér­dést, „ezek az iratok állami tu­lajdonúak (...) a Nemzeti Levél­tárban a helyük.” A több évtizedet felölelő irat­anyagot - köztük például a KISZ és a Nőszövetség doku­mentumait - húsz éve őrzi a PTI, ezalatt kezelték, kutatha­tóvá tették, gondoskodtak az állagmegóvásról. Ám a levéltá­ri törvény idén júniustól hatá­lyos módosítása ezeket az anya­gokat egy tollvonással államo­sította. A jogszabály szerint az egykori állampárt - az MDP és az MSZMP -, valamint társa­dalmi és ifjúsági szervezeteik, illetve a SZOT és az ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik, ezért az or­szágos levéltárhoz kerülnek. A PTI főigazgatója, Földes György ugyanakkor a tegnapi egyezte­tésen is elmondta, hogy állás­pontjuk szerint az évtizedes ke­zelés révén az iratokat az inté­zet elbirtokolta. Ezért az intézet bírósághoz fordult a vitatott tu­lajdonjog megállapítása érdeké­ben. Földes szerint az átadás­átvétellel meg kellene várni a jogerős döntést, még akkor is, ha az eljárásnak nincs halasz­tó hatálya. Emlékeztetett, hogy alkotmányjogi beadványt is tet­tek, mert az alaptörvény szerint a kisajátítás csak azonnali kár­talanítás mellett, kivételesen és közérdekből történhet. Egyelőre nincs egyetértés az átadás-átvétel ügyében Gál András Levente emlékez­tetett egyébként arra, hogy 1992-ben is vittek már el „jog­talanul őrzött” iratokat, és sze­rinte akkor „fel sem merültek a mostanihoz hasonló kételyek”. Emlékezetes, húsz éve az 1948- 1989 közötti állampárti irato­kat vették állami tulajdonba, a tagnyilvántartások - amelyek személyes iratok - az intézet­ben maradtak, akárcsak a Szo­ciáldemokrata Párt, valamint az MKP 1944-1948 közötti do­kumentumai, hiszen utóbbiak nem működtek állampártként. De a levéltárban MSZOSZ-tu­­lajdonú szakszervezeti iratokat is kezelnek. Fenyegetésként is értelmezhető, hogy a kormány­­biztos nem mulasztotta el fi­gyelmeztetni a PTI-t arra: „a végrehajtás akadályozása, elle­hetetlenítése kárigénnyel jár­hat.” Az egyeztetés talán a jövő héten folytatódhat, Gál András Levente abban bízik, hogy L. Simon László államtitkár ad­dig közelíteni tudja az állás­pontokat. Arra a kérdésre, hogy szóba került-e az államo­sítás miatti esetleges kártala­nítás, azt felelte: itt nem pénz­ről van szó, hanem elvekről. Földes szerint azonban a jog­ról. Úgy vélte, az egyeztetés azért volt eredménytelen, mert a kormánybiztos nem tudott megfelelő felhatalmazást, ál­lamigazgatási határozatot mu­tatni. Megjegyezte, minden tör­vényt betartanak, de ragasz­kodnak a jogorvoslathoz. Föl­des György az általa csak „rek­­virálásnak” nevezett folyamat­ról azt mondta: 20 éve őrzik az iratokat, és költségeikhez ti­zenegy éve semmilyen állami támogatást nem kaptak. Földes György az intézet irattárában­­ nincs mit tenni, ha be akarják tartani a jogszabályokat fotó:tóth gergő RÖVIDEN Esztergom nem akar inkasszót Az állami inkasszó felfüggeszté­sét kéri Esztergom képviselő-tes­­tülete a nemzetgazdasági mi­nisztertől - ezt egyhangúlag sza­vazta meg a testület. Indoklás­ként elhangzott: Esztergom a fi­zetésképtelenség szélén áll, de a 733 milliós inkasszó felfüggesz­tésével elérhető, hogy a város alapszinten működjön és végre­hajthassa az adósságrendezést. Az állam ugyan - éppen a város anyagi gondjai miatt - átvette az esztergomi intézményeket, ám az önkormányzattól inkasszóval leemeli ezek működtetési költsé­gét, emiatt a költségvetésében 1,1 milliárdos a hiány.Tétényi Éva független polgármester bejelen­tette: a városnak több tízmilliós, 90 napos lejárt tartozása van, a testületnek ezért a törvények szerint kötelező új adósságren­dezést indítani, de ezt a fideszes többség leszavazta. ► MTI Szegedi zsidó szabadegyetemre jár Újabb állomásához érkezett a zsidó származására későn esz­mélő, majd a Jobbikból kilépett, de a párt egykori nagy radikáli­saként ismert Szegedi Csanád sajátos Canossa-járása: beiratko­zott ugyanis a Zsidó Tudomá­nyok Szabadegyetemére, és jár is az előadásokra. A Magyar Hír­lap arról is írt, hogy Szegedi már az óbudai zsinagógát is felkeres­te. Szegedi még július végén lé­pett ki a pártból azután, hogy el­ismerte: zsidó felmenői vannak, amiről - állítása szerint - tavaly decemberig nem tudott. Lemon­dott jobbikos funkcióiról, csak EP-képviselőségéről nem. Ké­sőbb meglátogatta Köves Slomót, az Egységes Magyaror­szági Izraelita Hitközség vezető rabbiját, akitől elnézést kért zsi­dóellenes megnyilvánulásaiért, és azt ígérte, ellátogat Auschwitzba is. ► NÉPSZAVA Már kétezren az új szakszervezetben Több mint kétezren csatlakoztak a Közmunkások Szakszerveze­téhez-jelentette be Nyakó Ist­ván szocialista képviselő, a szer­vezet társelnöke. A szerveződés „gyújtópontja" Borsod megye, a tagdíj pedig 5 forint. A szervezet tagjai négy újabb követelést fo­galmaztak meg a kormányhoz. Az első, hogy 47 ezer forintból nem lehet megélni, épp ezért kérik azt a plusz 13 ezer 200 fo­rintot, amelyet kivett a kormány a közmunkások zsebéből. Koráb­ban ugyanis 60 ezer 200 forint volt a bérük. Második a heti bé­rezéssel kapcsolatos, ami miatt nem tudnak sárga csekket befi­zetni, a közüzemi díjakat sem le­het részletekben fizetni. Harma­dikként említették azokat a tér­ségeket, ahol egyáltalán nincs munkalehetőség, és sorállás van a közmunkáért is. Ebben az eset­ben azt kérik, hogy legalább egy kenyérkereső lehessen minden családban. Negyedik pontként pedig a szabadságolás időtarta­mát nevezték meg, amely hátrá­nyosan különbözteti meg a köz­munkában nyolc órában dolgo­zókat. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA Kórházak fizetik a börtönmunkát is BÍRÓ MARIANNA Ár, minőség, mennyiség­­ nem számít. Ezt üzeni legalábbis az Orbán-kormány egy tavalyi ren­delete, amely egyre nagyobb bosszúságot okoz az idén álla­mosított kórházaknak. Az egész­ségügyi intézmények ugyanis az államosítás révén szintén az úgynevezett „kedvezményezett­jeivé” váltak annak a tavaly márciusban elfogadott kor­mányrendeletnek, mely „a bün­tetés-végrehajtási szervezet ré­széről a központi államigazgatá­si szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások át­adás-átvételének és azok ellen­­tételezésének rendjéről” szól. Az Orbán Viktor által szente­sített jogszabály szerint az álla­mi kórházakat „kötelezettség terheli”, hogy vásárolják meg a kötelezően foglalkoztatott fogvatartottak által létrehozott termékeket. Még akkor is, ha a büntetés-végrehajtási intézmé­nyekben készült eszközöknek sem az ára, sem a minősége, de még az előállítható mennyiség sem a legmegfelelőbb a betegel­látás számára. A rendelet