Népszava, 2013. március (140. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-26 / 71. szám
Az időközi voksolások megmutatták: a demokratikus ellenzéknek együtt kell működnie Egyedül nem megy Összefogás hiányában a választók tét nélkülinek érezhették a Dunakeszin tartott időközi voksolást. Molnár Zsolt szocialista politikus szerint ezt üzente a vasárnapi önkormányzati választás, amelyből azonban országos tendenciákra vonatkoztató következtetést nem szabad levonni. Tanulságos volt a Dunakeszin vasárnap tartott időközi választás - jelentette ki lapunknak Molnár Zsolt, az MSZP kampányokért is felelős fővárosi elnöke. A politikus szerint a választók megüzenték: az Orbán-kormány leváltásában érdekelt demokratikus ellenzéknek együtt kell működnie. Ha ezt nem teszik, a baloldali szavazók otthon maradnak. Ellenzéki összefogás hiányában ugyanis tét nélkülinek érezhetik a választást, ahogy ezúttal Dunakeszin történt. A városban az MSZP-nek nem sikerült az Együtt 2014 és a PM Választási Szövetséggel, illetve az általuk támogatott független Oláh Noémi jelölttel megállapodni. A szavazók úgy érezték, hogy az egymással is versengő demokratikus ellenzéki jelöltek külön-külön nem tudnák legyőzni a Fideszt, ezért inkább otthon maradtak, és így tudatták, szerintük ez így nem jó. Meg kell állapodni a jövőben - mondta Molnár. A fővárosi elnök úgy vélte, a függetlenként induló Oláh Noémin kevésbé kérték számon az együttműködés hiányát, mint a szocialista párton, ezért is kaphatott több szavazatot, mint MSZP-s ellenfele, Feketéné Miczki Melinda. Ez azonban nem jelenti, hogy a Bajnai Gordon nevével fémjelzett választási szövetségnek le kellene vonni azt a tanulságot, hogy együttműködés nélkül le lehet váltani Orbán Viktorékat. A szocialista politikus szerint az utolsó percig volt olyan forgatókönyv, hogy közösen állítanak jelöltet. Nem az MSZP-n múlott, hogy ez nem jött össze. Kijelentette: a Dunakeszi egyetlen választókerületében született eredményből országos tendenciákra vonatkozó következtetést nem szabad levonni. Ahogy a korábbi időközi önkormányzati voksolásokból sem lehet, így például a szolnoki, a soproni vagy a dunaföldvári szocialista győzelemből. Egy-egy ilyen önkormányzati választást a helyén kell kezelni - fogalmazott. Dunakeszi 7-es számú választókerületében a fideszes Benkő Tamás nyerte a vasárnapi időközi önkormányzati választást, mögötte az Együtt 2014-PM Választási Szövetség által támogatott Oláh Noémi végzett. Az MSZP-s Feketéné Miczki Melinda a negyedik lett a voksoláson. Szentendre 4-es számú egyéni választókerületében a fideszes Horváth Győző nyert, a szocialista Miakich Gábor pedig a második helyen végzett. Szentendrén sikerült a korábbi szocialista szavazatok számát megduplázni, Molnár szerint ez biztató. Köszönet azoknak, akik elmentek és az MSZP-re voksoltak - mondta a párt budapesti elnöke. Az Együtt 2014-PM Választási Szövetség szerint ugyanakkor a Dunakeszin született eredmény az első lépés a korszakváltás felé. Közleményükben egyebek között azt írták: „büszkék vagyunk arra, hogy együtt egyre hatékonyabban tudjuk megszólítani azokat, akik meg akarnak szabadulni az Orbán- Simicska-rezsimtől, de eddig nem tudtak vagy nem akartak maguknak pártot választani”. Hozzátették, hogy folytatni fogják „a remény koalíciójának felépítését”, és ebbe minden változást akaró demokratikus ellenzéki erőt bevonnának. Kósa Lajos és a Dunakeszin győztes Benkő Tamás - nyeregben érezhetik magukat fotó: mti/benczay László Magabiztos a Fidesz A választók nem fordultak el a jelenlegi kormánytöbbségtől - értékelt tegnap Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa a Dunakeszin frissen megválasztott Benkő Tamással és a Szentendrén győzelmet aratott Horváth Győzővel az oldalán kijelentette: az eredmények azt mutatják, hogy az embereket jobban érdekli, mi lesz velük, mint hogy mit üzen a baloldal. Szentendrén a fideszes jelölt a volt szocialista polgármestert győzte le, Dunakeszin pedig a baloldal két pártja „összevissza kaszabolták egymást", a választókkal nem törődtek - fogalmazott a fideszes politikus. F.