Népszava, 2013. április (140. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-02 / 76. szám
Mesterházy szerint ha harc, legyen harc Fekete kampányba kezdett a Fidesz azzal, hogy „piszkos módon járatja le politikai ellenfeleit”, diákokat, tüntetőket és ellenzéki politikusokat - állapította meg az elmúlt hét eseményeit elemző írásában az MSZP elnök-frakcióvezetője. Mesterházy Attila szerint óriási nyomás alá került az ország, benne az ellenzék és annak legerősebb pártja, az MSZP is, miközben a Fidesz „kénye-kedve szerint változtatja a jogszabályokat, beleértve az alaptörvényt is”. Vagyis a jog sem más, mint harci eszköz a kormányoldal számára. Orbán rendszerének lényege, hogy a Fidesz bárkivel bármikor bármit megtehet és meg is tesz - emlékeztetett a pártelnök, aki szerint nem pusztán egyes intézkedésekkel, hanem az egész rendszerrel van a baj, ami azt is jelenti, hogy az Orbán-rendszert „tokkal-vonóval” kell leváltani. A Fidesszel folytatott küzdelemben a második hely nem jó semmire: 2014-ben az a tét, bebetonozza-e magát a Fidesz-rendszer vagy meg lehet-e ezt akadályozni. Mesterházy szerint nyílt sisakos küzdelemre van szükség és szövetségre a változásért. Egyértelműnek nevezte továbbá, hogy erős MSZP nélkül nincs kormányváltás. Világossá tette azt is, hogy készek megvédeni támogatóikat, tagjaikat, politikusaikat a támadásoktól. „Ki kell állnunk egymásért, nem engedhetjük, hogy az MSZP cselekvőképessége megrendüljön, hogy éket verhessenek a demokraták közé vagy azt, hogy egyenként vadásszák le az MSZP-seket.” El kell mondani minden választópolgárnak, hogy a Fidesz „a szemünk láttára lopja szét az országot” - folytatta Mesterházy, megjegyezve: csak addig kelthet a kormánypárt félelmet, amíg el nem zavarják. El kell mondani, hogy az MSZP-nek van politikai ajánlata az ország gondjainak megoldására, hogy tündérmese és csoda helyett a kilábalás és felemelkedés a reális terv. El kell mondani a választóknak azt is, hogy helyreállítjuk a demokráciát és kitiltjuk az államot az emberek magánéletéből - írta a pártelnök. Nem ijedünk meg a Fidesz aljas támadásaitól, felvesszük a kesztyűt, ha harc, legyen harc - adta ki a jelszót Mesterházy, megjegyezve: az emberek már ma is tudják, hogy nem a Fidesz a megoldás, jövőre viszont azt is tudni fogják, hogy van más választás. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Baráti kézben az erdélyi szavazók adatai A Fidesznek gyűjtheti az adatokat Erdélyben a Tőkés László nevéhez köthető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A Népszabadság értesülései szerint egy átfogó konzultáció részeként Tőkésék olyan adatokhoz juthatnak, amelyek a kormánypártok hasznára lehetnek a 2014-es választások előkészítésében. A lap - EMNP-s forrásokra hivatkozva - azt írta, az adatgyűjtés e héten indul. A napilap birtokába került egy kérdőív is, amelyen az iránt érdeklődnek majd, hogy az erdélyiek miként viszonyulnak a Fidesz és Orbán Viktor nemzetpolitikája Egy kérdőíven érdeklődnek, miként viszonyulnak a Fidesz és Orbán politikájához hoz, az egyszerűsített honosításhoz, valamint szándékukban áll-e szavazni. A felmérésben az alanyok szociális viszonyaira, politikai-társadalmi helyzetére, problémáira vonatkozóan is gyűjtenek adatokat, ám a kérdőívezésnek gyaníthatóan a mozgósítás is a célja. A lap a kérdőív alapján azt írta, a dőlt betűvel szedett részek utasításokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az EMNT-aktivistának mikor és hogyan kell összekötnie a magyar állampolgárságot a parlamenti választásokkal: „Amennyiben nem igényelte még az állampolgárságot vagy az útlevelet, az EMNT-iroda azért van, hogy segítsen a papírok összeállításában. Adja meg a személyi adatait, és ön helyett az űrlapot előkészítjük, és visszajövünk. Elmondjuk a választásokról szóló információkat.” Segítenek a választási regisztráció lebonyolításában is. A lap megkereste az EMNP vezetőit is az ügyben: Gergely Balázs, a demokráciaközpontok koordinálásával megbízott alelnök nem cáfolta a konzultációt, de Toró T. Tiborhoz irányította a lapot, ám a pártelnök többszöri megkeresésre sem reagált. Tőkésék a Népszabadság szerint vélhetően a konzultáció adataival „fizetnek” a Fidesznek, amiért a kormánypárt