Népszava, 2012. december (139. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-11 / 289. szám
Újabb gárdistákat avattak Hogyan avathatott rendőri biztosítás mellett új tagokat a gárda? - fordult tegnap írásbeli kérdéssel a belügyminiszterhez az MSZP-s Lendvai Ildikó. Emlékeztette Pintér Sándort arra, hogy szombaton a budai Turul-szobornál nyilvános esküt tett egy szakasznyi új gárdista, méghozzá - a híradások szerint - rendőri biztosítás és olyan szélsőséges szervezetek részvétele mellett, mint például a Kárpát Haza Őrei Mozgalom, a Vitéz Sebő Ödön Század és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. A szocialista politikus szerint a betiltott Magyar Gárda és utódszervezeteinek céljai közismertek; tevékenységük az elmúlt hónapokban is több helyi konfliktust okozott, melyeket a rendőrség is figyelemmel kísért. A szervezők a december 10-i emberi jogok világnapját megelőző hétvégét tartották alkalmasnak arra, hogy - fittyet hányva a bírósági döntéseknek-olyan szervezetbe verbuváljanak tagokat, amelynek tevékenysége és céljai ellentmondanak számos alapvető emberi jognak, így a származás szerinti megkülönböztetés, a megfélemlítés és megalázás tilalmának-fejtette ki Lendvai Ildikó. Hozzátette: ilyen körülmények között érthetetlen, hogyan tarthatnak nyilvános rendezvényként ünnepélyes eskütételt, hogyan növelhetik létszámukat. Ezek mellett arra is választ vár a belügyminisztertől, hogy a gárdista-eskütételt látva miért nem avatkozott be a rendőrség. „Rakétaelhárítók vagyunk, nem támadunk, de védjük a közéletet" - mondta az Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi elnöke Kikezdik az antifasisztákat is? Noha a december eleji antifasiszta tüntetés több tízezres tömege bizonyította az akció sikerét, a látványos összefogás „utóélete" már vitatottabb: Tamás Gáspár Miklós filozófus a jobb- és baloldalt is hibáztatta, míg szélsőjobbról a szervezőket és a demonstráció résztvevőit igyekeznek egyesek hitelteleníteni. A szervező Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Ungvári Tamás lapunknak azt mondta, inkább akciójuk sikerével törődik, amely „egyenes arányban állt a zsidókat ért sértés, aljasság nagyságával". Hiába volt sikeres, látványos összefogás a december eleji antifasiszta tüntetés, pár nappal később már minden ugyanúgy zajlott, mint korábban - állapította meg Tamás Gáspár Miklós. A filozófus szerint „keddtől kezdve minden folytatódott éppen úgy, mint a tüntetés előtti napokban és években: a balliberális oldal lekicsinyli a Fidesz vasárnapi teljesítményét, a nemzeti (polgári) oldal (a sajtóban, nem az Országházban) pedig a liberálisokkal, a szociáldemokratákkal és a zsidó értelmiségiekkel szemben pontosan olyan célozgatásokat és utalásokat enged meg magának, mint azelőtt”. A hvg.hu-n tegnap megjelent írásában TGM kitért arra is, hogy a tüntetést követő hétfőn a Magyar Nemzet hallgatott, a Magyar Hírlap pedig lényegében elítélte a bontakozó antifasiszta nemzeti egység kezdeményét. Kritizálta a balliberális oldalt is: mint írta, képviselői a Fidesz-KDNP múltbéli mulasztásait és kétértelműségeit hozzák föl, de noha senki nem tagadhatja, hogy voltak ilyen mulasztások - a tüntetés nem a Fidesz-KDNP, hanem a Jobbik miatt szerveződött. A rendezvényt a Jobbik úgy értékelte: „magyarellenes nagykoalíció” alakult, egyúttal a jobboldalon megindultak olyan találgatások, célozgatások, melyek a tüntetés támogatóit, résztvevőit próbálják hitelteleníteni, rossz színben feltüntetni. Egyesek a Hit Gyülekezetének például azt róják fel, hogy tavaly ősszel olyan fórumot támogatott, melynek résztvevői között szélsőjobboldali