Á. RÖVIDEN Navracsics pert nyert Jórival szemben Jogerősen megnyerte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt a személyiségi jogi pert, amelyet Jóri András (képünkön) volt adatvédelmi biztos indított ellene. Jóri 2011 őszén még ombudsmanként perelte be a minisztert, amiért szerinte megsértette személyhez fűződő jogait a - Jóri szerint jogsértő - szociális konzultációval összefüggő vitában. A bíróság, majd az ítélőtábla azonban arra jutott, a miniszter csupán egy összegző, véleménynyilvánítást kifejező választ adott, amit Konferencia a szegénységről Az Európai Unió szociális beruházásairól, a magyarországi lakhatási válságról, valamint a munkanélküliség kérdéseiről tart ma konferenciát a Szociális Szakmai Szövetség. A Ferge Zsuzsa szociológus nevéhez köthető szervezet „Az Európai Unió új stratégiája: Szociális Beruházások" címmel tervezett rendezvényén előadást tart többek között Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa, Ferge Zsuzsa szociológus, valamint Krémer Balázs, a szövetség elnöke. a népszava Kettős mérce a képviselőknél Ez az ügy nem ügy, hanem ürügy- mondta lapunknak Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese, akinek mentelmi jogát tegnap felfüggesztette a Ház. Az ellenzéki politikus kiadását bűnsegédként megvalósított csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kérte a legfőbb ügyész. Simon ellen az előző ciklusban született térítésigazolás miatt akarnak vizsgálatot indítani, az ügyészség azonban meg sem hallgatta őt. Az MSZP-s Szanyi Tibor, aki „bemutatott" az őt mocskoló jobbikosoknak és akit ezért súlyos pénzbüntetéssel sújtottak, tegnap sütőkesztyűt kapott a fiatal kereszténydemokratáktól. Az alkotmányügyi bizottság ülésén pedig kiderült, a fideszesek elmebetegezhetnek is. A testületben vita alakult ki, felelősségre kell-e vonni Balla Györgyöt, aki a jobbikos Novák Előd ügyének tárgyalásakor javasolta, a Ház kérjen igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt. Az ellenzékiek kifogásolták, hogy míg Szanyira egy „egyezményes jel" miatt a legnagyobb büntetést szabják ki, addig egy fideszes megengedhet magának egy ilyen felszólalást. A népszava képzik már az erkölcstanárokat Alsó tagozaton - ahogy minden tantárgyat - az erkölcstant is tanítók oktatják majd, felső tagozaton pedig a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség lesz szükséges, mint minden tantárgy esetében. Ezt közölte Balog Zoltán miniszter, hozzátéve, hogy az erkölcstan oktatására felkészítő továbbképzések már megkezdődtek. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA Egyelőre nem találtak fogást a Szebb Jövőn Nem lehetett elég jogsértést bizonyítani a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével kapcsolatban, és a Jobbikhoz köthető csoportot egyelőre nem lehet feloszlatni - lényegében erről döntött tegnap a Szegedi Ítélőtábla, miután hatályon kívül helyezte az egyesület feloszlatását elutasító elsőfokú bírósági döntést. Egyúttal azonban új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró Gyulai Törvényszéket. A táblabíróság szerint a törvényszék nem vizsgálta elég részletesen, hogy szervezett járőrözéseik során megvalósítottak-e olyan tevékenységet, amely indokolná a feloszlatásukat. Mint Kissné Koch Ágnes bíró kiemelte: a törvényszéknek ki kell térnie rá, hogy a csoport tagjai Magyarbánhegyesen, Kunhegyesen, Sarkadon, Várpalotán, Tiszaroffon, Devecseren vagy Cegléden, illetve a fővárosi Hősök terén tartott Magyar Gárda-ünnepségen is megvalósíthattak-e bármilyen jogsérelmet. Mint a bíró emlékeztetett, a Békés Megyei Főügyészség azért indítványozta a civil szervezet feloszlatását, mert az egyesület Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán szervezett járőrözése során faji alapú megkülönböztetést tett az emberek között, ugyanakkor az ítélőtábla szerint a többi helyszínen történtek ismerete nélkül nem lehetne megalapozott döntést hozni. Úgy fogalmaztak, önmagában az, hogy tagjaik a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájához hasonló formaruhát öltve, menetoszlopban, katonai vezényszóra felvonulva járőröztek, még nem indokolja a feloszlatást, és az sem, hogy a szervezet tagjai a cigánysággal kapcsolatban a Jobbikhoz vagy a gárdához hasonló nézeteket vallanak. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület a Jobbik rendezvényeinek biztosítása mellett arról híresült el, hogy 2011 márciusában először a Heves megyei Gyöngyöspatán, majd a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadházán kezdett masírozni, amihez más szélsőséges szervezetek is csatlakoztak, félelmet keltve a helyi roma kisebbségben. A főügyészség keresetet nyújtott be a szervezet feloszlatására, mondván, a közbiztonság helyreállítására hivatkozó „járőrszolgálat” valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta. A Gyulai Törvényszék ezt elutasította, mivel szerintük az ügyészség nem tudta ezt konkrét jogsértésekkel bizonyítani. B.L.N. Látszólag független lett a médiahatóság MUHARI JUDIT Ezentúl nem a kormányfő, hanem a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét - egyebek között erről döntött tegnap este a parlament. A médiatörvény módosításával a képviselők elfogadták azt is, hogy az eredetileg javasolt tízéves szakmai múlt helyett elegendő lesz ötéves gyakorlat is az elnöki poszt betöltéséhez. A jelöltről a miniszterelnöknek ki kell majd kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, valamint a legalább öt éve működő országos szakmai szervezetek véleményét. Ez a módosítás egyébként az NMHH jelenlegi elnöke, Szalai Annamária személyét nem érinti, hiszen az új szabályozás legkorábban 2019- ben nyer értelmet. Ráadásul a médiatanács tagjainak jelölési és választási eljárása nem változik, és ők továbbra is újraválaszthatók. Változik a médiaalkotmány is. A tájékoztatási tevékenységet végző televíziók és rádiók a jelenlegi szabályozás alapján kötelesek hírműsoraikban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni a meghatározott eseményekről. A jövőben csak a kiegyensúlyozottságnak kell megfelelni. A médiatörvénnyel kapcsolatos módosítást egyébként február közepén Navracsics Tibor nyújtotta be a parlamentnek, azt követően, hogy az Európai Bizottság az Európa Tanácsot (ET) kérte fel, kezdjen párbeszédet a magyar hatóságokkal, mert a médiaszabályozás túlzottan központosító. Az ET főtitkára, Thorbjorn Jagland tavaly Budapesten járt, és találkozott a miniszterelnökkel és Navracsics Tiborral. A főtitkár elsősorban a médiahatóság elnökének és a médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét kifogásolta, és kijelentette: ezen változtatni kell. A kormány ezt meg is ígérte, később Navracsics Tibor levélben is biztosította a főtitkárt arról, hogy a kifogásolt részeket módosítják. A kabinet - az indoklás szerint - a változásoktól most azt várja, hogy erősebb garanciát kap a médiahatóság függetlensége, és így véget ér a kérdésben indult uniós vita. A szakértők viszont elégedetlenek. Pólyák Gábor médiajogász a többi között úgy fogalmazott: a módosítás a törvény két elemét érinti. Szűkíti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét és látszólag csökkentette a médiahatóság elnökének politikai függését. Szabó Vilmos, az ET magyar delegációjának szocialista tagja pedig lapunknak kijelentette: áprilisban lesz az ET következő közgyűlése, akkor mindenképpen tájékoztatja a főtitkárt, hogy végül miként módosította a parlament a médiatörvényt. Vita a közmunkásokról Az alapvető jogok biztosa szerint a közmédiumok a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét sértették azzal, hogy korábbi munkavállalóikat közfoglalkoztatottként alkalmazták tovább. Az MTVA három ütemben csaknem ezer dolgozóját bocsátotta el, majd ezt követően a közfoglalkoztatás úgynevezett Startmunka mintaprogramja keretében 240 közmunkást alkalmazott archívumi digitalizáló és feldolgozó munkakörben. Az alapnál ezt cáfolták, és kijelentették, a közmunkaprogramban nincs olyan munkavállaló, aki korábban az MTVA dolgozója lett volna.