Népszava, 2013. június (140. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-01 / 126. szám
Végső búcsú Gellért Kis Gábortól A Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezték tegnap Gellért Kis Gábort. A főiskolai tanár, újságíró, filmes, egykori szocialista országgyűlési képviselőt volt frakciótársa, Donáth László evangélikus lelkész, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze, illetve Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja búcsúztatta. A temetésen vezető szocialista politikusok is megjelentek. Gellért Kis Gábor dolgozott a Magyar Rádióban, a 70-es évek végétől 1992-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. 1994 és 1998 között MSZP-s országgyűlési képviselő, 2002-től a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, 2004-2008 között pedig elnöke volt. Május 15- én, 66 éves korában hunyt el fotóik 2 press Azonos ügyért küzd a Fidesz és a Jobbik Kart karba öltve védi a főpolgármestert, illetve a köztudottan antiszemita Tormay Cécile-t a Fidesz és a Jobbik. Németh Zoltán, a kormánypárt fővárosi frakcióvezetője és György István főpolgármesterhelyettes tegnap szélsőségesnek, uszítónak, komolytalannak nevezte, hogy az MSZP néhány órával azután is tiltakozott a közgyűlés döntése ellen (vagyis hogy utcát nevezzenek el Tormayról), hogy az ügy újratárgyalását kezdeményezte a főpolgármester. Tarlós István ugyanis a nemzetközi botrány hatására jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást kér a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). A két fideszes politikus szerint Horváth Csaba, a szocialisták budapesti frakcióvezetője „már maga sem bízik önmagában, hiszen jól tudja, hogy szakmailag régen lejáratta magát”, a politikus „ezért folyamodhat kétségbeesett és aránytalan módszerekhez”. Horváth csütörtökön követelte, hogy vonják vissza az előző napi közgyűlési döntést, és azt hangsúlyozta: „Tarlós István és a Fidesz-KDNP szoros kötelékben a Jobbikkal újra egy antiszemitáról nevezett el közterületet Budapesten.” A döntést - amelyet éppen az első zsidótörvény életbelépésének 75. évfordulóján hozták meg - megdöbbentőnek nevezte a Mazsihisz, arra figyelmeztetve, hogy Tormay, aki nyíltan vállalta antiszemita nézeteit, Horthy Miklós kedvenc írónője volt. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke közleményében azt írta: ez a döntése „kérdésessé teszi azt a zsidó közösségnek adott ígéretet, amely szerint a magyar hatóságok erőteljes harcot folytatnak majd az antiszemitizmus ellen”. A Jobbik viszont tegnap arra szólította fel a budapesti városvezetést, hogy „ne engedjen a hisztériakeltő, értelmetlen követeléseknek”. F.Á. Távozásra kényszerült a nyírbátori képviselő? Lemondott mandátumáról a nyírbátori képviselő-testület egyetlen független tagja, a megüresedett helyre időközi önkormányzati választásokat írnak majd ki. Cseke Sándor, aki csaknem húsz éve helyi képviselő, a csütörtöki ülés elején jelentette be, hogy távozik, mert „a mai politikai közegben nem tud és nem is akar közéleti szerepet vállalni”. Balla Jánosné, a város szocialista polgármestere lapunknak elmondta, a testületi ülés előtt többen hallották, amint Simon Miklós fideszes parlamenti képviselő, aki egyben a helyi kistérségi társulás elnöke és a szomszédos Nyírbogát polgármestere, hangos szóváltásba keveredett Csekével. Az ülésen egyebek mellett arról kellett volna dönteni, hogy a város minden szociális feladatát a társuláson keresztül akarja-e a jövőben teljesíteni, vagy van, amit továbbra is önállóan látna el. A független képviselő volt a „mérleg nyelve” a testületben, amelynek a hat helyi kormánypárti politikus mellett még a polgármesterrel együtt négy