Népszava, 2012. december (139. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-01 / 281. szám

Nem kérnek a salaklerakóból Több tucat autóval és tiltakozó táblákkal demonstráltak tegnap reggel a fóti civilek az ellen, hogy a várost Dunakeszivel össze­kötő út mentén salaklerakót létesítsenek. A megmozdulás szer­vezői azért tiltakoztak, mert információjuk szerint a rákospalo­tai hulladékégetőből kikerülő salak jelenlegi tárolóhelye rövi­desen megtelik, ezért új, nagy kapacitású tárolóra lesz szükség, amit a régi fóti homokbánya területén akarnak kialakítani. A sa­lak viszont veszélyes lehet a közelben élők számára. Fót kor­mánypárti vezetői elhamarkodottnak, politikai indíttatásúnak tartják a tiltakozást, mert az ügyben még nem született döntés, a szakértői anyag azonban már elkészült fotó: népszava Klubrádió: kártékony a médiatanács MUHARI JUDIT Kártevő tevékenységüket hatal­mas apparátussal, irdatlan közpénzen végzik - a többi kö­zött így reagált a Klubrádió a médiatanács minapi közlemé­nyére. A testület a frekvencia­üggyel kapcsolatban partner­ségről és a Klubrádiót segítő szándékáról írt, ezt azonban az adó tételesen cáfolta. - Médiatanács: Két éve fo­lyamatosan és kiszámíthatóan biztosítják a Klubrádió számá­ra a zavartalan működés lehe­tőségét. - Klubrádió: Kéthavonta hosszabbítgatják ideiglenes en­gedélyekkel a 95,3-as frekven­cia használatát. Szerdáig nem tudták, vajon jövő kedden su­­gározhatnak-e. És ez így megy két éve, miközben eddig hat bí­rósági ítélet állapította meg a tartós frekvenciához fűződő jo­gaikat.­­ Médiatanács: A Klubrádió kecskeméti frekvenciájáért fize­tendő éves díjat a médiatanács 11 millióról 3 millió forintra, míg debreceni frekvenciája dí­ját 8,5 millióról 4,1 millió fo­rintra csökkentette.­­ Klubrádió: A budapesti frekvencia 25 milliós díját nem csökkentették, szemben az or­szág összes többi kereskedelmi rádiójáéval. A médiatanács ci­nikusan a frekvencia ideigle­nességével indokolta a Klubrá­dió kihagyását a kedvezmény­ből. Más esetben titokként ke­zelik a csökkentés mértékét, például a Class FM-ét is, ami bizonyára százmilliós nagyság­­rendű. A médiatanács egyik fő kegyeltje, a Lánchíd rádió egy­más után kapja a vidéki frek­venciákat ingyenes használat­ra. Egyébként a Katolikus, a Mária és az Európa rádió sem fizet díjat. Ehhez képest a mé­diatanács úgynevezett segítsé­ge álságos és nevetséges. A Klubrádió és partnerei nehéz gazdasági helyzetéért a média­tanács a legfőbb felelős.­­ Médiatanács: Továbbra is partnerként tekint a Klubrádió tulajdonosára.­­ Klubrádió: A médiatanács soha nem tekintette partnernek a Klubrádiót, már akkor arcul csapta a teljes hazai közvéle­ményt, amikor az adó frekven­ciáját zenei formátumú pályá­zaton próbálta elkótyavetyélni, amikor az Autórádió Kft. minő­síthetetlen ajánlatát győztesnek hirdette ki, amikor a Klubrá­diónak nem adta át a pályáza­ton elnyert frekvenciáját, ami­kor önmagát törvényen felülre helyezve nem engedelmeskedett a jogerős bírósági ítéletnek. Semjén-ügy: lezártnak tartja a Pázmány Végérvényesen lezártnak tekin­ti a Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes 1991-ben megvé­dett doktori fokozatával kap­ A volt konzulens állítja: ő soha nem plagizált csalatos ügyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - erősítette meg korábbi közlését az intéz­mény rektori hivatala. Ezzel a Népszabadság értesülését cáfol­ták, a lap ugyanis arról írt, hogy az ELTE után a Pázmány is fontolgatja vizsgálóbizottság felállítását. Mint arról beszámoltunk, a hvg.hu kutatása nyomán csü­törtökön az ELTE Társadalom­­tudományi Karának