Népszava, 2012. november (139. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-02 / 256. szám

Budapesten a legdrágább a közösségi közlekedés az átlagbérhez képest, ám ez sem húzza ki a bajból a céget BKV-jegyár: élen járunk az unióban Noha a versenyképesség szempontjából Budapest sereghajtó a környező országok fővárosai között, egyvalamiben megőrizte vezető helyét. Az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül a jövő januári tarifa­­emelés után is a magyar fővárosban lesznek - az átlagbérhez viszonyítva - a legdrágábbak a közös­ségi közlekedés viteldíjai.­ ­ LENGYEL TIBOR A BKV tarifáinak a jövőre várt, 4 százalék körüli inf­lációt jelentősen meghala­dó, átlagosan 7,9 százalékos emeléséről döntött szerdai ülé­sén, minimális - kormánypár­ti - többséggel a fővárosi köz­gyűlés, így január elsejétől egy A drágítással egymilliárdos többletbevétel várható jövőre, ám ez kevés lesz a túléléshez vonaljegy a mai 320-ról 350 fo­rintra, egy teljes árú havi bér­let pedig 9800-ról 10500 forint­ra drágul. Több környéki bérlet és jegy ára ugyan nem változik, viszont a metrószakaszjegy 15 százalékkal kerül majd többe. A Fidesz-KDNP végül „figyelem­be véve a családok teherviselő képességét”, annyit engedett, hogy a kisgyermekes, tanuló, felsőoktatási tanuló és a nyug­díjas havi és éves bérletek ára változatlan marad. Az emelés­sel együtt egyébként egy sor szigorításról is döntöttek. Eltör­lik a helyszíni pótdíj kedvezmé­nyes, utólagos rendezésének le­hetőségét és csökkentik az utó­lagos bérletbemutatás határ­idejét is. Megszavazta a drágítást Né­meth Zoltán Fidesz-frakcióve­­zető is, holott a BKV januári pénzügyi krízise idején még úgy vélte: „a jegyárak emelése nem old meg semmit (...) a BKV finanszírozási hiányát a mai jegy- és bérletárak mellett már nem lehet tovább a budapesti­ekre hárítani.” Hasonló érvelés­sel maradt el egyébként az idén és tavaly is az év elejei „szoká­sos” emelés. A 2010-es válasz­tási évben pedig csak azért drágultak a viteldíjak, mert bár előző év novemberében még a korábbi ciklus közgyűlése elve­tette az emelést, de később mó­dosítottak, mivel a BKV akkori 23 milliárdos rendkívüli támo­gatásról szóló főváros-kormány megállapodás előírta az inflá­ciókövető drágítást. Ez utóbbi­ba kapaszkodva a vitában Né­meth nem is az „emelésmentes” 3 évre hivatkozott, inkább az említett „paktumot” kárhoztat­ta, mondván: aszerint már ed­dig 15 százalékkal kellett volna emelni a viteldíjakat. György István városüzemel­tetési főpolgármester-helyettes pedig azt emelte ki, hogy a drá­gítással egymilliárd forintos pluszbevételre számítanak, s bár ez „csepp a tengerben”, tarthatatlan lenne, ha nem emelnék a jegyek és a bérletek árát. Elismerte: a teherviselő­képesség határán van már ez az emelés. Utóbbit igazolja a Policy Solutions elemzése is, miszerint az uniós fővárosok között az 1,1 eurós, 320 forin­tos jegyár eddig is a legdrágább volt a nettó átlagbérhez képest, és az is marad, miután 2013. január elsejétől már 350 forin­tot, vagyis jelenlegi árfolyamon 1,23 eurót kell fizetnie egy vo­naljegyért. Míg ma egy magyar átlagfizetésből 433 jegyet lehet venni, addig egy bukaresti vagy egy római lakosnak csaknem háromszor ennyi