Népszava, 2012. december (139. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-11 / 289. szám

Újabb gárdistákat avattak Hogyan avathatott rendőri biztosítás mellett új tagokat a gárda? - fordult tegnap írásbeli kérdéssel a belügyminiszterhez az MSZP-s Lendvai Ildikó. Emlékeztette Pintér Sándort arra, hogy szombaton a budai Turul-szobornál nyilvános esküt tett egy sza­kasznyi új gárdista, méghozzá - a híradások szerint - rendőri biztosítás és olyan szélsőséges szervezetek részvétele mellett, mint például a Kárpát Haza Őrei Mozgalom, a Vitéz Sebő Ödön Század és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. A szocialista poli­tikus szerint a betiltott Magyar Gárda és utódszervezeteinek cél­jai közismertek; tevékenységük az elmúlt hónapokban is több helyi konfliktust okozott, melyeket a rendőrség is figyelemmel kísért. A szervezők a december 10-i emberi jogok világnapját megelőző hétvégét tartották alkalmasnak arra, hogy - fittyet hányva a bírósági döntéseknek-olyan szervezetbe verbuválja­nak tagokat, amelynek tevékenysége és céljai ellentmondanak számos alapvető emberi jognak, így a származás szerinti megkü­lönböztetés, a megfélemlítés és megalázás tilalmának-fejtette ki Lendvai Ildikó. Hozzátette: ilyen körülmények között érthetet­len, hogyan tarthatnak nyilvános rendezvényként ünnepélyes eskütételt, hogyan növelhetik létszámukat. Ezek mellett arra is választ vár a belügyminisztertől, hogy a gárdista-eskütételt látva miért nem avatkozott be a rendőrség. „Rakétaelhárítók vagyunk, nem támadunk, de védjük a közéletet" - mondta az Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi elnöke Kikezdik az antifasisztákat is? Noha a december eleji antifasiszta tüntetés több tízezres tömege bizonyította az akció sikerét, a látványos összefogás „utóélete" már vitatottabb: Tamás Gáspár Miklós filozófus a jobb- és baloldalt is hibáztatta, míg szélsőjobbról a szervezőket és a demonstráció résztvevőit igyekeznek egyesek hitelteleníte­­ni. A szervező Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi el­nöke, Ungvári Tamás lapunknak azt mondta, inkább akciójuk sikerével törő­dik, amely „egyenes arányban állt a zsidókat ért sértés, aljasság nagyságával". H­iába volt sikeres, látvá­nyos összefogás a decem­ber eleji antifasiszta tün­tetés, pár nappal később már minden ugyanúgy zajlott, mint korábban - állapította meg Ta­más Gáspár Miklós. A filozófus szerint „keddtől kezdve minden folytatódott éppen úgy, mint a tüntetés előtti napokban és években: a balliberális oldal le­­kicsinyli a Fidesz vasárnapi tel­jesítményét, a nemzeti (polgári) oldal (a sajtóban, nem az Or­szágházban) pedig a liberáli­sokkal, a szociáldemokraták­kal és a zsidó értelmiségiekkel szemben pontosan olyan céloz­gatásokat és utalásokat enged meg magának, mint azelőtt”. A hvg.hu-n tegnap megjelent írá­sában TGM kitért arra is, hogy a tüntetést követő hétfőn a Ma­gyar Nemzet hallgatott, a Ma­gyar Hírlap pedig lényegében elítélte a bontakozó antifasisz­ta nemzeti egység kezdeményét. Kritizálta a balliberális oldalt is: mint írta, képviselői a Fi­­desz-KDNP múltbéli mulasztá­sait és kétértelműségeit hozzák föl, de­­ noha senki nem tagad­hatja, hogy voltak ilyen mu­lasztások - a tüntetés nem a Fidesz-KDNP, hanem a Jobbik miatt szerveződött. A rendezvényt a Jobbik úgy értékelte: „magyarellenes nagy­­koalíció” alakult, egyúttal a jobboldalon megindultak olyan találgatások, célozgatások, me­lyek a tüntetés támogatóit, résztvevőit próbálják hiteltele­­níteni, rossz színben feltüntetni. Egyesek a Hit Gyülekezetének például azt róják fel, hogy ta­valy ősszel olyan fórumot támo­gatott, melynek résztvevői kö­zött szélsőjobboldali