MSZP-s és egy jobbikos tagja van. Ha Cseke megszavazta volna, a szociális ellátás a kistérségi társuláshoz kerül. Miután a képviselő az ülés elején lemondott, végül nem kapott megfelelő többséget az előterjesztés. Veres János volt pénzügyminiszter, a szocialisták Szabolcs megyei elnöke, aki maga is nyírbátori - ahogy máskor -, most is jelen volt a csütörtöki ülésen. Lapunknak is egyebek között arról beszélt, amiről sokan mások a városban is: Simon miatt volt kénytelen visszavonulni a független képviselő, aki három évtizede elismert helyi vállalkozó. A polgármester egyébként sajnálja, hogy két évtizedes szolgálat után lemondott Csekő, hiszen a helyi politikus mindig Nyírbátor érdekeit igyekezett képviselni. Balláné szerint a távozó képviselő békített, és ha kellett, közvetített a pártok között. „Nem szerette a háborút, mert akkor csak rombolás van, építés nincsen” - mondta róla. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2013. JÚNIUS 1., SZOMBAT Saját jogszabályaival nehezítette meg a kormánypárt az új hatósági elnök kiválasztását Öngólt lőtt a Fidesz a médiaszabályozással Még mindig nem tudni, mikor foglalkozik az Alkotmánybíróság (Ab) a médiahatóság új elnökének kinevezésével kapcsolatos kérdéssel. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság április közepe óta működik elnök nélkül, és ez az állapot jó ideig még biztosan eltart. Úgy tűnik, Orbán Viktor nem találja a megfelelő szakembert, mert a szóba jöhető személyek vagy a jogszabályban előírt követelménynek, vagy a politikai elvárásnak nem felelnek meg. Akár törvényt is módosíthatna a kormány, ahogy szokta, ám ez most kényes lenne, hiszen a legutóbbi változtatás az Európa Tanács követelésére történt. MUHARI JUDIT Egyelőre nem tudni, hogy az Alkotmánybíróság mikor veszi napirendjére a médiahatóság elnökével kapcsolatos kérdést. Többek között ezt a választ kaptuk a testület szóvivőjétől, Sereg Andrástól. Szalai Annamária április 12-én halt meg. Ezt követően derült ki, hogy utódjának kinevezése nem lesz egyszerű, a kormány ugyanis nem tudja értelmezni és alkalmazni a saját maga által írt médiatörvényt. Ezért Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Paczolay Péterhez fordult segítségért. Azt kérte az Alkotmánybíróság elnökétől, értelmezze a testület, hogy az „alaptörvény alapján meghatározhatja-e egy sarkalatos törvény az önálló szabályozó szerv vezetőjévé válás feltételeit, és ha igen, levezethetőek-e az alaptörvényből a vezetői megbízatás szakmai kritériumaira vonatkozó alkotmányos követelmények”. Navracsics levelében konkrétan meghatározta azt is, hogy az alaptörvénynek melyik szakasza alapján vonta kétségbe azt a törvénymódosítást, amelyet korábban éppen ő nyújtott be az Országgyűlésnek. Az alaptörvény ugyanis csak azt írja elő, hogy az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki. A médiatörvény alapján viszont igen sok feltételnek kellene megfelelnie az új elnöknek. Navracsics kérdése leegyszerűsítve az, hogy be kell-e tartaniuk a saját jogszabályukat, vagy átléphetnek azon, és azt neveznek ki, akit akarnak. Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben miért nem hoznak olyan jogszabályt, amivel könnyedén megoldhatják ezt a problémát. Nem ez lenne az első ilyen megoldás. Előfordult már, hogy egy-egy aggályos kérdés megoldásaként pénteken vagy vasárnap este benyújtottak egy javaslatot, amit hétfőn már meg is szavazott a kétharmad. A szokatlan óvatoskodást Pólyák Gábor sem érti. A médiajogász úgy fogalmazott: biztos, hogy „dodonai”, vagyis A közeljövőben aligha lesz új elnöke a médiahatóságnak homályos, kétértelmű lesz az Ab válasza, hiszen Navracsics kérdéseinek jelentős része nem „alkotmányos