jegyre futja. A jegy nemcsak a magyar átlagfi­zetéshez képest drága, hanem a régión belül összegszerűen is. Bár a teljes EU-t tekintve a kö­zépmezőnybe tartozunk, a ke­leti tagállamok mindegyikében olcsóbb a jegy, mint Budapes­ten a jövő évi emelés után (lásd táblázatunkat - a szerk.). A fővárosi MSZP szerint egyébként azért kell árat emel­ni, hogy a jövőre érkező 150 új busz többletköltségét ki tudják fizetni. Hasonló véleményen van a BKV egyik szakszerveze­te, a BTDSZ elnöke is. Szabó István lapunknak elmondta, feltételezhető, hogy a remélt pluszbevétel részben ezt a több­letkiadást fedezi majd. Ezzel hozta összefüggésbe azt is, hogy - vélhetően az október vé­gi sztrájkbizottság-alakítás ha­tására - ugyan november else­jével a BKK az év végéig meg­hosszabbította a cégnél érvé­nyes átmeneti foglalkoztatási megállapodást, ő „nem nyu­godt”, mert még mindig nincs végleges kollektív szerződés. Az érdekvédők félelme szerint a BKK vezetése egy sor juttatás­elemet - például pótlékokat - csak vezérigazgatói utasításban kíván a jövőben biztosítani a dolgozóknak, nem pedig a köz­­ben rögzítené őket. Talán azért, mert az utasítás bármikor vis­­­szavonható, míg a ksz csak a felek közös akaratával módosít­ható. Az így esetleg megspórolt juttatásokból ugyancsak a jö­vőre érkező 150 VT-Transman alvállalkozói autóbuszflotta többletüzemeltetési költségét fe­dezhetik­­ végső soron a dolgo­zók kárára. Januártól nemcsak a viteldíjak drágulnak, de szigorodik az ellenőrzés is, melyet már a cég vagyonkezelője, a BKK végez fotystóth Gergő MSZP: mindenki megbukott Az MSZP szerint egyaránt megbukott Tarlós Ist­ván főpolgármester, Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója és a fővárosi Fidesz-frakció „hazugságon alapuló kommunikációja, politikája". Horváth Csaba fő­városi frakcióvezető erről a közgyűlés ülése előtt beszélt, a BKK-tarifák emelésével kapcsolatban. Felidézte, hogy a BKK korábban olyan program kidolgozását ígérte, amellyel nem lesz szükség a viteldíjak emelésére. A politikus több BKK-s lufit elengedve illuszt­rálta, hogy ezek a remények elszálltak. A Fidesz kritikáira reagálva pedig azt mondta, amikor az előző ciklusban megállapodtak a Bajnai-kor­­mánnyal a BKV finanszírozásáról, az nemcsak az utasoknak jelentett volna inflációkövető jegyáreme­lést, hanem a főváros és a kormány kötelezettségeit is rögzítették abban. (Je­lenleg viszont e két másik finanszírozási „láb" tisztá­zatlan, így állt elő olyan helyzet, hogy jelenleg a fővárosi közösségi közle­kedés jövő évi 140 milliár­dos forrásigényének csak töredéke­­ az 52 milliárdos jegyárbevétel és a kapcso­lódó, 16 milliárdos állami árkiegészítés - biztos, a maradék 72 milliárd sorsa kérdéses - a szerk.) Mi marad a 190 milliárdból? Egyelőre fogalma sincs a pénz­ügyekért felelős budapesti fő­polgármester-helyettesnek ar­ról, milyen hatással lesz a fővá­rosra az Orbán Viktor által a múlt héten bejelentett 1956 ön­­kormányzatot érintő, összesen 612 milliárd forintos adósság­konszolidáció. Bagdy Gábor la­punk kérdésére annyit közölt: az átvállalandó önkormányzati adósságállományról hivatalos tájékoztatást még nem kaptak, így azt sem tudja, mennyivel kevesebb törlesztési kötelezett­sége