Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-12 / 240. szám

6 NÉPSZAVA KULTÚRA 2012.OKTÓBER 12.,PÉNTEK Ónodi Eszter a hajánál fogva emelkedik a cirkuszi kupoláig az Aglajában Két film, amelyben az erős poézis majdnem képes kárpótolni azért, hogy a történet megbi­csaklik, és térdre rogy. A magyar-lengyel-román koprodukcióban készült Aglaja című filmet valós történet alapján forgat­ta le Deák Krisztina, és két fiatal tehetséget fe­dezett fel a filmnek a címszerepben, Jávor Babettet és Móga Piros­kát. A csupa török sze­replőt mozgató, török származású rendező, Umut Dag osztrák film­jében egy ősi török szo­kás robbant ki konflik­tust a 21. századi mo­dern nyugati világban. BÁRSONY ÉVA I­smét egy hányatott sorsú magyar film. Deák Kriszti­na három éven át forgatta Aglaja című filmjét, majd az anyagi zökkenőket forgalmazá­si gondok követték, mire végre immár mozivászonra került a kelet-európai cirkuszi históriá­ba burkolt kelet-európai szomo­rújáték. A nézőnek persze eh­hez semmi köze, felmentés he­lyett mégis tán magyarázat, miért törik meg a második rész­ben a valós történet alapján for­gatott történet. Deák Krisztina a román származású, tragikus sorsú svájci írónő, Aglaja Veteranyi önéletrajzi írását, A gyermek a forró puliszkába esett című regényt használta fel filmjéhez. A feldolgozásból ki­maradt a szomorú vég, még nem volt 40 éves, amikor az író­nő öngyilkos lett. Óhatatlanul úgy nézzük most a filmet, mint ami magában rejti a tragédia titkát. Deák Krisztina egy fel­szabadult, talányos képpel zár­ta a maga történetét. A már fia­tal lánnyá serdült Aglaja egye­dül elindul a berlini tömegben, maga mögött hagyva a cir­kuszt, a mutatványt, az anyját, az egész szorongással és har­sány csillogással teli, szem­fényvesztő világot. A cirkuszi világ, amelyben szinte mindvégig játszódik a film, nem az általában celluloid­ra vitt, szokványos csinnadrat­ták világa. Deák Krisztina alig mutat valamit abból, ami a sát­rak kupolája alatt a nagy mu­tatvány, a sűrű ámulat, fény, mosoly, taps. Nemcsak azért, mert az ő magyar-román cir­kuszi családja, a seggre ülő bo­hóc papa, a szépséges artista mama és a két kislány csak egy silány mutatványos truppban kénytelen meghúzni magát, és eltűrni az otromba cirkuszigaz­gató erőszakos nyomulását, ha­nem mert ezt a világot az alig A cirkuszi csillogás mögött önző és szürke a hétköznapiság tízéves kislány, Aglaja szemén át láttatja a film szinte mindvé­gig-Aglaja sok mindent nem ért, de mindent érez. Amikor a csa­lád nyugatra menekül, annyit fog fel, hogy ezért otthon mindannyiukat halálra ítélik. De a cirkusz Ausztriában meg Németországban is cirkusz, vagy tudsz valami különöset, vagy mehetsz, amerre látsz. Miközben az állandóan vesze­kedő szülők a maguk nyomo­rával küszködnek, mert a pa­pa kap szerződést, hisz a vilá­gon a legjobban tud seggre ül­ni, de a mama munka nélkül ténfereg a lakókocsik között, Aglaja az, aki mindent figyel, és mindent lát. Vele nem törőd­nek a felnőttek, mintha nem is létezne. Ő meg hiába beszél Istenhez egy földbe vájt lyukon át, soha nem hallja a választ. Pedig úgy érzi, neki kell meg­védenie a mamáját a szeren­csétlenségtől, miután megvet­te magának egy japán mutat­ványostól az acélhajú nő trükkjét és kellékeit. Ettől fog­va a kislány minden napja megtelik félelemmel és aggoda­lommal, nehogy a hajánál fog­va a kupolában lengő mamáját baleset érje. A cirkuszi csillogás mögött a kiábrándítóan szürke hétköz­­napiságot Deák Krisztina és Máthé Tibor operatőr