pártok is voltak. Ráadásul sokan össze­mossák a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért címmel tavaly novemberben Budapesten ren­dezett nemzetközi konferenciát a Kossuth téri tüntetést szerve­ző, hasonló nevű alapítvánnyal, holott utóbbi nem vett részt a szervezésben, lévén, fél évvel ké­sőbb, idén májusban alakult. Elképzelhető, hogy a jobbszélen azért viseltetnek sokan ellenér­zéssel az egy éve megtartott - egyébként az Izraelt Támogató Parlamenti Képviselők Nemzet­közi Alapítványa által rendezett - konferencia iránt, mert azon olyan Izrael-barát szélsőséges pártok is részt vettek, melyek viszont elutasítják a Jobbikot. Ilyen például az egykor Jörg Haider vezette osztrák Szabad­ságpárt. De a holland Szabad­ságpárt is, melynek a konferen­cián részt vevő képviselője ak­kor úgy nyilatkozott: a Jobbik azokhoz a szélsőséges mozgal­makhoz tartozik, amelyek a vi­lágháborús, náci kollaboráns mozgalmak spirituális örökö­sei, márpedig „Európának a zsidó-keresztény gyökerek meg­erősítésére van szüksége, és a Jobbik programja ellentétes ezekkel az értékekkel”. A Svéd Demokraták nevű párt képvi­selője pedig ugyanitt azt állítot­ta: „az európai nemzeti mozgal­mak elutasítják azt a rasszista, antiszemita és Izrael-ellenes hangvételt, amit a Jobbik kép­visel”, és veszélyesnek tartják „a militáns mozgalmakkal való kapcsolatukat” is. Az esemé­nyen - melyen tehát nem a neo­fasiszta, hanem a neopopulista irányhoz tartozó, nem zsidóel­lenes szélsőjobboldali pártok je­lentek meg - beszédet mondott a KDNP-s Lukács Tamás, sőt a résztvevőket a parlamentben Vannak, akik rossz színben tüntetnék fel a résztvevőket köszöntötte Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes is, aki azt mondta: „Jeruzsálem mind­annyiunk spirituális öröksé­ge.” Nehéz egy komoly győzelem eufóriájában arra gondolni, kik és miért támadják a Mindan­­­nyian Együtt Jeruzsálemért Alapítványt - reagált minderre lapunknak a szervezet kurató­riumi elnöke, utalva a jobbikos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalására, továbbá a kire­kesztés és az antiszemitizmus elleni több tízezres tüntetésre. Ungvári Tamás író, egyetemi tanár lapunknak azt mondta, a demonstrációjuk sikere egye­nes arányban állt a zsidókat ért sértés, aljasság nagyságával. Hiszen - emlékeztetett - az 1920-as évek, Horthy különít­ményeseinek ideológiája óta csak a későbbi zsidótörvények­ben volt tetten érhető ilyen nyílt antiszemita megközelítés. A Gyöngyösi által emlegetett lis­tázás közvetlenül előzte meg a vagonírozást, Auschwitzot - tet­te hozzá Ungvári. A Mindan­­­nyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány közéleti szerepére utalva megjegyezte, „mi rakéta­elhárítók vagyunk, nem táma­dunk, csupán megvédjük a normális közéletet például az arab sálakban Iránt éltető és zsidózó Jobbikkal szemben”. Felvetésünkre, miszerint vannak hangok, melyek példá­ul azzal próbálják rossz szín­ben feltüntetni az alapítványt, hogy abban a Hit Gyülekezete szerepét próbálják erősíteni, az elnök azt mondta, azért a de­monstrációhoz másik 18 szer­vezet is csatlakozott, noha igaz, hogy az egyház mozgósító sze­repe elvitathatatlan volt. „A Hit Gyülekezete és a Mazsihisz gyújtották meg a lángot, a töb­biek pedig életben tartották azt” - tette hozzá Ungvári, meg­jegyezve, az alapítvány egy er­nyőszervezet. Ungvári fontos­nak nevezte, hogy kormány­­párti politikusként Rogán An­tal is csatlakozott a demonstrá­cióhoz, és beszédet mondott, ami szerinte akkor is jelzésér­tékű, ha eközben sokan joggal tartják megkésettnek és gyen­gének a kormány elhatárolódá­sát Gyöngyösitől. Beszélt az alapítvány névválasztásáról is, emlékeztetve arra, hogy