lesz Budapestnek jövő év­től. Ami biztos, hogy a főváros­nak Bagdy tájékoztatása sze­rint jelenleg mintegy 190 milli­árd forint - többségében fejlesz­tési célú - hitele van. Ebből 156 milliárdnyi euróalapú, hosszú lejáratú fejlesztési hitel az Eu­rópai Beruházási Banktól (EIB). A fennmaradó 34 milli­árd pedig forint alapú kölcsön, általában rövidebb futamidők­kel, hazai pénzintézetektől. Arra a kérdésünkre, hogy jó­­váhagyta-e már a kormány a főváros számára a tervezett 10 milliárd forintnyi újabb kölcsön felvételét, a főpolgármester-he­lyettes azt válaszolta: a közbe­szerzési eljárás még nincs ab­ban a stádiumban, hogy a kor­mány engedélyét kelljen kérni. Megírtuk, szeptemberben dön­tött a közgyűlés 10 milliárd fo­rint hitelfelvételről és egy 25 milliárdos folyószámlahitel igénybevételéről is. Vagyis míg 2011 elején 172 milliárd volt a főváros adósságállománya, ez az idei év végére a fenti két té­tellel mintegy 218 milliárdra nőhet. Az állami forráskivonás miatt ezzel együtt a főváros működési bevételeihez mért tartozásállománya jövőre meg­haladhatja a 100 százalékot. Ez sokkal több a közgazdaságilag még egészségesnek tartott 60- 70 százaléknál, ami miatt fel­merülhet, hogy Budapest már nem felel meg legnagyobb hite­lezője, az EIB feltételeinek. Emiatt is jól jönne az állami hitelátvállalás: az eddigi adatok szerint Budapest a 40 százalé­kos konszolidációs körbe tar­tozna, vagyis a 190-ből 76 mil­­liárdot „írhatna le” - hacsak a kormány szerdai döntéséig nem változnak a kormányfői beje­lentés részletei. A , jó gazda” jár rosszul Nem ért az egyet az állami hitelátvállalással, mert az eddig gon­dosan gazdálkodó önkormányzatokat hozza hátrányos helyzet­be - fogalmazta meg már sokadikként aggályait a kormányzat adósságkonszolidációs terveivel kapcsolatban a Polgármesterek a Falukért Egyesület. A Komárom-Esztergom megye 66 kistele­pülése közül 31-et összefogó szervezet elnöke, Maszlavér István szerint nem kizárt, hogy az átvállalás hatása a központi költség­­vetés szintjén az összes önkormányzatot, tehát a „vétleneket" is sújtja, „így gyakorlatilag ők is viselik majd az eladósodott, zöm­mel nagyobb városok felelőtlen gazdálkodásának terheit". L.T. Jegyárak az EU néhány tagállamában FORRÁS: POLICY SOLUTION, EUROSTAT Döntöttek még: • Több lépcsőben átveheti a Budapest Sport Egyesület XII. kerü­leti ingatlanjait a főváros, az ellenértékből a sportklub rendez­heti adósságát • Húszmillió forint fővárosi támogatást kap az idén százéves BKV Előre sportklub, miután a tulajdonos BKV 60 százalékkal csökkentette a pénzüket • Aláírható a 4-es metrón dolgozó Siemensszel a cég 70 millió eurós kötbérigényét 30 millióra csökkentő egyezség, miután Tarlós lealkudta az összeget • Korlátozták a Városliget és a Hősök tere közterület-használatát: ezentúl a ligetben nem lehetnek mozgóárusok, és várhatóan nem tartható a téren újabb Nemzeti Vágta • Jövő augusztusban adhatják át a BuBi (Budapesti Bicikli) nevű fővárosi kerékpárkölcsönző hálózatot, melynek éves üzemel­tetési díja 250 millió forint lesz • Mentesülnek a sírhelymegváltási és újraváltási díj megfizetése alól a díszsírhelyek, továbbá a kegyeletsértők 150 ezer forintos bírságra számíthatnak

Next