Népszava, 2013. január (140. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-02 / 1. szám
Tizedével csökkenti a Fidesz-kormány a rezsiköltségeket a szolgáltató cégek rovására, miközben jelentősen megemeli a lakosság terheit Újabb burkolt adókkal köszönt be 2013 Ezúttal is jelentős változásokkal kezdődik az új esztendő. A Fidesz-kormányzat már választási kampányának részeként megkezdte a „bőkezű" osztogatást, így mostantól tizedével alacsonyabbak a lakossági távhő-, a földgáz- és az áramdíjak. Ám amit az Orbán-kabinet az egyik kezével ad, azt a másikkal kamatostól visszaveszi: ebben az évben ugyanis sokkal többet fogunk adózni, mint 2012-ben. Igaz, a kormányzat nem vállalja fel nyíltan a sarcokat, az adószedést a különböző szolgáltatókkal végezteti el. Tíz százalékkal kevesebbe kerül mostantól az áram, a távhő és a földgáz a lakosságnak. A kormány rezsicsökkentő döntése a mintegy négymillió háztartásnak kedvez, a cégeket azonban az új árrendszer az eddiginél is nehezebb helyzetbe hozza, miután erősödik az energiaszektoron belüli keresztfinanszírozás. Ez azt jelenti, hogy a családok energiavásárlási kedvezményeit a vállalkozások állják majd a tarifáik növekedése révén. Elemzők szerint a mostani áralkotási rendszer hosszabb távon a háztartási fogyasztóknak sem kedvez, mert az energetikai cégek kivéreztetése miatt elmaradnak a beruházások és a karbantartások, s emiatt romlik az ellátásbiztonság mind a gáz-, mind az áram-, mind a távhőszektorban. Ezenfelül a lakosságnak előbb-utóbb szembesülnie kell a valós energiadíjakkal, s ez súlyos ársokkot okozhat majd. Szintén változás, hogy a kormány az év elejétől új rendelettel szigorította az épületenergetikai tanúsítási követelményeket, így ez évtől már az 50 négyzetméter alatti ingatlanok eladásánál, bérbe adásánál is kell energetikai tanúsítványt készíteni, illetve mostantól a lakáshirdetésekben is meg kell adni az épület energetikai besorolását. A tanúsítványokról az index.hu beszámolója szerint központi nyilvántartás készül, és lesz minőség-ellenőrzés is. Elviszi az infláció az emeléseket Január elsejei hatállyal 5,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat, a kormány ugyanis ekkora inflációt tervezett korábban az évre. Ez reálértéken valószínűleg nyugdíjemelést jelent majd, hiszen a 10 százalékos rezsicsökkentés és a jövedéki adó emelésének elhalasztása rövid távon leviszi az inflációt. A nemzeti bank szerint részben ezek hatására idén csak 3,5 százalékos áremelkedésre lehet számítani. Elemzők azonban erre az évre is öt százalék körüli pénzromlásra számítanak, s egyesek szerint a kabinet arra készül, hogy egy későbbi intézkedéssel - hasonlóan a tavalyihoz - ebben az évben is elinflálja a jövedelmek, köztük a nyugdíjak emelkedését, így érdemi reáljövedelem-növekedésre 2013-ban sem lehet számítani sem az aktív korúak, sem a nyugellátásban részesülők körében. A minimálbért is a kormányzat által várt infláció felett emelik: 93 000 forintról 98 000 forintra nő a bruttó bérminimum, ami csaknem 5,4 százalékos növekedést jelent. A szakmunkás-minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal. Tavalyra azonban öt százalék feletti pénzromlással számoltak a szakemberek, emellett 2012-ben ágazatonként eltérő mértékben, 2-5 százalékkal estek a reálkeresetek. Ezért a mostani bérnövelés csak látszólagos. Gazdagoknak kedvez a bebetonozott szja A gazdaságpolitikai elemzők és szakemberek szinte egyöntetű ellenkezése dacára végképp egykulcsos lett a személyi jövedelemadó (szja). A változás ezúttal csak a havi 202 000 forint felett keresőket érinti, mivel 2012-ben is már csak nekik kellett szuperbruttós adóalappal számolni. Ennek köszönhetően 2013-tól már az összes jövedelmet egységes 16 százalék adó terheli. A jól keresők (havi egymillió forintig) akár havi 15-20 ezer