Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-12 / 240. szám
12 NÉPSZAVA HÁTTÉR 2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK Angela Merkel szerint a magyar kormány megszívlelte az uniós intelmeket, a német ellenzék nem így látja Kerülte a kínos témákat a kancellár Visszafogottság jellemezte Angela Merkel és Orbán Viktor tegnapi közös sajtótájékoztatóját Berlinben. A kínos témákat kerülték, a magyar belpolitikáról nem ejtett szót a német kancellár. Elsősorban a gazdaság ügyeiről, az eurózónát érintő kérdésekről beszéltek. Németországban nagy feltűnést keltett Orbán Viktornak a Handelsblattban megjelent interjúja, amelyben úgy fogalmazott, a csatlakozás a valutaunióhoz már nem lehet automatikus kötelezettség. Ezzel kapcsolatban a sajtóértekezleten már enyhébb hangot ütött meg. Bár a sajtóértekezleten nem volt szó a magyar belpolitika ismert, kényes kérdéseiről, biztosra vehető, hogy tárgyalásaikon ezek is terítékre kerültek. S nemcsak azért, mert ez az előzetes program szerint is a témák között szerepelt, hanem sokatmondó volt az is: a német kormányszóvivő már a találkozó előtt figyelmeztette a magyar miniszterelnököt, tiszteletben kell tartania a politikai kisebbséget. „Akinek kétharmados többsége van. A német ellenzék azt várta volna a kancellártól, hogy világosan mondja el véleményét a Magyarországon zajló aggasztó eseményekről mindig tudnia kell, hogy a kétharmados többséggel nagy demokratikus felelősség is együtt jár azokkal szemben, akik kisebbségben vannak” - fogalmazott. A megbeszélések előtt Jürgen Trittin, az ellenzéki Zöldek frakcióvezetője is kifejtette, a kancellárnak világosan el kell mondania véleményét a Magyarországon zajló eseményekről, mert „aggodalomra ad okot a bíróságok függetlensége, az adatvédelem és a választójogi törvény tervezett reformja” - jelentette ki. Angela Merkel a tegnapi berlini sajtóértekezleten úgy foglalt állást, „előrelépést tapasztal” Magyarországgal kapcsolatban az Európai Unió által előírt reformok megvalósítása terén, s „kompromisszumkészséget” lát a budapesti kormány részéről a jogállamiságot érintő kérdésekben. Az ország „megszívlelte az európai partnerek bírálatait” - fogalmazott a kancellár. Magyarország ugyanis törvényi változtatásokat vitt véghez „ott, ahol kétségek merültek fel”. Hasznos volt a csütörtöki „nyílt megbeszélés”, mert hozzásegített a gazdaságpolitikával, a választójoggal és a „sajtópolitikával” kapcsolatos folyamatok „mozgatórugóinak” mélyebb megértéséhez - tette hozzá a kancellár a magyar kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón. Angela Merkel megértését fejezte ki annak kapcsán, hogy Magyarország jelenleg „nem foglalkozik az eurózónába való belépés gondolatával”. Ezzel a magyar kormányfőnek a Handelsblattban tegnap megjelent interjújára is utalt, amelyben Orbán Viktor úgy fogalmazott, „az euróövezet jelenlegi gazdasági helyzetében felelőtlenség lenne bevezetni az eurót Magyarországon”. Kijelentette, az EU-tagság ugyan az euró bevezetésére kötelez, „de a csatlakozási szerződés aláírásakor az euróövezet még egészen más képet mutatott” mint most, ezért a csatlakozás a valutaunióhoz már nem lehet automatikus kötelezettség - tette hozzá az interjúban. Ez a kijelentése különösképpen felkeltette a német média képviselőinek figyelmét. Orbán azonban az euróövezeti tagsággal kapcsolatban már jóval enyhébb hangot ütött meg a sajtóértekezleten újságírói kérdésre válaszolva. Nem utasította el a belépést, „de nem kívánunk felkészületlenül belépni” - tette hozzá. Mint mondta, az, hogy problémák vannak az eurózónával, még nem jelenti azt, hogy az így is marad. „Amikor a gazdaság lehetővé teszi, bevezetjük az eurót” - jelentette ki. A német kancellár ezzel kapcsolatban kifejtette, az eurózónán kívüli országok érdeke is a közös európai valuta sikere, s Orbán Viktortól sem hallott olyat, hogy az eurózóna nem működne. Orbánnak arra a kijelentésére nem reagált, mely szerint az euróövezeti csatlakozás nem lehet automatizmus. A csatlakozási szerződés Nagy- Britannia és Dánia kivételével minden tagállam számára előírja, hogy be kell vezetni