Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-12 / 240. szám

12 NÉPSZAVA HÁTTÉR 2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK Angela Merkel szerint a magyar kormány megszívlelte az uniós intelmeket, a német ellenzék nem így látja Kerülte a kínos témákat a kancellár Visszafogottság jellemezte Angela Merkel és Orbán Viktor tegnapi közös sajtótájékoztatóját Berlinben. A kínos témákat kerülték, a magyar belpolitikáról nem ejtett szót a német kancellár. Elsősorban a gazdaság ügyeiről, az eurózónát érintő kérdések­ről beszéltek. Németországban nagy feltűnést kel­tett Orbán Viktornak a Handelsblattban megjelent interjúja, amelyben úgy fogalmazott, a csatlakozás a valutaunióhoz már nem lehet automatikus köte­lezettség. Ezzel kapcsolatban a sajtóértekezleten már enyhébb hangot ütött meg. B­ár a sajtóértekezleten nem volt szó a magyar belpoli­tika ismert, kényes kérdé­seiről, biztosra vehető, hogy tárgyalásaikon ezek is teríték­re kerültek. S nemcsak azért, mert ez az előzetes program szerint is a témák között szere­pelt, hanem sokatmondó volt az is: a német kormányszóvivő már a találkozó előtt figyelmez­tette a magyar miniszterelnö­köt, tiszteletben kell tartania a politikai kisebbséget. „Akinek kétharmados többsége van. A német ellenzék azt várta volna a kancellártól, hogy világosan mondja el véleményét a Magyarországon zajló aggasztó eseményekről mindig tudnia kell, hogy a két­harmados többséggel nagy de­mokratikus felelősség is együtt jár azokkal szemben, akik ki­sebbségben vannak” - fogalma­zott. A megbeszélések előtt Jürgen Trittin, az ellenzéki Zöl­dek frakcióvezetője is kifejtette, a kancellárnak világosan el kell mondania véleményét a Ma­gyarországon zajló események­ről, mert „aggodalomra ad okot a bíróságok függetlensége, az adatvédelem és a választójogi törvény tervezett reformja” - je­lentette ki. Angela Merkel a tegnapi ber­lini sajtóértekezleten úgy foglalt állást, „előrelépést tapasztal” Magyarországgal kapcsolatban az Európai Unió által előírt re­formok megvalósítása terén, s „kompromisszumkészséget” lát a budapesti kormány részéről a jogállamiságot érintő kérdések­ben. Az ország „megszívlelte az európai partnerek bírálatait” - fogalmazott a kancellár. Ma­gyarország ugyanis törvényi változtatásokat vitt véghez „ott, ahol kétségek merültek fel”. Hasznos volt a csütörtöki „nyílt megbeszélés”, mert hozzásegí­tett a gazdaságpolitikával, a vá­lasztójoggal és a „sajtópolitiká­val” kapcsolatos folyamatok „mozgatórugóinak” mélyebb megértéséhez - tette hozzá a kancellár a magyar kormány­fővel közösen tartott sajtótájé­koztatón. Angela Merkel megértését fe­jezte ki annak kapcsán, hogy Magyarország jelenleg „nem foglalkozik az eurózónába való belépés gondolatával”. Ezzel a magyar kormányfőnek a Han­delsblattban tegnap megjelent interjújára is utalt, amelyben Orbán Viktor úgy fogalmazott, „az euróövezet jelenlegi gazda­sági helyzetében felelőtlenség lenne bevezetni az eurót Ma­gyarországon”. Kijelentette, az EU-tagság ugyan az euró beve­zetésére kötelez, „de a csatlako­zási szerződés aláírásakor az euróövezet még egészen más képet mutatott” mint most, ezért a csatlakozás a valuta­unióhoz már nem lehet auto­matikus kötelezettség - tette hozzá az interjúban. Ez a kijelentése különöskép­pen felkeltette a német média képviselőinek figyelmét. Orbán azonban az euróövezeti tagság­gal kapcsolatban már jóval eny­hébb hangot ütött meg a sajtó­­értekezleten újságírói kérdésre válaszolva. Nem utasította el a belépést, „de nem kívánunk fel­készületlenül belépni” - tette hozzá. Mint mondta, az, hogy problémák vannak az euró­­zónával, még nem jelenti azt, hogy az így is marad. „Amikor a gazdaság lehetővé teszi, beve­zetjük az eurót” - jelentette ki. A német kancellár ezzel kap­csolatban kifejtette, az euró­­zónán kívüli országok érdeke is a közös európai valuta sikere, s Orbán Viktortól sem hallott olyat, hogy az eurózóna nem működne. Orbánnak arra a ki­jelentésére nem reagált, mely szerint az euróövezeti csatlako­zás nem lehet automatizmus. A csatlakozási szerződés Nagy- Britannia és Dánia kivételével minden tagállam számára elő­írja, hogy be kell vezetni a kö­zös