kiemelt partnerként kezeli az EMNT-t, amely számára lehetővé tette, hogy a demokráciaközpontok révén tagtoborzásra használja az egyszerűsített honosítást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei elnöke szerint a honosítottak adatbázisát át is adták az EMNP-nek. „Olyanok jelentkeztek nálunk, akik az állampolgársági esküt követően kormányablaknál próbálták átvenni lakcímkártyájukat és anyakönyvi kivonatukat. Azt a választ kapták, hogy az irataikat átadták a demokráciaközpontnak, onnan majd megkapják” - mondta Szabó Ödön. Ha ez igaz, a külhoni magyar állampolgárok adatait itthon titkosítani igyekvő - ezzel akár a választások tisztaságát is veszélyeztető - kormánypártok Tőkéséknek gond nélkül eljuttatták az adatokat. A lap ugyanakkor arra a megállapításra jutott, hogy ha Erdélyben valaki a megkérdezettek nevét és címét is tartalmazó kérdőíven adatokat gyűjt arról, hogy a határon túli magyarok támogatják-e a Fidesz nemzetpolitikáját, illetve akarnak-e szavazni a 2014-es választáson, azzal itthon nem nagyon lehet mit kezdeni. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az ilyen felmérés egy a külhoni állampolgárok adatait tartalmazó „Kubatov-lista” alapja lehet. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az iskolák igazodhatnak működési rendjükben az egyházakhoz Hittan: nincs több titok Alaptörvényt sérthet a hittan és erkölcstan közötti kötelező választás az általános iskolákban, bár a köznevelési törvényhez kapcsolódó kormányrendelet bájosan életszerűtlen eszközökkel próbálja ennek elejét venni. A friss jogszabály szerint az egyházak adatbázisokat építhetnek a hittanra jelentkezők személyes információiból, valamint megnehezíthetik az állami iskolák működését. A felekezetek többsége mégsem rajong a kötelező hitoktatásért. MOLNÁR RICHÁRD A hit- és erkölcstant tanuló gyerekek nevét és az osztályuk megnevezését is át kell adniuk az iskoláknak az érintett egyházi jogi személyeknek - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) március 22-én kelt, a köznevelési törvényhez több ponton kapcsolódó végrehajtási rendeletéből. A jogszabály egyebek közt a szeptembertől, az általános iskola első és ötödik osztályától felmenő rendszerben bevezetett „hit- és erkölcstan” (továbbiakban hittan), illetve a helyette választható erkölcstan tanításához kötődő részletszabályokat taglalja. Bár a két tantárgy között nem a gyermek, hanem „önkéntes írásbeli hozzájárulással” a szülő választ, több dolog is megkérdőjelezheti a döntés szabadságát. Szülői és jogvédő szervezetek ugyanis korábban arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, hogy a kötelező tantárgyválasztás miatt az állami fenntartású iskolákban nyilvántartás keletkezik arról, hogy melyik diák tanul hittant vagy erkölcstant. Vagyis ha például a hittanoktatást „erősen preferáló” vezetése van az iskolának, a tankerületnek vagy a helyi önkormányzatnak, akkor a vallási tanulmányokat elutasító szülőket és gyermekeiket esetleg hátrányos megkülönböztetés érheti. Ráadásul az alaptörvény szerint a vallásszabadság joga magában foglalja, hogy vallását valaki „nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja”. Azzal viszont, hogy egy szülő a hittan vagy az erkölcs Nem derül ki, az egyházak meddig őrizhetik meg és milyen célokra használhatják a hittant választók adatait tan választására kényszerül egy nem egyházi fenntartású és szellemiségű iskolában, közvetetten nyilatkozik saját vallásosságáról is. Az Emmi-rendeletből nem derült ki, hogy az egyházak meddig őrizhetik meg és felhasználhatják-e hitéleti és egyéb célokra a hittanra jelentkezők adatait. Az állami iskolafenntartó viszont sajátos módszerrel előzné meg, hogy egy adott tanulóról a szülein és a tanárain kívül illetéktelenek ne tudhassanak arról, hogy a gyermek hittant vagy erkölcstant tanul. A jogszabály szerint a diákok tanulmányi értékelésénél az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan” megnevezést kell használni, így az adott érdemjegyből elvileg nem derül ki, hogy azt a tanuló hittanból vagy erkölcstanból kapta. Életszerűtlen azonban azt feltételezni, hogy a tantestület és az iskola vezetése vagy éppen a többi diák szülei előbb-utóbb ne tudnák meg, hogy gyermekeik kikkel