dékánja, Tausz Katalin bejelentette, há­romtagú vizsgálóbizottságot ál­lított fel Semjénnek az intézmé­nyen 1992-ben megvédett szo­ciológiai szakdolgozata miatt. Annak nyilvánosságra hozott második, javított kiadásában ugyanis a „javítás” jelentős részben szó szerint megegyezik egykori konzulensének, Molnár Attilának egy évvel később, a Valóság című folyóiratban meg­jelent tanulmányával. (A portál előzőleg azt tárta fel, hogy Semjénnek a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián 91- ben megvédett teológiai dokto­ri disszertációja 40 százalék­ban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő for­rásmegjelölés nélküli átvétele.) A szociológia dolgozat ügyé­ben Molnár Attila egyértelmű­vé tette: tanulmánya a saját szellemi terméke, nem vett át szövegeket diákok munkáiból. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Sokan csatlakoznak az antifasiszta tüntetéshez - Valódi elhatárolódást várnak Orbántól Együtt az újnácik ellen Nagyszabású antifasiszta tüntetés lesz holnap a Kossuth téren. A jobbikos Gyöngyösi Márton botrányos parlamenti felszólalása miatt tucatnyi szervezet hirdetett demonstrációt vasárnap 15 órára. Felszólal Mesterházy Attila MSZP- elnök, Bajnai Gordon az Együtt 2014 nevében, valamint Rogán Antal Fidesz­­frakcióvezető is. A Zsidó Világkongresszus eközben a kormánytól is határo­zott kiállást vár. Az Európai Szocialisták Pártja is úgy vélte, Orbán Viktor „nem nézhet többé félre". A­z egykori náci haláltábo­rok foglyaira emlékeztető rabruhában osztottak a Náciellenes Mozgalom aktivis­tái szórólapot tegnap a főváros­ban, hogy ezzel hívják fel a fi­gyelmet a vasárnapi tüntetésre, melynek résztvevői a jobbikos Gyöngyösi Márton botrányos kijelentései ellen tiltakoznak. A Mindannyian Együtt Jeruzsá­lemért Alapítvány meghirdetett demonstráció - amelyhez csat­lakozott a Hit Gyülekezete, a Maszihisz és további mintegy másfél tucat szervezet - figye­lemfelhívás, hogy ne hangoz­hassanak el olyan mondatok, melyeket a jobbikos képviselő megengedett magának. (Gyön­gyösi kissé zavaros megfogal­mazásban az országban élő­, il­letve „különösen” a parlament­ben és a kormányban lévő zsi­dó származásúak összeírását, listázást sürgette.) A vasárnapi tüntetésen be­szédet mond Mesterházy Attila MSZP-elnök, az Együtt 2014 választói mozgalom részéről Bajnai Gordon volt kormányfő, továbbá Ungvári Tamás, a szer­vező alapítvány kuratóriumi el­nöke. A Fidesztől Rogán Antal frakcióvezető beszél - az ő sze­replését a millamédia blog vi­szont erősen kritizálta, mond­ván: „a Fidesz elhatárolódásra kijelölt pojácái beszédeket mon­danak a zsidózás ellen, miköz­ben a Fidesz zsidózásra kijelölt pojácái készítik az antiszemita szavazók megnyugtatására szánt kétértelmű szövegeket.” A kormány és több fideszes poli­tikus ugyan elhatárolódott Gyöngyösi szavaitól, de Orbán Viktor továbbra sem hajlandó megszólalni az ügyben. A Fidesz kettős beszédére hívta fel a figyelmet az MSZP-s Steiner Pál is, akinek közlemé­nye szerint „az egész magyar közéletet köpte szembe Szijjártó Péter, mikor képes volt együtt pózolni Gyöngyösi Mártonnal egy konferencián”. A „vonakod­va reagálás” helyett a magyar kormány határozott kiállását sürgette a Zsidó Világkongres­­­szus elnöke. Ronald S. Lauder egy német lapnak azt mondta, „veszélybe kerül a demokrácia, ha nem parancsolnak azonnal minden eszközzel megálljt a barna kísértetnek”. Szomorú, hogy az antiszemitizmus „ismét nyíltan megmutatja csúf pofá­ját”, és még szörnyűbb, hogy a roma kisebbség tagjait bűnöző­nek bélyegzik és megfélemlítik a Jobbik környezetéből szár­mazó, verőlegényekből álló ban­dák - mondta. Magyar György ügyvéd, a Mindannyian Együtt Jeruzsá­lemért Alapítvány kurátora la­punknak azt mondta, a jobbikos képviselőt Németor­szágban a rendőrök vitték vol­na el kijelentése miatt. Hozzá­tette: Gyöngyösit szerinte ka­ranténba kellene zárni, mert „amit mond, az mérgez és fer­tőz”. A zsidó származása miatt a Jobbikból kizárt Szegedi Csa­­nád is csatlakozott a tiltako­zókhoz, mondván: „csak az az ember értheti meg, milyen sú­lyos dolog kirekesztettnek len­ni, aki saját bőrén élte meg a származás miatti kirekesztést”. A szociáldemokrata párt ügy­vezető elnöke, Schmuck Andor pedig köszönetét fejezte ki azoknak, akik a Gyöngyösi­botrány után nem hallgatnak, „nem cinkosok”. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS „Orbán nem nézhet többé félre” Az Európai Szocialisták Pártja határozottan elítéli Gyöngyösi an­tiszemita megjegyzéseit. Sergej Stanishev elnök közölte: „a Job­bik ismételten bizonyította, hogy a félelem és az előítéletek ol­vasztótégelye." Megállapította, hogy a pártból hiányzik minden demokratikus eszme, és a gyűlöletbeszéd szintjére rontják a po­litikai vita minőségét. Stanishev felszólította Orbán Viktort, vala­mint a Fidesz-kormányt, az Európai Néppárt tagját, hogy végre foglaljon állást és büntesse ezeket a szégyenletes cselekménye­ket azzal, hogy minden kapcsolatot megszakít a Jobbikkal. „Or­bán nem nézhet többé félre" - fogalmazott az elnök. Szórólaposztással is tiltakoztak az antiszemita kijelentések miatt fotó: Németh tamás Nem a már létező, hanem egy új Friends of Hungaryről van szó - állítja a kormányszóvivő Sok barátban gondolkodnak Mégsem egy már létező alapít­ványt hozna létre újra az Or­­bán-kormány azzal, hogy egy minapi kormányhatározatban 15 millió dollárt különített el a Friends of Hungary - Magyar­­ország barátai - alapítvány lét­rehozására, miközben egy ugyanilyen nevű szervezet már több mint egy éve működik. Az új alapítványt az Egyesült Álla­mokban hozná létre a kormány a mintegy 3,25 milliárd forint­nak megfelelő alapítói vagyon­ból. A kormányhatározat sze­rint a szervezet célja „a diasz­póra magyarsága nemzeti iden­titásának és a nemzeti össze­tartozás kötelékeinek erősíté­se”. A határozat november 30-i, vagyis tegnapi hatállyal meg­bízta a nemzeti fejlesztési mi­nisztert, hogy a 15 millió dol­lárt bocsássa az alapítvány rendelkezésére. A dolog azért érdekes, mert csaknem egy éve, 2011. novem­ber 17-én Vizi E. Szilveszter je­lentette be az Országházban, a Magyar Diaszpóra Tanács ala­kuló ülésén egy ugyanilyen ne­vű alapítvány létrehozást. Sőt, az MTA volt elnöke azt közölte, hogy „a Friends of Hungary el­nevezésű alapítványt a közel­múltban jegyezte be a bíróság”. Giró-Szász András kormány­­szóvivő lapunknak kifejtette, a név ugyan azonos, de az egy éve bejegyzett szervezet Ma­gyarországon működik, míg a kormány által most létrehozni kívánt alapítvány az Egyesült Államokban. Az USA-ban értesüléseink szerint egyelőre nem keltett kü­lönösebb hírt a kormánydön­tést, bár vannak, akik már megfogalmazták aggályukat: attól tartanak, hogy az alapít­ványt és a pénzét a kormány­zati PR szolgálatába állíthatják. Ezt a félelmét fogalmazta meg a kanadai Magyar Hírlap is, mondván: „azt tapasztaltuk, hogy az efféle nemzeti összetar­tozást célzó projektek általában arról szólnak, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER) terjesztik ki a külhoni magyarságra, és arra használ­ják fel Magyarország helyi erő­forrásait, valamint anyagi for­rásait, hogy a NER-rel szem­benálló észak-amerikai magya­rokat kirekesszék.” NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next