Népszava, 2013. április (140. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-02 / 76. szám

Mesterházy szerint ha harc, legyen harc Fekete kampányba kezdett a Fidesz azzal, hogy „piszkos mó­don járatja le politikai ellenfele­it”, diákokat, tüntetőket és el­lenzéki politikusokat - állapí­totta meg az elmúlt hét esemé­nyeit elemző írásában az MSZP elnök-frakcióvezetője. Mester­házy Attila szerint óriási nyo­más alá került az ország, ben­ne az ellenzék és annak legerő­sebb pártja, az MSZP is, miköz­ben a Fidesz „kénye-kedve sze­rint változtatja a jogszabályo­kat, beleértve az alaptörvényt is”. Vagyis a jog sem más, mint harci eszköz a kormányoldal számára. Orbán rendszerének lényege, hogy a Fidesz bárkivel bármi­kor bármit megtehet és meg is tesz - emlékeztetett a pártel­nök, aki szerint nem pusztán egyes intézkedésekkel, hanem az egész rendszerrel van a baj, ami azt is jelenti, hogy az Or­­bán-rendszert „tokkal-vonóval” kell leváltani. A Fidesszel foly­tatott küzdelemben a második hely nem jó semmire: 2014-ben az a tét, bebetonozza-e magát a Fidesz-rendszer vagy meg le­het-e ezt akadályozni. Mester­házy szerint nyílt sisakos küz­delemre van szükség és szövet­ségre a változásért. Egyértelmű­nek nevezte továbbá, hogy erős MSZP nélkül nincs kormányvál­tás. Világossá tette azt is, hogy készek megvédeni támogatói­kat, tagjaikat, politikusaikat a támadásoktól. „Ki kell állnunk egymásért, nem engedhetjük, hogy az MSZP cselekvőképes­sége megrendüljön, hogy éket verhessenek a demokraták kö­zé vagy azt, hogy egyenként va­dásszák le az MSZP-seket.” El kell mondani minden vá­lasztópolgárnak, hogy a Fidesz „a szemünk láttára lopja szét az országot” - folytatta Mester­házy, megjegyezve: csak addig kelthet a kormánypárt félelmet, amíg el nem zavarják. El kell mondani, hogy az MSZP-nek van politikai ajánlata az ország gondjainak megoldására, hogy tündérmese és csoda helyett a kilábalás és felemelkedés a re­ális terv. El kell mondani a vá­lasztóknak azt is, hogy helyre­állítjuk a demokráciát és kitilt­juk az államot az emberek ma­gánéletéből - írta a pártelnök. Nem ijedünk meg a Fidesz al­jas támadásaitól, felvesszük a kesztyűt, ha harc, legyen harc - adta ki a jelszót Mesterházy, megjegyezve: az emberek már ma is tudják, hogy nem a Fi­desz a megoldás, jövőre viszont azt is tudni fogják, hogy van más választás. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Baráti kézben az erdélyi szavazók adatai A Fidesznek gyűjtheti az adato­kat Erdélyben a Tőkés László nevéhez köthető Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A Népszabadság érte­sülései szerint egy átfogó kon­zultáció részeként Tőkésék olyan adatokhoz juthatnak, amelyek a kormánypártok hasznára lehetnek a 2014-es választások előkészítésében. A lap - EMNP-s forrásokra hivat­kozva - azt írta, az adatgyűjtés e héten indul. A napilap birto­kába került egy kérdőív is, amelyen az iránt érdeklődnek majd, hogy az erdélyiek miként viszonyulnak a Fidesz és Or­bán Viktor nemzetpolitikája­ Egy kérdőíven érdeklődnek, miként viszonyulnak a Fidesz és Orbán politikájához hoz, az egyszerűsített honosí­táshoz, valamint szándékuk­ban áll-e szavazni. A felmérés­ben az alanyok szociális viszo­nyaira, politikai-társadalmi helyzetére, problémáira vonat­kozóan is gyűjtenek adatokat, ám a kérdőívezésnek gyanítha­tóan a mozgósítás is a célja. A lap a kérdőív alapján azt írta, a dőlt betűvel szedett ré­szek utasításokat tartalmaz­nak arra vonatkozóan, hogy az EMNT-aktivistának mikor és hogyan kell összekötnie a ma­gyar állampolgárságot a parla­menti választásokkal: „Amen­­­nyiben nem igényelte még az állampolgárságot vagy az útle­velet, az EMNT-iroda azért van, hogy segítsen a papírok össze­állításában. Adja meg a szemé­lyi adatait, és ön helyett az űr­lapot előkészítjük, és visszajö­vünk. Elmondjuk a választá­sokról szóló információkat.” Se­gítenek a választási regisztrá­ció lebonyolításában is. A lap megkereste az EMNP vezetőit is az ügyben: Gergely Balázs, a demokráciaközpontok koordi­nálásával megbízott alelnök nem cáfolta a konzultációt, de Toró T. Tiborhoz irányította a lapot, ám a pártelnök többszö­ri megkeresésre sem reagált. Tőkésék a Népszabadság sze­rint vélhetően a konzultáció adataival „fizetnek” a Fidesz­nek, amiért a kormánypárt ki­emelt partnerként kezeli az EMNT-t, amely számára