tanulnak együtt. A rendeletből ugyanis kiderül, hogy „a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók”, azaz az egyes osztályok hittant tanuló tagjaiból külön csoportokat hoznak majd létre, akiknek tanóráit „elsősorban az erkölcstanórák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani”. Ebből következik, hogy minden érintett számára - akarva, akaratlanul - nyilvánvaló lesz, hogy ki részesül hittan helyett erkölcstani oktatásban, illetve hogyan teljesít azokból. A jogszabály egyébként nem ír elő osztályzást a két tárgyból, hanem az iskola pedagógiai programjára bízza a tanulók minősítési módjának kérdését. Hiába vállalná fel azonban egy vallásos szülő az iskolaközösség előtt, hogy gyermekét hitoktatásban akarja részesíteni, ha az iskola nem köteles biztosítani a tanuló számára a választott egyház képzését. Az állam ugyanis akkor biztosítja a szükséges finanszírozást, ha egy osztályból legalább hét gyerek jelentkezik az adott felekezet hittanóráira. Vagyis a törvényesen működő kisegyházak többségének aligha lesz esélye hitoktatást indítania állami fenntartású iskolákban. Sőt bajban lehetnek a történelmi egyházak is: a Hír24-nek korábban nyilatkozó Kákay István, az evangélikus egyház országos irodájának igazgatója szerint nem kaptak elég időt a felkészülésre, nincs elég képzett hitoktatójuk. Az egyházi vezető azt is hozzátette: egy prominens egyházi személyek körében végzett vizsgálat szerint 70 százalékuk eleve nem tartotta szerencsésnek, hogy választaniuk kell a családoknak a hittan és erkölcstan között. A hírportálnak nyilatkozó Kamarás István vallásszociológus szerint átlagosan a szülők 15-20 százaléka választja majd a hittant gyermekei számára. Nemcsak az egyházaknak, hanem az állami fenntartású iskoláknak is gondot okozhat majd szeptembertől a hittanoktatás. Az intézmények felelnek ugyanis az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáért, és kötelesek a hittanórán részt vevők felügyeletéről gondoskodni, ha - például a hitoktató betegsége esetén - az egyház nem tud gondoskodni a hittantanár szakszerű helyettesítéséről. Vagyis ilyen esetben az iskolának kell biztosítania a tanárt. Ha pedig az egyház az erkölcstanórával azonos időpontban a hittanórát „nem tudja megtartani”, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az iskolaigazgató és az egyház képviselője megállapodhat arról, hogy az órákat az egyház „más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg”. Azaz elképzelhető, hogy az iskolák kénytelenek lesznek működési rendjükben az egyházakhoz igazodni vagy megszervezni a gyerekek utaztatását az egyház által „megfelelőnek” tartott külső helyszínekre. Katolikus bírálat a KSH-nak Tavaly júliusban még a magukat a népszámláláson az adott egyház híveinek mondók arányában határozta volna meg az egy-egy felekezet által fenntartható iskolai vagy szociális férőhelyek számát Semjén Zsolt. A KDNP-s miniszterelnök-helyettes kijelentésének érdekessége, hogy a 2011-es népszámlálás közelmúltban kiadott adatai alapján tíz év alatt csaknem másfél millió hívőt vesztett - katolikus egyház múlt heti közleménye szerint a két évvel ezelőtti cenzus eredményei „nem alkalmasak az összevetésre", mivel „a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól". Bár a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleménye nem részletezte, de a 2001-es népszámlálás idején a válaszadók még nem jelölhették be az „Ateista", illetve a „Nem válaszol" lehetőségét, de megtehették, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem válaszoltak. Akkor 1,1 millió ember nem adott választ, 2011-re viszont 2,7 millióra emelkedett a számuk. A korábbi népszámlálásnál ugyanis jellemző magatartás volt, hogy a válaszadó - bár nem volt hívő és/vagy vallásgyakorló, templomlátogató - azt a felekezetet jelölte meg, amely előtt megkeresztelték. A MKPK egyébként azt is felrótta a népszámlálást végző KSH-nak, hogy „a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát". A KSH egyelőre nem reagált az egész felmérés hitelességét megkérdőjelező vádakra, ahogy még a KDNP sem állt ki a katolikus egyház kritikája mellett. Hittanoktatás egy iskolában - több aggály is felmerült a kötelező oktatás kapcsán fotó: népszava-archív