Népszava, 2013. június (140. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-01 / 126. szám

Végső búcsú Gellért Kis Gábortól A Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezték tegnap Gel­lért Kis Gábort. A főiskolai tanár, újságíró, filmes, egykori szocia­lista országgyűlési képviselőt volt frakciótársa, Donáth László evangélikus lelkész, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze, illetve Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja búcsúztatta. A temetésen vezető szocialista po­litikusok is megjelentek. Gellért Kis Gábor dolgozott a Magyar Rádióban, a 70-es évek végétől 1992-ig a Magyar Televízió mun­katársa volt. 1994 és 1998 között MSZP-s országgyűlési képvise­lő, 2002-től a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának el­nökségi tagja, 2004-2008 között pedig elnöke volt. Május 15- én, 66 éves korában hunyt el fotóik 2 press Azonos ügyért küzd a Fidesz és a Jobbik Kart karba öltve védi a főpol­gármestert, illetve a köztu­dottan antiszemita Tormay Cé­­cile-t a Fidesz és a Jobbik. Né­meth Zoltán, a kormánypárt fővárosi frakcióvezetője és György István főpolgármester­helyettes tegnap szélsőséges­nek, uszítónak, komolytalan­nak nevezte, hogy az MSZP né­hány órával azután is tiltako­zott a közgyűlés döntése ellen (vagyis hogy utcát nevezzenek el Tormayról), hogy az ügy újra­tárgyalását kezdeményezte a főpolgármester. Tarlós István ugyanis a nemzetközi botrány hatására jelezte, hogy az ügy­ben állásfoglalást kér a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). A két fideszes politikus szerint Horváth Csaba, a szocia­listák budapesti frakcióvezető­je „már maga sem bízik önma­gában, hiszen jól tudja, hogy szakmailag régen lejáratta ma­gát”, a politikus „ezért folya­modhat kétségbeesett és arány­talan módszerekhez”. Horváth csütörtökön követel­te, hogy vonják vissza az előző napi közgyűlési döntést, és azt hangsúlyozta: „Tarlós István és a Fidesz-KDNP szoros kötelék­ben a Jobbikkal újra egy anti­szemitáról nevezett el közterü­letet Budapesten.” A döntést - amelyet éppen az első zsidótör­vény életbelépésének 75. évfor­dulóján hozták meg - megdöb­bentőnek nevezte a Mazsihisz, arra figyelmeztetve, hogy Tormay, aki nyíltan vállalta an­tiszemita nézeteit, Horthy Mik­lós kedvenc írónője volt. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkong­resszus elnöke közleményében azt írta: ez a döntése „kérdéses­sé teszi azt a zsidó közösségnek adott ígéretet, amely szerint a magyar hatóságok erőteljes harcot folytatnak majd az anti­szemitizmus ellen”. A Jobbik viszont tegnap arra szólította fel a budapesti város­­vezetést, hogy „ne engedjen a hisztériakeltő, értelmetlen kö­veteléseknek”. F.Á. Távozásra kényszerült a nyírbátori képviselő? Lemondott mandátumáról a nyírbátori képviselő-testület egyetlen független tagja, a meg­üresedett helyre időközi önkor­mányzati választásokat írnak majd ki. Cseke Sándor, aki csaknem húsz éve helyi képvi­selő, a csütörtöki ülés elején je­lentette be, hogy távozik, mert „a mai politikai közegben nem tud és nem is akar közéleti sze­repet vállalni”. Balla Jánosné, a város szocialista polgármes­tere lapunknak elmondta, a testületi ülés előtt többen hal­lották, amint Simon Miklós fideszes parlamenti képviselő, aki egyben a helyi kistérségi társulás elnöke és a szomszé­dos Nyírbogát polgármestere, hangos szóváltásba keveredett Csekével. Az ülésen egyebek mellett ar­ról kellett volna dönteni, hogy a város minden szociális felada­tát a társuláson keresztül akarja-e a jövőben teljesíteni, vagy van, amit továbbra is önállóan látna el. A független képviselő volt a „mérleg nyelve” a testületben, amelynek a hat helyi kormánypárti politikus mellett még a polgármesterrel együtt négy MSZP-s és egy jobbikos tagja