lehető­vé tette, hogy a demokráciaköz­pontok révén tagtoborzásra használja az egyszerűsített ho­nosítást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei elnöke szerint a honosítottak adatbázisát át is adták az EMNP-nek. „Olyanok jelentkeztek nálunk, akik az ál­lampolgársági esküt követően kormányablaknál próbálták át­venni lakcímkártyájukat és anyakönyvi kivonatukat. Azt a választ kapták, hogy az iratai­kat átadták a demokráciaköz­pontnak, onnan majd megkap­ják” - mondta Szabó Ödön. Ha ez igaz, a külhoni magyar ál­lampolgárok adatait itthon tit­kosítani igyekvő - ezzel akár a választások tisztaságát is ve­szélyeztető - kormánypártok Tőkéséknek gond nélkül eljut­tatták az adatokat. A lap ugyanakkor arra a megállapításra jutott, hogy ha Erdélyben valaki a megkérde­zettek nevét és címét is tartal­mazó kérdőíven adatokat gyűjt arról, hogy a határon túli ma­gyarok támogatják-e a Fidesz nemzetpolitikáját, illetve akar­­nak-e szavazni a 2014-es vá­lasztáson, azzal itthon nem na­gyon lehet mit kezdeni. Ugyan­akkor nem kizárt, hogy az ilyen felmérés egy a külhoni állam­polgárok adatait tartalmazó „Kubatov-lista” alapja lehet. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az iskolák igazodhatnak működési rendjükben az egyházakhoz Hittan: nincs több titok Alaptörvényt sérthet a hittan és erkölcstan közötti kötelező választás az álta­lános iskolákban, bár a köznevelési törvényhez kapcsolódó kormányrendelet bájosan életszerűtlen eszközökkel próbálja ennek elejét venni. A friss jogsza­bály szerint az egyházak adatbázisokat építhetnek a hittanra jelentkezők sze­mélyes információiból, valamint megnehezíthetik az állami iskolák működé­sét. A felekezetek többsége mégsem rajong a kötelező hitoktatásért. MOLNÁR RICHÁRD A hit- és erkölcstant tanuló gyerekek nevét és az osz­tályuk megnevezését is át kell adniuk az iskoláknak az érintett egyházi jogi személyek­nek - derült ki az Emberi Erő­források Minisztériuma (Emmi) március 22-én kelt, a közneve­lési törvényhez több ponton kapcsolódó végrehajtási rende­letéből. A jogszabály egyebek közt a szeptembertől, az általá­nos iskola első és ötödik osztá­lyától felmenő rendszerben be­vezetett „hit- és erkölcstan” (to­vábbiakban hittan), illetve a he­lyette választható erkölcstan tanításához kötődő részletsza­bályokat taglalja. Bár a két tan­tárgy között nem a gyermek, hanem „önkéntes írásbeli hoz­zájárulással” a szülő választ, több dolog is megkérdőjelezheti a döntés szabadságát. Szülői és jogvédő szervezetek ugyanis korábban arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, hogy a kötelező tantárgyválasz­tás miatt az állami fenntartású iskolákban nyilvántartás kelet­kezik arról, hogy melyik diák tanul hittant vagy erkölcstant. Vagyis ha például a hittanok­tatást „erősen preferáló” vezeté­se van az iskolának, a tanke­rületnek vagy a helyi önkor­mányzatnak, akkor a vallási tanulmányokat elutasító szülő­ket és gyermekeiket esetleg hátrányos megkülönböztetés érheti. Ráadásul az alaptörvény szerint a vallásszabadság joga magában foglalja, hogy vallását valaki „nyilvánosan vagy a ma­gánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gya­korolja”. Azzal viszont, hogy egy szülő a hittan vagy az erkölcs­ Nem derül ki, az egyházak meddig őrizhetik meg és milyen célokra használhatják a hittant választók adatait tan választására kényszerül egy nem egyházi fenntartású és szellemiségű iskolában, közve­tetten nyilatkozik saját vallá­sosságáról is. Az Emmi-rendeletből nem derült ki, hogy az egyházak meddig őrizhetik meg és fel­­használhatják-e hitéleti és egyéb célokra a hittanra jelent­kezők adatait. Az állami iskola­­fenntartó viszont sajátos mód­szerrel előzné meg, hogy egy adott tanulóról a szülein és a tanárain kívül illetéktelenek ne tudhassanak arról, hogy a gyermek hittant vagy erkölcs­tant tanul. A jogszabály szerint a diákok tanulmányi értékelé­sénél az iskola a tanügyi doku­mentumaiban az „Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan” megnevezést kell használni, így az adott ér­demjegyből elvileg nem derül ki, hogy azt a tanuló hittanból vagy erkölcstanból kapta. Élet­szerűtlen azonban azt feltéte­lezni, hogy a tantestület és az iskola vezetése vagy éppen a többi diák szülei előbb-utóbb ne tudnák meg, hogy gyerme­keik kikkel tanulnak együtt. A rendeletből ugyanis kiderül, hogy „a