Népszava, 2012. november (139. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-08 / 261. szám
Az önkormányzati hitelek átvállalásáról tárgyalt a kormány, de részletek még nem dőltek el Homályos konszolidáció Várhatóan ma derül ki, változtatott-e a kormány tegnapi ülésén az önkormányzati adósságkonszolidáció azon változatán, amelyet korábban a miniszterelnök bejelentett. A teljes, mintegy 1200 milliárdos hitelállomány felének állami átvállalásán, illetve annak részletein egy-egy önkormányzatnál milliárdok is múlhatnak. A bankoknál pedig még nagyobb a tét, hiszen csak most kezdődik a szkanderezés a pénzintézetekkel, mivel a kormány „lealkudná" a kölcsönök összegét. Eközben nem tudni, mit lép a kormány a BKV finanszírozásával kapcsolatban. Csak ma árul el részleteket a kormány arról, pontosan milyen keretek között véglegesítette tegnapi ülésén az önkormányzati adósságkonszolidációs programot. Márpedig az Orbán Viktor október végi bejelentése szerint az önkormányzati szféra teljes, mintegy 1200 milliárd forintos tartozásának felét, 612 milliárdnyi kölcsön átvállalását ígérő intézkedés részletei egyáltalán nem mellékesek. Egy kisebb településnél az eddig ismertetett feltételek átírása százmilliós, míg egy nagyobb városnál milliárdos változást is jelenthet. A kormányülésen véglegesíteni tervezett döntés az önkormányzatok reményei szerint az adósságátvétel egy sor eddig homályos szempontját is tisztázza. Ha mindez sikerül, akkor jön csak a java, hiszen a kormány, illetve az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) tárgyalásokat kezd majd a hitelnyújtó pénzintézetekkel. Megírtuk: alighanem „visszautasíthatatlan” ajánlatot tesznek a bankoknak, amelyek így „diszkont áron”, vagyis az eredeti tartozás töredékén kell számítsák a települések adósságát. A különadókkal amúgy is sújtott pénzügyi szektor előzetes aggodalma jogos lehet: részben le kell nyelniük az átvett hiteleket. Azt ugyan Giró-Szász András kormányszóvivő rémhírnek nevezte, hogy a kormány ne fizetné ki a pénzt, ám utalt arra is: „más kérdés, hogy élve pozíciójával és politikai mozgásterével (...) könnyebb alkupozícióba kerül a bankokkal szemben”. Sőt a Fidesz részéről ennél konkrétabb utalás is elhangzott a napokban: a Hír Tv-ben Pokorni Zoltán alelnök - egyben a XII. kerület polgármestere azt mondta, „a bankok bizonyosan nem lesznek boldogok”, hiszen mivel az önkormányzati hiteleik egy részét amúgy is kockázatosként tartják nyilván és tartalékalapot is képeztek miatta, szerinte a kormány mondhatja, hogy „90 vagy 85 százalékban vállalja csak át őket”. A Fidesz másik alelnöke, Kósa Lajos debreceni polgármester is utalt arra, hogy a bankoknak a hitelátvállalás „talált pénz”. Az eddig - a kormányfő eredeti bejelentéséből ismert részletek szerint első körben - még az idén - az 5000 fő alatti települések hitelét vállalja át az állam teljes egészében, amit ki is fizet a bankoknak. Ez 1673 önkormányzat 97,3 milliárdnyi kölcsönét érinti. Hosszabb - Kósa szerint csak február végéig lezárható - folyamat lesz a nagyobb önkormányzatok differenciált adósságátvállalása, vélhetően „diszkont áron”. Ez 283 település 514,9 milliárdnyi adósságát érinti. Fedezetként az ÁAK mindkét esetben államkötvényt bocsáthat ki. Az önkormányzati szféra fő hitelezője három nagybank, az OTP, a Raiffeisen és az Erste: az OTP önmaga az önkormányzati hitelek több mint 20 százalékát adta. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Nem tudni, milyen ötlettel áll elő a kormány a BKV finanszírozásával kapcsolatban fotó tóthyergy A BKV sorsáról nem tudni Ugyan a várakozások szerint a kormányülésen szóba kellett kerülnie a BKV finanszírozásának is, a kérdés megoldása valószínűleg tovább várat magára. Pedig - részint az időközben aláírt, ám fedezettel csak részben rendelkező busztenderszerződés miatt - sürgető lenne a rendezés. Annál is inkább, mert jelenleg a fővárosi közösségi közlekedés 140 milliárd forintos jövő évi büdzséjéből mintegy 70 milliárdnyi forrás hiányzik. A Magyar Közlönyben tegnap csak egyetlen, a BKV-t és a fővárost érintő kormányhatározat jelent meg, ami a kiemelt közlekedési beruházások támogatásáról szólt. Eszerint - másik három projekt mellett -jóváhagyta a kabinet a 42,7 milliárdos villamos és trolibusz járműfejlesztési programot. Ez 37 új, alacsony padlós villamos, továbbá 24 új, csuklós trolibusz beszerzését, valamint három villamoskocsiszín fejlesztését teszi lehetővé. RÖVIDEN Népszavazást akarnak a felcsúti stadionról Országos népszavazást tartana az MSZP a felcsúti stadion építése ügyében. Mesterházy Attila, az ellenzéki párt elnöke tegnap nyújtotta be a kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét az Országos Választási Bizottsághoz. A kérdést várhatóan egy hét múlva tárgyalják. ► MTI Medián: 14 százalékon az Együtt 2014 A Medián szerint az Együtt 2014 Mozgalom színre lépése új helyzetet teremtett a „szavazóközönség attitűdjeiben". A HVG számára készített elemzés egyebek között azt tartalmazza, hogy ha csak az eddig is csatasorban lévő pártokra lehetne szavazni, az október végi pártpreferenciák nem sokban térnének el a szeptemberiektől. A Fideszre a szavazókorúak 22 százaléka voksolna, az MSZP 17, a Jobbik 10, míg az LMP 4 százalékot kapna. Bajnaiék szervezete azonban a teljes választókorú népesség 14 százalékának támogatására számíthatna (az MSZP pedig 10 százalékra), ami a választani tudó „biztos" szavazók csoportjában 22 százaléknyi voksot jelent az Együtt 2014-nek. A Medián adatai szerint a politikusok népszerűségi listáját Áder János vezeti, őt Bajnai követi. ► népszava Az LMP is társulhat Bajnaiékkal Noha eddig az LMP nyilatkozataiból az derült ki, hogy a párt nem kér a Milla, a Szolidaritás és a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Egyesület alkotta formációból, az ökopárt frakcióvezetője tegnap már az Együtt 2014 választói együttműködéssel való tárgyalás lehetőségéről beszélt. Jávor Benedek szerint „történelmi felelőtlenség lenne", ha erre kísérletet sem tennének Magyarország jelenlegi súlyos krízishelyzetében. Az együttműködés formájáról az LMP november 17-18-i kongresszusa dönt, ahol a választási stratégia és a jelöltállítási szabályzat lesz a fő téma. Jávor felhívta a figyelmet arra: az LMP elkövetheti azt a hibát, hogy olyan együttműködésekbe megy bele, amelyek során fel kell adnia stratégiai céljait, de az is hiba lenne, ha mereven elzárkózna minden olyan együttműködéstől, amely segíthet programja végrehajtásában. Az Együtt 2014 egyébként ma jelenti be új akcióját, mellyel az együttműködés támogatóit szólítaná meg. ►MTI Voksolás lesz a Horthy parkról Január 6-án népszavazáson dönthetnek a gyömrőiek a helyi Horthy park elnevezéséről, miután a terület átkeresztelése ellen tiltakozók összegyűjtötték a megfelelő számú hiteles aláírást. Az ügy előzménye, hogy még áprilisban a képviselő-testület egyetlen jobbikos tagjának javaslatára határoztak arról, hogy a Szabadság tér júniustól Horthy Miklós nevét viselje, de a lakosság egy részének tiltakozása miatt végül csak a téren lévő parkot nevezték át. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA Sajnálják a munkát is a rokkantaktól Több megyében tíz megváltozott munkaképességű emberből csak egy dolgozik, ám most az ő állásukat is veszélybe sodorta a kormány - jelentette ki Korózs Lajos. A szocialista szakpolitikus ezt azzal magyarázta, hogy a kabinet a szociális területről 1 milliárd 653 ezer 700 forintot von el az év utolsó két hónapjában. Ebből csaknem egymilliárd forint a megváltozott munkaképességűek bértámogatását, 122,7 millió forint pedig a fogyatékosok esélyegyenlőségét támogató programokat érinti. Egy szociológiai felmérésre utalva megjegyezte, a hazai cégek 20 százaléka tervezte, további 18 