a közös valutát. Gazdasági kérdésekkel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: az idén csökken a magyar gazdaság teljesítménye, de „jövőre növekedési fordulat következik”, a kormány pedig „új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek”. A kormányfő sajtótájékoztatón elmondta: a következő két-három évben nem lehet nagymértékű gazdasági növekedésre számítani, ezért a következő időszak legnagyobb „szakmai kihívása” az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát. Hangsúlyozta: „harminc éve nem volt annyira szilárd az államháztartás helyzete, mint jelenleg”. A német-magyar gazdasági kapcsolatok erősségét pedig jellemzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd eurót ruháztak be német cégek Magyarországon és 18 új gyárat építettek. Angela Merkel közölte, a német gazdaság is megérzi a gazdasági recessziót az eurózónában. Utalt arra, Berlin csak akkor lehet az Európai Unió gazdaságának motorja, ha ebben a többi tagállam is segít. Ugyanakkor közölte, Németországban nőtt a belső fogyasztás, így lehetővé vált a reálbérek és a nyugdíjak emelése. Szintén a belső fogyasztás növekedésére vezette vissza a német kancellár, hogy az ország többet importálhatott. „Bizonyos tekintetben adócsökkentések is lehetővé válhatnak” - jelentette ki Angela Merkel. Utalt arra, hogy novemberben „alapvető egyetértésre” kívánnak jutni az uniós tagállamokkal az EU középtávú finanszírozásában. Mint mondta, ezzel kapcsolatban nehéz, de baráti tárgyalásokra számít. Hozzátette, minél hamarabb világossá válik a finanszírozás, annál gyorsabban növekedhet a gazdaság. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Orbán Viktor keménykedett a német sajtóban, de visszafogottan nyilatkozott a közös sajtótájékoztatón fotó: burger barna Tüntetők várták Orbánt Az Angela Merkellel lezajlott találkozója után tüntetők fogadták Orbán Viktort Berlinben, amikor a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházába indult előadása megtartására. A berlini kancellári hivatal kijáratánál a Berlini Magyar Ellenállási Sejt elnevezésű Facebook-csoport bejelentett demonstrációján nagyjából húszan vettek részt. A tüntetők piros trikót viseltek, olyan fehér és zöld betűs feliratokkal, mint „paraszt vagyok", „zsidó vagyok", „nő vagyok", „pályakezdő vagyok". A szervezők egyike az MTI- nek azt mondta, a megmozdulással az ellen tiltakoznak, hogy a kormány szerintük szétszakítja és egymás ellen fordítja a társadalmi rétegeket, eltávolítja Magyarországot az Európai Uniótól és magát az EU-t is megosztja politikájával. „A zsebducse berlini látogatását megfűszerezendő délutáni matinéra várunk szeretettel minden kedves érdeklődőt! Aki nem szeretné, hogy Magyarországból Orbánisztán váljék, akinek nem a nevében kormányoznak ma Magyarországon, aki a gyűlölet ellen van és bármi egyéb közlendője lenne a viktátor és amúgy a német közvélemény felé, megkapja most az alkalmat, hogy felemelje a hangját" - írták a szervezők a Facebookon a demonstráció előtt. Martonyi: „elkerülhetetlenek a hibák” Magyarországon a demokrácia működik, és nem fenyegeti semmilyen veszély - mondta Martonyi János külügyminiszter a dpa német hírügynökségnek Orbán Viktor kormányfő csütörtöki berlini hivatalos látogatásához időzített nyilatkozatában. A külügyminiszter kifejtette: a médiatörvény a külföldi aggodalmakkal ellentétben nem korlátozta az újságírók szabadságát, az Alkotmánybíróság pedig hatályon kívül helyezte a jogszabály egyes részeit. Mindez azt mutatja, hogy a demokratikus intézmények működnek, az igazságszolgáltatás független, a sajtó szabad - tette hozzá. A hatalmas átalakítások során elkerülhetetlenek a hibák, és a kormány soha nem is állította, hogy tevékenysége hibátlan - mondta Martonyi János. Az egyik legfőbb törekvés az államadósság csökkentése, amivel kapcsolatban Budapest egyetért Angela Merkel német kancellár uniós politikájával. A magyar kormány az erősebb, egységesebb és szolidárisabb Európáért küzd, és a német gazdaságpolitikának azt az elemét is támogatja, hogy „az alapfeltétel a költségvetési fegyelem" - hangsúlyozta a külügyminiszter. MSZP: eredménytelenek a berlini tárgyalások Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem tud eredményeket felmutatni Angela Merkel német kancellárral folytatott csütörtöki berlini tárgyalását követően. Tukacs István szocialista országgyűlési képviselő csütörtökön kérdésre válaszolva, más témában tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, hogy a magyar kormányfő - céljaival ellentétben - nem ért el áttörést az európai bankunió lazításában, illetve nem kapott választ a kohéziós források Magyarország számára kedvezőtlen átalakításának témájában sem. Orbán Viktor berlini látogatása így csak egyszerű diplomáciai protokolleseményként értékelhető - értékelte az ellenzéki politikus. Hozzátette, az MSZP szerint Orbán Viktornak elsősorban Magyarország jelenlegi „katasztrofális" gazdasági megítélésén kellett volna javítania, bizalmat ébresztve a német gazdaság szereplőiben. Tukacs István szerint a két ország közötti kapcsolat erősítésének jót tett volna „néhány demonstratív kétoldalú megállapodás" is. A magyar kormányfő képes volt ilyen szerződéseket kötni például Azerbajdzsánnal és Törökországgal, akkor most miért nem tette meg ugyanezt Berlinben is? - tette fel a kérdést. Lapszemle Irinífurfer^lftemfine r iiiLi'ii 11 ■ ml műn A konzervatív lap a „kétharmados ember" című cikkében azt írja, Angela Merkel tegnap azzal az Orbán Viktorral találkozott, aki „inkább könyörtelen reformokra használta fel a többségét. A Stephan Löwenstein és Majid Sattar által jegyzett írás kifejti, Orbán szeptember végi ópusztaszeri beszéde a németországi politika nyelvhasználatához képest megdöbbentő volt. A kormányfő által alkalmazott „mitikus-mormoló" nyelvezet érthetővé teszi, hogy a Fideszt Németországban nem csupán a baloldal bírálja hevesen, de a polgári táborban is túlnyomórészt óvatos távolságtartással szemlélik. Hozzátették: az utóbbi időszak vitái az alkotmány, illetve a médiatörvény és az MNB függetlensége körül már lekerültek ugyan a lapok címoldaláról, „de Berlinben azt mondják, hogy a kétségek még nem oszlottak el". Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányfő nem jelölteti magát újra az Európai Néppárt (EPP) alelnöki tisztségére, kifejtették: a párt vezetéséből származó értesülések szerint a döntés nem külső nyomás következménye és Orbánt valószínűleg újra megválasztották volna tisztségre. „Ugyanakkor meglehet, hogy ő maga vereségtől tartott" - fűzte hozzá a lap. Berlinben aggódnak a magyarországi gazdasági helyzet miatt - tették hozzá az FÁZ szerzői, s utaltak az IMF-fel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos huzavonára. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Neues Deutschland tiszterelnököt a baloldali Neues Deutschland. A Kerényi Gábor által jegyzett cikk szerint Orbán Viktor azon munkálkodik, hogy örökké a hatalomban maradjon. Láthatóan tetszik is neki a nemzet egyedüli abszolutista uralkodójának szerepe. Ahogy nemrégiben utalt rá, „világnemzetet" irányít, hiszen „az ország határai nem esnek egybe a nemzetével". Az új választójogi törvény lehetőséget nyújt Orbán pártja, a Fidesz számára arra, hogy továbbra is kétharmaddal kormányozzon, vagy legalábbis abszolút többséget szerezzen a következő parlamentben. A legbrutálisabb változtatás a választókörzetek határainak módosítása - emlékeztetett a lap. „A választási rendszer klasszikus manipulációja" - írja a lap. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a lap szerint azt mondta, tudják, hol élnek azok a „komcsik", akik nem a Fideszt támogatják. Önvallomása, mely szerint illegálisan gyűjtöttek adatokat a választókról, mindenfajta jogi következmény nélkül maradt - írja a lap. A Neues Deutschland említést tesz a határon túl élő magyarok választójogáról is, akik a kettős állampolgárság megszerzése révén szavazhatnak. Ők, „mintegy százezren túlnyomórészt konzervatív szavazók" - fejti ki a szerző. A Neues Deutschland megjegyzi: a legújabb trükk pedig a parlamenti választást megelőző előregisztráció. „Nehéz megmondani, mi értelme ennek, hiszen az elmúlt években másfél millióan fordítottak hátat a Fidesznek" - írja a lap.