hit- és erkölcstanokta­tásban részt vevő tanulócso­portok összevonhatók”, azaz az egyes osztályok hittant tanuló tagjaiból külön csoportokat hoznak majd létre, akiknek tanóráit „elsősorban az erkölcs­tanórák számára az órarend­ben meghatározott időben kell megtartani”. Ebből következik, hogy minden érintett számára - akarva, akaratlanul - nyil­vánvaló lesz, hogy ki részesül hittan helyett erkölcstani okta­tásban, illetve hogyan teljesít azokból. A jogszabály egyéb­ként nem ír elő osztályzást a két tárgyból, hanem az iskola pedagógiai programjára bízza a tanulók minősítési módjának kérdését. Hiába vállalná fel azonban egy vallásos szülő az iskolakö­zösség előtt, hogy gyermekét hitoktatásban akarja részesíte­ni, ha az iskola nem köteles biztosítani a tanuló számára a választott egyház képzését. Az állam ugyanis akkor biztosítja a szükséges finanszírozást, ha egy osztályból legalább hét gye­rek jelentkezik az adott feleke­zet hittanóráira. Vagyis a törvé­nyesen működő kisegyházak többségének aligha lesz esélye hitoktatást indítania állami fenntartású iskolákban. Sőt bajban lehetnek a történelmi egyházak is: a Hír24-nek ko­rábban nyilatkozó Kákay Ist­ván, az evangélikus egyház or­szágos irodájának igazgatója szerint nem kaptak elég időt a felkészülésre, nincs elég kép­zett hitoktatójuk. Az egyházi vezető azt is hozzátette: egy prominens egyházi személyek körében végzett vizsgálat sze­rint 70 százalékuk eleve nem tartotta szerencsésnek, hogy választaniuk kell a családok­nak a hittan és erkölcstan kö­zött. A hírportálnak nyilatkozó Kamarás István vallás­szocioló­gus szerint átlagosan a szülők 15-20 százaléka választja majd a hittant gyermekei számára. Nemcsak az egyházaknak, hanem az állami fenntartású iskoláknak is gondot okozhat majd szeptembertől a hittanok­tatás. Az intézmények felelnek ugyanis az oktatáshoz szüksé­ges tárgyi feltételek biztosításá­ért, és kötelesek a hittanórán részt vevők felügyeletéről gon­doskodni, ha - például a hitok­tató betegsége esetén - az egy­ház nem tud gondoskodni a hittantanár szakszerű helyet­tesítéséről. Vagyis ilyen esetben az iskolának kell biztosítania a tanárt. Ha pedig az egyház az erkölcstanórával azonos idő­pontban a hittanórát „nem tud­ja megtartani”, az érintett szü­lők írásbeli egyetértő nyilatko­zata alapján az iskolaigazgató és az egyház képviselője megál­lapodhat arról, hogy az órákat az egyház „más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg”. Az­az elképzelhető, hogy az isko­lák kénytelenek lesznek műkö­dési rendjükben az egyházak­hoz igazodni vagy megszervez­ni a gyerekek utaztatását az egyház által „megfelelőnek” tartott külső helyszínekre. Katolikus bírálat a KSH-nak Tavaly júliusban még a magukat a népszámlálá­son az adott egyház híveinek mondók arányá­ban határozta volna meg az egy-egy felekezet által fenntartható iskolai vagy szociális férőhe­lyek számát Semjén Zsolt. A KDNP-s miniszterel­nök-helyettes kijelentésének érdekessége, hogy a­­ 2011-es népszámlálás közelmúltban kiadott adatai alapján tíz év alatt csaknem másfél millió hívőt vesztett - katolikus egyház múlt heti közle­ménye szerint a két évvel ezelőtti cenzus ered­ményei „nem alkalmasak az összevetésre", mivel „a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi nép­­számlálásokétól". Bár a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleménye nem részletez­te, de a 2001-es népszámlálás idején a válasz­adók még nem jelölhették be az „Ateista", illetve a „Nem válaszol" lehetőségét, de megtehették, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés­re nem válaszoltak. Akkor 1,1 millió ember nem adott választ, 2011-re viszont 2,7 millióra emel­kedett a számuk. A korábbi népszámlálásnál ugyanis jellemző magatartás volt, hogy a válasz­adó - bár nem volt hívő és/vagy vallásgyakorló, templomlátogató - azt a felekezetet jelölte meg, amely előtt megkeresztelték. A MKPK egyébként azt is felrótta a népszámlálást végző KSH-nak, hogy „a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés­re a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát". A KSH egyelőre nem reagált az egész felmérés hitelességét megkérdőjelező vá­dakra, ahogy még a KDNP sem állt ki a katolikus egyház kritikája mellett. Hittanoktatás egy iskolában - több aggály is felmerült a kötelező oktatás kapcsán fotó: népszava-archív

Next