valutát. Gazdasági kérdésekkel kap­csolatban Orbán Viktor kijelen­tette: az idén csökken a magyar gazdaság teljesítménye, de „jövőre növekedési fordulat kö­vetkezik”, a kormány pedig „új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek”. A kor­mányfő sajtótájékoztatón el­mondta: a következő két-három évben nem lehet nagymértékű gazdasági növekedésre számí­tani, ezért a következő időszak legnagyobb „szakmai kihívása” az lesz, hogy miként lehet ala­csony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát. Hangsúlyozta: „harminc éve nem volt annyira szilárd az ál­lamháztartás helyzete, mint je­lenleg”. A német-magyar gaz­dasági kapcsolatok erősségét pedig jellemzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd eurót ruháztak be német cégek Magyarországon és 18 új gyárat építettek. Angela Merkel közölte, a né­met gazdaság is megérzi a gaz­dasági recessziót az eurózóná­­ban. Utalt arra, Berlin csak ak­kor lehet az Európai Unió gaz­daságának motorja, ha ebben a többi tagállam is segít. Ugyan­akkor közölte, Németországban nőtt a belső fogyasztás, így le­hetővé vált a reálbérek és a nyugdíjak emelése. Szintén a belső fogyasztás növekedésére vezette vissza a német kancel­lár, hogy az ország többet im­portálhatott. „Bizonyos tekin­tetben adócsökkentések is lehe­tővé válhatnak” - jelentette ki Angela Merkel. Utalt arra, hogy novemberben „alapvető egyet­értésre” kívánnak jutni az uni­ós tagállamokkal az EU közép­távú finanszírozásában. Mint mondta, ezzel kapcsolatban ne­héz, de baráti tárgyalásokra számít. Hozzátette, minél ha­marabb világossá válik a finan­szírozás, annál gyorsabban nö­vekedhet a gazdaság. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Orbán Viktor keménykedett a német sajtóban, de visszafogottan nyilatkozott a közös sajtótájékoztatón fotó: burger barna Tüntetők várták Orbánt Az Angela Merkellel lezajlott találkozója után tüntetők fogadták Orbán Viktort Berlinben, amikor a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházába indult előadása megtartására. A berlini kan­cellári hivatal kijáratánál a Berlini Magyar Ellenállási Sejt elneve­zésű Facebook-csoport bejelentett demonstrációján nagyjából húszan vettek részt. A tüntetők piros trikót viseltek, olyan fehér és zöld betűs feliratokkal, mint „paraszt vagyok", „zsidó vagyok", „nő vagyok", „pályakezdő vagyok". A szervezők egyike az MTI- nek azt mondta, a megmozdulással az ellen tiltakoznak, hogy a kormány szerintük szétszakítja és egymás ellen fordítja a társa­dalmi rétegeket, eltávolítja Magyarországot az Európai Uniótól és magát az EU-t is megosztja politikájával. „A zsebducse berlini látogatását megfűszerezendő délutáni matinéra várunk szere­tettel minden kedves érdeklődőt! Aki nem szeretné, hogy Ma­gyarországból Orbánisztán váljék, akinek nem a nevében kor­mányoznak ma Magyarországon, aki a gyűlölet ellen van és bár­mi egyéb közlendője lenne a viktátor és amúgy a német közvé­lemény felé, megkapja most az alkalmat, hogy felemelje a hang­ját" - írták a szervezők a Facebookon a demonstráció előtt. Martonyi: „elkerülhetetlenek a hibák” Magyarországon a demokrácia működik, és nem fenyegeti sem­milyen veszély - mondta Martonyi János külügyminiszter a dpa német hírügynökségnek Orbán Viktor kormányfő csütörtöki berlini hivatalos látogatásához időzített nyilatkozatában. A kül­ügyminiszter kifejtette: a médiatörvény a külföldi aggodalmak­kal ellentétben nem korlátozta az újságírók szabadságát, az Al­kotmánybíróság pedig hatályon kívül helyezte a jogszabály egyes részeit. Mindez azt mutatja, hogy a demokratikus intéz­mények működnek, az igazságszolgáltatás független, a sajtó szabad - tette hozzá. A hatalmas átalakítások során elkerülhe­tetlenek a hibák, és a kormány soha nem is állította, hogy tevé­kenysége hibátlan - mondta Martonyi János. Az egyik legfőbb törekvés az államadósság csökkentése, amivel kapcsolatban Budapest egyetért Angela Merkel német kancellár uniós politikájával. A magyar kormány az erősebb, egységesebb és szolidárisabb Európáért küzd, és a német gazdaságpolitiká­nak azt az elemét is támogatja, hogy „az alapfeltétel a költség­­vetési fegyelem" - hangsúlyozta a külügyminiszter. MSZP: eredménytelenek a berlini tárgyalások Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterel­nök nem tud eredményeket felmutatni Angela Merkel német kancellárral folytatott csütörtöki berlini tárgyalását követően. Tukacs István szocialista országgyűlési kép­viselő csütörtökön kérdésre válaszolva, más témában tartott budapesti sajtótájékozta­tóján azt is kijelentette, hogy a magyar kor­mányfő - céljaival ellentétben - nem ért el áttörést az európai bankunió lazításában, il­letve nem kapott választ a kohéziós forrá­sok Magyarország számára kedvezőtlen át­alakításának témájában sem. Orbán Viktor berlini látogatása így csak egyszerű diplo­máciai protokolleseményként értékelhető - értékelte az ellenzéki politikus. Hozzátette, az MSZP szerint Orbán Viktornak elsősor­ban Magyarország jelenlegi „katasztrofális" gazdasági megítélésén kellett volna javíta­nia, bizalmat ébresztve a német gazdaság szereplőiben. Tukacs István szerint a két or­szág közötti kapcsolat erősítésének jót tett volna „néhány demonstratív kétoldalú megállapodás" is. A magyar kormányfő ké­pes volt ilyen szerződéseket kötni például Azerbajdzsánnal és Törökországgal, akkor most miért nem tette meg ugyanezt Berlin­ben is? - tette fel a kérdést. Lapszemle Irinífurfer^lftemfine r iiiLi'ii 11 ■ ml műn A konzervatív lap a „két­harmados ember" című cikkében azt írja, Angela Merkel tegnap azzal az Orbán Viktorral találkozott, aki „inkább könyörtelen reformokra használta fel a többségét. A Stephan Löwenstein és Majid Sattar által jegyzett írás kifejti, Orbán szep­tember végi ópusztaszeri beszéde a németországi politika nyelv­­használatához képest megdöbbentő volt. A kormányfő által alkal­mazott „mitikus-mormoló" nyelvezet érthetővé teszi, hogy a Fi­deszt Németországban nem csupán a baloldal bírálja hevesen, de a polgári táborban is túlnyomórészt óvatos távolságtartással szem­lélik. Hozzátették: az utóbbi időszak vitái az alkotmány, illetve a médiatörvény és az MNB függetlensége körül már lekerültek ugyan a lapok címoldaláról, „de Berlinben azt mondják, hogy a két­ségek még nem oszlottak el". Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányfő nem jelölteti magát újra az Európai Néppárt (EPP) alel­nöki tisztségére, kifejtették: a párt vezetéséből származó értesülé­sek szerint a döntés nem külső nyomás következménye és Orbánt valószínűleg újra megválasztották volna tisztségre. „Ugyanakkor meglehet, hogy ő maga vereségtől tartott" - fűzte hozzá a lap. Ber­linben aggódnak a magyarországi gazdasági helyzet miatt - tették hozzá az FÁZ szerzői, s utaltak az IMF-fel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos huzavonára. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Neues Deutschland tiszterelnököt a baloldali Neues Deutschland. A Kerényi Gábor ál­tal jegyzett cikk szerint Orbán Viktor azon munkálkodik, hogy örökké a hatalomban maradjon. Láthatóan tetszik is neki a nemzet egyedüli abszolutista uralkodójának szerepe. Ahogy nemrégiben utalt rá, „világnemzetet" irányít, hiszen „az ország határai nem es­nek egybe a nemzetével". Az új választójogi törvény lehetőséget nyújt Orbán pártja, a Fidesz számára arra, hogy továbbra is kéthar­maddal kormányozzon, vagy legalábbis abszolút többséget sze­rezzen a következő parlamentben. A legbrutálisabb változtatás a választókörzetek határainak módosítása - emlékeztetett a lap. „A választási rendszer klasszikus manipulációja" - írja a lap. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a lap szerint azt mondta, tudják, hol élnek azok a „komcsik", akik nem a Fideszt támogatják. Önvallomása, mely szerint illegálisan gyűjtöttek adatokat a válasz­tókról, mindenfajta jogi következmény nélkül maradt - írja a lap. A Neues Deutschland említést tesz a határon túl élő magyarok vá­lasztójogáról is, akik a kettős állampolgárság megszerzése révén szavazhatnak. Ők, „mintegy százezren túlnyomórészt konzervatív szavazók" - fejti ki a szerző. A Neues Deutschland megjegyzi: a leg­újabb trükk pedig a parlamenti választást megelőző előregiszt­­ráció. „Nehéz megmondani, mi értelme ennek, hiszen az elmúlt években másfél millióan fordítottak hátat a Fidesznek" - írja a lap.

Next