pártok is voltak. Ráadásul sokan összemossák a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért címmel tavaly novemberben Budapesten rendezett nemzetközi konferenciát a Kossuth téri tüntetést szervező, hasonló nevű alapítvánnyal, holott utóbbi nem vett részt a szervezésben, lévén, fél évvel később, idén májusban alakult. Elképzelhető, hogy a jobbszélen azért viseltetnek sokan ellenérzéssel az egy éve megtartott - egyébként az Izraelt Támogató Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa által rendezett - konferencia iránt, mert azon olyan Izrael-barát szélsőséges pártok is részt vettek, melyek viszont elutasítják a Jobbikot. Ilyen például az egykor Jörg Haider vezette osztrák Szabadságpárt. De a holland Szabadságpárt is, melynek a konferencián részt vevő képviselője akkor úgy nyilatkozott: a Jobbik azokhoz a szélsőséges mozgalmakhoz tartozik, amelyek a világháborús, náci kollaboráns mozgalmak spirituális örökösei, márpedig „Európának a zsidó-keresztény gyökerek megerősítésére van szüksége, és a Jobbik programja ellentétes ezekkel az értékekkel”. A Svéd Demokraták nevű párt képviselője pedig ugyanitt azt állította: „az európai nemzeti mozgalmak elutasítják azt a rasszista, antiszemita és Izrael-ellenes hangvételt, amit a Jobbik képvisel”, és veszélyesnek tartják „a militáns mozgalmakkal való kapcsolatukat” is. Az eseményen - melyen tehát nem a neofasiszta, hanem a neopopulista irányhoz tartozó, nem zsidóellenes szélsőjobboldali pártok jelentek meg - beszédet mondott a KDNP-s Lukács Tamás, sőt a résztvevőket a parlamentben Vannak, akik rossz színben tüntetnék fel a résztvevőket köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki azt mondta: „Jeruzsálem mindannyiunk spirituális öröksége.” Nehéz egy komoly győzelem eufóriájában arra gondolni, kik és miért támadják a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítványt - reagált minderre lapunknak a szervezet kuratóriumi elnöke, utalva a jobbikos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalására, továbbá a kirekesztés és az antiszemitizmus elleni több tízezres tüntetésre. Ungvári Tamás író, egyetemi tanár lapunknak azt mondta, a demonstrációjuk sikere egyenes arányban állt a zsidókat ért sértés, aljasság nagyságával. Hiszen - emlékeztetett - az 1920-as évek, Horthy különítményeseinek ideológiája óta csak a későbbi zsidótörvényekben volt tetten érhető ilyen nyílt antiszemita megközelítés. A Gyöngyösi által emlegetett listázás közvetlenül előzte meg a vagonírozást, Auschwitzot - tette hozzá Ungvári. A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány közéleti szerepére utalva megjegyezte, „mi rakétaelhárítók vagyunk, nem támadunk, csupán megvédjük a normális közéletet például az arab sálakban Iránt éltető és zsidózó Jobbikkal szemben”. Felvetésünkre, miszerint vannak hangok, melyek például azzal próbálják rossz színben feltüntetni az alapítványt, hogy abban a Hit Gyülekezete szerepét próbálják erősíteni, az elnök azt mondta, azért a demonstrációhoz másik 18 szervezet is csatlakozott, noha igaz, hogy az egyház mozgósító szerepe elvitathatatlan volt. „A Hit Gyülekezete és a Mazsihisz gyújtották meg a lángot, a többiek pedig életben tartották azt” - tette hozzá Ungvári, megjegyezve, az alapítvány egy ernyőszervezet. Ungvári fontosnak nevezte, hogy kormánypárti politikusként Rogán Antal is csatlakozott a demonstrációhoz, és beszédet mondott, ami szerinte akkor is jelzésértékű, ha eközben sokan joggal tartják megkésettnek és gyengének a kormány elhatárolódását Gyöngyösitől. Beszélt az alapítvány névválasztásáról is, emlékeztetve arra, hogy Jeruzsálem