mélységű”. Tehát biztos, hogy nem az Ab oldja meg ezt a kérdést. Megjegyezte azt is, a testületet valóban nem köti időkorlát, és a törvény a miniszterelnöknek sem szab határidőt arra, mennyi idő alatt nevezze meg és ajánlja jelöltjét az államfőnek. Vagyis a hatóság elnökének kinevezését a végtelenségig lehet húzni, de Pólyák Gábor szerint ez nem lehet célja a kormánynak. Szerinte a jelenlegi egy nemkívánatos állapot, hiszen „pezseg” a távközlési és a médiapiac, kellene végre az az erős ember, aki felvállalja a döntéseket. Hamarosan határozni kell a felszabaduló televíziós frekvenciák ügyében, és függőben van a TV2 megvásárlásának ügye is - mondta. Ráadásul a távközlés területén a döntés az elnök kezében van. A kormánynak az sem érdeke, hogy az elnök nélkül négytagúra zsugorodott testület tagjai fele-fele arányban szavazzanak. Egy ilyen helyzetben ugyanis nincs döntés. Pólyák Gábor is csak találgatta, hogy mindezek ismeretében mi lehet a baj. Szerinte valószínűleg az okozhat problémát, hogy a médiahatóság elnökének kinevezését is szabályozó törvényt az Európa Tanács kritikájára fogalmazta át a kormány. De mindezt úgy tették, mintha azt soha nem kellene majd alkalmazni. Túl szigorú feltételeket szabtak, nagyon kevés olyan szakember van, aki megfelel az elvárásoknak, és emellett a kormány oldalán áll. Ugyanakkor diplomáciai malőr lenne átírni a törvényt, hiszen azzal a kormány megint magára vonná Európa figyelmét. A médiatörvény már olyan sok hazai és nemzetközi botrányt kavart, hogy egy újabb hadjárat nem hiányzik a kabinetnek - mondta. Az sem megoldás ugyanakkor, hogy Orbánék figyelmen kívül hagyják a jogszabályokat. Az egész procedúrát Áder Jánosnak kell felvállalnia, hiszen az államfő nevezi ki a hatóság első emberét. Egy köztársasági elnök nem teheti meg azt, hogy átlép a törvényeken - magyarázta Pólyák. Tehát azt kell most megoldani, hogy Európa élénk figyelme mellett a törvénynek és a politikai elvárásnak is megfeleljen a jelölés. Ám egyelőre a kormányoldalon nincs ennek megfelelő ember. Pólyák Gábor úgy fogalmazott: sokszereplős lett a játék, de „mindenképpen a jogalkotásra kell figyelni, mert ott lesz a megoldás”. A médiahatóság elnöki posztjának betöltéséhez felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettségre és legalább tízéves gyakorlatra van szükség a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírközlési hatósági felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozatra, esetleg legalább tízéves oktatói gyakorlatra a médiatudomány területén. Baj lehet az esélyesekkel • Böröcz István: A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap elnöke. Az első Orbán-kormány idején a posta vezérigazgató-helyettese volt. Nem tudni, mindez elég-e a szakmai kritériumok teljesítéséhez. • Kalmár István: A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, és a héten mondott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai elnökhelyettesi posztjáról. A Magyar Posta igazgatósági elnökeként is dolgozott. Ugyancsak gond lehet a megfelelő szakmai előélettel. • Deutsch Tamás, EP-képviselő. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, a média és hírközlés, illetve a médiatudomány területén, viszont - saját honlapja alapján - semmilyen gyakorlatot sem szerzett. • Majtényi László: Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. Az egykori Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a jogszabályban előírt összes szakmai és tudományos feltételnek megfelel, ám a kormány egyik ismert kritikusa, és a médiatörvény alapjaival, a hatóság törvényi szabályaival sem ért egyet. Egyelőre nem tudni, ki léphet majd be elnökként a hatóság székházába futó tóthgerge