Népszava, 2013. március (140. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-26 / 71. szám

Az időközi voksolások megmutatták: a demokratikus ellenzéknek együtt kell működnie Egyedül nem megy Összefogás hiányában a választók tét nélkülinek érezhették a Dunakeszin tartott időközi voksolást. Molnár Zsolt szocialista politikus szerint ezt üzente a vasárnapi önkormányzati választás, amelyből azonban országos tendenciákra vonatkoztató kö­vetkeztetést nem szabad levonni. T­anulságos volt a Duna­keszin vasárnap tartott időközi választás - jelen­tette ki lapunknak Molnár Zsolt, az MSZP kampányokért is felelős fővárosi elnöke. A po­litikus szerint a választók meg­üzenték: az Orbán-kormány le­váltásában érdekelt demokrati­kus ellenzéknek együtt kell működnie. Ha ezt nem teszik, a baloldali szavazók otthon ma­radnak. Ellenzéki összefogás hiányában ugyanis tét nélküli­nek érezhetik a választást, ahogy ezúttal Dunakeszin tör­tént. A városban az MSZP-nek nem sikerült az Együtt 2014 és a PM Választási Szövetséggel, illetve az általuk támogatott független Oláh Noémi jelölttel megállapodni. A szavazók úgy érezték, hogy az egymással is versengő demokratikus ellenzé­ki jelöltek külön-külön nem tudnák legyőzni a Fideszt, ezért inkább otthon maradtak, és így tudatták, szerintük ez így nem jó. Meg kell állapodni a jövőben - mondta Molnár. A fővárosi elnök úgy vélte, a függetlenként induló Oláh No­émin kevésbé kérték számon az együttműködés hiányát, mint a szocialista párton, ezért is kap­hatott több szavazatot, mint MSZP-s ellenfele, Feketéné Miczki Melinda. Ez azonban nem jelenti, hogy a Bajnai Gor­don nevével fémjelzett válasz­tási szövetségnek le kellene vonni azt a tanulságot, hogy együttműködés nélkül le lehet váltani Orbán Viktorékat. A szocialista politikus szerint az utolsó percig volt olyan forgató­­könyv, hogy közösen állítanak jelöltet. Nem az MSZP-n múlott, hogy ez nem jött össze. Kijelen­tette: a Dunakeszi egyetlen vá­lasztókerületében született eredményből országos tenden­ciákra vonatkozó következte­tést nem szabad levonni. Ahogy a korábbi időközi önkormány­zati voksolásokból sem lehet, így például a szolnoki, a sopro­ni vagy a dunaföldvári szocia­lista győzelemből. Egy-egy ilyen önkormányzati választást a he­lyén kell kezelni - fogalmazott. Dunakeszi 7-es számú vá­lasztókerületében a fideszes Benkő Tamás nyerte a vasár­napi időközi önkormányzati vá­lasztást, mögötte az Együtt 2014-PM Választási Szövetség által támogatott Oláh Noémi végzett. Az MSZP-s Feketéné Miczki Melinda a negyedik lett a voksoláson. Szentendre 4-es számú egyéni választókerület­ében a fideszes Horváth Győző nyert, a szocialista Miakich Gá­bor pedig a második helyen végzett. Szentendrén sikerült a korábbi szocialista szavazatok számát megduplázni, Molnár szerint ez biztató. Köszönet azoknak, akik elmentek és az MSZP-re voksoltak - mondta a párt budapesti elnöke. Az Együtt 2014-PM Választá­si Szövetség szerint ugyanakkor a Dunakeszin született ered­mény az első lépés a korszak­­váltás felé. Közleményükben egyebek között azt írták: „büsz­kék vagyunk arra, hogy együtt egyre hatékonyabban tudjuk megszólítani azokat, akik meg akarnak szabadulni az Orbán- Simicska-rezsimtől, de eddig nem tudtak vagy nem akartak maguknak pártot választani”. Hozzátették, hogy folytatni fog­ják „a remény koalíciójának fel­építését”, és ebbe minden válto­zást akaró demokratikus ellen­zéki erőt bevonnának. Kósa Lajos és a Dunakeszin győztes Benkő Tamás - nyeregben érezhetik magukat fotó: mti/benczay László Magabiztos a Fidesz A választók nem fordultak el a jelenlegi kormánytöbbségtől - értékelt tegnap Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa a Dunakeszin frissen megválasztott Benkő Tamással és a Szent­endrén győzelmet aratott Horváth Győzővel az oldalán kijelen­tette: az eredmények azt mutatják, hogy az embereket jobban érdekli, mi lesz velük, mint hogy mit üzen a baloldal. Szentend­rén a fideszes jelölt a volt szocialista polgármestert győzte le, Dunakeszin pedig a baloldal két pártja „összevissza kaszabolták egymást", a választókkal nem törődtek - fogalmazott a fideszes politikus. F.