egészen furcsa költőiséggel „szólaltatja meg” azáltal, hogy egy hallga­tag, magányos kislány szemén át bírják szóra. Közömbös és önző világ ez, mégis Aglaja ál­landó aggodalma a szüleiért, szorongása a furcsa mutatvá­nyok árnyékában, egy hozzá hasonlóan magányos mutatvá­nyos gyerek tragikus balesete mégis kiemeli Aglaja világát a hétköznapiságból, fájóan mese­szerűvé teszi. Az ötéves Aglaját játszó Jávor Babett meghök­kentő jelenség. Hatalmas, kife­jező szeme, a pillantása, a hall­gatag figyelme érzéssel és lélek­kel tölti meg a hatalmas vász­nat. Bármily megdöbbentő, ő vezeti végig érzelmileg a nézőt a film teljes első részén. Aztán valahogy eltűnik az a varázslat, hogy közünk van ah­hoz a sok jelentéktelen kis tör­ténéshez, ami a kislány szeme elé került. Aglaját és nővérét (hol is volt eddig?) elviszik egy intézetbe, és elkezd a film a rossz életrajzi históriák modo­rában jeleneteket sorjáztatni egymás mellé. Pedig a már nagylánnyá serdült Aglaját - már az ugyancsak szép pillan­­tású, ígéretes Móga Piroska alakításában - végre magával viszi a mamája, és van mutat­vány újra, van tragédia, van­nak találkozások, csak éppen elvesztette a lelkét az egész. Már észrevesszük a logikátlan­ságot, a lukakat a történetben, a mesterkéltséget, a kidolgozat­lanságot meg a szépelgést. Bár Ónodi Eszter színészi és cirku­szi teljesítménye továbbra is mutatós, Bogdán Zsolt bohóca bámulatos esőművész, de a tör­ténet végzetesen kifújt, mint a lyukas luftballon.­­Aglaja Elővezetni egy konfliktust min­dig könnyebb, mint hiteles, megragadó kibontakozással megoldást sugallni. A török származású osztrák rendező, Umut Dag egy Ausztriában megtelepedett török család szo­katlan konfliktusában tapintja ki az ősi hagyományok és a modern élet ütközését. A régi török szokásnak engedve a már őszülő családfőnek a felesége második feleséget hozat Török­országból, így akar gondoskod­ni róla, hogy a családját akkor is legyen, aki összetartsa, ha vele valami történik. De nem vele, hanem éppenséggel a fér­jével történik tragédia, ott ma­rad a család családfő nélkül. Az ifjú feleségnek kisfia szüle­tik, és az első feleség oltalmazó figyelme miatt a már felnőtt gyerekek és az otthon lakók is megpróbálják elfogadni. A majdnem tragikus konfliktus akkor tör ki, amikor az első fe­leségnek tapasztalnia kell, hogy a fiatal feleség a párkeresésben átvette a modern világ szoká­sait. A film első része a családi szeretet és összetartás rég nem látott, poétikus gesztusaival szerez ritka pillanatokat, de a forgatókönyvet is író rendező nem igazán talál a témát hite­lesen lezáró megoldást. A sze­relmi légyotton kapott fiatal nő sorsa tulajdonképpen attól a pillanattól fogva igazán érde­kes, amikor a család kékre­­zöldre veri. De egy szépen hangzó közhellyel éppen itt fe­jezi be történetét a konfliktus­ból kifaroló rendező.­­A második feleség KÖZBEVETVE Ozzy, a nagydumás H­ a egy szerző azzal dicsekszik a fülszöve­gen, hogy nyílt színen leharapta egy de­nevér fejét, de mi tudjuk, hogy máskor meg egy galamb fejét harapta le, akkor a nyá­jas olvasó borzongva tolj­a félre a nyomdater­méket. Aztán ha megtudja, hogy még mi min­den nem sorolható a szerző sötét múltjához. Kezdve, hogy ő a heavy metal keresztapukája, a Sötétség Hercege, hogy ő a többször megala­kult és széthullt, de most újra összeállt Black Sabbath vezéregyénisége, akit a híres zenecsa­torna, az MTV nálunk is bemutatott sorozata enyhén ütődött (már-már agyalágyult), de ro­konszenvesen megértő családapának