van. Ha Cseke megszavazta volna, a szociális ellátás a kistérségi társuláshoz kerül. Miután a képviselő az ülés elején lemondott, végül nem kapott megfelelő többséget az előterjesztés. Veres János volt pénzügymi­niszter, a szocialisták Szabolcs megyei elnöke, aki maga is nyírbátori - ahogy máskor -, most is jelen volt a csütörtöki ülésen. Lapunknak is egyebek között arról beszélt, amiről so­kan mások a városban is: Si­mon miatt volt kénytelen vis­­­szavonulni a független képvise­lő, aki három évtizede elismert helyi vállalkozó. A polgármes­ter egyébként sajnálja, hogy két évtizedes szolgálat után lemon­dott Csekő, hiszen a helyi poli­tikus mindig Nyírbátor érdekeit igyekezett képviselni. Balláné szerint a távozó képviselő békí­­tett, és ha kellett, közvetített a pártok között. „Nem szerette a háborút, mert akkor csak rom­bolás van, építés nincsen” - mondta róla. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2013. JÚNIUS 1., SZOMBAT Saját jogszabályaival nehezítette meg a kormánypárt az új hatósági elnök kiválasztását Öngólt lőtt a Fidesz a médiaszabályozással Még mindig nem tudni, mikor foglalkozik az Alkotmánybíróság (Ab) a média­hatóság új elnökének kinevezésével kapcsolatos kérdéssel. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság április közepe óta működik elnök nélkül, és ez az állapot jó ideig még biztosan eltart. Úgy tűnik, Orbán Viktor nem találja a megfelelő szakembert, mert a szóba jöhető személyek vagy a jogszabályban előírt kö­vetelménynek, vagy a politikai elvárásnak nem felelnek meg. Akár törvényt is módosíthatna a kormány, ahogy szokta, ám ez most kényes lenne, hiszen a legutóbbi változtatás az Európa Tanács követelésére történt. MUHARI JUDIT E­gyelőre nem tudni, hogy az Alkotmánybíróság mi­kor veszi napirendjére a médiahatóság elnökével kap­csolatos kérdést. Többek között ezt a választ kaptuk a testület szóvivőjétől, Sereg Andrástól. Szalai Annamária április 12-én halt meg. Ezt követően derült ki, hogy utódjának kinevezése nem lesz egyszerű, a kormány ugyanis nem tudja értelmezni és alkalmazni a saját maga ál­tal írt médiatörvényt. Ezért Navracsics Tibor köz­­igazgatási és igazságügyi mi­niszter Paczolay Péterhez for­dult segítségért. Azt kérte az Alkotmánybíróság elnökétől, értelmezze a testület, hogy az „alaptörvény alapján meghatá­rozhatja-e egy sarkalatos tör­vény az önálló szabályozó szerv vezetőjévé válás feltételeit, és ha igen, levezethetőek-e az alap­törvényből a vezetői megbízatás szakmai kritériumaira vonat­kozó alkotmányos követelmé­nyek”. Navracsics levelében konkrétan meghatározta azt is, hogy az alaptörvénynek melyik szakasza alapján vonta kétség­be azt a törvénymódosítást, amelyet korábban éppen ő nyújtott be az Országgyűlés­nek. Az alaptörvény ugyanis csak azt írja elő, hogy az önál­ló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a minisz­terelnök javaslatára - a köztár­sasági elnök nevezi ki. A mé­diatörvény alapján viszont igen sok feltételnek kellene megfelel­nie az új elnöknek. Navracsics kérdése leegyszerűsítve az, hogy be kell-e tartaniuk a saját jogszabályukat, vagy átléphet­nek azon, és azt neveznek ki, akit akarnak. Felmerül a kérdés, hogy eb­ben az esetben miért nem hoz­nak olyan jogszabályt, amivel könnyedén megoldhatják ezt a problémát. Nem ez lenne az el­ső ilyen megoldás. Előfordult már, hogy egy-egy aggályos kérdés megoldásaként pénte­ken vagy vasárnap este benyúj­tottak egy javaslatot, amit hét­főn már meg is szavazott a két­harmad. A szokatlan óvatosko­dást Pólyák Gábor sem érti. A médiajogász úgy fogalmazott: biztos, hogy „dodonai”, vagyis A közeljövőben aligha lesz új elnöke a médiahatóságnak homályos, kétértelmű lesz az Ab válasza, hiszen Navracsics kérdéseinek jelentős része nem „alkotmányos