Á. RÖVIDEN Navracsics pert nyert Jórival szemben Jogerősen megnyerte Navracsics Tibor közigazgatási és igazság­ügyi miniszter azt a személyiségi jogi pert, amelyet Jóri András (képünkön) volt adatvédelmi biztos indított ellene. Jóri 2011 őszén még ombudsmanként pe­relte be a minisztert, amiért sze­rinte megsértette személyhez fűződő jogait a - Jóri szerint jog­sértő - szociális konzultációval összefüggő vitában. A bíróság, majd az ítélőtábla azonban arra jutott, a miniszter csupán egy összegző, véleménynyilvánítást kifejező választ adott, amit Konferencia a szegénységről Az Európai Unió szociális beru­házásairól, a magyarországi lak­hatási válságról, valamint a mun­kanélküliség kérdéseiről tart ma konferenciát a Szociális Szakmai Szövetség. A Ferge Zsuzsa szoci­ológus nevéhez köthető szerve­zet „Az Európai Unió új stratégiá­ja: Szociális Beruházások" cím­mel tervezett rendezvényén elő­adást tart többek között Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa, Ferge Zsuzsa szociológus, vala­mint Krémer Balázs, a szövetség elnöke. a népszava Kettős mérce a képviselőknél Ez az ügy nem ügy, hanem ürügy- mondta lapunknak Si­mon Gábor, az MSZP elnökhe­lyettese, akinek mentelmi jogát tegnap felfüggesztette a Ház. Az ellenzéki politikus kiadását bűn­segédként megvalósított csalás és magánokirat-hamisítás gya­núja miatt kérte a legfőbb ügyész. Simon ellen az előző cik­lusban született térítésigazolás miatt akarnak vizsgálatot indíta­ni, az ügyészség azonban meg sem hallgatta őt. Az MSZP-s Sza­­nyi Tibor, aki „bemutatott" az őt mocskoló jobbikosoknak és akit ezért súlyos pénzbüntetéssel sújtottak, tegnap sütőkesztyűt kapott a fiatal kereszténydemok­ratáktól. Az alkotmányügyi bi­zottság ülésén pedig kiderült, a fideszesek elmebetegezhetnek is. A testületben vita alakult ki, felelősségre kell-e vonni Balla Györgyöt, aki a jobbikos Novák Előd ügyének tárgyalásakor java­solta, a Ház kérjen igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt. Az ellenzékiek kifogásolták, hogy míg Szanyira egy „egyezményes jel" miatt a legnagyobb bünte­tést szabják ki, addig egy fide­szes megengedhet magának egy ilyen felszólalást. A népszava képzik már az erkölcstanárokat Alsó tagozaton - ahogy minden tantárgyat - az erkölcstant is ta­nítók oktatják majd, felső tago­zaton pedig a tantárgynak meg­felelő szakos tanári végzettség lesz szükséges, mint minden tantárgy esetében. Ezt közölte Balog Zoltán miniszter, hozzáté­ve, hogy az erkölcstan oktatásá­ra felkészítő továbbképzések már megkezdődtek. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA Egyelőre nem találtak fogást a Szebb Jövőn Nem lehetett elég jogsértést bi­zonyítani a Szebb Jövőért Pol­gárőr Egyesület tevékenységé­vel kapcsolatban, és a Jobbik­hoz köthető csoportot egyelőre nem lehet feloszlatni - lényegé­ben erről döntött tegnap a Sze­gedi Ítélőtábla, miután hatá­lyon kívül helyezte az egyesület feloszlatását elutasító elsőfokú bírósági döntést. Egyúttal azonban új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró Gyulai Tör­vényszéket. A táblabíróság sze­rint a törvényszék nem vizsgál­ta elég részletesen, hogy szer­vezett járőrözéseik során meg­­valósítottak-e olyan tevékeny­séget, amely indokolná a felosz­latásukat. Mint Kissné Koch Ágnes bíró kiemelte: a törvény­széknek ki kell térnie rá, hogy a csoport tagjai Magyarbán­­hegyesen, Kunhegyesen, Sar­kadon, Várpalotán, Tiszaroffon, Devecseren vagy Cegléden, il­letve a fővárosi Hősök terén tartott Magyar Gárda-ünnepsé­gen is megvalósíthattak-e bár­milyen jogsérelmet. Mint a bíró emlékeztetett, a Békés Megyei Főügyészség azért indítványozta a civil szer­vezet feloszlatását, mert az egyesület Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán szervezett jár­őrözése során faji alapú meg­különböztetést tett az emberek között, ugyanakkor az ítélőtáb­la szerint a többi helyszínen történtek ismerete nélkül nem lehetne megalapozott döntést hozni. Úgy fogalmaztak, önma­gában az, hogy tagjaik a felosz­latott Magyar Gárda egyenru­hájához hasonló formaruhát öltve, menetoszlopban, katonai vezényszóra felvonulva járőröz­­tek, még nem indokolja a felosz­latást, és az sem, hogy a szer­vezet tagjai a cigánysággal kap­csolatban a Jobbikhoz vagy a gárdához hasonló nézeteket vallanak. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület a Jobbik rendezvé­nyeinek biztosítása mellett ar­ról híresült el, hogy 2011 már­ciusában először a Heves me­gyei Gyöngyöspatán, majd a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhad­házán kezdett masírozni, ami­hez más szélsőséges szerveze­tek is csatlakoztak, félelmet keltve a helyi roma kisebbség­ben. A főügyészség keresetet nyújtott be a szervezet feloszla­tására, mondván, a közbizton­ság helyreállítására hivatkozó „járőrszolgálat” valójában a bű­nözőnek kikiáltott cigány ki­sebbség megfélemlítését céloz­ta. A Gyulai Törvényszék ezt el­utasította, mivel szerintük az ügyészség nem tudta ezt konk­rét jogsértésekkel bizonyítani. B.L.N. Látszólag független lett a médiahatóság MUHARI JUDIT Ezentúl nem a kormányfő, ha­nem a miniszterelnök javasla­tára az államfő nevezi ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét - egyebek között erről döntött tegnap este a parlament. A mé­diatörvény módosításával a képviselők elfogadták azt is, hogy az eredetileg javasolt tíz­éves szakmai múlt helyett ele­gendő lesz ötéves gyakorlat is az elnöki poszt betöltéséhez. A jelöltről a miniszterelnöknek ki kell majd kérnie a Közszolgála­ti Testület, a Nemzeti Hírközlé­si és Informatikai Tanács, vala­mint a legalább öt éve működő országos szakmai szervezetek véleményét. Ez a módosítás egyébként az NMHH jelenlegi elnöke, Szalai Annamária sze­mélyét nem érinti, hiszen az új szabályozás legkorábban 2019- ben nyer értelmet. Ráadásul a médiatanács tagjainak jelölési és választási eljárása nem vál­tozik, és ők továbbra is újravá­laszthatók. Változik a médiaalkotmány is. A tájékoztatási tevékenysé­get végző televíziók és rádiók a jelenlegi szabályozás alapján kötelesek hírműsoraikban sok­oldalúan, tényszerűen, idősze­rűen, tárgyilagosan és kiegyen­súlyozottan tájékoztatni a meg­határozott eseményekről. A jö­vőben csak a kiegyensúlyozott­ságnak kell megfelelni. A médiatörvénnyel kapcsola­tos módosítást egyébként feb­ruár közepén Navracsics Tibor nyújtotta be a parlamentnek, azt követően, hogy az Európai Bizottság az Európa Tanácsot (ET) kérte fel, kezdjen párbe­szédet a magyar hatóságokkal, mert a médiaszabályozás túl­zottan központosító. Az ET fő­titkára, Thorbjorn Jagland ta­valy Budapesten járt, és talál­kozott a miniszterelnökkel és Navracsics Tiborral. A főtitkár elsősorban a médiahatóság el­nökének és a médiatanács tag­jainak jelölési és kinevezési rendszerét kifogásolta, és kije­lentette: ezen változtatni kell. A kormány ezt meg is ígérte, ké­sőbb Navracsics Tibor levélben is biztosította a főtitkárt arról, hogy a kifogásolt részeket mó­dosítják. A kabinet - az indok­lás szerint - a változásoktól most azt várja, hogy erősebb garanciát kap a médiahatóság függetlensége, és így véget ér a kérdésben indult uniós vita. A szakértők viszont elégedet­lenek. Pólyák Gábor médiajo­gász a többi között úgy fogal­mazott: a módosítás a törvény két elemét érinti. Szűkíti a ki­egyensúlyozott tájékoztatás kö­vetelményét és látszólag csök­kentette a médiahatóság elnö­kének politikai függését. Szabó Vilmos, az ET magyar delegáció­jának szocialista tagja pedig la­punknak kijelentette: április­ban lesz az ET következő köz­gyűlése, akkor mindenképpen tájékoztatja a főtitkárt, hogy végül miként módosította a parlament a médiatörvényt. Vita a közmunkásokról Az alapvető jogok biztosa szerint a közmédiumok a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét sértették azzal, hogy ko­rábbi munkavállalóikat közfoglalkoztatottként alkalmazták to­vább. Az MTVA három ütemben csaknem ezer dolgozóját bocsá­totta el, majd ezt követően a közfoglalkoztatás úgynevezett Start­munka mintaprogramja keretében 240 közmunkást alkalmazott archívumi digitalizáló és feldolgozó munkakörben. Az alapnál ezt cáfolták, és kijelentették, a közmunkaprogramban nincs olyan munkavállaló, aki korábban az MTVA dolgozója lett volna.

Next