Jeru­zsálem a vallások és népek együttélésének jelképe. A történelmi példákról szólva Ungvári megjegyezte, hogy a li­beralizmus és a francia forra­dalom első cselekedete a zsidók egyenjogúságának elismerteté­se volt. Arra pedig már az ala­pítvány létrehozásakor is emlé­keztetett, hogy hisz a Jeruzsá­­lem-gondolatban, mert „ez az egyik alapja az európai kultú­rának”, és a városban „testkö­zelben van a vallásos együtt­élés”. A nyugat-európai zsidó­keresztény mitológiában fontos szerepet betöltő Jeruzsálemről Ungvári azt mondta, a spiritu­ális és valóságos Jeruzsálemet, a „béke szigetét nekünk, ma­gyaroknak itt kell megtalálni”. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Az antifasiszta tüntetésen több tízezren hallgatták Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Rogán Antal beszédét fotó: b­el­kistván Balog cigány rasszizmust emlegetett A kenetteljes szövegek mellett ezúttal is a kisebbséget vádolták saját nyomorával - állapította meg a romnet.hu a Keresztény Ro­ma Szakkollégiumi Hálózat hétvégi konferenciáját értékelve, hozzátéve: az emberi erőforrás miniszter ezt azzal is kiegészítet­te beszédében, hogy „nemcsak magyar, hanem cigány rassziz­mus is létezik". Balog Zoltán a rendezvényen arról beszélt ugyan­is, hogy a létező cigány rasszizmus például a „konfrontációban érdekeltek" malmára hajtja a vizet. Úgy fogalmazott továbbá, Magyarországnak szüksége van egy olyan roma magyar közép­­osztályra, mely az együttműködésben érdekelt, egyébként pe­dig megjegyezte: „aki jó keresztény, abból biztos, hogy jó ma­gyar, illetve jó cigány lesz". HÁTTÉR NÉPSZAVA 13 2012. DECEMBER 11., KEDD Megoldás lehet a keresletcsökkentés A szélsőjobboldal szereplői fenyegetést jelentenek a képviseleti demokráciákra és azok egyes alapelveire, társadalmi attitűdöket és politikai folyamatokat formáló, illetve erőszakot gerjesztő ha­tásuk pedig Európában összességében növekedni látszik - álla­pították meg „Politikai stratégiák a szélsőjobboldallal szemben" című, nemrég publikált tanulmányukban a Political Capital elemzői. A tanulmány alapvetése, hogy a szélsőjobboldali popu­lista pártok a politikai palettán való időszakos felbukkanása és eltűnése a demokratikus rendszerek természetes velejárója, ezért nem reális és a politikai pluralizmus elvét figyelembe véve nem is kívánatos cél, hogy a demokrácia alapvető játékszabálya­it tiszteletben tartó jelentős választói támogatást felmutató po­litikai erőket az állam betiltson. Ahogy nincsenek általános ten­denciák, úgy nincsenek általánosan alkalmazható szélsőjobb­ellenes receptek sem - figyelmeztettek az értekezés szerzői­­, hozzátéve: néhány tévhit és általános alapelv felismerése azon­ban segíthet a szélsőségek visszaszorításában. Utóbbira jó stra­tégia lehet a keresletcsökkentés. Mivel a teljes tiltás - és részben a szigorú jogalkalmazás - sem teljesen hatékony, csak a „föld alá szorítja" és láthatatlanná teszi a problémát, a szélsőségesség el­leni társadalmi keresletet érdemes csökkenteni - hangzik a ta­nács. Méghozzá az állami és civil szervezetek együttműködésén alapulva, oktatás, közösségépítés és ellennarratívák kidolgozá­sán keresztül. Sikeres eszköz lehet továbbá a szélsőjobboldal hiszterizálása és stigmatizálása helyett annak nevetségessé téte­le. Az európai szintű elemzés Magyarországról szólva kitér a gár­dajelenségre, amellyel szemben a szerzők szerint a politikai rendszer egészében megnyilvánuló stratégianélküliség a jellem­ző a Magyar Gárda 2009-es jogerős bírósági feloszlatása előtt, il­letve azóta is. Azt írják, továbbra is jelentős kihívás a jogilag nem is létező szervezetek tevékenysége, az ezek elleni törvényi fellé­pés.

Next