Népszava, 2013. április (140. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-19 / 91. szám
Politikai támadásról beszél a Néppárt, szombati kongresszusa után ígér választ Magyar állami cégek fizetik Tőkéséket Közel 1 millió euró támogatást kaptak magyar állami cégektől a tavalyi kampányban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai által frissen bejegyzett civil szervezetek. Tőkés László az EMNT-nek elnöke, az EMNP-nek pedig védnöke. A Néppárt politikai támadásról beszél, mert a tényfeltáró anyagot közlő kolozsvári portál Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában van. Az írás azonban egy nemzetközi projekt keretében és finanszírozásával készült. GÁL MÁRIA Nagy terjedelmű tényfeltáró anyagot közölt tegnap az EMNT és az EMNP finanszírozásáról a kolozsvári Transindex. A Sipos Zoltán újságíró által jegyzett összeállítás dokumentálva állítja, hogy a Tőkés László nevével fémjelzett erdélyi politikai kezdeményezéseket közvetett úton támogatja az Orbán-kormány. Bemutatja az összefonódásokat a két szervezet, illetve az egyszerűsített honosításban a magyar kormány szerződéses partnereként részt vevő ún. Demokrácia Központok között, de annak ellenére, hogy számos közadat igénylési kérést nyújtott be az újságíró, a központok magyar kormányzati támogatását illetően nem kapott választ A több hónapos munka eredményeként elkészült írás azt a következtetést vonja le, hogy mivel a Néppárt közvetlen finanszírozását a törvény tiltja, az EMNT-EMNP-t vélhetően közvetett csatornákon keresztül támogatja a magyar kormány. (Tőkés pártja 2010-ben jött létre, az Orbán-kormány hatalomra kerülése után, a 2003-tól civil szervezetként fellépő nemzeti tanácsot is csupán ekkor jegyezték be.) Az Orbán-rezsim egyrészt az EMNT által működtetett Demokrácia Központ-hálózaton keresztül, másrészt magyar állami vállalatok adományai révén tartja fenn a vele szimpatizáló Tőkés-szervezeteket. A tavalyi romániai választási év során összesen 1 millió eurónyi, azaz mintegy 300 000. 00 forint közvetett támogatásban részesültek zömében a Szerencsejáték Zrt, a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek Zrt., illetve a Közigazgatási Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Bethlen Gábor Alap révén. A támogatásokat olyan EMNT-s és EMNP-s politikusok által alapított civil szervezetek kapják, amelyek mind 2010 után jöttek létre, tevékenységük nem látható és nem indokolna ilyen nagy összegű támogatást. Alapítói, névleges elnökei, vezetői általában a Néppárt listáján indultak a választásokon. Ezen felül a Fidesszel, valamint az EMNT-EMNP projekttel is barátságos sajtótröszt 1,86 millió euró adományban részesült. A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány először 2010 decemberében kapott 850 ezer eurós támogatást a Szerencsejáték Zrt.től, képviselője Dr. Korda Éva Judit, a Hírt Televíziót működtető részvénytársaság volt igazgatója. Ez az alapítványt vásárolta fel az erdélyi sajtó egy részét. 2011 decemberében újabb 670 ezer eurós támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt.-től, a tröszthöz tartozó orgánumok pedig a Néppárt mellett álltak ki nyíltan a kampányban. Az erdélyi újságíró azt írja, az általuk feltárt támogatások „minden valószínűség szerint csak egy részét képezik azoknak az összegeknek, melyek az EMNP-EMNP érdekcsoporthoz érkeznek” Budapestről. Az EMNP közleményben tiltakozott, politikai támadást emlegetve. „A napnál világosabb, hogy a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa, Kelemen Hunor, és az általa vezetett RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és programján” - áll a közleményben. Szerintük a politikai megrendelést bizonyítja az időzítés is, ugyanis Tőkésék szombaton tartják a Néppárt második kongresszusát. Jelzik, egyelőre az előkészületek kötik le, az RMDSZ irányából érkező támadással csak a kongresszus után foglalkoznak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki politikusi karrierje előtt maga is újságíró volt, lapunk megkeresésére elmondta: Nem titok, hosszú évek óta ő a Transindex többségi tulajdonosa, vagyonnyilatkozatában is szerepel. „Nem adok megrendelést cikkek megírására. Soha. Azt sem tudtam, hogy készül ez az anyag, csak a napokban értesültem róla” - mondta. A Transindex ugyanis megkereste Toró T. Tibor néppárti elnököt a finanszírozással kapcsolatos kérdéseikkel, de Toró csak abban az esetben adott volna interjút, ha párhuzamosan Kelemen is válaszol az RMDSZ finanszírozására vonatkozóan. „Bízom abban, hogy az elkövetkezőkben Toró elnök úr anélkül is tud interjút adni, hogy fognám a kezét” - reagált a Kelemen, aki az RMDSZ nevében is visszautasította a politikai támadás vádját. Sipos Zoltán a Freedom House Romania Alapítvány által szervezett „Grants for Investigative Journalism” program keretében készítette el az anyagot, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával. A cikk az átlátszó.hun is megjelent, egy rövidebb, román nyelvű változatát a bukaresti Adevarul napilap is publikálta. A cikk nyomán a román korrupcióellenes ügyészséghez fordult tegnap a román kormánykoalícióban lévő Konzervatív Párt. A Népszava is megkereste támogatási kéréssel a Szerencsejáték Zrt.-t. Április 9-én azt a választ kaptuk, hogy az ilyen célra fordítható kereteik, valamint a nagy számú kérés miatt erre nem látnak lehetőséget. Az Orbán-kormány közvetve gondoskodik erdélyi barátja pártjáról fotók2press Eredménytelen tárgyalások Hashim Thaci és Ivica Dacic között Koszovó sorsa függőben Elvi esély maradt már csak arra, hogy Szerbia és Koszovó megállapodjék az Észak-Koszovóban élő szerbek önrendelkezéséről. Az Európai Unió ugyan csak júniusban teszi közzé döntését arról, megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Belgráddal, ám Catherine Ahton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még áprilisban elkészíti jelentését az Európai Bizottság számára arról, mit javasol, s történt-e előrehaladás a két ország viszonyában. Bár Hashim Thaci koszovói és Ivica Dacic szerb miniszterelnök brüsszeli tárgyalásait nyolcfordulósra tervezték, szerdára még beiktatott az EU egy „utolsó utáni” fordulót, s Ashton jelezte azt is, csak később készíti el várt jelentését. Az EU ezúttal olyan javaslatot tett az asztalra, amely a korábbival szemben elfogadható volt Szerbia számára, hiszen lehetővé tette, hogy az észak-koszovói rendőri szolgálatnál szerbek vezethessék a parancsnokságokat. Thaci azonban ezt a feltételt csak úgy fogadta volna el, ha Belgrád hozzájárul ahhoz: Koszovó képviseltetve legyen a nemzetközi szervezeteknél. Ez azonban nem is annyira burkoltan Koszovó elismerését is jelentené, amely elfogadhatatlan feltétel Szerbia számára. Nem világos egyelőre, hogy a közeli jövőben ismét tárgyalóasztalhoz ül-e a két politikus. Egyikük sem zárkózott el ettől, de konkrét időpont egyelőre nincs. Dacic elmondta, folytatja a konzultációkat a szerb pártokkal, valamint a nemzetközi közösségekkel. Ashton azonban emlékeztette a feleket arra: szorít az idő, s mihamarabb megegyezésre kell jutni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