Népszava, 2012. november (139. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-02 / 256. szám
Budapesten a legdrágább a közösségi közlekedés az átlagbérhez képest, ám ez sem húzza ki a bajból a céget BKV-jegyár: élen járunk az unióban Noha a versenyképesség szempontjából Budapest sereghajtó a környező országok fővárosai között, egyvalamiben megőrizte vezető helyét. Az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül a jövő januári tarifaemelés után is a magyar fővárosban lesznek - az átlagbérhez viszonyítva - a legdrágábbak a közösségi közlekedés viteldíjai. LENGYEL TIBOR A BKV tarifáinak a jövőre várt, 4 százalék körüli inflációt jelentősen meghaladó, átlagosan 7,9 százalékos emeléséről döntött szerdai ülésén, minimális - kormánypárti - többséggel a fővárosi közgyűlés, így január elsejétől egy A drágítással egymilliárdos többletbevétel várható jövőre, ám ez kevés lesz a túléléshez vonaljegy a mai 320-ról 350 forintra, egy teljes árú havi bérlet pedig 9800-ról 10500 forintra drágul. Több környéki bérlet és jegy ára ugyan nem változik, viszont a metrószakaszjegy 15 százalékkal kerül majd többe. A Fidesz-KDNP végül „figyelembe véve a családok teherviselő képességét”, annyit engedett, hogy a kisgyermekes, tanuló, felsőoktatási tanuló és a nyugdíjas havi és éves bérletek ára változatlan marad. Az emeléssel együtt egyébként egy sor szigorításról is döntöttek. Eltörlik a helyszíni pótdíj kedvezményes, utólagos rendezésének lehetőségét és csökkentik az utólagos bérletbemutatás határidejét is. Megszavazta a drágítást Németh Zoltán Fidesz-frakcióvezető is, holott a BKV januári pénzügyi krízise idején még úgy vélte: „a jegyárak emelése nem old meg semmit (...) a BKV finanszírozási hiányát a mai jegy- és bérletárak mellett már nem lehet tovább a budapestiekre hárítani.” Hasonló érveléssel maradt el egyébként az idén és tavaly is az év elejei „szokásos” emelés. A 2010-es választási évben pedig csak azért drágultak a viteldíjak, mert bár előző év novemberében még a korábbi ciklus közgyűlése elvetette az emelést, de később módosítottak, mivel a BKV akkori 23 milliárdos rendkívüli támogatásról szóló főváros-kormány megállapodás előírta az inflációkövető drágítást. Ez utóbbiba kapaszkodva a vitában Németh nem is az „emelésmentes” 3 évre hivatkozott, inkább az említett „paktumot” kárhoztatta, mondván: aszerint már eddig 15 százalékkal kellett volna emelni a viteldíjakat. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes pedig azt emelte ki, hogy a drágítással egymilliárd forintos pluszbevételre számítanak, s bár ez „csepp a tengerben”, tarthatatlan lenne, ha nem emelnék a jegyek és a bérletek árát. Elismerte: a teherviselőképesség határán van már ez az emelés. Utóbbit igazolja a Policy Solutions elemzése is, miszerint az uniós fővárosok között az 1,1 eurós, 320 forintos jegyár eddig is a legdrágább volt a nettó átlagbérhez képest, és az is marad, miután 2013. január elsejétől már 350 forintot, vagyis jelenlegi árfolyamon 1,23 eurót kell fizetnie egy vonaljegyért. Míg ma egy magyar átlagfizetésből 433 jegyet lehet venni, addig egy bukaresti vagy egy római lakosnak csaknem háromszor ennyi jegyre futja. A jegy nemcsak a magyar átlagfizetéshez képest drága, hanem a régión belül összegszerűen is. Bár a teljes EU-t tekintve a középmezőnybe tartozunk, a keleti tagállamok mindegyikében olcsóbb a jegy, mint Budapesten a jövő évi emelés után (lásd táblázatunkat - a szerk.). A fővárosi MSZP szerint egyébként azért kell árat emelni, hogy a jövőre érkező 150 új busz többletköltségét ki tudják fizetni. Hasonló véleményen van a BKV egyik szakszervezete, a BTDSZ elnöke is. Szabó István lapunknak elmondta, feltételezhető, hogy a remélt pluszbevétel részben ezt a többletkiadást fedezi majd. Ezzel hozta összefüggésbe azt is, hogy - vélhetően az október végi sztrájkbizottság-alakítás hatására - ugyan november elsejével a BKK az év végéig meghosszabbította a cégnél érvényes átmeneti foglalkoztatási megállapodást, ő „nem nyugodt”, mert még mindig nincs végleges kollektív szerződés. Az érdekvédők félelme szerint a BKK vezetése egy sor juttatáselemet - például pótlékokat - csak vezérigazgatói utasításban kíván a jövőben biztosítani a dolgozóknak, nem pedig a közben rögzítené őket. Talán azért, mert az utasítás bármikor visszavonható, míg a ksz csak a felek közös akaratával módosítható. Az így esetleg megspórolt juttatásokból ugyancsak a jövőre érkező 150 VT-Transman alvállalkozói autóbuszflotta többletüzemeltetési költségét fedezhetik végső soron a dolgozók kárára. Januártól nemcsak a viteldíjak drágulnak, de szigorodik az ellenőrzés is, melyet már a cég vagyonkezelője, a BKK végez fotystóth Gergő MSZP: mindenki megbukott Az MSZP szerint egyaránt megbukott Tarlós István főpolgármester, Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója és a fővárosi Fidesz-frakció „hazugságon alapuló kommunikációja, politikája". Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető erről a közgyűlés ülése előtt beszélt, a BKK-tarifák emelésével kapcsolatban. Felidézte, hogy a BKK korábban olyan program kidolgozását ígérte, amellyel nem lesz szükség a viteldíjak emelésére. A politikus több BKK-s lufit elengedve illusztrálta, hogy ezek a remények elszálltak. A Fidesz kritikáira reagálva pedig azt mondta, amikor az előző ciklusban megállapodtak a Bajnai-kormánnyal a BKV finanszírozásáról, az nemcsak az utasoknak jelentett volna inflációkövető jegyáremelést, hanem a főváros és a kormány kötelezettségeit is rögzítették abban. (Jelenleg viszont e két másik finanszírozási „láb" tisztázatlan, így állt elő olyan helyzet, hogy jelenleg a fővárosi közösségi közlekedés jövő évi 140 milliárdos forrásigényének csak töredéke az 52 milliárdos jegyárbevétel és a kapcsolódó, 16 milliárdos állami árkiegészítés - biztos, a maradék 72 milliárd sorsa kérdéses - a szerk.) Mi marad a 190 milliárdból? Egyelőre fogalma sincs a pénzügyekért felelős budapesti főpolgármester-helyettesnek arról, milyen hatással lesz a fővárosra az Orbán Viktor által a múlt héten bejelentett 1956 önkormányzatot érintő, összesen 612 milliárd forintos adósságkonszolidáció. Bagdy Gábor lapunk kérdésére annyit közölt: az átvállalandó önkormányzati adósságállományról hivatalos tájékoztatást még nem kaptak, így azt sem tudja, mennyivel kevesebb törlesztési kötelezettsége lesz Budapestnek jövő évtől. Ami biztos, hogy a fővárosnak Bagdy tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 190 milliárd forint - többségében fejlesztési célú - hitele van. Ebből 156 milliárdnyi euróalapú, hosszú lejáratú fejlesztési hitel az Európai Beruházási Banktól (EIB). A fennmaradó 34 milliárd pedig forint alapú kölcsön, általában rövidebb futamidőkkel, hazai pénzintézetektől. Arra a kérdésünkre, hogy jóváhagyta-e már a kormány a főváros számára a tervezett 10 milliárd forintnyi újabb kölcsön felvételét, a főpolgármester-helyettes azt válaszolta: a közbeszerzési eljárás még nincs abban a stádiumban, hogy a kormány engedélyét kelljen kérni. Megírtuk, szeptemberben döntött a közgyűlés 10 milliárd forint hitelfelvételről és egy 25 milliárdos folyószámlahitel igénybevételéről is. Vagyis míg 2011 elején 172 milliárd volt a főváros adósságállománya, ez az idei év végére a fenti két tétellel mintegy 218 milliárdra nőhet. Az állami forráskivonás miatt ezzel együtt a főváros működési bevételeihez mért tartozásállománya jövőre meghaladhatja a 100 százalékot. Ez sokkal több a közgazdaságilag még egészségesnek tartott 60- 70 százaléknál, ami miatt felmerülhet, hogy Budapest már nem felel meg legnagyobb hitelezője, az EIB feltételeinek. Emiatt is jól jönne az állami hitelátvállalás: az eddigi adatok szerint Budapest a 40 százalékos konszolidációs körbe tartozna, vagyis a 190-ből 76 milliárdot „írhatna le” - hacsak a kormány szerdai döntéséig nem változnak a kormányfői bejelentés részletei. A , jó gazda” jár rosszul Nem ért az egyet az állami hitelátvállalással, mert az eddig gondosan gazdálkodó önkormányzatokat hozza hátrányos helyzetbe - fogalmazta meg már sokadikként aggályait a kormányzat adósságkonszolidációs terveivel kapcsolatban a Polgármesterek a Falukért Egyesület. A Komárom-Esztergom megye 66 kistelepülése közül 31-et összefogó szervezet elnöke, Maszlavér István szerint nem kizárt, hogy az átvállalás hatása a központi költségvetés szintjén az összes önkormányzatot, tehát a „vétleneket" is sújtja, „így gyakorlatilag ők is viselik majd az eladósodott, zömmel nagyobb városok felelőtlen gazdálkodásának terheit". L.T. Jegyárak az EU néhány tagállamában FORRÁS: POLICY SOLUTION, EUROSTAT Döntöttek még: • Több lépcsőben átveheti a Budapest Sport Egyesület XII. kerületi ingatlanjait a főváros, az ellenértékből a sportklub rendezheti adósságát • Húszmillió forint fővárosi támogatást kap az idén százéves BKV Előre sportklub, miután a tulajdonos BKV 60 százalékkal csökkentette a pénzüket • Aláírható a 4-es metrón dolgozó Siemensszel a cég 70 millió eurós kötbérigényét 30 millióra csökkentő egyezség, miután Tarlós lealkudta az összeget • Korlátozták a Városliget és a Hősök tere közterület-használatát: ezentúl a ligetben nem lehetnek mozgóárusok, és várhatóan nem tartható a téren újabb Nemzeti Vágta • Jövő augusztusban adhatják át a BuBi (Budapesti Bicikli) nevű fővárosi kerékpárkölcsönző hálózatot, melynek éves üzemeltetési díja 250 millió forint lesz • Mentesülnek a sírhelymegváltási és újraváltási díj megfizetése alól a díszsírhelyek, továbbá a kegyeletsértők 150 ezer forintos bírságra számíthatnak