láttatott, akkor sikoltva dobja el magától a könyvet. Pe­dig ne tegye. Az év egyik leg­szórakoztatóbb kö­tetét találta meg. Még akkor is, ha a szerző ma­ga a híres-nevezetes Ozzy Osbourne, „a rock legnagyobb túlélője”. A Bízz bennem, a nevem dr. Ozzy a címének megfelelően rövid, pár so­ros válaszokat ad a legszokványosabb és leg­különösebb kérdésekre. A kérdéseket az olva­sók tették fel a világ sok tájáról a Sunday Times Magazine-ban és a Rolling Stone-ban Ozzynak, akinek dr. Ozzyként közkedvelt rova­ta volt az említett lapokban. A könyv lényegé­ben válogatást ad közre a rövid válaszokból, de olvashatók elképesztően bolond történetek meg meghökkentő találós kérdések (alapszin­tű tudásteszteknek nevezi őket), s minden feje­zet előtt egy nagyon bölcs, nagyon mókás és le­hengerlően olvasmányos bevezető a következő témához. Az olvasói kérdésekben nemcsak az emberi hülyeség, hanem a világ szorongásai meg komoly és röhejes aggodalmai is benne vannak. A válaszokban egy vagány, nyitott, jó humorú, bölcs ember mond véleményt legin­kább a világ őrültségeiről. Dr. Ozzyként meg a Sötétség Hercegeként nem győzi felsorolni sa­ját, számtalan botlását és őrültségét okulásul, válaszai szellemesek, őszinték, és meggyőzni akarnak, nem irányítani. Magán nevet, hogy én értsek belőle. Ritka érték. (Az Alexandra Ki­adó elegáns kötetét egészen kiválóan fordítot­ta magyarra Hraschek Dávid.) B.E. www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu Designvásár Pilismaróton A Dunakanyarban és a Buda­pesten élő alkotók, művészek baráti összefogásából 30-35 ki­állító mutatja be és kínálja szombaton sokszínű munkáit Pilismaróton. Immár harmadik alkalom­mal, - a sikeres tavaly őszi majd még változatosabb tavaszi bemutatkozás után - rendezik meg az ART6 nevű októberi rendezvényt. Az esemény bővel­kedik gyerekprogramokban, többek között Csernik Szende lábbábos mesél a kicsiknek, es­te pedig pajzán meséket hall­gathatnak a nagyok, s Szabó Kisanna tűztáncbemutatója forrósítja a hangulatot. Soós Andrea és Somody Beá­ta szervezők elmondták, sok designvásáron jártak külföl­dön, és szerettek volna szemé­lyes hangú eseményt létrehoz­ni. Saját kertjük kapuját nyit­ják meg a nagyérdemű előtt, saját, tágabb baráti körükből jönnek a kiállító művészek. Nem titkolt céljuk, hogy elcsá­bítsák a budapestieket és vidé­kieket a megszokott designvá­sárok és bemutatók közegéből egy Duna menti kirándulásra, a természetbe, és baráti han­gulatban töltsenek egy színes, családbarát napot, ahol talál­kozhatnak többek között helyi és budapesti alkotókkal és ter­mékeikkel, emellett helyi kéz­műves ételekkel és italokkal. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Hódító útjára indul Hunyadi János A tavaszi londoni könyvvásárt követően Frankfurtban folytat­ja hódító útját Bán Mór Hunya­di című, Magyarországon ki­emelkedő eladási számokat ma­gáénak mondható bestsellere. A lebilincselő történet megfil­mesítési jogai már el is keltek. A Hollósgyűrű Kft. dolgozik a forgatókönyvön és a produkció elindításán, így a rajongóknak remélhetőleg már nem sokáig kell várniuk arra, hogy a film­vásznon is megelevenedjenek kedvenc hőseik. A fiatal író nyolcrészesre tervezett könyv­ciklusának már megjelent öt kötete a magyar olvasók köré­ben valóságos rajongói táborral rendelkezik. Frankfurt után, október végén a belgrádi könyv­vásáron folytatja „Hunyadi” hó­dító hadjáratát, ahol Magyaror­szág az idei díszvendég. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next