forinttal is többet vihetnek haza a 2013- tól hatályos adóváltozásnak köszönhetően. Az alacsony keresetűeket viszont továbbra is sújtja az egykulcsos adófizetés. Az adózás más területein is számos változást hozott az évforduló. Az alkohol jövedéki adója január elsején 15 százalékkal nőtt, míg a sör jövedéki adója 10 százalékkal, hektoliterenként és alkoholfokonként 1620 forintra emelkedett. A pezsgő adója hektoliterenként 16 460 forintra nőtt, az úgynevezett köztes alkoholtermékek adója pedig 25 520 forintra hektoliterenként. A gyártók a jelek szerint ezeket tovább fogják hárítani a fogyasztókra, így az alkoholos italok árának emelkedése várható. De nemcsak a jövedéki adó miatt lesz drágább a sör, hanem azért is, mert változott a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is, ami az energiacégek mellett a kiskereskedőket érinti hátrányosan. Ezért a kiskereskedelemben további széles körű áremelésekre lehet számítani - figyelmeztetnek a szakemberek. A csekkadó még tovább emelkedhet A kabinet által tranzakciós illetéknek hívott, a köznyelvben csekkadóként ismertté vált sarcot az eredeti terveknél némileg több tevékenység után fogjuk fizetni, például a pénzváltásra vagy kölcsöntörlesztésre is kivetették a 0,2 százalékos adót. Érdemes lesz emellett több készpénzt is magunknál tartani, hiszen a készpénzfelvételre még magasabb, 0,3 százalékos kulcsot róttak ki. Az illeték maximuma hatezer forint, így kétmillió forint felett már mindegy, hogy mennyit veszünk ki. Azt is lehet tudni, hogy ha így sem jön be a kormány által elvárt 340 milliárd forintnyi bevétel a tranzakciós illetékből, akkor év közben is majd tovább emelik a bankok többsége által az ügyfelekre áthárított adó mértékét. Ugyancsak az év elejétől lép életbe a kisadózó vállalkozások tételes adózása (kata), amelynek a lényege az, hogy a kisvállalkozások főállásúak esetén havi 50 ezer forinttal, a mellékállásúak esetében pedig havi 25 ezer forinttal letudhatják az összes adófizetési kötelezettségüket. Emellett most vezették be a kisvállalati adót (kiva) is. Ennek a legfőbb eleme, hogy a 25 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek, amelyek bevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, 16 százalékos adókulcs megfizetésével kiválthatják a társasági és a szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást. Államosították a dohányárusítást A szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, de csak júliustól kell majd a dohányzóknak megkeresni a hétezer, nemzeti színekkel ellátott, „Nemzeti Dohánybolt” feliratú trafik közül a legközelebbit. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül legfeljebb a Szerencsejáték Zrt. egyes termékei lesznek kaphatók. További változtatás, hogy meghosszabbították az árfolyamrögzítésben való részvétel határidejét. Március 29-ig jelentkezhetnek még a deviza-jelzáloghiteles ügyfelek, miután eddig a várakozásokhoz képest nagyon kevesen vették igénybe az egyébként minden szereplőnek sok pozitívumot jelentő megoldást. Becslések szerint e megoldást a hitelesek 90 százalékának biztosan megérné igénybe venni, most még lesz három hónapjuk a váltásra. Elektronikusan készül az építési engedély Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is lehet kezdeményezni. Az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb és gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papíralapú ügyintézés. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun belépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR- rendszerben (építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is. A közszolgáltatástól az állam éves szinten mintegy másfél milliárd forintos megtakarítást remél. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Tranzakciós illetékeimén idén 340 milliárd forintot akar megfizettetni velünk a kormányfotó vajdajózsef RÖVIDEN Közeledne Egyiptom a Valutaalaphoz Egyiptom januárban fel akarja újítani tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette be Hisam Kandil miniszterelnök. Az egyiptomi kormány augusztusban kért 4,8 milliárd dollárig terjedő kölcsönt az IMF- től. A kairói kormány december 11-én viszont arra kérte a Nemzetközi Valutaalapot, hogy halassza el a döntést a hitel megadásáról. A bejelentésre azután került sor, hogy az egyiptomi államfő felfüggesztette a jelentős költségvetési hiány csökkentését célzó adóemeléseket tartalmazó programot. Szakértők szerint szerepet játszott az egyiptomi kormány hiteltárgyalások felújításával kapcsolatos döntésében a bizonytalanná vált belpolitikai helyzet is. ►Népszava A feketézőket is sarcolná a kabinet Száznyolcvanmilliárd forintot szedne be a kormány jövőre a feketegazdaság működtetőitől. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára egy napilapnak elmondta: az egyik legsúlyosabb probléma a bevételek eltitkolása, a számla nélküli ügymenet. Az államkasszát a munkabérekhez kapcsolódó közterhek elmaradása miatt éri a legnagyobb veszteség, a feketézők személyi jövedelemadójának, munkavállalói járulékának elmaradása és a munkáltatók által utánuk le nem rótt szociális hozzájárulási adó összege adja az évente kieső 2 ezermilliárd forint jelentős részét, a népszava Olcsón vehet lakást, aki tud alkudni Egyre többet engednek az eladók a meghirdetett árból a lakáspiacon, országos átlagban az engedmény az első háromnegyed év adatai alapján 13 százalék volt, egy százalékponttal több, mint tavaly ilyenkor - közölte felmérése eredményét az Otthon Centrum. A cég adatai szerint az áralkuból 5 százalékpontnyi jut az üzlet megkötése előtti időszakra, 8 pedig a szerződési időre. Az eladók a nagyobb hányadot akkor engedik az árból, amikor már találtak vevőt, csak az magasnak tartja az árat. Országos átlagban 2009-ben szeptember végéig 10 százalék, 2010-ben 11,3 százalék, a 2011 évben pedig 12 százalék volt az árengedmény. ► NÉPSZAVA Magyar mintát követnek a görögök Görögországban is azt tervezik, hogy elektronikus úton összekapcsolják a pénztárgépeket az adóhatósággal. A pénztárgépeket a pénzügyminisztérium Taxisnet elnevezésű központi elektronikus nyilvántartási rendszerébe kapcsolják be, ami lehetővé teszi az áfabevételek azonnali nyomon követését. A rendszert 2013 első negyedévében tervezik bevezetni. Magyarországon az október elején bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító program keretében döntött a kabinet a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online összekapcsolásáról. ► NÉPSZAVA Lemaradt a régiótól a budapesti tőzsde Jelentős volt a különbség tavaly az európai tőzsdék teljesítményei között. Az athéni börze például - amelynek az irányadó mutatója 2009 októbere és tavaly június között 84 százalékkal zuhant - a tavalyi évet összességében 33,4 százalékos emelkedéssel zárta, ami a legnagyobb növekedés volt az európai tőzsdemutatók között. A második legjobban szereplő tőzsde a frankfurti, ahol a DAX index 29,1 százalékkal erősödött 2011 végéhez képest. A budapesti börze, a BUX mintegy 7 százalékos pluszt mutatott fel 2012-ben, így jelentősen lemaradt az éllovasoktól. ► NÉPSZAVA FOTÓ:K2PRESS FOTÓ: K 2 PRESS Megelőzné az Audi a BMW-t Az Audi eltökélt szándéka, hogy az évtized végére elérje az évi kétmillió eladott autót, és ezzel megelőzze a BMW-t. Nincs könnyű dolguk, hiszen a bajorok már jövőre másfél milliós eladással számolnak. A Volkswagencsoport a következő években 17 milliárd dollárt pumpál majd az Audiba. Ennek nagy részét a két németországi üzemre fordíthatják, de a bővítés már Győrben is folyik, és Kína sem marad ki a sorból. A tervek szerint 2016-ra már az új mexikói gyárban is beindul a termelés. ► népszava