mélységű”. Tehát biztos, hogy nem az Ab oldja meg ezt a kérdést. Megjegyezte azt is, a testületet valóban nem köti időkorlát, és a törvény a miniszterelnöknek sem szab határidőt arra, mennyi idő alatt nevezze meg és ajánlja jelöltjét az államfőnek. Vagyis a hatóság elnökének kinevezését a végtelenségig le­het húzni, de Pólyák Gábor sze­rint ez nem lehet célja a kor­mánynak. Szerinte a jelenlegi egy nemkívánatos állapot, hi­szen „pezseg” a távközlési és a médiapiac, kellene végre az az erős ember, aki felvállalja a döntéseket. Hamarosan hatá­rozni kell a felszabaduló televí­ziós frekvenciák ügyében, és függőben van a TV2 megvásár­lásának ügye is - mondta. Rá­adásul a távközlés területén a döntés az elnök kezében van. A kormánynak az sem érdeke, hogy az elnök nélkül négytagú­ra zsugorodott testület tagjai fele-fele arányban szavazzanak. Egy ilyen helyzetben ugyanis nincs döntés. Pólyák Gábor is csak találgat­ta, hogy mindezek ismeretében mi lehet a baj. Szerinte valószí­nűleg az okozhat problémát, hogy a médiahatóság elnöké­nek kinevezését is szabályozó törvényt az Európa Tanács kri­tikájára fogalmazta át a kor­mány. De mindezt úgy tették, mintha azt soha nem kellene majd alkalmazni. Túl szigorú feltételeket szabtak, nagyon ke­vés olyan szakember van, aki megfelel az elvárásoknak, és emellett a kormány oldalán áll. Ugyanakkor diplomáciai malőr lenne átírni a törvényt, hiszen azzal a kormány megint magá­ra vonná Európa figyelmét. A médiatörvény már olyan sok hazai és nemzetközi bot­rányt kavart, hogy egy újabb hadjárat nem hiányzik a kabi­netnek - mondta. Az sem meg­oldás ugyanakkor, hogy Orbánék figyelmen kívül hagy­ják a jogszabályokat. Az egész procedúrát Áder Jánosnak kell felvállalnia, hiszen az államfő nevezi ki a hatóság első embe­rét. Egy köztársasági elnök nem teheti meg azt, hogy átlép a törvényeken - magyarázta Pólyák. Tehát azt kell most megoldani, hogy Európa élénk figyelme mellett a törvénynek és a politikai elvárásnak is megfeleljen a jelölés. Ám egyelő­re a kormányoldalon nincs en­nek megfelelő ember. Pólyák Gábor úgy fogalmazott: soksze­replős lett a játék, de „minden­képpen a jogalkotásra kell fi­gyelni, mert ott lesz a megol­dás”. A médiahatóság elnöki poszt­jának betöltéséhez felsőfokú jo­gi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettségre és legalább tízéves gyakorlatra van szükség a médiaszolgálta­tások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírköz­lési hatósági felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozatra, esetleg legalább tízéves oktatói gyakorlatra a médiatudomány területén. Baj lehet az esélyesekkel • Böröcz István: A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonke­zelő Alap elnöke. Az első Orbán-kormány idején a posta ve­zérigazgató-helyettese volt. Nem tudni, mindez elég-e a szak­mai kritériumok teljesítéséhez. • Kalmár István: A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, és a héten mondott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai elnökhelyettesi posztjáról. A Magyar Posta igaz­gatósági elnökeként is dolgozott. Ugyancsak gond lehet a megfelelő szakmai előélettel. • Deutsch Tamás, EP-képviselő. Az ELTE Állam- és Jogtudomá­nyi Karán végzett, a média és hírközlés, illetve a médiatudo­mány területén, viszont - saját honlapja alapján - semmilyen gyakorlatot sem szerzett. • Majtényi László: Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. Az egykori Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a jog­szabályban előírt összes szakmai és tudományos feltételnek megfelel, ám a kormány egyik ismert kritikusa, és a médiatör­vény alapjaival, a hatóság törvényi szabályaival sem ért egyet. Egyelőre nem tudni, ki léphet majd be elnökként a hatóság székházába futó tóthgerge

Next