százaléka valószínűsítette, hogy még az idén alkalmazna megváltozott munkaképességűt. Ám erre csak akkor képesek, ha állami támogatást is kapnak. Korózs Lajos elmondta, jelenleg 767 ezer 15 és 64 év közötti megváltozott munkaképességű van az országban, ebből 185 ezren gazdaságilag aktívak. Ez nem azt jelenti, hogy ennyien dolgoznak, ugyanis csak 139 ezer embernek van munkája, a csaknem 50 ezren regisztrált álláskeresők. A legkevesebben Nógrád és Hajdú-Bihar megyében dolgoznak. Korózs szerint egyértelműn ott van esélyük a megváltozott munkaképességűeknek, ahol az egészségesek is el tudnak helyezkedni. Úgy fogalmazott: egy kevés odafigyeléssel akár 100 ezer ember találhatna állást, ám éppen ez ellen tesz a kormány a forráskivonással. Pál Tibor szocialista képviselő a parlamentben tegnap napirendre kerülő, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények átvételéről szóló törvényről beszélt. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a jogszabály „gyermekvédelmi köntösbe bújtatott ingatlanlenyúlás”. A törvény alapján úgy veszik el az állami gondozott gyermekeknek otthont nyújtó ingatlanokat az önkormányzatoktól, hogy lehetőséget teremtenek azok piaci értékesítésére - hívta fel a figyelmet. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Holnaptól nem védik Orbán Viktor villáját Holnap éjfélkor hatályát veszti az a „személy- és létesítménybiztosítási intézkedés”, melyet a Terrorelhárítási Központ főigazgatója rendelt el a miniszterelnök házának fokozott védelmére - tudta meg a Népszava. Orbán Viktor villájának utcáját teljes hosszában - mintegy fél kilométeren - lezárták a Béla király út és a Kútvölgyi út között. Lezárták a Cinege út és a Csipke utca kereszteződését, és őrzik az ott található Budapesti Német Iskola gépkocsibejáratát is. Először 2011-ben, az év végi ünnepek idejére rendelték el az őrzést, mert - az indokolás szerint - ebben az időszakban „a XII. kerület, Cinege út 5. szám alatti épületben védett személy tartózkodik”. Idén augusztusban pedig októberig rendeltek el újabb ugyanilyen biztonsági intézkedést, majd ezt november 9-ig meghosszabbították. Hogy miért éppen eddig és hogy terveznek-e további lezárást, nem sikerült megtudnunk. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Csaknem félmillió a rendszámtábláért Mintegy 435 ezer forintba került, hogy ismét egyedi rendszám legyen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének, Péterfalvi Attilának autóján. Ennyit utalt át a „NAIH-01” táblákért eljárási díj címén a hatóság az ügyben illetékes Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának. A hatóság szerint az egyedi rendszám a nyilvánosságot szolgálja, célja, hogy azonosíthatóak legyenek a hivatali autók. A NAIH-nál csak ez az egy, az Alkotmánybíróságon viszont jelenleg 21 egyedi rendszám van használatban. Az Ab hivatala 1993 óta használja az MKA-s jelzéseket, 001-től 030- ig lefoglalva. Autócserekor a rendszámok átkerülnek az új gépkocsikra. Az igénylésről az Alkotmánybíróság testülete döntött 93-ban. Akkor csak a táblák legyártása jelentett darabonként 18 ezer forint plusz áfa egyszeri kiadást, összesen nettó 1 millió 80 ezer forintot. Az MSZP szerint nem bír leállni a luxushatalom a költekezéssel. A Matolcsy-csomagok közepén, az orbáni megszorítások szűkülő hálójában folyamatosan elfogadhatatlan kiadásokra fordítanak pénzt. Az ellenzéki párt szóvivője, Török Zsolt úgy fogalmazott: nem elég, hogy a fideszes képviselők dupla költségtérítést vettek fel, hogy hetvenmilliárd forintot költöttek haszontalan minisztériumi beszerzésekre, hogy állami pénzen utaztak az Azoriszigetekre vagy állami autóval és megtérített benzinköltséggel Görögországba, hogy kétszázmilliót tapsoltak el nevetséges anti-IMF-kampányra, még ilyen „marhaságokra” is futja. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Péterfalvi Attila fotó: népszava