sze­rint ugyanis a fogvatartottakat foglalkoztató intézmények által tett „tárgyalási ajánlatot a ked­vezményezett köteles elfogad­ni”, még akkor is, ha az akár 20 százalékkal drágább, mint egy privát cég ajánlata, vagy épp a kórházi, betegellátási igé­nyeknek nem felel meg. Ha pedig mégis máshonnan rendelnének, akkor a kórhá­zaknak, mint az eszközbeszer­zés lefolytató szervezeteknek „hitelt érdemlően bizonyítani” kell azt, hogy a büntetés-végre­hajtás részéről érkezett ajánlat nem megfelelő. Erre a rendelet szerint „független szakértőt” kell alkalmazni, ám a helyzet pikantériája, hogy „független szakértőként az igényelt termék vagy szolgáltatás tárgya szerint illetékes szaktárca szakembere járhat el”. Egy minisztériumi dolgozótól kell tehát szakvéle­ményt kérni, sőt, az állami in­tézményeknek fizetniük is kell az állami alkalmazott szakvé­leményéért, hiszen a rendelet szerint „a független szakértő igénybevételével kapcsolatos költségeket a Felek közösen vi­selik”. BKV: nem tetszik a buszkiszervezés Nem ért egyet a BKV két szak­­szervezeti vezetője azzal, hogy a cégen belül az autóbusz- és trolibuszüzem külön részlegbe (divízióba) kerüljön. Nemes Gá­bor szerint csak akkor lehet eredményes a leválasztás, ha rendezik a BKV jelenlegi, 60 milliárd forintos külső adóssá­gát. Gond az is - tette hozzá -, hogy 150 új, alvállalkozói busz forgalomba állításával 450 BKV-s munkahely kerül ve­szélybe. Gulyás Attila szerint pedig a cél az, hogy az autóbu­szos üzem költségei kimutatha­tók legyenek, így rávilágítva ar­ra, hogy olcsóbb tud-e lenni a BKV üzemeltetése az alvállal­kozókénál. Ezt a célt viszont a busz és a troli egy divízióba szervezésével nem érik el, mert összemosódik a két üzem költ­ségigénye - tette hozzá. Megírtuk: a BKV szétdarabo­­lásának elindításáról csütörtö­kön döntött a cég igazgatósága. A döntést a két hét múlva ese­dékes következő ülésen erősítik meg formálisan, de tény, hogy október 1-jétől a cégen belül összevonják, egyúttal el is kü­lönítik a busz- és a troli­ágazatot. MTI-N­ÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Mesterházy ismét a Szocintern alelnöke Újraválasztották a Szocialista Internacionálé alelnökének Mesterházy Attilát, az MSZP el­­nök-frakcióvezetőjét a Fokvá­rosban rendezett XXIV. tisztújí­tó kongresszuson. A most meg­választott új elnökség elkötele­zett a sikeres válságkezelésben, a szociális biztonság növelésé­ben, a szegények és gazdagok közti egyre mélyülő társadalmi és szociális különbségek foko­zatos kiegyenlítésében. A több mint 100 párt és 400 delegált részvételével összehívott kong­resszust „Az Új Nemzetközös­ség és a Szolidaritás Új kultú­rája” címmel rendezték meg. Ez az első alkalom, hogy Afriká­ban hívták össze a kongres­­­szust, ennek apropóját többek között az Afrikai Nemzeti Kong­resszus centenáriumi ünnepsé­ge adta. A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista-szociál­demokrata mozgalom része, tagja az Európai Szocialisták Pártjának és a Szocialista In­­ternacionálénak, ezek vezető testületeiben is képviselteti ma­gát. Mesterházy Attilát idén ja­nuár végén választották ez utóbbi szervezet alelnökévé. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Újra bizalmat kapott a tisztújításon fotói Tóth Gergű

Next