a vallások és népek együttélésének jelképe. A történelmi példákról szólva Ungvári megjegyezte, hogy a liberalizmus és a francia forradalom első cselekedete a zsidók egyenjogúságának elismertetése volt. Arra pedig már az alapítvány létrehozásakor is emlékeztetett, hogy hisz a Jeruzsálem-gondolatban, mert „ez az egyik alapja az európai kultúrának”, és a városban „testközelben van a vallásos együttélés”. A nyugat-európai zsidókeresztény mitológiában fontos szerepet betöltő Jeruzsálemről Ungvári azt mondta, a spirituális és valóságos Jeruzsálemet, a „béke szigetét nekünk, magyaroknak itt kell megtalálni”. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Az antifasiszta tüntetésen több tízezren hallgatták Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Rogán Antal beszédét fotó: belkistván Balog cigány rasszizmust emlegetett A kenetteljes szövegek mellett ezúttal is a kisebbséget vádolták saját nyomorával - állapította meg a romnet.hu a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hétvégi konferenciáját értékelve, hozzátéve: az emberi erőforrás miniszter ezt azzal is kiegészítette beszédében, hogy „nemcsak magyar, hanem cigány rasszizmus is létezik". Balog Zoltán a rendezvényen arról beszélt ugyanis, hogy a létező cigány rasszizmus például a „konfrontációban érdekeltek" malmára hajtja a vizet. Úgy fogalmazott továbbá, Magyarországnak szüksége van egy olyan roma magyar középosztályra, mely az együttműködésben érdekelt, egyébként pedig megjegyezte: „aki jó keresztény, abból biztos, hogy jó magyar, illetve jó cigány lesz". HÁTTÉR NÉPSZAVA 13 2012. DECEMBER 11., KEDD Megoldás lehet a keresletcsökkentés A szélsőjobboldal szereplői fenyegetést jelentenek a képviseleti demokráciákra és azok egyes alapelveire, társadalmi attitűdöket és politikai folyamatokat formáló, illetve erőszakot gerjesztő hatásuk pedig Európában összességében növekedni látszik - állapították meg „Politikai stratégiák a szélsőjobboldallal szemben" című, nemrég publikált tanulmányukban a Political Capital elemzői. A tanulmány alapvetése, hogy a szélsőjobboldali populista pártok a politikai palettán való időszakos felbukkanása és eltűnése a demokratikus rendszerek természetes velejárója, ezért nem reális és a politikai pluralizmus elvét figyelembe véve nem is kívánatos cél, hogy a demokrácia alapvető játékszabályait tiszteletben tartó jelentős választói támogatást felmutató politikai erőket az állam betiltson. Ahogy nincsenek általános tendenciák, úgy nincsenek általánosan alkalmazható szélsőjobbellenes receptek sem - figyelmeztettek az értekezés szerzői, hozzátéve: néhány tévhit és általános alapelv felismerése azonban segíthet a szélsőségek visszaszorításában. Utóbbira jó stratégia lehet a keresletcsökkentés. Mivel a teljes tiltás - és részben a szigorú jogalkalmazás - sem teljesen hatékony, csak a „föld alá szorítja" és láthatatlanná teszi a problémát, a szélsőségesség elleni társadalmi keresletet érdemes csökkenteni - hangzik a tanács. Méghozzá az állami és civil szervezetek együttműködésén alapulva, oktatás, közösségépítés és ellennarratívák kidolgozásán keresztül. Sikeres eszköz lehet továbbá a szélsőjobboldal hiszterizálása és stigmatizálása helyett annak nevetségessé tétele. Az európai szintű elemzés Magyarországról szólva kitér a gárdajelenségre, amellyel szemben a szerzők szerint a politikai rendszer egészében megnyilvánuló stratégianélküliség a jellemző a Magyar Gárda 2009-es jogerős bírósági feloszlatása előtt, illetve azóta is. Azt írják, továbbra is jelentős kihívás a jogilag nem is létező szervezetek tevékenysége, az ezek elleni törvényi fellépés.